A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-24 / 21. szám

S-m 0ED5E A Jö PÁSZTOR Husvét után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, Ifi, 23-30 Az időben mondá Jézus: S azon a napon már sem­mit sem kérdeztek éntőlem. Bizony, bizony mondom nektek: amit csak kérni fogok az Atyától az én ne­vemben, megadja nektek. Eddig semmit se kértetek az én nevemben. Kér.ietek és megnyeritek, hogy örö­mötök teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mon­dottam nektek, eljön az az óra, amidőn már nem pél­dabeszédekben fogok nektek szólani, hanem nyiltan beszélek az Ayáról. Azon a napon maid az én nevem­ben kértek és nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, hiszen az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettek engem és hittétek azt, hogy én az Istentől iöttem. Ki iöttem az Atyától és e világra iöttem, ismét elhagyom e világot és az Atyához megyek. Mondák az Ő tanítványai: íme, most nyiltan be­szélsz és semmi példabeszédet nem mondasz. Most tud.iuk, hogy mindent tudsz és nincs szükséged, hogy valaki kérdezzen téged, ezért elhisszük, hogy az Isten­től iöttél. SZENTBESZÉD A keresztjáró, a kérő napok előtt vagyunk, me­lyeken az egyház fokozottabb mértékben és sürgetőb­ben, mint máskor felhív bennünket az imádságra, az isteni irgalom elnyerésére és Isten méltó haragiának kiengesztelésére. Ezeken a napokon az egyház körme­netet vezet a keresztelésekhez, mert az isteni irgalom s megbocsátás jele a kereszt s nincs is másban üdvös­ség, csakis a keresztben. Jézus mondja: “Kér.ietek és adatik nektek, keres­setek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert minden, aki kér, nyer, aki keres, talál és a zör­­getőnek megnyittatik”. Sok kérni, sok keresni valónk van nekünk és igen sok okunk van a zörgetésre. _ Nincs bennünk az Isten szent akaratában és ren­delésében való igaz keresztény megnyugvás. De van Dennünk kételkedés, kétségbeesés, irigység. Van ben­nünk harag s zúgolódás Isten és ember ellen. És higy­­jétek el, hogy ezek a lelki ba.iok átkosabbak és rosz­­szabbak minden testi ba.inál. Munkáink, törekvéseink és vágyaink messze el­­őerelődtek a helyes, az igazi iránytól. Lefoglal bennün­ket egészen a föld és elfelejtjük az eget. Ezért su.it iiztán bennünket az Isten. Ez az isteni büntetés hívta dletre egykoron a keresztiáró napokat. Mennyi ember panaszkodik, hogy hosszú időn át folytatott könyörgése nem hozta meg a kívánt sikert. Hogyan értsük tehát a szent evangélium biztató szavait? Bizonyos, hogy nincsen olyan imádságunk, ame­lyet nem hallgatna meg az Isten, ha bizalommal for­dulunk hozzá, csak azt ne várjuk a ió Istentől, hogy pontosan azt ad.ia meg mindig nekünk, amit mi aka­runk. Az anyagias életbe elmerült lélek nem lát tisztán. Életbevágónak tekint olyasmit, ami ielentéktelen, kü­lönösen azt, ami testi szükséglet csupán. Természetes, hogy az Isten iósága nem siet az ilyen tévedés gyámo­­litására. “Nem tud.iátok, mit kértek” — mondotta az Ur a mennyei első helyeket megpályázó két apostolnak és e szavak ráillenek nagyon sok imádságra. Amikor valamit kérünk a jó Istentől, ne gondoljuk, hogy té' védés nélkül javunkra kérjük azt; bízzuk ennek elbí­rálását az Istenre, aki a jövőbe is lát és aki talán nem fogja teljesíteni az imádságba foglalt kérést, mert mint a kés a gyermek kezében, kárunkra szolgálna. Mégis imádságunk ilyenkor sem hasztalan, mert — amint az írás mondja, — az igaznak imádsága so­kat ér. De hogy igazak legyünk, az imádság mellé oda kell állítanunk a bünbánatot, mert bünbánat nélkül nem soka ér az imádság. Itt vannak a keresztjáró napok, használjuk fel azokat, hogy egyrészt a jó Is­tent bűneinkért kiengeszteljük, másrészt pedig, hogy irgalmát, kegyelmét biztosítsuk a magunk számára. XII. Pius pápa kihallgatáson fogadta Rainier monacói uralkodóherceget és fele­ségét, Grace Kellyt. Robert Bellarmines - az első demokratikus bíboros Atombiztos raktárak a bányákban A jövőben használatos áru­raktárak és gyárak, amelyek atomtámadások esetén is bombabiztosak, jól elhelyez­hetők az ország használatlan kőbáriyáiban. Russell W. Hunt, földalat­ti útépítő egyike volt a Public Hallban tartott 1957 évi “Coal Show” szónokainak és beszámolt arról a földalatti raktárházról, amelyet az utóbbi 12 hónap alatt Ozark környékén, Neosho, Mo.-ban befejeztek. “Napjainkban, mikor atom támadás veszélye fennáll, — mondta Hunt a Hotel Carter­­ben adott interviewban, — nincs olyan készítmény, me­lyet nem szükséges a földalatt védeni a besugárzástól. Ez részben a gyógyászati anya­gokra és részben az élelemre vonatkozik!” Hunt véleménye szerint nagy szükség lenne arra, hogy az értékes feljegyzése­ket és stratégiai anyagokat a földalatti rak tárközpontok­ban őrizzék. Az Ozark Terminal, Inc. áruraktárház vállalat bejára­ta a hegyoldalban van Neo­­shoben. A már kibányászott üregek Hunt véleménye sze­rint a legjobb tárolóhelyek. Bevezették a vízvezetéket és hat tüzmentes helyiségre osztották fel a területet. Je­lenleg nyersanyagokat, szin­tetikus gumit tárolnak a nagy autókerékgyárak részé­re és teljes kannákat a Pét Miit vállalatnak. Robert Bellarmines jezsuita atya bíboros a tizenhatodik század végén és a tizenhetedik század elején élt és korában emberségességével, hitével, ember szeretetével és a hatal­masok elle"ni harcával, amely­ben azonban ő szegény maradt méltóan nagy nevet szerzett magának. Annakidején azzal keltett feltűnést, hogy kétség­bevonta és hangoztatta is a királyok istenti rendeltetését és kétségbevonta a pápai szék isteni juridikcióját világi kér­désekben. El lehet képzelni, hogy ezek­nek a szempontoknak a han­goztatásával a középkor vé­gén, de még mindig középkori atmoszférában, mennyi kava­rodást kelthetett és mennyi el­lenséget szerezhetett magá­nak. Robert Bellarmines valami­kor a hires louvaini egyetem tanárja volt. Navarrai Henrik királynak ellensége volt, mert a nép, a tisztesség, a becsületesség el­lenségét látta benne. S ő csak azokhoz tudott ragaszkodni, csak azoknak a szolgálatában tudott állani, akik a nemes eszméket nemcsak hangoztat­ták, hanem gyakorolták is. Karakter volt maga, tehát nem akart karakter nélküli környezetet. Ami érthető és tiszteletreméltó, ha fájdal­mas harccal jár is az ilyen szempont érvényesítése. Robert Bellarminesnek ne­mes volt a lelke, de külsőleg igénytelen, csúnya ember volt s külsejével aligha tudott hat­ni az emberekre. De a lelkében magasztos eszmék lángoltak s azoknak a fénye bevonta azo­kat a jóakaratu embereket, akik köréje csoportosultak. Rev. J. Wynne, jézustársa­sági atya, a Catholic Encyclo­­pediában, a következőképen emlékezik meg róla: Amellett, hogy a katholikus egyházat védelmező iró és elő­adó volt, Bellarmines volt az első, aki népszerűsítette a po­litikai demokratikus eszméket, azokat az eszméket, amelyek például az amerikai alkot­mány bázisát képezik. Ismé­telten is megtámadta kora uralkodóit, akik azt hangoz­tatták, hogy Isten kegyelmé­ből uralkodnak. Szociális lelki­ismerete annyira erős és izzó volt, az embereket annyira szerette, hogy eszméit az ő ko­rában forradalmaiknak nevez­ték. Az őt rágalmazók, az esz­méit gyalázók és lekicsinylők száma nem akart csökkenni a halála után sem. Még 1754- ben kanonizálni akarták, de a törekvés kudarcot vallott, mert ellenfelei, akik közül so­kan fontos állást töltöttek be az egyház keretén belül, elle­nezték a kanonizálását. Sokan az ellenfelei közül az “Isten kegyelméből uralkodók” szol­gálatában állottak. Bellarminesnek ez volt a tel­jes neve: Francesco Roberto Romolo Bellarmines. 1542 ok­tóber 4-én született Montepul­­cianoban. Anyja második Marcell pápa nővére volt. Ro­berto beteges gyermek volt, sőt félig-meddig rokkant volt viharos élete folyamán. De bármennyire gyenge is volt testileg, szellemi felsze­relése elsőrangú volt. Nagy­szerűen tudott beszélni, Írni, mindig a meggyőződés irányí­totta szavait és Írásait és va­lami sajátságos meggyőző A KÜLÖNBSÉG Kovács találkozik Baliával a pesti utcán. Megkérdezi tő­le : — Mond csak barátom, mi a külömbség Tito és Kádár között. Hiszen mind a kettő kommunista? — Az igaz, hogy mind a kettő kommunista, mégis nagy külömbség van köztük. Nem tudom ezt másképen megmagyarázni, csak egy példával: Két barát találko­zik, mind a kettőnek 20 éves leánya van. Kérdezi az egyik: “Mit csinál a leányod?” “Óh, — feleli a másik, — az én leá­nyomnak nagyszerű dolga van. Titkárnő a vezérigazga­tó mellett. Reggel későn megy be az irodába, a vezér diktál neki, aztán elviszi egy finom étterembe vacsorázni, aztán ebéd után megint diktál egy kicsit neki és este elviszi va­lahová szórakozni. Nagysze­rű fizetése is van.” “Hát a te leányod mit csinál?” “Az én leányom is barátnője egy férfinek, de nem hagy magá­nak diktálni!” Ez a külömb­ség Tito és Kádár között. erővel rendelkezett azokkal szemben is, akik az ő eszméi helyességét kétségbevonták. Épén arra készült, hogy a páduai egyetem hallgatója le­gyen, amikor a jezsuiták rend­házat nyitottak Montepulcia­­noban. A jezsuiták azonnal ki­váltották tiszteletét és elha­tározta, hogy a rend tagjai sorába lép. Élete folyamán többizben alkalma lett volna arra, hogy meggazdagodjék, de ragaszkodott a rend egyik alapszabályához, a szegény­séghez és amellett nem is hitt a gazdagságban, mert az volt a meggyőződése, hogy a gaz­dagságért, a vagyonért sok al­jas cselekedetre képesek az emberek, ő pedig példát akart mutatni a tiszta és nemes élet­tel. S ez sikerült is neki, mert valóban tiszta nemes és hasz­nos életet élt. NÉMA KÜZDELEM BÉCS. A magyar munká­sok, akiknek vezetőit vagy felakasztották, vagy börtön­be vetették, vagy deportálták, ismét visszatértek a csendes forradalom kipróbált módsze­reihez . . . Néma, a küzdelem ma a Szovjet MDV (titkos rendőr­ség) és a Szovjet irányítás alatt álló magyar rendőrség között. A Szovjet MDV nem bízik sem az újonnan szer­vezett katonaságban, sem a rendőrségben Kiáltó példa erre László Mátyás, Kádár miniszterelnök rendőrfőnöke, akit az MDV letartóztatott. Harcias menyecske LONDON. — Az angol Bor­­nemouth békebirája 25 font­­sterling pénzbírságra Ítélte az 56 éves Veronica Hunter asszonyt, aki ellen a rendőr­ség a következő vádat emel­te: autójával áthaladt az ut­­keresztezés vörös jelzőlám­páján, felforditotta a “Ve­szély” felirásu jelzőtáblát, valamint két jelzőlámpát, majd kocsijából kiugorva fel­pofozott egy éjjeli őrt, leütöt­te a sisakot az odasiető ren­dőr fejéről és amikor behoz­ták az őrszobára, ezzel a han­gos kurjongással lépett be: “Halló fiuk, itt vagyok”. DURBAN, Dél-Afrika. — Emily Nkosi bért szü­lött asszony, akinek 'házában tilosban főzött pálin­kát találtak, azzal 'védekezett, hogy az ital főzését elhalt férjének szelleme parancsolta meg neki. Ezt a védekezést a biró nem fogadta el, négy hónapi fog­házbüntetéssel sújtotta a törvényszegő nőt. BUENOS AIRES, Argentína. — Az argentínai köztársasági elnök 30 magyar menekült gyermeket fogadott örökbe. SEGÍTSÉG! Az Atlantic City-ben tar­tott AFL-CIQ kongresszus alkalmából Varga Béla a kö­vetkező táviratot intézte Leo Perire AFL-CIO igazgató­hoz: “Az Egyesült Államokban élő és az osztrák és jugoszláv menekült táborokban szenve­dő magyarok nevében mélyen­­érzett hálánkat fejezzük ki a magyar menekültek érdeké­ben Atlantic Cityben elmon­dott beszédéért. Az Ön érvei igen meggyőzőek. Kérem folytaissa nagyralbecsült ak­cióját.” A munkás szakszervezetek vezetőihez az Atlantic City­ben tartott országos kong­resszus alkalmából Fábián Béla a következő táviratot intézte: “George Meany, az AFL­­CIO elnökének. Kétségbeesé­sünkben fordulunk Önhöz. 1956 novemberétől máig, hat hónapon belül több mint 2000 magyart végeztek ki, 35,000t deportáltak. A recski és kis­­tarcsai gyüjtőtáborokat is­mét üzembehelyezték. A bör­tönök zsúfoltak. Nemcsak munkásvezetőket, hanem a munkástanácsok tagjait is ki­­végzik, vagy deportálják. Csak határozott nemzetközi akció képes leállítani a halá­los ítéleteket , és deportáláso­kat. Segítséget kérünk.” A vakon szülöttről EVANGÉLIUM Szent János, 9, 1—38 Az időben: Átmenvén Jézus,, láta egy vakon szü­letett embert és kérdezők tőle őt tanítványai, mond­ván: Rabbi, ki vétkezett, ez-e, vagy az ő szülői, hogy vakon született? Feleié Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem az ő szülői, hanem hogy kijelentsenek az Isten cselekedetei őbenne. Nekem szükség annak cselekedeteit tennem, ki engem küldött, mig nappal vagyon; eljön az éjsza­ka, midőn senki sem munkálkodhatik. Mig e világon vagyok, világossága vagyok e világnak. Miután ezeket mondotta, a földre pökvén, sarat csinála a nyálból és a sarat a vak szemeire kéné, és mondá neki: Eredj, mosdjál meg Siloa tavában. Elmene tehát és megmosdék, és mint látó téré vissza. * ■ 4 Azért a szomszédok, és kik azelőtt mint vak kol­dust látták őt, igy szólának: Nemde ez az, ki ott ül és koldul vala? Némelyek mondák: hogy ez az. Mások pedig: Nem, hanem hasonló ahhoz. Ő pedig mondá: Én vagyok. Kérdezők tehát őt: Miképen nyíltak meg sze­meid ? Feleié: Az az ember, ki Jézusnak mondatik, sa­rat csinála, és megkené szemeimet és mondá nekem: Menj a Siloa tavára, és mosdjál meg. És elmenék, meg­­mosdám, és látok. És kérdezők őt: Hol van ő? Mondá: Nem tudom. Elvivék a farizeusokhoz azt, ki vak volt. J Szombat vala pedig, mikor a sarat csinálta Jézus és megnyitotta annak szemeit. Mondá erre a farizeu­sok közül némelyik: Ez ember nem Istentől való, ki a szombatot meg nem tartja. Mások pedig mondák: Hogyan cselekedheti bű­nös ember e jeleket? És szakadás vala közöttük. Mondák azután ismét a vaknak: Te mit tartasz afelől, ki megnyitotta sze­meidet? Ő pedig mondá: hogv próféta. Nem hivék azért a zsidók felőle, hogy vak volt, és látó lett, mígnem előhivák szülőit. És kérdezék őket, mondván: Ez-e a ti fiatok, kiről mondjátok, hogy vakon szü­letett? Miképen lát tehát most? Felelvén nekik az ö szülői, mondák: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született; miképen lát pedig most, nem tudjuk. Ismét eléhivák tehát az embert, ki vak volt, és mondák neki: Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. Ő pedig mondá: Hogy bünös-e, nem tudom; egyet tudok, hogy vak voltam, és most látok. Talán ti is tanítványai akartok lenni ? Erre megátkozák őt, és mondák; Te légy az ő tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózesnek szólott az Isten; ezt pedig nem tudjuk, honnét való. Feleié az az ember, és mondá nekik: Épen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnét való és meg­nyitotta szemeimet. Tudjuk pedig, hogy Isten a bűnö­söket meg nem hallgatja; hanem aki Istent tiszteli, és akaratját cselekszi, azt meghallgatja. Világ kezdeté­től sem hallatszott, hogy valaki megnyitotta szemeit a vakon születettnek. Ha ez nem Istentől való, nem tehetett volna semmit. Felelvén, mondák neki: Egészen bűnökben szü­lettél, és te tanítasz minket? És kiveték őt. Meghallá Jézus, hogy kivetették őt és találkozván vele, mondá neki: Hiszesz-e te az Isten Fiában? Kérdé amaz és mondá: Kicsoda az, Uram, hogy higyjek őbenne? < És mondá neki Jézus: Láttad is őt, és aki veled szól, ő az. Amaz pedig mondá: Hiszek, Uram! És leborul­ván, imádá őt. Shelley Winters filmsztár uj férjével, Anthony Fran­ciásé filmsztárral.

Next

/
Thumbnails
Contents