A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-18 / 3. szám
a jó pásztor 7-IK OLDAL SZERENCSÉJE Irta: TOLGYESY MIHÁLY Jelenleg Nemeshegyi Piroska időzött mint vendég a kastélyban. A méltóságos asszony, Etelka és Piroska éppen a verandán reggeliztek, midőn az inas jelentette, hogy Szitás Lajos itt van és beszélni akar Elemér úrral. A méltóságos asszony és Etelka egymásra néztek. Lajosnak idejövetele alighanem a halottasházi jelenettel áll összeköttetésben. Piroska csodálkozott, hogy egy Szitás Lajost itt bejelentenek, még inkább csodálkozott, midőn látta, hogy Etelka azonnal felemelkedett és kiment. — Mehetsz, János, — intett a szolgálnak Lorántffyné. A szolgának a verandával összefüggő ebédlőn kellett átmennie, itt megállította őt Etelka s meghagyta neki, hogy Szitás Lajost bocsássa az ebédlő mellett a dohányzó szobába. Ott fogadta őt Etelka. Lajos arca sötét elszántságot mutatott. Etelka arcán azonban látszott a törekvés, hogy nyájassággal akarja őt levenni a lábáról. —- No Lajos, mi jót hoz? — kérdezte nyájasan. — Elemér úrral lenne egy kis beszédem, — válaszolta Lajos egyszerűen. — Fivérem el van utazva, de talán nekem is megmondhatná, hogy mit akar vele? — Nem akarom a kisasszonyt vele terhelni, majd inkább a komornyiknak mondom meg. — Nem, nem! A komornyik nem az első személy itt, hanem vagy az anyám, vagy én. Mondja el hát, mit akar? — Bocsánat, nagyságos kisasszony, de én eredetileg sem a kisasszonnyal akartam beszélni, hanem vagy Elemér úrral, vagy pedig a komornyikjával. Ám ha ez nincs megengedve, akkor megyek. Etelka haragos pillantást vetett rá. — Hallja-e, Szitás! Maga igen különös hangon beszél. Maga, úgy látszik, többre becsüli Elemér ur komornyikját, mint tulajdon nővérét. Vagy olyan titok az, amit nekem nem szabad tudni? Lajos vállat vont.' — Hallja-e, — topogott lábával Etelka. — Tudni akarom, hogy miért jött ide. — Semmi sincs az egészben, — mondotta Lajos. — Nem érdemes indulatba jönni miatta. Ajánlón magamat, kezét csókolom. Indult is kifelé, Etelka utána kiáltott: — Megtiltom önnek, hogy Györgyhöz menjen! Hagyja el azonnal a kastélyt. így is jó, — mondotta Lajos. — Nem baj. Lesz még rá alkalom, hogy beszélhetek Elemér úrral. Lajos eredménytelenül távozott a kastélyból s egyenesen haza ment. Hogy a kovácsékhoz menjen arra nem is gondolt. Pedig ott már várták őt. Az öreg Szitás is ama hiszemben, hogy Lajos már előre ment, felkereste Vasas házát. De milyen nagy lett csodálkozása, midőn Lajost nem találta ott, de Jucit se látta. — Ugye már elmentek a paphoz? — érdeklődött, — Kicsodák? — kérdezte Vasas csodálkozva. — No hát Lajos meg Juci! Vasas fejét csóválta. — Nem mentek. Lajos ugylátszik nem igen siet ezzel a dologgal. Már tegnap mondtam, hogy nem valami nagyon lángol. — Oh dehogy nem. Én tudom a legjobban, mit érez ő Juci iránt. Szereti, nagyon szereti. — Meglehet, de mi semmit sem látunk belőle. Szitás Gergelynek nagyon melege lehetett, mert többször szellőztette a kalapját. — Terringettét! így múlik az idő s utoljára nem is mehetnek a paphoz. — Nem baj, nászom. — Micsoda? Nem baj? — pattant fel Szitás. — De bizony nagy baj. Ma már hirdették volna őket először. — Nem kell ezzel sietni, nászom, — válaszolta Vasas nyugodtan. — Jobb meggondolni a dolgot előre, nehogy beteljesüljön a közmondás. Késő bánat eb gondolat. — De mire várjon? — kérdezte Szitás bosszúsan. — Nincs itt mire várni. Ha szeretik egymást, legyenek is egymáséi.-— Hát .hiszen ebben van a bökkenő. — felelte Vasas. — Lajos nem igen mutat valami nagy szerelmet. Enélkül pedig a házasság nem mennyország, hanem pokol. Szitás Gergely arca egyszerre olyan vörös lett, mint a paprika. — Hát kelmed azt mondja, hogy fiam nem szereti Jucikát? — Én még nem mondok semmit nászom. Legjobb lesz el nem hamarkodni a dolgot, — vélekedett Vasas. — Lajos csak hadd próbálja ki a szivét s ha majd rá jön, hogy Ilonkát elfelejtette, akkor aztán ehetjük őt a paphoz, de előbb nem. Ezt úgy hozza magával az okosság. Én szeretem a leányomat. 4 — Én meg a fiamat! — ütött a mellére Szitás. * — Ép azért ne tegyük őket boldogtalanokká, nászom. Szitás Gergely most levette a kalapját s kendőjével törülgette a verejtékes tarkóját. Majd abba az irányba nézett, ahonnét Lajosnak jönnie kellene. De bizony Lajos nem jött. — Ezer ördög, — mormogta magában bőszül- , ten. — Az a fiú csakugyan nem jön. ! Felpattant ültéből s izgatottan csapta fejére a kalapját. — Már csak megnézem, mi van vele. Istennek ajánlom, nászom. Az öreg dohogva ment hazafelé. Még útközben is mindig nézte, nem látja-e valahol jönni Lajost de bizonv nem látta. »/ Lajos éppen irt valamit, midőn az öreg haragtól égő arccal betoppant. — Lajos! — kiáltott rá dühösen. — Mit parancsolsz apám ? — Miért nem jöttél Vasasékhoz? — Hát... hát, mit kerestem volna ott? — No szépen vagyunk. Ma kellett volna menni a paphoz és te Isten tudja hol csatangolsz. — Erről semmi se lett mondva tegnap, — mentegette magát Lajos. — Úgy! Anélkül persze neked semmi áron se szabad menyasszonyodhoz menni. Ezek aztán szép fogalmak. Még utoljára onnét is kicseppensz. Te Lajos, megérdemelnéd, hogy megcibáljalak. Közelebb is lépett hozzá. — Mit írsz te itten? — kérdezte, meglátja az 5 írást. Lajos hallgatott. Az öreg most elkapta a papirt > — Még hozzá milyen finom papiros? Valid be rögtön, kinek akartál írni? A fiú nem válaszolt. I — Megtudom én ezt mindjárt, morgott az öreg 3 kiment az udvarra, ahol világosabb volt. Lajos utána akart menni. 1 — Hord el magad! — támadt rá apja. — Nem • kellesz! Nincs rád szükségem. Lajos tehát visszamaradt. — Ám olvassa el, amit Írtam, — gondolta magá- 5 ban. — Nem bírja kibetüzni úgysem. Ha pedig más ■ által olvastatja el, akkor legalább mihamar megtud! iák az egész faluban a dolgot. Ezalatt az öreg Szitás el szerette volna olvasni a levelet, szemüveg nélkül azonban nem bírta. A l szemüveget nem találta sehol. Fogta tehát magái 3 átment a kántorhoz, ki felolvasa nekFa levelet. Mindketten el voltak ámulva. A kántort meglepte a levél csodálatos tartalma, Szitás Gergely meg bosszankodott, hogy Lajosnak sehogyan sine:. I íyugta.- — Ej, ej, ez a fickó, mit nem csinál. — No már az igaz, — jegyezte meg a kántor — ilyen különös levelet még nem olvastam. — Bolondság az egész, — fakadt ki az öreg. ; — Ugye, hogy nem igaz, Szitás Gergely uram? — Igaznak igaz lehet, de minek az ilyet bolygatni? Hisz úgyis ő huzza a rövidebbet. — Bizony ő, — hagyta ezt helyben a kántor. — . Elemér ur, akinek a levél szól, bizonyára el sem hiszi és ha épen rossz kedvében találja, még rágalma zási pert is akaszt a Lajos nyakába. — Ezt én is gondoltam. Juj, juj. Hogy is nem fogad szót az az Istentől elrugaszkodott fiú. No de majd beszélek a fejével. Indult is hazafelé. Lajos ezalatt még egyszei j- megírta a levelet s el is küldte rendeltetési helyére 1 Aztán pedig, hogy kibékítse az öreget, átment Varsókhoz. f A mester igen komolyan fogadta, Jucika szeme ki volt sírva. Lajos mindjárt gondolta, hogy baj van. — Úgy hallom, — kezdte, — apám azt gondolta t hogy ma paphoz kellett volna menni. — Ő legalább így szerette volna, — jegyezte 1 meg a kovács. Jucika kisirt szemei mutatták, hogy ő is így gondolta s ennek elmaradása fájdalmat okozott neki. — Végtelenül sajnálom, — mondotta Lajos. — I De ilyesmiről tegnap nem volt szó. Legalább nem tudom, hogy ebben állapodtunk volna meg. — No igen, igen — mondotta Vasas, nem minden gúny nélkül — A dolgot jól meg kell gondolni. A j. házasságot egész életére köti az ember, azt tehát nem lehet elhamarkodni. Lajost e keserű szók fájdalmasan érintették. A tegnap történtek után valóban nem volt hátra egyéb, mint a paphoz menni s jegyes pár gyanánt jelentkezni. De ő nemcsak ezt nem tette, hanem el nem jött, j ahogy legalább illett volna. Ezt tehát jóvá kell tenni. Megfogta a leány kezét s igy szól szelíden: — Juci lelkem, ha fájdalmat okoztam, bocsáss meg. Én most elfogom neked mondani, hogy mi tartott engem vissza. — Oh minek azt nekem tudni? — De tudnok kell, nehogy félreértés kerekediék belőle. Levelet irtani Lorántffy Elemér urnák. ' tudtára adván neki, hogy el akarom neki mondani , mi történt a halottas házban. . Rémuralmat teremtettek Magyarország 11 a hatalmat féltő kommunisták BUDAPEST — A hatalmát j Kádár féle bábkormánynak féltő magyai’ kommunista ez a válasza, hogy “ha szép kormány sortiiz és akasztófa | szóval nem érek célt, majd segítségével uralkodik a m ! megmutatom ilyen az erős kéz gyár nép fölött. Halálos it- politikája.” letek egész sorát hozták a héc folyamán! és a népgyüléseket tüntetéseket katonaság, rendőrség kergeti szét. Budapest • uccáin ismét orosz tankok citálnak. A statáriumot nemcsak érvényben tartják, <ie megszigorították. A rögtönitélőbiróságoik 24 óra alatt döntenek és a halálraítélteket Ítélethirdetés után egy órával felakasztják. A gyárakban mukkani sem szabad, a legkisebb tiltakozás, zúgolódás elég ahhoz, hogy bárkit letartóztathassanak. Az uj sztrájkokra volt a Orosz szuronyok támasztják alá ezt a barbár, véres politikát. Mint szemtanú diplomáciai megfigyelők mondották, nincs az a gyarmathatalom amely igy bánna a benszülöttekkel, vagy igy bánt volna valamikor is a múltban, mint magyar kommunisták és oroszok bánnak a magyar néppel.v A lázongások azért folytatódnak. Tegnap egy magyar rendőrtisztet lőttek le a nyílt uccán Budapesten. Nyugaton pedig egy vonatot tartóztattak fel a guerillák. Csepelen a A MENEKÜLT AZ UJ U&S KÜSZÖBÉN Kétségek és aggódások kisérik első lépéseit. munkásgyíiléseket szuronyokkal kergették szét, több munkás megsebesült, mert a dulakodó munkásokra tüzeltek a katonák. A magyar vörös csapat mögött oroszok álltak készenlétben, vigyázva a magyar katonákat, nehogy azok a sztrájkolok mellé álihassanak. ELFOGOTT AMERIKAI BÉiCS — A magyar határőrség elfogta a 26 éves Richard Roraback amerikai fiatalembert, aki menekülőket segített át a határon Ausztriába. Magyar területen volt amikor a lesben álló vörösök megrohanták. Einar Raus nevű norvég barátjával együtt hozta át az andaui csatornán a magyar földönfutókat. A kommunisták éjjel fényjeleket adtak, melyekről a két fiatalember azt hitte, hogy azok szintén menekülők. Sietve áteveztek csónakukkal a magyar partra, ahol aztán megroahnták és elhurcolták őket. A bécsi amerikai követség most követelte az amerikai fiú szabadon engedését. Andal alatt számos más európai ország bátor férfiai segítik a Inenekülőket. (FOLYTATJUK) GENF. — A World Health Organization az a világszervezet, amely legjobban ismeri a menekültek problémáit, mert legtöbbet és legalaposabban foglalkozott azokkal. Ez a szervezet az utóbbi hetekben Becsbe küldte néhány szakértőjét, hogy útmutatást adjanak a menekültek e1 látásával és gondozásával foglalkozó intézmények személyzetének arra nézve, hogy miképen szolgálhatják legjobban a gondozásukra bízott magyar menekülteket. A helyes gondozásuk előfeltétele a menekültek lelkiállapotának megismerése és megértése. Milyen lelkiállapotban vannak a menekültek? Erre a kérdésre senkisem tud találó feleletet adni, mert “ahány ember, annyi probléma” — ez a tézis reájuk is vontkorik. Mégis, a W.H.O. szakemberei, gazdag tapasztalatuk alap ' abban a helyzetben van: hogy. még tudnak, állapítani egy átlagtipust, és amit erről az elképzelt menekültről mondanak, abból mindet,' r levonhat tanulságokat. Olvassák tehát, mének ült magyar testvérek, mikép vé’ékedik egy szakértő a lelkiállapotokról és problémái!.’’ól ás aztán tartsanak önbiri latot. és mondjanak önité'letei. AZ ÁTLAG MENEKÜLT LELKI FOTOGRÁFIÁJA A menekült lelkében még reszket, a félelem, még izgatóan élénkek a szenvedések, küzködések és a menekülés emlékéi. Az uj környezetben mindenekelőtt abban különbözik az őt körülvevő itthoni néptől, hogy kevésbbé tiszteli a hatósági előírásokat. Ez érthető is, hiszen talán életét is csak annak köszönheti, hogy szabályokat, tilalmakat megszegett. A menekültnek hazafáj a szive. A menekült olyan várakozásokkal kötött ki a szabadság kikötőjében, amelyek inkább álomvilágba illenek. Egyszerűbben szólva, többet vár az uj otthonától, az uj hazától, az uj néptől, mint amennyit ezek nyújtani tudnak, és ez úgy neki, mint másoknak csalódások forrása lehet. A menekült teljesen kimerülve ért partot és olyan benyomást tesz, mintha semmi energia, semmi kezdeményezőerő nem lenne benne. De ez csak felületes jelenség, az első lépések kísérője. Ha majd kipiheni a menekülés és honcsere fáradalmait és lelki vívódásait, lelki egyensúlya gyorsan helyreáll, energiája, mely egyideig szunnyad, fel fog ébredni. A menekült elhagyatottnak érzi magát, nagyon érzi a valahová-tartozás hiányát. Minél hamarabb bele tud illeszkedni az uj társadalomba, annál kevesebb szenvedésben lesz része. Mindenkinek, aki menekültekkel fog lalkozik, jól meg kell jegyeznie ezt: Az uj társadalomba, az uj rendbe, az uj életbe való beleélés a menekültnek legfőbb problémája. Az uj környezetbe való beleélésnek fontos elölte.!tétele az önkéntesség. Senkise küldjön menekülteket sehová, ők válasszák a helyet, ahol boldogulni remélnek. A W.H.O. embereinek menekültek ezreivel volt dolga, a fasizmus és nácizmus, a nyilas terror, az antiszemitizmus és a kommunista zsarnokság menekültjeivel, és most, a magyar szabadságharcos népvándorlással k a p c solatban, emlékeztet arra, hogy a szülőföldtől való kényszerű elszakadás olyan mély sebet ejt a lelkekben, amely még sok év után sem gyógyul be és sok esetben lelki összeroppanáshoz vezet. Ezért szeretettel s kímélettel segíteni kell a hazáját vesztett embert fcézenfogni és a nehéz utón, amely előtte áll, kalauzolni, segíteni, istápolni. h család Floridában betörő a házban NEWARK, N. J. — Steiner Jenő, a new árki Imperial Tool and Die Co. tástulajdonosa családjával Miami Beach Floridában vakációzott, amikor lakását West Orangeban betörték, teljesen feldúlták és onnan minden értékes holmijukat elvittek. A gyárat édesapja Steiner Mihály alapította, aki jelenleg is a gyár társtulajdonosa. Minek jön vissza, aki továbbrobogoott? NEW YORK. — Éjféltájban egy száguldó autó cikcakozótt Brooklyn utcáin és amikor a hajtó az Atlantic Avenuen egy rendőrt pillantott meg, uccu neki, egyenesen reá irányította a kocsit és kevés hijja, hogy el nem gázolta Charles Maltese rendőrt, a koreai háború veteránját.. Maltesenek ezúttal, mint oly sokszor Koreában, szerencséje volt, a száguldó halál elsuhant . mellette, mindössze egy rézgombot szakított le a blúzáról. A cikcakozó automobilista tovább hajtott, a rendőr sebtében egy privát autóba ült és üldözőbe vette, utána lőtt. de ekkor a cikcakozó egyenesbe fordult és olyan sebesen, ahogy csak utdott,. elillant. A rendőr elment az állomásra és jelentette éjféli kalandját. Mit lehetett tenni? Hogyan lehet nyolc millió newyorki közül egyet felkutatni? . . . Pár perccel később megjelent a rendőrállomáson egy fiatalember, Leopold S. Mi’ls, és izgatottan és haragosan tiltakozott áz ellen, hogy Brooklynban t i s z tességes, törvénytisztelő emberek autóira se szó se beszéd rálőnek rendőrök, akiknek nyilván viszket a tenyerük. Az izgatott fiatalember panaszát meghallgatták, aztán a dutyiba küldték — nem a rendőrt, hanem a panaszost. Életveszélyes támadás és életveszélyes hajtás címén vonják felelősségre Leopold S. Millst. MI TUD RÓLUK? Szabó Mihályt, aki Jókból Kanadába, majd Amerikába jött, keresi unokaöccse, Szabó Tivadar 21 éves menekült, Camp Kilmer 726. A brooklyni Vörös Keres t a Camp Khmerben levő i; !amerikások jh 0 z za.taric-’öL keresi! A keresettek': . Rádiós János’, vaiószi n ideg ' Brooklynban ; Kiss. István, a3<i T;iá Bushwick Avenun, Broo.Uynban lakott. A Vörös/ Kérészt cime: Red Cross, One- Reá Cross Place, Brooklyn, 1, N. Y., tel: MA 4-6000, ext, 13. Végh Józsefet, 1949-ben kijött nagybátyját, keresi IVágh László Camp Kilmer (NCWG) Hőbor Helén leány nevű nagynénjét, aki a huszas években jött Amerikába, kérési Balogh Edith, született Hóbor, 1017 NCWC. U/mp Kilmer, N. J. ★ 53 éves Deák Jánost, aki ezelőtt 2 évvel Dominica bél jött az Egyesült Államokba, keresi öccse. Cirne: St. Leonhardt am Walde, Gasthof Ischl, Post Weithofen, Austria. * Föídesi Dánielt, aki Két* hely Somogyi községből származott, Clevelandban lakott, keresi (őt vagy Cleveland bán lakó családját) unokabuga Csepelről: Tikos Gabriella, Huszárik Pálné, Joyce Khmer Reception Center, N. Y. * ! !■':■•■ V Pállá Miklósnál, nagynéniét, és Lukács Sándort, hagyjbátyját, akik Fertőszentmik- 1 ősről származnak, keresi Lukács István, Joyce Kilmer Réceptian Center, I. 39. * Sebestyén Pált és Lajost (New Yorkban él egyik, Honoluluban másik), kérési Lucskay Dezső női fodrász. . * Megyesi Gedeont, akinek cukorgyára van New Yorkban, keresi Bélteky László. A keresők közös eimé: Lucskay and Bélteky, c/o Mrs, Julia Chapman, 34 Buckley Road, London N. W. 6, England. < SZÉP ILONKA
