A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-24 / 21. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tfcs GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜGGETLENSÉG VOL. 35. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1957 május 24. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 21. SZÁM RÖVID HÍREK WASHINGTON. — Tito ismét csatát nyert Amerikában. Számos honatya ellenkezése dacára is százmillió dollár értékű hadianyagot szállítanak Ju­goszláviába. A magyarázata ennek az, hogy Ameri­ka erősíteni akarja a független kommunista országot a szovjettel szemben, amely csak csatlósokat tűr ma­ga körül. A magyar, román, cseh, lengyel, bolgár és albán vörösök rendszeresen kapnak fegyvereket és muníciót Moszkvától és Tito ‘csendes bojkottja” to­vább folyik. Krustyevék szeretnék térdre kényszerí­teni a makacs Titot. Amerika jetrepülőgépek és tan­kok birtokában azonban Tito nem fél a Kremlintől. PARIS. — Franciaország miniszterelnöke, Mol­­let kijelentette, hogy annak ellenére, hogy Anglia és Amerika beadták a derekukat Nasser egyiptomi dik­tátor előtt, elfogadva feltételeit, Franciaország egye­dül folytatja Egyiptom bojkottját. PORT AU PRINCE, Haiti. — A kis néger köz­társaság farmerei lázonganalk, tiltakozva a koimány inflációs gazdasági politikája ellen. Az utakat elál­lóit ák és megütköztek a rendőrséggel, mert nem en­gednek élelmiszert vinni a fővárosba. OSLO. — A norvég partok mentén orosz búvár­­hajók bukkanták fel. Ezzel kapcsolatban azt Írja a sajtó, hogy a szovjet a világ minden részében kémke­dik búvárba jók on szállított kémei segítségével. A minap a floridai Jackson viliétől 40 ménfői dnyire egy orosz tengeralattjáróiba ütközött a Roosevelt nevű amerikai repülőgéphordó anyahajó. A buvárhajó megsérült, mert olaj jelent meg a viz felszínén. LONDON. — A kormány jelenti, hogy a Kará­csony szigetek fölött felrobbant az első angol hidro­gén bomba. A kísérlet sikerrel járt. Amerika a nyár folyamán 14 hidrogén- és atombombát fog robban­tani, ezek között van néhány rakéta-atombomba is. AMMAN, Jordán. — Hussein jordáni király nem ment el a bagdadi találkozóra, hogy Arábia uralko­dójával, Sauddal és Iraq királyával tanácskozzék. A magyarázata ennek az, hogy Hussein nem akarja még jobban maga ellen ingerelni Nasser egyiptomi diktátort és Szíriát. A kiét szovjetcsatlós ugyanis Jor­dánt kívánja felosztani azzal az érveléssel, hogy ez a “mesterségesen készült kis ország Anglia fabriká­­ciója volt és nincs semmiféle létjogosultsága”. A Hus­­seinhoz hü beduin törzsfőnökök, a 15,000 főnyi arab -■> légió vezetői azonban megvédtek Hussein! két puccs ellenében. Ammanban sokszáz kommunistát tartóz­tattak le. Ezek javarésze Szíriából és Kairóból jött. BAJOK VANNAK KÍNÁBAN Eisenhower, Dulles és James P. Richards volt képviselő a Fehér Házban. A kormány és kongresszus harca a 72 billiós költségvetés körül A kormány és a kongresszus között még egyre folyik a küzdelem: Eisenhower 72 billiós költségvetése még a konzervatív és hűséges GOP gárdistákat is meghökken­tette. Az elnök TV és rádió előtt védte a maga igazát, a nép elé tárva érveit. Eszerint szükség van a honvédelmi költségvetésre és a külföldi segélyekre — ame­lyek a legnagyobb tételeket képezik -— miután erőseknek kell maradnunk. A szovjet ugyanis ma a világ második legnagyobb katonai hatalma. Ha mi gyengébbeknek bizo­nyulunk, a Kremlin vezérei­nek fejébe szállhat a dicső­ség. akárcsak annak idején Hitlernek. Egy uj háború, egy atom hydrogén bombás háború aztán százszor any­­nyiba kerülne, mint a béke, amelynek ára, aránylag nem is olyan magas. így Eisenhower. Az ellen­zék szerint Amerika akkor is erős ha hét, vagy nyolc bil­liót lefaragnak a költségve­tésből. Azt kérik, hogy a kor­mány takarékoskodjék, épít­se le a nagy bürokratikus gé­pezetet, ne fecséreljen el bil­liókat külföldön haszontalan barátok barátságának meg­vásárlására. A republikánusok között is vannak honatyák, akik azzal érvelnek, hogy a kormány “annyira belejött a pazarlás­ba, hogy nem is tud más mó­dot elképzelni és adócsökken­tésről immár hallani se akar.”' A demokraták arra hivat­koztak, hogy a jelenlegi ma­gas adók csupán “átmeneti” adók voltak, legalábbis ezt mondották a népnek a koreai háború alatt. Az átmenet az­tán állandósult, sőt egyes adókat még jobbéi felsrófol­tak. — Ideje, hogy Amerika né­pe végre élvezze verejtékes munkájának gyümölcsét han­goztatta egy másik honatya. — A sok arab kiskirály épen elég sápot húz az olajvállala­toktól, minek tömjük még mi is a zsebeiket dolárokkal? Eisenhower elnök még a minimumot, két és félbilliót sem akarja leengedni a hon­védelmi költségvetésből. — Ebből bajok fognak ke­rekedni — jósolta legutóbbi beszédében. Kritikusai többek között az információs irodákat tart­ják feleslegesnek, legalábbis jelenlegi túlméretezett formá­jukban. Azt mondják, pazar­lás folyik az egész vonalon. A kisvállalkozókat védő honatyák azt nehezményezik, hogy a billiós hadi rendelése­ket mammut vállalatok kap­ják, mig a kicsiknek felkopik az álluk. A harc még folyik, általá­nos vélemény szerint a költ­ségvetést nem fogják megsza­vazni jelenlegi formájában, legalább 4-5 billiót a végén csak “leharapnak” abból. A honatyák megígérték, vigyáz­nak nehogy nemzeti érdekeink bármiféle kárt szenvedjenek ezáltal. Százmilliókat csalnak ki a néptől a “Biztos gyógyulást” Ígérő kuruzslék haszontalan gépeikkel Ugylátszik Kínában sem fenékig tejfel a vö­rösök élete, mert ujafclb zavargásokat jelentenek a kollektiv farmokról. Parasztok tízezrei hagyták ott a kolhozokat, mondván, hogy ‘közös lónak túrós a háta.” Sokalják a munkát, keveslik a részesedést, amelyet napi 14 órás robotjukéit juttat nekik az ál­laim. A gyárakban ugyancsak sztrájkok folynak: jobb béreket követel a munkásság. Kwantung tartomány­ban katonaságot kellett kivezényelni az elégedetlen­kedő tömegek lecsendesitésére. Komoly gondot okoz a kormánynak a sok elhagyott kolhoz. A vörös kor­mány beismerte, hogy “nehézségei vannak, mert az ötéves terv ismét kudarcot vallott. A szovjettől re­mélt segítség kútba esett. Moszkva udvariasan bár, de megtagadta a további gyorssegélyeket azzal, hogy saját csatlósaival vannak bajai és elsősorban azokról kell gondoskodnia. Peking legújabb trükkje, hogy turistákat keres. Hirdetnek az európai és hongkongi lapokban, hogy mindenkit szívesen látnak és méltányos feltételek mellett “országos túrákra viszik a turistákat.” Ennek első feltétele persze az, hogy a Kínára kiváncsi ide­gen — valutával fizessen. Arról, hogy a kíváncsisko­dók közül hányat fognak majd kémkedés ürügyén letartóztatni, hallgat Mao elvtárs. KAIRO — Az egyiptomi kormány megfenye­gette Izraelt. Ha hajót küldenek a suezi csatornára, annak átkelését megakadályozzák. A kísérletnek te­hát semmi célja, mondották Nasserók. Izrael, mint már megírtuk, kisérletképen teherhajót akar átkül­deni Sue zen, hogy lássa, vájjon Egyiptom eleget tesz-e a nemzetközi törvénynek és szerződéseinek, melynek értelmében kivétel nélkül minden nemzet hajóját átlbocsájtja a csatornán. Nasser diktátor egy izraeli hajót már korábban elkobozott, 10 millió dol­lár értékű rakományát pedig egyszerűen ellopták az arabok. WASHINGTON. — Sum­­merfield postaügyi miniszter figyelmeztette Amerika népét hogy ne üljön fel a kuruzslók­­nak, akik évente százmillió­kat csalnak ki a hiszékeny polgároktól. Betegek, akiket reuma, idegbaj, rák, polió és más kórságok szegeztek az ágyhoz, tolószékhez, minden s'zalmaszáiba belekapaszkod­nak. Ez a magyarázata annak, hogy a sürü leleplezések elle­nére is busásan aratnak ezek a szélhámosok. Summerfield közölte a saj­tóval, hogy a posta ispékciók és ellenőrzések révén sikerült lerántani a leplet többszáz ku­­ruzslóról, akik nemcsak ren­delőikben fogadták a betege­ket, de hirdetések révén hív­ták fel magukra a figyelmet. Megszerezték kórházi ápol­tak, vagy más betegek neveit és ezek elmére reménykeltő leveleket irta'k, ismertetve “csodálatos” m a s i n á kát. Ezek a “villanyozó” gépek, melyeket “atomic’ electronic” névvel illettek a racketeerek szerint mindenféle emberi be­tegséget gyógyítanak. Bár a posta utján elköve­tett csalást, visszaélést szigo­rúan bünteti a törvény, a lel­kiismeretlen gonosztevők vál­lalták a kockázatot. Egy ilyen gépért néha 500 dollárt szá­mítottak az élethez, egészsé­géhez ragaszkodó paciensnek. Úgynevezett “hálálkodó le­velekkel” próbálták igazolni, hogy e masinák a múltban milyen bámulatos gyógyered­­ményt értek el. Nem kétséges, mondja a miniszter, hogy az emberek könnyen befolyásolhatók és sokan azt hitték, hogy való­ban jobban lettek. De ez csak VISSZAESÉS ... A kommunista lapok kénytelenek beismerni a ter­melés visszaesését. A Hay László volt külke­reskedelmi miniszter szer­kesztésében megjelenő “Kül­kereskedelem” cimü hetilap jelentése szerint a bányaipar­ban 10 százalékkal csökkent a munkások száma, azonban a széntermelés a múlt évi mennyiséggel szemben 60 százalékkal kevesebb. Halálos játék BUDAPEST. — Három kis­fiú, a 13 éves Keresztes Lajos a 8 éves Rátkai Gábor és a 13 éves Rózsavölgyi István gép­pisztolyt talált a budapesti I., Battyhány utcai üres tel­ken. Játszani kezdtek a gép­pisztollyal. Egyszercsak el­dördült a fegyver és súlyosan megsebesítette Rózsavölgyi Istvánt. A gyermeket életve­szélyes állapotban szállítot­ták a Kútvölgyi úti kórházba, ahol műtét közben belehalt a sérülésébe. 'képzelődés volt. Később fele­lős orvosok, kórházak állapí­tották meg, hogy az elektro­mos ön-kurára fogott beteg állapota rosszabbodott. Az elmúlt 12 hónap alatt 46 gépet fogtak el posta szál­lítás közben. Feljelentések ré­vén másik 73 “csodagép” ke­rült a rendőrségre. Amikor megvizsgálták ezeket a csillo­gó és villogó gépeket, látták, hogy az egész nem más, mint szemfényvesztés. Rákot, bőrbajt, arthritist, kopaszságot gyógyitó gépek annyit sem értek mint a sok csillogó króm és acél, amiből a masina állott. Egy másik neon fényes, szikrázó villany-gép, amely alig 350 dollárba került és pi­ros, zöld, kék lámpákkal volt ellátva, állítólag a fiatalkori férfierőt adta vissza öregedő embereknek. Szakértők állapították meg azt, hogy svindli az egész. A közönséget felszólították, ha ilyenféle gépeket kínálnak el­adásra, jelentsék azt azonnal a rendőrségen. Százhuszonhét ügyben folyik eljárás vállal­kozók ellen, akik milliókat csaltak ki igy amerikai férfi­aktól, nőktől. Ami súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek a bete­gek, a gépek birtokában elha­nyagolták a komoly és való­ban segítséget nyújtó orvosi, kórházi kezeléseket. KRUSTYEV fiS A VILÁGBfiKE A szovjet sajtó most közölte Nikita Krustyev, a szovjet kommunista párt főtitkárának nyilatkozatát, melyet a New York Timesnek adott. Nikita elvtárs szerint egy uj világháborút csak úgy kerülhetünk el, ha Amerika és a szovjet leülnek és "rendezik az ellentéteket a tárgyalóasztal mellett. Bel- és külügyelkről szeretne tárgyalni Eisenhower elnökkel Nikita. Amerika az ilyen különtárgyalásokkal kapcso­latban már korábban megüzente Moszkvának: a nemzetek szövetsége a megfelelő fórum: a világ ügyeinek intézésére. A korábbi konferenciákon tett orosz ígéreteiket nem tartották be, ez kedvetlenítette el Eisenhowert és Dullest attól, hogy újrakezdjék a hasonló megbeszéléseket. A kommunisták részére jó propaganda anyagul szolgáltak e találkozók. Sztálin is szóba került és Krustyev megjegyezte, hogy Sztálin hibáit és fogyatékosságait a jövőben is szellőztetni fogják. ÖRÖM FRANCIAORSZÁGBAN A francia sajtó örömmel fogadta Krustyev nyi­latkozatát, melyet a békülékenység jelének tekinte­nek. Nem titkolják, hogy félnek az orosz atombom­báktól, melyekkel korábban fenyegetőztek az elvtár­sak. A Kremlimnek ez a módszere, egyszer fenyege­tőzik, aztán békejoibbot nyújt, ilymódon fokozva a nemz etkiözi zűrzavart. A nyugatnémetek ugyancsak lép re mentek és azt mondják, hogy talán mégis lehetséges lesz békét kötni a szovjettel, mielőtt még későn lenne. Sajtójuk sürgetőn kéri, hogy Eke üljön le a tárgyalóasztal mel­lé Krustyevvel és Bulganinnal. A kettészakított Németország egyesítése azon­ban kemény diónak bizonyul majd. A német poli­tikusok félnek, hogy Amerika és a szovjet állandó­sítják a jelenlegi áldatlan helyzetet. Mások azt jó­solják, hogy Amerika, elunva Európa védelmét, visz­­szatér az izolációs politikához. Amerikát bevehetet­len erőddé építik Iki, Európát pedig sorsára hagyják. ŐSZINTE BESZÉD A norvég miniszterelnök kertelés nélkül mon­dotta ki az igazat: Norvégia azért csatlakozott az északatlanti szövetséghez, mert fél a szovjet terjesz­kedéstől. A nyugati katonai szövetség biztosítékot nyújt afelől, hogy orosz orvtámadás esetén Amerika, Anglia, Franciaország sietnek Norvégia segítségére. Krustyev megjegyzését, hogy “a norvég nép zöme ellenzi a NATO tagságot”, vállrámditással intézték el Oslóban. — Krustyev azt hiszi, hogy jobban ismeri a nor­vég népet, mint mi, akik a nép nevében intézkedünk, — mondotta a kormány egyik tagja. — Minden nor­vég párt támogatta a kormány külpolitikáját. Dániában azt Írják a lapok, hogy “Krustyev be­­széde nem volt őszinte, csapda az, amelynek igazi célja éket verni a nyugati népek közé.” Azt hisszük, hogy a józan, okos dánok fején ta­lálták a szöget.. . Kormányválság Olaszországban Olaszországban koimány válság van. A keresz­tény demokrata párt vezére, Adone Zoli vállalta a megbízatást, hogy uj kormányt alakítson. Sengi mi­niszterelnök nem tudott megbirkózni a különféle ne­hézségeikkel, ezért bukott meg. Világ-Atomtestületet sürget Lewis L. Strauss, az atornerószövetség feje azt javasolta, hogy nemzetközi atomtestületet létesítse­nek, amely majd minden népnek juttat a békecélok­ra használandó atomból és ilyképen elkerüljük majd “az atom-anarchiát”. Strauss attól tart, hogy az atom-versengés ka­tasztrófát okozhat. Ha a kis nemzetek is elkezdik az atomgyártást, a hulladék, a radioaktiv anyagok fe­lületes eltávolítása, megmérgezíheti milliók testét. Nemcsak az atomfegyverek, de az atomanyagok is, melyek kikerülnek a feldolgozó telepekről, ártanak minden élőlénynek. Amerikában és Angliában kü­lönleges elővigyázatossággal és gonddal semmisitik meg a radioaktiv maradványokat. De ha azokat csak úgy a földbe temetik, vagy vízbe, árkokba vezetik, a környék lakosságának életét veszélyeztetik. i

Next

/
Thumbnails
Contents