A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-31 / 22. szám

A JŐ PÁSZTOR S-IK OLÖAL I Emlékezzünk a régiekről | Ä GYŐZHETETLEN HADVEZÉR ÉS A DIADALMAS ASSZONY Megy előre a makedón Alexandrosz a dicsőség utján, hogy még ifjú életében istenné legyen e föl­dön. Győzött már Granikosznál s most épp a mesés északra, Hyrkaniába űzi Dárius seregének a rom­jait. Amerre elhalad, nő a legenda a győző körül; szobrai már a templomokba kéredzkednek. Olymposz istenei kezdenek féltékenykedni reá! Hire messze hat a kisebbik Ázsiába: Apollónál mondják szebbnek s még Heraklesznél is termetesebbnek. így látják őt a hir fényénél Frigia, Lydia, Paf­­lakónia népei. S igy, sőt még szebbnek képzelik el Nagy Sándort a fekete tengerparti hires Asszonor­­szágban. Furcsa nép lakik itt a Thermodoón nevű fa­gyos folyó mentén; nincs itt férfi, ha csak nem fica­­mitott lábú, ártalmatlan, rab mespterember; nők az urak, harcosan ők uralkodnak Themyszkira fővá­rosukban. Vitézi lovas némberek, akik hadat üzenvén a férfigőgnek, nem egyszer Athénig száguldtak már győzedelmesen; ők alapitották Szmirnát, Efezust, a lesboni Mitylimét és a trójai háborúban is csak Ark­­hilleusz tudta legyőzni őket, megölvén királynőjü­ket. Gyűlölik a férfiakat, de szerelmüktől nem tartóz­kodnak. Háború után szép tavasszal elrándulnak legyőzött férfiszomszédaikhoz, hogy tőlük szerezze­nek gyermekeket. Két hónapig tart e mézes idő és az­alatt minden harcos leány, ki már legalább három ellenséget megölt, jogot nyer férfi ölelésére. Haza­térvén aztán anyákká lesznek: a fiúgyermeket meg­ölik, vagy legalább is sántára csonkitáák, hogy soha hőssé ne lehessen, a leányokat fegyverforgatásra, hősnőkké nevelik. Szigorú nevelés ez. Hogy az ijj­­vonásnál ne ártogasson nekik, már jó eleve leégetik (vagy lekötik) e serdülő leányok jobb ellét, görö­gül ezért hívják őket “mellteleneknek“ vagyis “ama­zonoknak.” íme, tavasz van ismét, a Thermodoón völgyé­ben nyílik már'a mirtus, — jön az öröm-idő, az ama­zon-szerelmes mézes kéthónapja! A harcos leányok vértet oldanak, hogy virágot szedni könnyebben gug­golhassanak. S kérdik kiváncisan: vájjon hová lesz utunk ez idén? Bithyniába, Kappadokiába megyünk­­e, vagy tán a szkitha, örmény, férfiakat keressük fel? Királynőjük palotájára néznek fel: “Még nem dönt a felség? Menjünk fel hozzá sürgessük.” nyugágyán hever a világszép Thalestris királynő, márványszobor áll előtte, mely Nagy Sándort ábrá­zolja Mars isten jelmezében. S bár nem hallja a kér­­déstt már is felel szerelmetesen: — Hősök hőse, te életedben már isten, te vagy egyedül méltó, hogy én, az amazonkirálynő felkeres­selek ! Jösztök ti velem úgy mint háromszázan. Még hozzáteszi: — Csak az ő véréből való leány mentheti meg hanyatló amazon-birodalmunkat. S a döntést hamar követi a tett: fényes díszben szkitha lovaikra ülnek mind a háromszázan. Indul Thalestris királynő, hogy harcolva vágtasson sok ellenséges férfi-országokon át. Huszonöt napig bo­lyong Hyrkania határáig, ott végre látja már a tá­volból a makedón tábor ragyogását. Követet küld és a követre követ jő, ki álmélkodva áll meg a vitézi fehérnép láttára. Piros főveg, piros saru van min­den amazonon és csillagos, csikósán hímzett mind egész öltözékük. Szűk nadrágban ülik a lovat, tuni­kájuk térdig ér s csupaszon hagyja bal mellüket. Há­tukon tegez, jobbjukban kétélű csatabárd, baljukon félhold-pajzs — a királynőé szinezüst, ragyogó. Hoz­zája fordul a görög: — Fogad Alexandrosz, de óhajodat nyilvánítsd előbb. — Látni akarom őt. — Mi végre? Thalestris kiegyenesedik: — Királynő vagyok és egy királynő nem hal meg, mielőtt Sándort meg nem ismerheti. Akövet vállat von: — Parancsom van: nyíltan valid, tőle mit akarsz ? — Utódot ... — szól végre a királynő — akár a magam, akár az ő birodalma számára. Méltónak tartom én magamat utóbbira is! Mondd meg urad­nak: ha leány lesz, magamnál tartom, ha fiú, trón­örököséül neki adom vissza. A követ megcsókolja a királynő köntöse szegé­lyét s visszavágtat. Kisvártatva az amazonok is utá­na. Az ámuló makedón táboron át csengve robog­nak a félisten sátra elé. Thalestris földre pattan, jobbjában a hatalom két lánzsája, baljával kebléhez szorítja ezüst pajzsát. Jön a perc, látni fogja hát az Appolóarcu uj Herakleszt! Csakugyan nyílik a sátor biborfüggönye — a világ ura az amazonkirály­nő elé lép. A 184 év előtt lezajlott bostoni ‘tea party” mintájára most “adó partyt” rendez­tek a bostoni kikötőben a város diákjai, hogy tiltakozzanak a magas adók ellen. A csodagyerek élete Kevesen közülük bizonyulnak “csoda felnőttek­nek" — de azért átlagon felüliek Robert Strom, a tízéves cso­dagyerek, aki a televízión ejti ámulatba a hallgatóságot, is­mét ráterelte a figyelmet a csodagyerekre, mint jelenség­re. Úgynevezett csodagyere­kek természetesen mindig vol­tak, de a világ megfeledkezett róluk. Amint felnőttek, vagy nem bizonyultak csodás felnőt­teknek — vagy pedig tovább haladtak a siker útján és a világ mint felnőtteket csodál­ta őket. Különösen gyakori a csodagyerek a zene világban. Robert Strom természettudo­mányi csodagyerek. Matema­tikában, csillagászatban, fizi­kában egyaránt otthonos és egyesek szerint tudása 10 éves korában megfelel egy college diplomának. MILENEK A CSODA­GYEREKEK? Az utóbbi évtizedekben or­vosok és nevelők figyelemmel kisérték az úgynevezett csoda­gyerekeket — vagy legalábbis az átlagon felülieket. (Túl könnyen mondják egy átlagon felülien tehetséges gyerekre, hogy “genius”.) E megfigye­lések alapján a csodagyerek­nek bizonyos jellemző tulaj­donságai vannak. Először is, ellentétben a népszerű elképzeléssel, a cso­dagyerek nem gyenge test­­alakatu. Többnyire nagyobb és erősebb társainál, de nem leli örömét nyers játékokban. A sportok közül azokat kedve­li, ahol nincs testi érintkezés. Például előnyben részesíti a tenniszt a footballal szemben. A közhit szerint magába zár­kózott és nem szívesen barát­kozik társaival. Ez tévedés. Egyszerűen unja magát az át­lag gyerekek társaságában és keresi a felnőttek társaságát, ahol kivételes szellemi képes­ségei nagyobb kielégülésre ta­lálnak. KORÁN KEZDI . . . A csodagyerek kibontakozó képességeit nem nehéz felis­merni, úgyszólván fejbevág­ják a szülőt, aki maga is meg­ijed gyermeke hihetetlen ké­pességeitől. Először is koráb­ban kezd járni és beszélni, mint más gyermekek. Másod­szor, kíváncsisága kielégíthe­tetlen. Minden gyermek ki­váncsi, de a csodagyerek, vagy kivételes képességű gye­rek szinte nyűgösen kiváncsi és nem lehet felületes vála­szokkal lerázni. Sokan közü­lük maguktól megtanulnak Ír­ni és olvasni, mielőtt iskolába kerülnek. Egy másik tulajdonsága, hogy szenvedélyes gyűjtő. Gyűjt bélyeget, lepkét, préselt virágot, madarakat, fényképe­ket, ritka ásványokat. Köny­vek, térképek, szótárak, lexi­konok szenvedélyesen érdek­lik. Emlékező tehetségük rendkivüli. Nem egy csoda­gyerek egyszeri olvasára ké­pes több oldalt szöveget fel­mondani. NEM MINDIG FEJLŐDIK Az úgynevezett -csodagye­rek ritka, de nem olyan ritka mint a közönség gondolná. Szakértők szerint elemi isko­láinkban 500,000 csodagye­rek van, és középiskoláinkban 150,000. Ezek közül nagyon kevés fog potenciális képessé­geinek megfelelően fejlődni. Miért? Egyszerűen azért, mert az amerikai iskolarend­szer nincs a csodagyerek ké­pességeihez idomítva. A taní­tás tempója mindig úgy van megszabva, hogy a legkisebb képességű gyermek is lépést tudjon tartani az osztállyal. Ma már tanítók és nevelők egyre jobban sürgetik, hogy legyenek iskola típusok mely a kivételes képességű gyerme­kek számára valók. Egyes is­kolák tartanak fenn külön osz­tályokat vagy tanfolyamokat részükre, de ez nem vezet jó­ra. A kivételes képességű gyermekek mindig ingerke­désnek vannak kitéve az át­lagos gyerekek részéről. Na­pirenden vannak az összetüzé-Perzsa öltönyben ott áll Alexandrosz és megle­petten tekint a hatalmas termetű, vitézi nőre. Nézi őt Thalestris is, méregeti asszonyszemmel hosszan, figyelmesen. És arcára hamar felleg bo­rul. Hogyan — ez alacsony, jelentéktelen alak volna a félisten? Lehet Sándor, de nem az a nagy, akit ő, az asszony, hősének álmodott. Egeket tölhet be a fér­fi-dicsőség, de ami benne földi, abban az asszony szeme sohse csalódhat . . . — Mi lelt, királynő? Szólj, felelj! És Thalestris felel: — Megcsalt a hired. Különmbnek képzeltelek . . . És ezzel 'érte el Nagy Sándort első kudarca. Asz­szonyi ítélet győzte le őt, aki minden férfiakon győ­zedelmeskedett. De, teszi hozzá Justinus történetiró, a királynő azért mégis nála maradt úgymint tizenhárom napig. Aztán, bár Alexandrosz tartóztatta, sőt magával hívta hadjárataira, ürügyet keresett és hazatért Asz­­szonyországába. Ott fél év múlva meghalt a világ­szép Thalestris s vele rombadőlt az amazon-biroda­lom. Mert utóda nem maradt . . , sek és verekedések, és azonkí­vül a csodagyerek jellemének sem tesz jót, ha külön osztály­ba járva, tudja magáról, hogy ő “csodagyerek”. Az egyet­len megoldás egy külön is­kolatípus, ahol a kivételes ké­pességű gyerek magáéhoz ha­sonló képességűek társaságá­ban van. CSODAGYEREK NEVELÉSE Szakértők szerint a csoda­gyerek nevelésének első fel­tétele: úgy kell nevelni, mint ha nem lenne csodagyerek. Mi helyt a gyermek neszét veszi, hogy valahogyan rendkívüli­nek tekintik, jelleme megvál­tozhat, önhitt és hencegő lesz. A másik szabály az, hogy a szülő ne erőltesse a gyermek tanulását, amint felfedezi szo­katlan képességeit. Sok szülő a saját szerény képességeit akarja kárpótolva látni kivé­teles gyermekében. De a cso­dagyereket úgysem lehet irá­nyítani: érdeklődése hamaro­san mutatkozni fog és annak a tárgynak fogja szentelni ta­nulmányait, amiben a szülő nem lehet segítségére. Sok szülő abba a hibába esik, hogy kivételes képessé­gű gyermekét felnőttként ke­zeli, mert megtéveszti a gyer­mek képessége. Bármilyen ki­vételes képességű is, emóciói­ban gyermek marad és éret­len. Nem szabad megfoszta­ni a gyerekkor örömeitől és felelőtlenségétől. Nevelők azt mondják, hogy sok szülő “el­rontotta” kivételes kéepsségü gyermekét, mert úgy kezelte, mint felnőttet. MI LESZ BELŐLÜK? Hogyan lehetséges, hogy aránylag sok kivételes képes­ségű gyermekből átlagos fel­nőtt lesz és közülük oly keve­sen tudják a felnőtt korba át­vinni képességeiket ? A papír­forma szerint minden csoda­gyereknek rendkivüli karriert kellene megfutnia. Először is — mutatnak rá a szakértők — a sikeres pálya­futásnak nem a szellemi ké­pesség az egyetlen feltétele. Lehetnek egy ember jellemé­ben fogyatékosságok — pél­dául zárkózottság, összefér­hetetlenség akaraterő hiánya, stb. — amelyek visszatartják az érvényesülésben. Elvégre a sikeres pályafutás emberi megértést is kíván, és a, cso­dagyereknek — éppen kivé­teles tulajdonságainál fogva — kevés az érzéke az átlagos emberrel szemben való maga­tartás iránt. Meg azután a ki­vételes képességű egyén fel­nőtt korában családi körülmé­nyei folytán anyagi biztonsá­got keres és olyan állást vál­lal, amiben kivételes képessé­­gie nem érvényesülnek. A 10 éves Robert Strom ese­te mindenesetre ráterelte a szakértők figyelmét a kérdés­re és iskolaügyi hatóságok most sokat beszélnek arról, hogy szükség lenne a kivéte­les gyermek képességeihez szabott iskolákra. . . . hogy Marconi csak 21 éves volt, amikor az első drót­nélküli jelzést kibocsátotta. Nike Hercules a neve az újfajta robot rakétának,, amely Amerika nagyvárosait védi ellenséges légitá­madásoktól. Megér családjának jövője havonként dollárt? Ha családjának biztonsága veszélyeztet­ve volna, sokkal többet fizetne ennél! Minden költség nélkül sokkal bizton­ságosabb jövőt “vehet” azáltal, hogy minden fizetési napon a Society-nél ta­karékoskodik. Csakis ön tudja, hogy betétek milyen nagyok lehetnek. De egyetlen dolog biz­tos — hat generáció Society betétesek igazolják. Ahogyan növekszik “a taka­rékbetétje, az egész család olyan Ibi-* B E R federal deposit zalommal tekinthet biztonságosabb, bol­dogabb jövő elé.. Segítünk takarékoskodni! Ha költségvetési gondjai vannak, keresse fel Háztartási Költségvetési tanácsadóink egyikét . . . telefonáljon TO wer 1-4000. Insurance corporat.o*

Next

/
Thumbnails
Contents