A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-31 / 22. szám
A JŐ PÁSZTOR S-IK OLÖAL I Emlékezzünk a régiekről | Ä GYŐZHETETLEN HADVEZÉR ÉS A DIADALMAS ASSZONY Megy előre a makedón Alexandrosz a dicsőség utján, hogy még ifjú életében istenné legyen e földön. Győzött már Granikosznál s most épp a mesés északra, Hyrkaniába űzi Dárius seregének a romjait. Amerre elhalad, nő a legenda a győző körül; szobrai már a templomokba kéredzkednek. Olymposz istenei kezdenek féltékenykedni reá! Hire messze hat a kisebbik Ázsiába: Apollónál mondják szebbnek s még Heraklesznél is termetesebbnek. így látják őt a hir fényénél Frigia, Lydia, Paflakónia népei. S igy, sőt még szebbnek képzelik el Nagy Sándort a fekete tengerparti hires Asszonországban. Furcsa nép lakik itt a Thermodoón nevű fagyos folyó mentén; nincs itt férfi, ha csak nem ficamitott lábú, ártalmatlan, rab mespterember; nők az urak, harcosan ők uralkodnak Themyszkira fővárosukban. Vitézi lovas némberek, akik hadat üzenvén a férfigőgnek, nem egyszer Athénig száguldtak már győzedelmesen; ők alapitották Szmirnát, Efezust, a lesboni Mitylimét és a trójai háborúban is csak Arkhilleusz tudta legyőzni őket, megölvén királynőjüket. Gyűlölik a férfiakat, de szerelmüktől nem tartózkodnak. Háború után szép tavasszal elrándulnak legyőzött férfiszomszédaikhoz, hogy tőlük szerezzenek gyermekeket. Két hónapig tart e mézes idő és azalatt minden harcos leány, ki már legalább három ellenséget megölt, jogot nyer férfi ölelésére. Hazatérvén aztán anyákká lesznek: a fiúgyermeket megölik, vagy legalább is sántára csonkitáák, hogy soha hőssé ne lehessen, a leányokat fegyverforgatásra, hősnőkké nevelik. Szigorú nevelés ez. Hogy az ijjvonásnál ne ártogasson nekik, már jó eleve leégetik (vagy lekötik) e serdülő leányok jobb ellét, görögül ezért hívják őket “mellteleneknek“ vagyis “amazonoknak.” íme, tavasz van ismét, a Thermodoón völgyében nyílik már'a mirtus, — jön az öröm-idő, az amazon-szerelmes mézes kéthónapja! A harcos leányok vértet oldanak, hogy virágot szedni könnyebben guggolhassanak. S kérdik kiváncisan: vájjon hová lesz utunk ez idén? Bithyniába, Kappadokiába megyünke, vagy tán a szkitha, örmény, férfiakat keressük fel? Királynőjük palotájára néznek fel: “Még nem dönt a felség? Menjünk fel hozzá sürgessük.” nyugágyán hever a világszép Thalestris királynő, márványszobor áll előtte, mely Nagy Sándort ábrázolja Mars isten jelmezében. S bár nem hallja a kérdéstt már is felel szerelmetesen: — Hősök hőse, te életedben már isten, te vagy egyedül méltó, hogy én, az amazonkirálynő felkeresselek ! Jösztök ti velem úgy mint háromszázan. Még hozzáteszi: — Csak az ő véréből való leány mentheti meg hanyatló amazon-birodalmunkat. S a döntést hamar követi a tett: fényes díszben szkitha lovaikra ülnek mind a háromszázan. Indul Thalestris királynő, hogy harcolva vágtasson sok ellenséges férfi-országokon át. Huszonöt napig bolyong Hyrkania határáig, ott végre látja már a távolból a makedón tábor ragyogását. Követet küld és a követre követ jő, ki álmélkodva áll meg a vitézi fehérnép láttára. Piros főveg, piros saru van minden amazonon és csillagos, csikósán hímzett mind egész öltözékük. Szűk nadrágban ülik a lovat, tunikájuk térdig ér s csupaszon hagyja bal mellüket. Hátukon tegez, jobbjukban kétélű csatabárd, baljukon félhold-pajzs — a királynőé szinezüst, ragyogó. Hozzája fordul a görög: — Fogad Alexandrosz, de óhajodat nyilvánítsd előbb. — Látni akarom őt. — Mi végre? Thalestris kiegyenesedik: — Királynő vagyok és egy királynő nem hal meg, mielőtt Sándort meg nem ismerheti. Akövet vállat von: — Parancsom van: nyíltan valid, tőle mit akarsz ? — Utódot ... — szól végre a királynő — akár a magam, akár az ő birodalma számára. Méltónak tartom én magamat utóbbira is! Mondd meg uradnak: ha leány lesz, magamnál tartom, ha fiú, trónörököséül neki adom vissza. A követ megcsókolja a királynő köntöse szegélyét s visszavágtat. Kisvártatva az amazonok is utána. Az ámuló makedón táboron át csengve robognak a félisten sátra elé. Thalestris földre pattan, jobbjában a hatalom két lánzsája, baljával kebléhez szorítja ezüst pajzsát. Jön a perc, látni fogja hát az Appolóarcu uj Herakleszt! Csakugyan nyílik a sátor biborfüggönye — a világ ura az amazonkirálynő elé lép. A 184 év előtt lezajlott bostoni ‘tea party” mintájára most “adó partyt” rendeztek a bostoni kikötőben a város diákjai, hogy tiltakozzanak a magas adók ellen. A csodagyerek élete Kevesen közülük bizonyulnak “csoda felnőtteknek" — de azért átlagon felüliek Robert Strom, a tízéves csodagyerek, aki a televízión ejti ámulatba a hallgatóságot, ismét ráterelte a figyelmet a csodagyerekre, mint jelenségre. Úgynevezett csodagyerekek természetesen mindig voltak, de a világ megfeledkezett róluk. Amint felnőttek, vagy nem bizonyultak csodás felnőtteknek — vagy pedig tovább haladtak a siker útján és a világ mint felnőtteket csodálta őket. Különösen gyakori a csodagyerek a zene világban. Robert Strom természettudományi csodagyerek. Matematikában, csillagászatban, fizikában egyaránt otthonos és egyesek szerint tudása 10 éves korában megfelel egy college diplomának. MILENEK A CSODAGYEREKEK? Az utóbbi évtizedekben orvosok és nevelők figyelemmel kisérték az úgynevezett csodagyerekeket — vagy legalábbis az átlagon felülieket. (Túl könnyen mondják egy átlagon felülien tehetséges gyerekre, hogy “genius”.) E megfigyelések alapján a csodagyereknek bizonyos jellemző tulajdonságai vannak. Először is, ellentétben a népszerű elképzeléssel, a csodagyerek nem gyenge testalakatu. Többnyire nagyobb és erősebb társainál, de nem leli örömét nyers játékokban. A sportok közül azokat kedveli, ahol nincs testi érintkezés. Például előnyben részesíti a tenniszt a footballal szemben. A közhit szerint magába zárkózott és nem szívesen barátkozik társaival. Ez tévedés. Egyszerűen unja magát az átlag gyerekek társaságában és keresi a felnőttek társaságát, ahol kivételes szellemi képességei nagyobb kielégülésre találnak. KORÁN KEZDI . . . A csodagyerek kibontakozó képességeit nem nehéz felismerni, úgyszólván fejbevágják a szülőt, aki maga is megijed gyermeke hihetetlen képességeitől. Először is korábban kezd járni és beszélni, mint más gyermekek. Másodszor, kíváncsisága kielégíthetetlen. Minden gyermek kiváncsi, de a csodagyerek, vagy kivételes képességű gyerek szinte nyűgösen kiváncsi és nem lehet felületes válaszokkal lerázni. Sokan közülük maguktól megtanulnak Írni és olvasni, mielőtt iskolába kerülnek. Egy másik tulajdonsága, hogy szenvedélyes gyűjtő. Gyűjt bélyeget, lepkét, préselt virágot, madarakat, fényképeket, ritka ásványokat. Könyvek, térképek, szótárak, lexikonok szenvedélyesen érdeklik. Emlékező tehetségük rendkivüli. Nem egy csodagyerek egyszeri olvasára képes több oldalt szöveget felmondani. NEM MINDIG FEJLŐDIK Az úgynevezett -csodagyerek ritka, de nem olyan ritka mint a közönség gondolná. Szakértők szerint elemi iskoláinkban 500,000 csodagyerek van, és középiskoláinkban 150,000. Ezek közül nagyon kevés fog potenciális képességeinek megfelelően fejlődni. Miért? Egyszerűen azért, mert az amerikai iskolarendszer nincs a csodagyerek képességeihez idomítva. A tanítás tempója mindig úgy van megszabva, hogy a legkisebb képességű gyermek is lépést tudjon tartani az osztállyal. Ma már tanítók és nevelők egyre jobban sürgetik, hogy legyenek iskola típusok mely a kivételes képességű gyermekek számára valók. Egyes iskolák tartanak fenn külön osztályokat vagy tanfolyamokat részükre, de ez nem vezet jóra. A kivételes képességű gyermekek mindig ingerkedésnek vannak kitéve az átlagos gyerekek részéről. Napirenden vannak az összetüzé-Perzsa öltönyben ott áll Alexandrosz és meglepetten tekint a hatalmas termetű, vitézi nőre. Nézi őt Thalestris is, méregeti asszonyszemmel hosszan, figyelmesen. És arcára hamar felleg borul. Hogyan — ez alacsony, jelentéktelen alak volna a félisten? Lehet Sándor, de nem az a nagy, akit ő, az asszony, hősének álmodott. Egeket tölhet be a férfi-dicsőség, de ami benne földi, abban az asszony szeme sohse csalódhat . . . — Mi lelt, királynő? Szólj, felelj! És Thalestris felel: — Megcsalt a hired. Különmbnek képzeltelek . . . És ezzel 'érte el Nagy Sándort első kudarca. Aszszonyi ítélet győzte le őt, aki minden férfiakon győzedelmeskedett. De, teszi hozzá Justinus történetiró, a királynő azért mégis nála maradt úgymint tizenhárom napig. Aztán, bár Alexandrosz tartóztatta, sőt magával hívta hadjárataira, ürügyet keresett és hazatért Aszszonyországába. Ott fél év múlva meghalt a világszép Thalestris s vele rombadőlt az amazon-birodalom. Mert utóda nem maradt . . , sek és verekedések, és azonkívül a csodagyerek jellemének sem tesz jót, ha külön osztályba járva, tudja magáról, hogy ő “csodagyerek”. Az egyetlen megoldás egy külön iskolatípus, ahol a kivételes képességű gyerek magáéhoz hasonló képességűek társaságában van. CSODAGYEREK NEVELÉSE Szakértők szerint a csodagyerek nevelésének első feltétele: úgy kell nevelni, mint ha nem lenne csodagyerek. Mi helyt a gyermek neszét veszi, hogy valahogyan rendkívülinek tekintik, jelleme megváltozhat, önhitt és hencegő lesz. A másik szabály az, hogy a szülő ne erőltesse a gyermek tanulását, amint felfedezi szokatlan képességeit. Sok szülő a saját szerény képességeit akarja kárpótolva látni kivételes gyermekében. De a csodagyereket úgysem lehet irányítani: érdeklődése hamarosan mutatkozni fog és annak a tárgynak fogja szentelni tanulmányait, amiben a szülő nem lehet segítségére. Sok szülő abba a hibába esik, hogy kivételes képességű gyermekét felnőttként kezeli, mert megtéveszti a gyermek képessége. Bármilyen kivételes képességű is, emócióiban gyermek marad és éretlen. Nem szabad megfosztani a gyerekkor örömeitől és felelőtlenségétől. Nevelők azt mondják, hogy sok szülő “elrontotta” kivételes kéepsségü gyermekét, mert úgy kezelte, mint felnőttet. MI LESZ BELŐLÜK? Hogyan lehetséges, hogy aránylag sok kivételes képességű gyermekből átlagos felnőtt lesz és közülük oly kevesen tudják a felnőtt korba átvinni képességeiket ? A papírforma szerint minden csodagyereknek rendkivüli karriert kellene megfutnia. Először is — mutatnak rá a szakértők — a sikeres pályafutásnak nem a szellemi képesség az egyetlen feltétele. Lehetnek egy ember jellemében fogyatékosságok — például zárkózottság, összeférhetetlenség akaraterő hiánya, stb. — amelyek visszatartják az érvényesülésben. Elvégre a sikeres pályafutás emberi megértést is kíván, és a, csodagyereknek — éppen kivételes tulajdonságainál fogva — kevés az érzéke az átlagos emberrel szemben való magatartás iránt. Meg azután a kivételes képességű egyén felnőtt korában családi körülményei folytán anyagi biztonságot keres és olyan állást vállal, amiben kivételes képességie nem érvényesülnek. A 10 éves Robert Strom esete mindenesetre ráterelte a szakértők figyelmét a kérdésre és iskolaügyi hatóságok most sokat beszélnek arról, hogy szükség lenne a kivételes gyermek képességeihez szabott iskolákra. . . . hogy Marconi csak 21 éves volt, amikor az első drótnélküli jelzést kibocsátotta. Nike Hercules a neve az újfajta robot rakétának,, amely Amerika nagyvárosait védi ellenséges légitámadásoktól. Megér családjának jövője havonként dollárt? Ha családjának biztonsága veszélyeztetve volna, sokkal többet fizetne ennél! Minden költség nélkül sokkal biztonságosabb jövőt “vehet” azáltal, hogy minden fizetési napon a Society-nél takarékoskodik. Csakis ön tudja, hogy betétek milyen nagyok lehetnek. De egyetlen dolog biztos — hat generáció Society betétesek igazolják. Ahogyan növekszik “a takarékbetétje, az egész család olyan Ibi-* B E R federal deposit zalommal tekinthet biztonságosabb, boldogabb jövő elé.. Segítünk takarékoskodni! Ha költségvetési gondjai vannak, keresse fel Háztartási Költségvetési tanácsadóink egyikét . . . telefonáljon TO wer 1-4000. Insurance corporat.o*