A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-17 / 20. szám
A munkásokat és paiasztokat nevezik ellenforradalmatoknak (Szabad Európa Sajtószolgálat). — Az Éiszakmagyarország cirnü miskolci ikommunista napilap együk legutóbbi száma beszámolt a Borsod megyei tanács üléséről, melynek felülről kinevezett uj elnöke Kukucska János elszörnyülködve ismertette az “ellenforradalom” által a megyében okozott károkat. ‘‘Az ellenforradalom szervezett támadása következtébein — mondotta Kukucska — a kommunisták szétJbomlottak iés átadták fegyvereiket az ellenforradalmároknak. Borsodmegyében körülbelül 20,000 fegyver került’jogosulatlan személyek kezébe. Az elleni orra dal cm kezébe kerítette a sajtót és a rádiót is. A mi rádiónk ellenforradalmi izgatásban túltett a Szabad Európa Rádión és a New York Herald-Tribune-on. A területi munkástanács némely tagja ellenforradalmár volt. A sztrájk szörnyű gazdasági következményekkel járt és majdnem: két hónapig tartott. Az ipari termelés novemberben 21.5 százalékra esett, ami egyetlen hónapban (Borsodban) 304 millió forint veszteséget okozott. Ugyanabban az időben 25 Százalékkal több bért fizettek ki, mint a 100 százalékos termelés esetében. A széntermelés napi átlaga 15,000-ről 3- 4000 tonnára esett. Az energiatermelés novemberben 52 százalékra, s december első tíz napján 12 százalék csökkent. Ennek következtében legalább 5-6,000 munkanélküli volt a miegyébén, s a munkások tekintélyes részét 50 százalékos fizetéssel kényszerszabadságra kellett küldeni. Az ellenforradalom befolyása a falvakban is érezhető volt. A termelőszövetkezetek száma 263-ról 160-ra csökkent januárban. A kulákok •visszakövetelték őseik földjét. Sok helyen kimondták a községtanácsok feloszlását. 132 tanácsvezetőt törvénytelenül elmozdítottak állásukból. Az ifjúság és az intelligencia egy része meghódolt a nemzeti irányzatoknak. A klerikális reakció erős befolyást 'gyakorolt az iskolákban. Az ellenforradalom befolyása még érződik kulturális életünkben. A Színházakban és mozikban nyugati befolyások javára történik eltolódás. Összefoglalva az eseményeket, meg kell állapítanunk, hogy az októberi és novemberi ellenforradalom alapjaiban renditette meg a dolgozó nép kormányzatát. LI Toro, Calif.-ban a marineok raktárából elloptak 2000 ilyen apró bombát, amilyet Leo P. Sinko kapitány tart a kezében. Az apró bombákat, amelyek találatkor csak festéknyomot hagynak hátra, gyakorlatoknál használják. A Jő PÁSZTOR S-IK OLDAL Felvétel a 6. számú amerikai flotta felvonulásáról a Földközi tengeren. Az alsó kép a hatalmas Forrestal repiilőgépanyahajót ábrázolja. Szent Péter csontjai Ä Vatikán alatt egy régebbi pogány temetőben valószínűleg rábukkantak« de Róma még nem nyilvánítja hivatalosnak MONDJA FEL A LECKÉT! Szántó János esetéről, múltjáról és jövő terveiről és ábrándjairól már hónapokkal ezelőtt jelentést tettünk, mert elég érdekes az eset. Szántó New Yorkban oszlopos tagja volt a Trasport Workers Uniónak, de azt, hogy 1949-ben deportálták, nem szakszervezeti munkálkodásának köszönhette ,hanem annak, hogy mellékesen — vagy talán inkább főfoglalkozásképpen — a kommunista agitációnak Szentelte magát. Magyarországba ment, ahol, mint jó kommunistát szeretettel ölelték keblükre Rákosi, Gerő é® társai, szép lakást és jó fizetést adtak neki, úgy élt, mint egy igróf, vagy legalábbis mint egy báró, a régi jó időkben. Aztán jött a nagy szemfelnyilás és kiábrándulás ... és aztán jött október 23-án az egész nemzet elégületlenségének forradalmi kirobbanása . . . és Szántó János az elsők közt volt, akik a leomlott vasfüggönyön át Ausztriába menekültek. Bécsiből aztán hazakérezkedett. Haza — Amerikába, abba az. országba, amelynek demokratikus alkotmányát termeszhangya módjára fúrta, fűrészelte, hogy összedüljön. Kérezikedésére hűvös választ kapott: “Elegünk volt Szántó Jánosból”. De Szántó János sehogysem tud belenyugodni sorsába, mindenáron szeretne visszajönni Amerikába. Most Bécsiből jelentik: Szántó János az amerikai követség épületében odalépett Swing tábornokhoz, az amerikai Bevándorlási Hivatal országos igazgatójához, beszélni akart vele. De Swing nem állt szóba Szántóval, intett a közelben álló marine katonának, hogy tessékelje ki az épületből a tolakodót. Washingtoniba vissztérve azonban Swing tábornok úgy nyilatkozott, hogy ha Szántó hasznos és értékes leleplezésekkel tud Szolgálni a kommunista világszervezet munkájáról, akkor ő, Swing, lesz az első, aki javasolni fogja bebocsátását Amerikába. BÚCSÚ A HŐS VAUIDÉTÓL Évszázadok óta a katolikus egyház azt tartotta, hogy Szent Péter, a fő apostol csontjai valahol a Vatikán alatt vannak eltemetve, valószínűleg a nevéről elnevezett gyönyörű templom alatt. A hagyományon kivül semmi se volt, ami ezt a feltevést alátámasztotta volna. De újabban egy nagyon fontos felfedezés történt, amelynek eredményeként valószínűleg napvilágra ‘kerülhet, ami a kereszténység légé rtékesebb ereklyéjének b i z onyulhat, Szent Péter csontjai. A Vatikán még hivatalosan nem hajlandó nyilatkozni, mert rendkívüli felelősséget érez, hogy a leletet Szent Péter csontjainak minősítse, de komoly egyházi kutatók meglehetősen meg vannak győződve a lelet valódiságáról. PÁPÁK TEMETKEZÉSI HELYE A fontos felfedezés 1939- ben, mégpedig a ritkán látogatott kriptában a Szent Péter bazilika főhajója alatt történt. Ide temetkeznek 400 év óta a pápák. A mai pápa elődje XI. Piusz személyesen választotta ki a helyet, amelyet temetkezésre óhajtott. Mint ilyenkor szokás, az utódnak kötelessége gondoskodni róla, hogy az elődjének akarata végrehajtassák. Ezúttal valami hiba történt. A művész túl nagyra csinálta XI. Piusz pápa szarkofágját és az nem fért be a kiszemelt üregbe. XII. Pius pápa utasítást adott, hogy az üreg fenekét ássák mélyebbre, hogy a szarkofág beleférjen. Ásás közben a munkások márvány darabokra bukkantak és egyben feltűnt neki az, hogy csákányaik hangja üresen kong. FONTOS DÖNTÉS Nyilvánvaló volt, hogy az üreg alatt üres tér van. Tekintettel arra, hogy köztudomás szerint a hatalmas épület pillérei laza földbe voltak eresztve, nagy kockázattal járt az ásás folytatása. A döntésért magához a pápához kellett fordulni És a pápa döntése nem volt könnyű. Régi római iratokból köztudomású volt, hogy a Vatikán dombon valamikor egy kis pogány temető volt, és abban a temetőben végezték ki Szent Pétert. Talán egy évszázaddal később, amikor a martiroik tisztelete megkezdődött, a kivégzés helyén egy vörös falat építettek és a falba három oltárszerü emlékművet. Konstantin császár, aki megszüntette a keresztények üldözését és vallásszabadságot adott az egész római birodalomnak, egy nagy templomot -épített azon a helyen, ahol Szent Pétert kivégezték. AZ UJ BAZILIKA Ez a templom majdnem, ezer évig állt és csak a 16. században építették a helyére a mai nagyszerű Szent Péter bazilikát. A bazilika főhajója pontosan a régi templom fölé került. Sajnos viszont a régi építészek nem hagytak hátra feljegyzést arról, hogy hol fekszik Szent Péter sírja. XII. Pius pápa úgy döntött, hogy dacára a kockázatnak, ä tudósok folytassák az ását. ,A munka oly kényes volt, hogy csákányt és ásót nem is ‘használhatták: a munkások a puszta kezükkel ástak, nehogy megrongáljanak vélet-Ä hét legjobb vicce... Közvetlenül a szabadságharc kitörése előtt Rákosi Má tyás a feleségével, aki mongol származású, Mongóliába utazott, hogy ott pihenje ki ti,zenkétévi munkája fáradalmait. Miért küldték Rákosit Mongóliába ? — Hogy visszafizessük a tatárjárást. KANADA ÉS KÍNA OTTAWA. — Politikai ikörökben biztosra veszik, hogy a kanadai kormány a választások után el fogja ismerni a kínai kommunista kormányt, egyrészt azért, mert a kínai : ikommunista kormányzatot véglegesnek és megdöntethetetlennek tartja Kanada kormánya és népe egyaránt, másrészt azért, hogy elkerüljék azt a látszatot, hogy Kanadának nincsen önálló külpolitikája és minden fontos kérdésben az Egyesült Álla- I mok példáját követi. lenül valami pillért. A háború alatt a munkálatok abbamaradtak és a világ nem hallott róluk. De 1950-ben anynyira megerősödött a suttogás, hogy megtalálták Szent Péter csontjait, hogy a Vatikán kénytelen volt engedélyt adni néhány tudósnak, vizsgálják meg, amit az ásatás eddig felszínre hozott. CSODÁLATOS LELETEK Mint kiderült, az. ásató'k csodálatos leletekre bukkantak az egész főhajó mentén. Egy tucat mauzóleumot ástak ki, gyönyörű edényekkel, csempészett falakkal, amelyek a korai keresztény művészetre vallottak. A munka veszélyes volt, mert az ásás folytán földalatti folyók szabadultak fel és. elöntötték äz üregeket. A szivattyúk éjjel-nappal dolgoztak. A Vatikán azonban egy hivatalos közleményt adott ki, amely szerint Szent Péter csontjait nem találták meg. Az ásatás azonban tovább folyt és három évvel kérőbb egy vörös téglából épült falra bukkantak. A téglák Aurelius császár jelét viselték. Ezek szerint ez lehetett a fal, melyet Szent Péter emlékére emeltek. Meg is találták rajta a fontos 4 betűt. “Petr” — ami Péter római nevének, Petrusnak négy első betűje. A FEJNÉLKÜLI HOLTTEST A vörös téglafalnak támaszkodva volt a római iratokból ismert három emlékmű. A középsőt óvatosan bontani kezdték. Péter maradványaira volt egy fontos bizonyíték: fej nélkülinek kell lenniök. Pétert ugyanis keresztre feszítették és utána lefejezték. Amikor felbontották ezt az emlékművet, egy hatalmas termetű férfi maradványait találták. benne -— fej nélkül. A Vatikán még ezt sem fogadja el hizonyitéknak és tovább folytatja a nyomozást. A csontokat most összehasonlítják Szent Péter állítólagos koponyájával, amelyet a római Szent János templomban őriznek a főoltár felett. A hir, hogy a csontok szerkezetileg egyeznek, de a Vatikán erre nézve nem hajlandó megerősi'tést adni. Mégis, az eddigi jelek szerint a valószínűség az, hogy a kutatók a kereszténység legértékesebb relikviájára bukkantak, Szent Pétér csontjaira. DETROIT. — Inkább meghal, de magát sohasem adja meg — ez volt a jelszava Christof Ziegenhardt marlettei farmernek és most meghalt, miután az ellenséges túlerőnek már három év előtt megadta magát. A 78-ik évében meghalt Christof Ziegenhardt az életben eljátszotta három évvel fiatalabb .fivérével — az irodalomban már sokszor leirt harcot, amelyet az ember reménytelenül folytat elvei védelmében. A história régen, 1935-ben kezdődött. Akkor csődbe ment 2gy tüzbiztositási szövetkezet is az alapszabályok értelmében a 90,000 dollár veszteséget a tagoknak kellett pótolliok. A farmerek sorra megfizették tartozásukat, a Ziegenhardtok kivételével, ők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel nekik nem volt befolyásuk az üzletvitelre, ők nem felelősek a veszteségért. A két farmer fivérnek ezt a jogi okoskodását azonban a bíróság nem találta helytállónak, igy hát ítéletre és a farm elárverezésére került sor. A 40.000 dollárra becsült farmot 13.000 dollárért megvette Mrs. Grace White ügyvédnő (aki azóta meghalt.) A Ziegenhadt fivérek nem vették tudomásul sem a 'bírói ítéletet, sem a sheriffi árverést. Hadat üzentek az állami hatóságoknak és az uj tulajdonosnőnek. Kikiáltották: A mi farmunk a mi várunk! A farmot magas fakerítéssel vették közül, a kapukat nehéz láncokkal lekötötték és a farmház ormára kitűzték a büszke és dacos uj nevet: Fort Ziegenhardt. A kerrités mögött éjjel-nappal őrt álltak, lövésre kész puskával a hónuk alatt, a hős várvédők. A sheriff és emberei többször megkísérelték, hogy megközelitsék a Ziegenhardt Várat, de a védők életveszélyes fenyegejtései, nemkülönben e védőkerítés minden alkalommal visszavonulásra kényszeriteték őket. De jött egy szerencsétlen nap, március 13-ik napja, és az ostromló sheriff csapat hirtelen és merész rajtaütéssel bevette. Az ügyvédnő birtokba vette a várat és egy bérlő családra bízta a farm vezetését. De nem sokáig gazdálkodhattak a bérlők a farmon. Mert a Ziegenhardt fivérek csatavesztése feléjük fordította a szomszédság rokonszenvét, az egész vidék népe fenyegetően követelte a “betolakodottak” eltakarodását és azzal fenyegetőztek, hogy levegőbe röpítik a Ziegenhadt Várat. Erre a bérlők kivonultak, Zicgenhardték bevonultak. ,És nemsokára kezdetét vette a második háború. A sheriff és serege újra és újra megtámadták a várat, de mindanynyiszor hátbatámadta őket a falu és a szomszédság népe, néha száznál több szövetséges harcos. Az egyik ütközet az ostromlott vár alatt 45 percig tartott és az ostromló sereg vereségével végződött. 1954 április 9-én elkövetkezett a Z-Day, a Ziegenhardt Vár elesett. A sheriff 30 főnyi ostromló csapata behatolt a várba és elhurcolta a hős védőket. A két Ziegenhardt fivér azóta is terveket forralt, sehogysem tudtak belenyugodni abba, hogy mások adósságáért az ő birtokukat erőszakkal elvették. Uj haditerveik után most pontot tett a halál. Az idősebb Ziegenhardt halála után valószínűtlen, hogy harmadik háborúra kerül sor. Utóirat: A Ziegenhardt fivéreknek 285 dollárt kellett volna fizetniük a tüzbiztositó adósságára, de ők inkább elköltötték 50,000 dollárt a vár katonai és ügyvédi védelmére, de nam adták fel kettős elvi álláspontjukat: hogy “más adóssága nem a mi adósságunk” és “a mi farmunk a mi várunk.” HAZAMENTEK A GYERMEKEK Horgos jugoszláviai községből a U. N. főbiztos hozzájárulásával hazaküldtek 44 magyar gyermeket, 14 éven /aluliakat, miután a főbiztos meggyőződött arról, hogy szüleik hazakérő levelei valódiak voltak. 1 Arról persze a UN főbiztosnak nem volt módjában meggyőződni, hogy azokat a leveleket a szülők nem kényszerből, parancsszóra küldték-e el1. Élet a vasfüggöny mögött 3lbiiiiiiiiuiuiinii)iiiiinfiiiui»UnlTfMuulIiintttnniiuuuliiiiiuuiiiiiiiiiiiiiiiluliiUuiliuiJniiiiiiiiiniiiiiii)liuiiiiiniiiiiiTTTmiI^iiiihitn)iiliiiiiiuniiiini I farmer meghal, de nem adja meg magát ELHURCOLT KOREAI DIÁKOK Budapesten és 'környékén egy csomó koreai diák tanul, akiket eddig messzemenő kedvezményekben részesítettek. Április 4-én bizottság Szállt ki az egyik koreai diákszállásra s 24 órán át egyenként kihallgatta a diákokat az októberi forradalom idején tanúsított magatartásukról. Úgy látszik, a koreaiak egyrésze együtt küzdött a magyar szabadságharcosokkal, mert másnap hajnalban a rendőrség egy teherautón körülbelül 20 diákot ismeretlen helyre elhurcolt.
