A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-01 / 5. szám

»-ÜT OLBÄE "t yTT BTSTrnw Vizkereszt után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 8. fej., 23—27. szakasz • Az időben, amint beszállóit Jézus a hajóba, kö­rették őt tanítványai. És ime, nagy háborgás Ion a tengeren, úgy, hogy a hajócskát elboriták a hullá­mok, ő pedig alszik vala. És hozzá járulván tanítvá­nyai, felkelték őt, mondván: Uram, szabadíts meg minket, elveszünk. És mondá nekik Jézus: Mit fél­tek, kicsinyhitüek? Akkor fölkele, parancsola a sze­leknek és a tengernek, nagy csendesség lön. Az em­berek pedig csodálkoztak, mondván: Kicsoda ez,, hogy a szelek engedelmeskednek neki? .SZENTBESZÉD Amint egykor puszta szavaival lecsenaesitette háborgó tengert s a viharos szeleket, akként Jézus ma is sok-sok vihart csendesít le a Benne való erős hittel az emberi szivekben és az emberi életben. Az emberi szív, vagyis az ember belső világa szinte állandóan viharzik. A különböző szenvedé- Jyek, a jó és rossz tulajdonságok, a jóra és a rosszra való törekvések, az erények és bűnök szinte szünet nélkül viharzásban tartják az emberi szivet, mint a szelek a tengert. Az ember sokszor érzi azt, amit Szent Pál mond, hogy mintegy két ember küzd min­den emberben: egy jó és egy rossz; és bizony nagyon sokszor nem a jót teszi, amit megismer, hanem a rosz­­szat, amit utál. Hányszor én hányszor küzd egymással az ember­ben a kevélység és az alázatosság, a fösvénység és a jótékonyság, a bujaság és a tisztaság, az irigység és a felebaráti szeretet, a torkosság s a mértékletesség, a harag, jes a szelídség, a restség és a jóban való buz­gósági És ha az emberben talán néha-néha szünetel is a nemes és nemtelen, a jó és a rossz közötti küzde­lem, de a kívánságok, a vágyak az embert sohasem hagyják pihenni. Alig teljesül az egyik vágya, a nyo­mában máris egy második, egy harmadik kel, és nincs ember a földön, akinek valamelyes vágya ne lenne. Mi adhat az emberi szívnek ebben a szünet nél­küli belső viharzásban valamelyes nyugalmat, csak* ígérni belső békét is? ,■ Semmi más, mint a krisztusi lelkűiét, a krisztu- i ózó, a krisztusi parancs. A pogány világban Krisztus előtt- vérbosszú és (gyűlölet uralkodott, Krisztus Urunk hozta a világra a i íiegbocsájtást, az irgalmat, a szeretetnek hősies fo­kát, az ellenségnek a szeretetét. Krisztus Urunk ta­na azt mondja: Nem az az igazán nagy ember, aki mást győz le, aki másnak parancsol, hanem az, aki önmagának parancsol. Ez a krisztusi lelkidet adja meg azután azt a bizonyos belső békét, amelyről ma­ga Krisztus azt mondja: “az én békémet adom nek­tek.” Ámde az embernek nemcsak a belső világában, nemcsak a szivében, hanem a külső világában, a kör­nyezetében is nagyon sokszor vannak viharai. Meny­nyi vihart is támaszt az élet! Mily sok anyagi nehéz­ség, mennyi baj, mennyi betegség zaklatja az em­bert! És az anyagi küzdelmek mellett mennyi a lelki baj. Mennyi kedves lényt kell az embernek elveszí­tenie,^ mennyi csalódáson kell az embernek az élet­ben átesnie, mennyi mindenféléről le kell monda­ni! Mennyit küzd az ember hiába, mennyit remél hasztalan! Azt a vihart, amely különösen ma, de bármikor is a külső világban, az emberek között — vegyük akár a családokat, akár a társadalmat, akár a nem­zeteket — dühöng, azt a vihart csak a krisztusi szel­lem, a krisztusi leikület képes lecsendesiteni. Amikor Krisztus Urunk lecsendesitette a háborgó tengert, az­zal a csodájával jelezni akarta azt is, hogy lelkek há­borgó tengerét, a nemzetek viharát is egyedül Ő ké­pes lecsillapítani. Pierre Mendes-France ellenfelei egy népgyülésen könnyfakasztó gázbombákat dobtak a párisi arénába, hogv a közönséget szétugrasszák. Amerikai tengerészkatonák ui automata fegyvert próbáltak ki. A szent magyar királyleány anyja, Gertrudis magyar ki­rályné Andechsi Bertholdnak, Istria őrgrófjának, Dalmácia hercegének a leánya volt. Bertholdnak négy leánya | volt; a legidősebb, Ágnes, Franciaország királynéja lett, ő utána következett Gertrudis; a harmadik lány Mathild, apá­ca lett és ő nevelte fel a legfia­talabb leánytestvért, a későb­bi Szent Hedviget. Hedviget, aki*1174-íben szü­letett, tizenkét esztendős ko­rában feleségül adták I. Hen­rikhez, Lengyelország és Szi­lézia herceghez. A leány gyer­mekkora óta szenthez illő éle­tet . élt és erről később sem akart lemondani. Férje azt hitte, hogy az asszonyt az ivó­­vizteszi képessé a testi lemon­dásokra és ezért megtiltotta neki, hogy vizet igyák. Egy al­kalommal a szolgálatban levő komornyik elárulta a herceg­nek, hogy a felesége, aki ép­pen asztalnál ül, nagy kanosé­ból issza a vizet. A herceg ha­ragra gerjedve sietett a fele­ségéhez. Kopogtatás nélkül be­nyitott. hozzá, odasietett az asztalhoz, szó nélkül felkapta a kanfeáót és egy óvatos kor­tyot ivott, hogy tétén érje az asszonyt. De —• csodák cso­dája! — a kancsóban nem viz volt, hanem finom, zamatos bor. A viz átváltozott borrá, hogy a szent asszony elkerülje férje haragját. A kancsót, amely határozat­in alakjánál fogva kehelynek is nevezhető , a boroszlói or­szágos múzeumban őrzik Hed­­vig-kehely héven. A múlt szá­zad hetvenes éveinek elejéig azt hitték, hogy ez az egyetlen példány, de ekkor még egy példány bukkant fel München­ben egy régiségkereskedőnél. És ez nagyszerű felfedezésre vezetett. A Hedvig-kehely múzeumi őre megállapította, hogy a müncheni kehely, amelynek alakja és rajza egészen más, mint a boroszlói példányé, amazzal teljesen egykorú és ugyanannak a mesternek a ké­szítménye is. A meglepő fel­fedezés közzététele után kide­rült, hogy Kóburg várában is őriznek hasonló kehelyt, sőt ennek a történetét is megír­ták még a 13-ik században és ez a történet megvan kézirat­ban; de maradtak ugyancsak régi századokból levelek is, amelyekből a kehely későbbi története derül ki. A Kóburgban őrzött kehely, amely szintén a Hedwig-ke­­hely testvére, Szent Erzsébet­nek a tulajdona volt és csoda­tévő erőt tulajdonítottak neki. Honnan kerültek ide a kely­­hek ? Most már csak ezt a tit­kot kellett megfejteni. Ez is sikerült hamarosan, mert Wei­­marban a hercegi levéltárban megtalálták azt a leltárt, ame­lyet Bölcs Fiigyes választófe­jedelem készíttetett 1509-ben a wittenbergai várkastély mű­kincseiről. A leltárhoz az ér­dekesebb darabokról rajzot is mellékeltek, amelyek nem ki­sebb emberenek, mint Lukas Cranach német festőművész­nek a munkái. Ezek között volt Szent Erzsébet kelyhének a rajza is. Meg a története. Az írásokból kiderült, hogy a kelyheket II. Endre magyar király hozta a szentföldi had­járatból, de nem zsákmányol­ta, hanem vásárolta. A mes­teri müvü üvegtárgyak az egyiptomi kalifának 1062-ben szétdult kincses gyűjteményé­ből valók voltak, ahol ezer­nyolcszáz darabot őriztek be­lőlük. Endre király hozta te­hát a kelyheket sógornőjének, Hedvignek és leányknak, Er­zsébetnek. A kelyhekben szent földet vagy szent ereklyéket hozhatott, de csodatévő ere­jüket nem csupán ettől kap­ták, hanem szentéletü tulaj­donosuktól is. Weimar ban a 16-ik század áz Isteni Megválté ■■■&**> ■ ággmenház hírei Az' elmúlt nagy nyári for­galom után szinte jól esik a ház csendjében az Aggmen­­ház krónikájában lapozgatni, amely hü képét adja annak, hogy a magyarok szívj ósága az élet göröngyös utam kifá­radt honfitársaink Aggmen­­házát szeretettel felkarolja, nem kiméivé se munkát, se anyagi áldozatot, hanem min­dig készen áll segítségünkre, úgy az Elito m 1, mint az au­tóst) raolással é,s a nyári za­rándoklatokkal járó munká-­ban. A sikeres évzárás után kö­szönetét .mondunk mindazok­nak, akik segítségünkre vol­tak. Első-sorban az Aggmen­­házat támogató bizottságnak, amelynek lelke Petrásh bíró. Fájó szivvel kell itt megem­lékeznünk a kegyetlen halál által elrabol t két kiváló bizott­sági tagrólFőnyik Károlyné és Tóth Béláné, A bizottság munkásaihoz szeretettel csatlakoztak a St. István r. k. biztosító egylet tagjai is. __ Hogy a zarándoklatok oly szépen sikerültek, ezért kö­szönet illeti a fötisztelendő Fatherokat, elsősorban Mtvgr. Koller Endre plébánost. Köszönetét mondunk továb bá a Jó Pásztornak, a Szabad­ságnak. Budák Rózsa, Szap­panos és Halmos Margit rá­dió program vezetőknek, kik díj tálamul hirdették az agg­­menházi eseményeket. K ős z ö net mindazoknak, akik a karácsonyi ajándékot küldték a Zboró családnak a Ms: .malacért;’ mindenkinek, aki munkájával, centjeivel és megjelenásével előmozdította az egyes ünnepélyek sikerét. Igen boldog ujesztendőt ki­várnunk. Egyben meg hívunk min­denkit a hires Elite Bálra, amely február 10-én lesz a Cleveland Hotel összes ter­meiben. Az Isten Megváltó Aggmenháza elejéről való leltáron kivül aj 15. századból való leveleket is találtak, amelyek tanúságot tesznek a kehely csodatevő hatalmáról. A kelyhet ugya­nis Szent Erzsébet övével és j kanalával együtt kölcsön kér­ték fejedelmi házból való asz­­szonyok, hogy fájdalom és baj nélkül segítse át őket a szülés veszedelmein. Az egyik levelet Anna bran­denburgi választói ej edelemné irta Katalin szász hrecegné­­nek, aki nagynénje volt. A le­vél igy szól: Adjon az Isten minden szé­pet és jót 1 Nagyságos herceg­né, kedves Néném! Minekután jövő husvétra Istennek áldá­sát várom, hogy kegyelmesen és könyörületesen gyermekkel ajándékoz meg és minekutána az elmúlt esztendőben is Ked­­sességed megsegített engem Erzsébet kelyhével, övével és kanalával, megkérem alázato-j san Kedvességedet, adja né­kem kölcsön most is azt a kely­het, övét és kanalat. Ansbach, az Urnák 147-4-ik esztendejében, Laetare után való hétfőn. Anna Isten kegyelméből banden­burgi választófej edelemné Katalin hercegné haladék talanul elküldte az ereklyét és április 11-én már vissza is kapta, a választófejedelem kö­szönőlevelével. A levélben kö­zölte a fejedelem, hogy fele­sége a szent ereklyék segítsé­gével könnyen, minden baj nélkül hozta világra gyerme­két, a kehelybe pedig sok bort öntetett és ezt a bort más po­harakba átöntve, szétosztot­ta szegény asszonyok közt, j hogy azokra is átszáll jón az ál­dás. Igen érdekes az a levél is, amelyet Margit szász herceg­nő irt 1469 július 16-án, ami­kor lányának, Erzsébet bajor hercegnőnek kérte a kelyhet, övét és kanalat, ugyancsak Margit hercegnő kérte az ereklyéket 1471-ben menyé­nek, Albrecht herceg felesé­gének. Egész garmadával találtak a weimari levéltárban fejedel­mi asszonyoktól való levele­ket, amelyekben Szent Erzsé­bet ereklyéit kölcsönkérték szülés alkalmára és mindenki küldött hálálkodó leveleket is, ami annak a jele, -hogy a szent tárgyak segítettek. Szent Erzsébet kelyhe né­hány esztendeig Luther Már­ton tulajdonában volt. Nyil­ván a szász herceg ajándékoz­ta neki. Ez Matthesius János lelkésznek leveléből is kide­rül, melyet 1562-ben irt Joa­­chimstahlból: “Az 1541-ik esztendőben hét követet vezettem Luther Már­ton házához, aki azután na­gyon megbarátkozott és sok vidám órát töltött velük. Az asztalra tett egy kristály kelyhet, amely, mint mondják, Szent Erzsébeté volt; annak­­eiőtte szentségként őrizték Wittenbergben, a hercegi vár­kastélyban, onnan pedig dok­­jtor Luther Mártonhoz került. Lön pedig, mikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ül vala az ut mellett koldulván. És mikor hallotta, a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az? Megmondák pedig néki, hogy a Názárethbeli Jé­zus niegy el arra. És kiálta, mondván: Jézus, Dávid­nak fia, könyörülj rajtam! Akik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább ki­­álta:^ Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! És Jézus megállván, parancsold, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdő őt. Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjöjjön. És Jézus mon­da néki: Láss; a te hited téged megtartott. És azon­nal megjőve annak szeme világa, és követé őt, di­csőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget adta. az Istennek. SZENTBESZÉD A vak csodálatos meggyógyulása, iátóvá válása mély betekintést nyújt az emberi élet legtitokzato­sabb titkaiba. A kétkedők, az okoskodók a természet titkait fürkészik és ha egy-egy titoknak nyitjára buk­kannak, gőgös elbizakodottsággal isteni erőt tulajdo­nítanak maguknak, mondván, hogy újabb győzelmet arattak a természeten. Balga beszéd, mert akármi csodálatos felfedezés vagy technikai újítás történik, ez csak egy porszem a mindenség véghetetlen gaz­dagságából. A teremtés és a természet titkait az em­beri ész sohasem fogja felderíteni és ezért örökön­­örökké érvényes lesz a felfogás, hogy a teremtés cso­dáinak közelébe férkőzni csak egyetlen utón lehet: a hit utján. A bibliai vak hitt Isten csodatevő tehetségében, ezért látóvá lett. A vak csodálatos meggyógyulásának esete kü­lönösen értékes tanulságot rejt magában a mai em­ber számára, akit az atomerő fejlesztése kísértésbe hoz, hogy hitelt adjon a természet kutatóinak abban a reménységben, hogy ezen az utón tovább haladva, idővel meg tudjuk fejteni a teremtés minden titkát. Balga tévhit ez. Mert a tudomány csak használatba tudja venni a természetadta erőket, de azokat az erő­ket egy, a tudomány által nem ismert mindenekfelet­­ti hatalom teremtette meg s ennek a hatalomnak, az isteni hatalomnak a tudós csak szemlélője, csak bá­­mulója lehet. Ez a magyarázata annak,’ hogy az emberiség nagy tudósainak névsorában, sokszor találkozunk mély vallási hittel megáldott tudományos kutatókkal. Az ő szerénységük példaképpen szolgáljon azoknak, akik úgy vélik, hogy az ember úrrá tud lenni minde­nek Urán. VERNI VÄGY NEM VERNI? Verni vagy nem verni? — ez volt a kérdés, amelyre Faul Baldini iskolai zenetanár cse­lekvőén felelt: elnáspágolta Arthur Ebert 12 éves fi-ut, mert "hamis hangnemben éne­kelte a Polly-Wolly Doolde dalt. Arthur mamája megbízást adott egy ügyvédnek, hogy 125,000 dollár fájdalomdijra perelje a zenetanárt, de ezen­kívül ibünvádi eljárás is meg­indult Baldini ellen. A vádlott tanártársai sorra a biró elé léptek és tanúsítot­ták, hogy Arthur rossz fiú, sok zavart csinál. De J. P. Griffith biró nem e tanúvallo­mások alapján mentette fel a zenetanárt, hanem a Biblia ta­nítása alapj án, amely úgy szól hogy: “A gyermek elméjéhez köt­tethet a bolondság; de a fenyí­tés vesszeje messze elűzi őtőle azt.” (Példabeszédek, 22,-15.) “Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. Te vesszővel vered meg őt és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Példabeszédek, 23, 13-14.) “A vessző és a dorgálás böl­­cseséget ád, de a szabadjára hagyott gyermek megszégye­­niti az ő anyját.” (Példabeszé­dek. 29. 15.) “Fenyitsd meg a te fiadat és nyugodalmat hoz néked és szerez gyönyörűséget a te lel­­kednek.” ( Példabeszédek ,29, 17.) * Mrs. Marjorie Guerreri yonkersi lakosnak eltűnt az autója és pár nap múlva azt felismerte egy garázsban. Az­az alig ismert reá, mert a ko­csija motorját teljesen kija­vították, az elgörbült ütközőt helyreállították, két uj tük­röt helyeztek el a kocsiban és ráadásul a kocsit gyönyörűen átfényezték. A nő készséggel elhitte a tolvaj mentőségét, hogy a kocsit tévedésből vitte el egy másik kocsi helyett, és a panaszt visszavonta. Dr. Eugene P. Wiegner princetoni egyetemi tanár, vi­lághírű atombontási tudós, le­mondott az Atomenergia Bi­zottságban viselt tanácsadói tisztségéről és Eisenhower el­nök megbízásából hosszább tanulmányútra Európába uta­zik. Dr. Wiegner egy közis­mert erdélyi családból szárma­zik és tanulmányait Budapes­ten végezte. Ämerikai katonaság német tábornok alatt L. Nostrand amerikai tá­bornok a NATO európai szö­vetséges haderők főparancs­noka, a haderő szárazföldi katonaságának parancsnoká­vá Hans Speidel német tábor­nokot nevezte ki. A német tá­bornok parancsnoksága alatt állnak a Nyugat-Németor­­szágban levő amerikai, angol, francia, belga, holland es né­met haderők, kivéve a légierőt. Ezeknek a haderőknek létszá­ma háború esetén 250,000, de ez év végével újabb német hadosztályok csatlakoznak a NATO haderőhöz. JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA a VAKOT­­EVANGÉLIUM Lukács 18, 35-43 Szent Erzsébet csodatevő kelyhe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents