A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-28 / 26. szám

8-1K OLDAU Ä JO PÁSZTOR Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 15, 1—10 Azon időben közeledének Jézushoz a vámosok és bűnösök, hogy hallgassák őt. És zugolódának a farizeusok és Írástudók, mondván, hogy ez a bűnö­sökkel társalog és velük eszik. Mondá tehát nekik e példabeszédet, szólván: Kicsoda közületek az az ember akinek ha száz juha vagyon és elveszt egyet azok közül, ott nem hagyja a kilencvenkilencet a pusztában és nem megyen az elveszett után, mig meg nem találja azt? És amikor megtalálja, örömmel ve­szi vállára és hazamenvén, összehívja barátait és szomszédait, mondván nekik: Örvendjetek velem, mert megtaláltam az én juhomat, mely elveszett va­­la. Mondom nektek, hogy oly nagy öröm lészen mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenki­lenc igazon, akiknek nincs szükségük bünbánatra. Vagy ha valamely asszonynak tiz drachmája lévén, elveszt egy drachmát, nem gyujt-e világot, nem söp­­ri-e ki házát és nem keresi-e szorgalmasan, mígnem megtalálja? És mikor megtalálta, nemde egybehív­ja ibarátnőit és szomszédait, mondván: Mondom nék­­tek, hasonló öröm lészen az Isten angyalai közt egy megtérő bűnösön. SZENTBESZÉD Jézus szentséges szivének szenteljük a mai na­pot, amelyen az egész világon mindenütt fényes kör­meneteket és ünnepélyes ájtatosságokat tartanak a szent Siv tiszteletére. A szív jelképe a szeretetnek. Most, amikor annyira hiányzik a szeretet az emberi szivekben, szinte gondviselésszerü ennek a titoknak megünneplése az Egyházban. A szeretettben meghi­­degült embernek szívre van szüksége, hogy ismét lángragyulladjon és égjen benne a szeretet. Van-e vájjon a mai emberben szeretet? Nem ulzás-e azt mondani, hogy a szeretetnek olyan mos­toha sorsa van csak? Valóban, ha csak úgy általában vesszük a sze­retet fogalmát, éppen nem mondhatjuk hogy nincs, nagyon is sok van belőle, csak az a hibája, hogy egy -kis szócskával is több van belőle, és igy kell helye­sen leírni: önszeretet. Sok mindent szeretnek az emberek, de csak ad­dig, amíg saját maguknak jelent valamit, amibőlha­­; zon, élvezet, kényelem származik. Itt tehát nincs r kunk a panaszra." Az önzés evangéliumának kove-1 3i megszámlálhatatlanok. Jézus Szive, a szeretetnek lángoló forrása, ép­pen ennek a szeretetnek üzen hadat. Ugyanis ez a Szív kezdettől fogva másokért dobogott. Nem keres­te a magáét, sőt arról egészen elfeledkezve, sietett másokat segíteni. “Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja másokért”. Jézus csupán azért jött a vi­lágra, -hogy ezt megtehesse és feláldozza magát éret­tünk a kereszt oltárán, hogy bennünket megváltson. Jézus Szive az igaz szeretet evangéliuma. Ha tudni akarjuk, könnyen elleshetjük tőle az igaz sze­retet szabályait. Egészen más ez a szeretet és eltérő az embere­kétől. Jézus meghal az emberi lelkekért, a világ fiai odadobják a lelkűket földi javakért. A mai világnak nyűg a gyerek. Ő pedig magá­hoz öleli a gyermekeket, mert azoké a mennyek or­szága. Megvetik, elítélik a bűnösöket és követ dobnak rájuk olyanok, akik talán még bünösebbek, de sike­rül bűneiknek szennyét elfedni mások elől. Jézus fel­keresi őket, hogy kihámozza őket a bűnök kötelékei­ből. Jézus Szive a szegények barátja, szívesen tar­tózkodik közöttünk, sőt maga számára is a szegény­séget választja. Milyen boldogság volna, ha Jézus szentséges Szivének a szeretete kiáradna minden lélekre! HABICH ÉS A PETŐITEK A keletnémet szovjetzóma bírósága 10 évi fegy­házbüntetésre Ítélte Dr. Wolfgang Harich egyetemi tanárt, mert “összeesküdött a budapesti Petőfi Kör iró ég költő tagjaival és Kelet-N-émetországban ugyanolyan ellenforradalomba akarta -tömöri-tem a szellemi munkásokat, mint tette Magyarországon a Petőfi Kör.” A vádirat szerint Harich professzor olyan refor­mokat hirdetett, amilyeneket Lengyelországban Go­­mul'ka kivivott és Magyarországban Nagy Imre nem tudott kivívni. Ha ez a vád a keletnémet csatlóskormány politi­kai nézetét tükrözi vissza, ez azt jelenti, hogy a kelet­német kommunisták szerint nemcsak Nagy Imre áruló, hanem Gomulka is — mindenki, aki nem száz­­százalékos sztálinista. Miért árulók Harich, Gomulka és Nagy? A vád szerint áruló az, aki követeli a politikai titkosrendőr­ség feloszlatását, a pártdiktatura enyhítését és a kol­­hozrendszer megszüntetését. Négy kiváló tudós kongresszusi bizottság előtt bizonyította, hogy a sok atom­bomba robbantás károsan fogja befolyásolni a jövő nemzedék egészségét. ROSSZ FIÚ ROSSZ VEGE Irta: SR. M. ALEXANDRIA, India Néhány év előtt e-gy külö­nös -per nagyon felizgatta az eg-ész vidék -kedélyét itt In­diában. Egy kis rakoncátlan fiú édesapja a faluból az öreg t-anitót a bíróság elé idézte. Ez pedig igy- -történt: Mohiéinak, a falu fűszere­sének egy nagyon becézett fia és -négy ne-rn -kivánt leá­nya volt. Rámsundor volt a fiú neve. O sem szép, sem pedig -okos, mégis szüleinek imádott bálványa volt. Rám az itteni pogányságnak leg­nevezetesebb istene. Sundo-r meg annyit jelent, hogy szép. Eddig még a hat éves kis hős nem hozott nagy lüolgo­­kat véghez, -mint az, akiinek a nevét viselte. Ő egyelőre megelégedett azzal, hogy -ha sikerült testvérkéinek bam­busznáddal egy jót odaütnie, vagy ha a szomsz-éd kecskéit téglával jól megdobálta, no meg a piacon a kosarakból ki­lopni a le-gszíeblb gyümölcsöt. Változatosság kedvéért, csak úgy tréfából, úgy me-gboxolta társait, hogy az-oknaik a könny is kicsordult a szemük­ből. Csintalan tetteiben sza­badnak érezte maigát, mivel tudta, hogy rettegnek külön­ben szigorú édesapjától, ki a kis huncut bálványát min­denhol megvédi. Ha pedig édesanyja tőle hízelgő han­gon egy kis szolgálatot kért, ő lábát se-m -mozdította és mogorván visszautasította, mert biztos volt a kis vitéz, -hogy neveletlensége és gazsá­ga büntetlenül marad. (Midőn a kis házizsarnok 7 éves lett, magához hivta őt édesapja és ünnepélyesen be­szélni kezdett hozzá: “Rám­sundor, -kis kedvencem, ime iskolába kell neked mostan­tól menni. Akikor belőled egy nagy ur lesz, talán egy ispán, vagy polgármester, vagy ép­penséggel egy kerületi -orvos, így majd mindig -szép ruhá­ban járhatsz. A kitanitás -ne­kem sok pénzbe fog kerülni, mely gon-d már most nyomni kezd. De mivel te vagy egyet­len fiam, nem sajnálom ér­ted.” Édesanyja, ki éppen ott a földön ülve, nagy fáradsággal az üzlet részére söprőket ké­szített, magához ölelte a kis elkényeztetett -kedvencét és anyai büszkeséggel homlo­kán csókolta nagyreményű kis diákját. Szita, a kis sápadt testvér­ke, ki szintén jelen volt, szo­morúan gondolá magában: Mostan azután Rámsundor­­nak még nagyobb lesz hatal­ma felettünk és hazugságá­nak szüléinknél még nagyobb hitele is lesz. De mindennek i-gy -kell lenni, mert igy is, úgy is Rámsundor már most is a ház ura. Igen, Rums'undorból most e-gy valcüágos fontoskodó diák lett, ki büszkén vágta át a falu utcáit uj tisztafehér ingében és szürke zacskójá­val, melyben lebegve vitte palatábláját és könyveit. A padban való csendes ülés nem volt éppen kedvére; a betüzgetés és számolgatás meg éppenséggel nem, de an­nál inkább hozzá illett a gri­maszolás a leány csoport fe­lé, a kis fiúcskák lökdösése és a na-gyoibbaik: csipkedése, kik közelében ültek. Hamaro­san so-k panasz is ment a ta­nítóhoz a kis kínzó ellen. Az öreg tanító sok türelmes rendreutasítása hiába volt, mig végre megfenyegette őt mondván: “Rámsundor, -ha meg nem javulsz, ennek még rossz vége lesz.” A fickó csak úgy nevetve vette a dolgot és gondola, hiszen verést ugv sem mer adni a tanitó, apám majd vissza is fizetné azt ne­ki! Beköszöntött -az esős idő­szak. Egy délután, a kis fickó ismét nagyon fontoskodó lett. Mint egy kis ördög, szüntele­nül kinozgatta és zavargatta kis szomszédait. A tanitó megszólalása eredmény nél­kül maradt. Végre is kifo­­-gyott. a^ríjtó türelme az engedet k->^B fiúra kJ.111 . mondá: ^1 “Te hasJzon-talan fickó, ha tüstént feji nem hagysz: az­zal a szenvtelen viselkedésed­del, hát bezárlak estig a fás­kamrába!” Erre a napra hatott végre a figyelmeztetés. De másnap azért már korán reggel ismét kezdte -csintalanságait űzni kettőzött buzgó-sággal. Egy kis szomszédját palavesszőjé­vel annyira megszurta, hogy az vé-rezni kezdett. Egy kis­lánynak me-g egy nagy boga­rat dugott füle m-ö-gé. Ilyen módon kezdte ismét kínozni szomszédait az óra alatt. Most aztán elszakadt a türe­lem utolsó szála is a jó -öreg tanítónak. Egy ugrással ott termett a fickó mellett, nya­kán kapta és a bambusz -kam­rába cipelte, hol már nem egyszer leülte -ott az ilyen­fajta kis -engedetlen tanuló kiérdemelt büntetését. Rám­sundor most ordítozott és ka­pálózott a fáskamrában, mint egy kis tgris, de minden hiá­ba. A tanitó a legnagyobb lelkinyugaloimimal rázárta a nagy lakatot és az osztályba ment. A tanitás után a fiuk nagy lármával és nevetve körülug­rálták a kis bambuszházat: “Kicsi Rám, szép Rám, igy jár az, aki nem tud csende­sen ülni és szótfogadni . . .!” A kis fogoly méregtől fel­fújva e-rr-e ügyesen a rácson keresztül arcul (köpte incsel­­kedőit és tovább ordított. A Színváltozás Bruno Pontecorvo olasz származású angol atomfizikus 1950-ben angliai laboratoriu­­umából Oroszországba szö­kött, segített az oroszoknak atom- és hidrogén-bombát gyártani. Most a moszkvai rá­dión át azt hirdeti, hogy a bombarobbantási kísérletek ártalmasak, az egész emberi­ség egészségét veszélyeztetik. nagy lármára a tanitó megje­lent és hazakergette a fcár-ör­­vendezőke-t, -megintvén őket: “Ejnye, mást kinevetni, ez csúnya -dolog!’ Azután ő is haza ment. A kereskedő meg egyre várta kedves fiát, de hiába. Erre nyugtalan lett. Mi tör­ténhetett kis kincsemmel? A tanítóhoz ment, aki neki mindent el is mesélt kedven­céről. Együtt ment most a két férfi a fás-kamra felé, hogy a fiút kiszabalüi-tsák. A tanitó kinyitotta az ajtót és mindketten bementek, de a kis hősnek már nyoma sem volt. “A cudar megszökött — dühöngött a tanitó. Do jaj, egy hangos szipe­­gés. Mindkettőnek megáll-t a vér az ereiben. Egy óriáskí­gyó nyújtózkodott feléjük nehézkésen, kifeszült na-gy hassal. “Fiam, édes fiam!’ — őr jön gin, L -Erzr - apa T3-cjj ’»gtássa az udvaron volt. Halálsápadtan követte őt a tanitó is és gyorsan bezárta az ajtót. Amennyire reszkető lábuk megengedte, mindket­ten siettek a fal-u felé segít­ségért. Hamarosan össze is tereltek e-gy -szép számú -bá­tor embert, kiik elszántan lándzsákkal és bamlbuszru­­dakfcal leteritették a bestiát. A nagy fáradtságos küzdelem után óvatosan felvágták an­nak gyomrát. Benne feküdt szépen sértetlenül, de eszmé­letlenül a kis Rámsundor. Egy ökrösszekéren két teljes óra után elérték a városi kór­házat. De sajnos, mindlen kí­sérlet hiába volt. Eszméletét a kis kedvenc nem kapta is­mét vissza és az éj j el igy meg iis. halt. A fiú apját a fájdalom ösz­­szetörte. Bánata csakhamar áttört gyűlöletbe a tanitó iránt és bevádolta őt gyilkos­ságról. A bir-ó vizsgálatra vette a dolgot. Majdnem -a fél falu be lett hívva tanúskodásra. A tárgyalások után végre el­hangzott az okos Salamon íté­lete: “A tanitó ártatlan fiad ha­lálán! Te és fiad Rámsundor egyedül okai e rettenetes -ese­ménynek! Soha ezelőtt itt ezen a vidéken nem volt lát­ható egy óriáskígyó. Mivel te, az apa, fiadat soha meg nem büntetted, ezért az iste­nek megtették -azt és küldték a kígyót.” Az egész falu megnyugo­dott ebben a bölcs ítéletben. Rám a mi nagy istennünk, mondák a férfiak, é-s Szita a Rám felesége, reszketve sut­togták az asszonyok, és félve isziorito-ttiák gyermekeiket magukhoz. Szábitri pedig, Rámsundor édesanyja, sebes­re sírta szemeit elvesztett kincse -miatt, -mivel a nagy isten Rám el-hagtya és inem védte meg drága gyöngyét. így váltak valóra -a jó öreg tanitó szavai, mert igazán rossz lett Rámsundornak a vége. Pünkösd után 3. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6, 22—33 Az időben mondá az Ur; Tested világa szemed, ha szemed tiszta, egész tested világos lészen, ha pe­dig szemed álnok, egész tested sötét lészen. Ha te­hát a világosság, mely benned vagyon, sötétség, ma­ga sötétség mily nagy leszen! Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy egyiket eltűri és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mam­­mónnak. Azért mondom néktek: Ne aggódjatok éte­lekről, mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az ele­delnél és a test nem több-e az öltözetnél? Tekintsé­tek az égi madarakat, ezek nem vetnek, nem arat­nak,^ sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat . . . Nem vagytok-e ti azok­nál becsesebbek? Ki adhat pedig közületek gondjai által magasságához egy könyöknyit? És a ruházatról miért aggódtok? Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek, nem munkálkodnak és nem fognak, mondom pedig nektek hogy Salamon minden dicső­ségében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek kö­zül. Ha pedig a mezei füvet, amely -ma vagyon és holnap kemencébe vettetik, az Isten igy ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggód­jatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk? Mert mindezeket csak a pogányok keresik. Hisz’ tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. "Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk nyilvános hivatalának második és -harmadik Husvétja közötti időben Galileában, Genezáreth tava közelében, a Nyolc Boldogság_ he­gyén tartott beszédében azt tanítja, hogy a földi ja­vak haj-hászata mellett nem Szolgálhatunk egyúttal Istennek is. Mert egy szolga egyszerre nem szolgál­hat két urnák, kik ellenkezőt parancsolnak, mert vagy az egyiket gyűlölni, vagy a másikat szeretni fogja; vagy egyiküket se fogja szeretni, hanem mind­kettőjüket gyűlölni fogja és az egyiket megveti . . . Aztán tiltja az Üdvözítő ama kicsinyhitű aggó­dást, mely az életfenntartás megszerzésénél Isten­ibb-és az o áldásáról egészen elfeledkezik.- — Nem több-e az élet az eledelnél és a test nem több-e az öltözetnél-----mondja Jézus. Tekintsétek az ég madarait; ezek nem vetnek, nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek s ti mennyei Atyátok táp­lálja azokat . . . Nem vagytok ti azoknál becseseb­bek? . . . Ha Isten az esztelen madarakat, melyek élelem és ruházat felől nem gondoskodnak, fenn tart­ja és táplálja, mennyivel inkább fog táplálni benne­teket, oh emberek, akik eszes lények vagytok, teremt­ve az ő képére, sőt az ő fiai és örökösei vagytok. Krisztus az embereket az -égi madarakhoz ha­sonlítja, hogy feltüntesse, miszerint nekünk az ég felé repülő madarakként kell elménkben a menny felé emelkednünk és onnan felülről, a legjobb és leg­­bölcsebb Atyától, a mindenható Istentől kell napon­ta kérnünk a szükséges testi és lelki eledelt. Ne aggódjunk tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk — úgymond az Ur, Mert a földi dolgokról, mint az ételről, italról és ruházatról való kicsinyhitű aggódás nem keresz­­tényies, hanem pogányok-hoz illő, akik Istent és az isteni gondviselést nem ismerik; a keresztények azon­ban mind az Isteniben, mind az isteni gondviselésben hisznek s remélnek. Keressétek először az Isten országát, tudniillik az örök boldogságot és dicsőséget s az Isten igazsá­gát; másszóval azon eszközöket, amelyek segélyével az örök mennyei boldogságba bejuthattok. Ezen esz­közök az Isten malasztja, az erények -és a jó, igazsá­gos cselekedetek, melyek folytán Isten előtt igazak­ká leszünk. PROSPERITÁS 1953 óta, amióta Eisen­hower és a republikánusok kormányozzák az országot, prosperitás van, sokan nagyon sok pénzt keresnek. A szená­tus pénzügyi bizottsága most vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy mikép­pen alakult a gazdasági hely­zet 1953 óta, és e vizsgálat bevezetőjeképpen Humphrey pénzügyminiszter a bizottsági elnök felszólítására készség­gel adott információt saját személyi pros peri tásáról. Eszerint: Humphrey részvéenyei 53- ban 7 millió dollárt értek, ma 12 és fél millió dollárt lehet azokért kapni. VIRÁGOK SZÍNVÁLTOZÁSA DENVER. — A coloradói szekfü termelők feledezték. hogyan -lehet egy tucatnyi -uj szint adni a levágott szekfük­­nek. Van egy titkos szerük, ame­lyet a váza vizébe tesznek. A levágott szekfü a váza vizében néhány órán belül megváltoztatja színét a ki­vánt szin árnyalatra. DRÁGA KÖPTEK A két helicopter, amelyekkel Eisenhower elnök a Fehér Házból ki szokott repülni, 201,000 dollárba került. Az üzemi kiadások repülő-órán­­kint 33 dollár 63 centet tesz­nek ki, NEM SOK . . . A lengyel kommunista kor­mány 95 millió dollár gazda­sági segítséget kap Ameriká­tól. Nem sok, Írja a Przekroj cimii varsói lap; vodkára egy évben 400 millió dollárt költ a lengyel nép.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents