A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-03 / 18. szám

ME oldal; A JÖ PÁS2TOÍ? Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — Meg is, de elégből feltétele az, hogy engem ne háborgassanak. Meg aztán szép jutalmat is várok. — Mennyit kíván? — Nem sokat. Kerek százezer forintocskával beérem. Ennyit csak megér a fiatal nagyságos asz­­szony. — Jól van, meg lesz, — jelentette ki Elemér. — Sőt ha szerencsésen ide hozza, még külön borravalót is kap tőlem. — Annál jobb, nagyságos uram, — dörzsölte kezeit Dinnyés. — Meglátja, ,meg lesz velem elé­gedve. Oh már előre örülök a viszontlátás boldog­ságának. A remény magát Elemért is annyira felvilla­nyozta, hogy azonnal a csendőrhadnagyhoz sietett, kint azonban meghagyta Karika Jánosnak, hogy az öreg Dinnyést ki ne eressze a szobából. Dinnyés megvárta, mig Elemér eltávozott, az­tán felemelkedett s kiment. Az előszobában .egyszerre eléjbe terjeszkedett Karika János. — Hova, hova, Dinnyés ur? — Mi köze hozzám? Bocsásson. — Nem tehetem, a nagyságos ur meghagyta nekem, hogy önt ki ne eresszem. — Maga hazudik! — kiáltotta Dinnyés dühö­sen. — A nagyságos ur nekem meg nem tiltotta, de nem is tilthatja meg, hogy ki ne mehessek. Karika János vállat vont, de nem tágított. Diny­­nyés pedig dühösen tért vissza a szobába s a pam­­lagra dobta magát. Lorántffyné ezalatt 'kimondhatatlan gyötrelme­ket állott ki. Nem tudta, milyen eredménnyel vég­ződött Dinnyés kihallgatása. Etelka kevésbbé félt, mert bízott a nyakas vén ember ravaszságában és megátalkodottságában. Váltig biztatta is anyját, ez azonban nem tu­dott megnyugodni. — Hátha olyasmit mondott, amiről mi nem tu­dunk s ellentmondásba keveredünk, — mondotta. — Ez lehetetlen, — szólt Etelka. — Ő sem fog­lalhat el más álláspontot, mint kereken letagadni mindent. E jelszót ő adta ki, következőleg ő fogja magát ehhez tartani legjobban. — Oh lányom, ez a Dinnyés nem őszinte ember. Ha nagyon megszorítják, képes cserben hagyni ben­nünket. — Ezt nem teheti, — mondotta Etelka. — Csak nem oly oktalan, hogy maga alatt vágja a fát. Elemérnek ezalatt csak rövid ideig tartó be­szélgetése volt a csendőrhadnaggyal, ki megmagya­rázta neki, hogy Dinnyés még a múltkori események miatt rendőri felügyelet alatt áll, ennélfogva nen­­lehet őt szabadjára ereszteni. — Egyébként nekem az a meggyőződésem, tette hozzá Palotás, hogy ő nem is fogja keresni a ke­gyed feleségét. Legelső dolga lesz kimenekülni az országból. A ravasz vén bűnös úgy okoskodik, hogy­ha ő egyszer kívül lesz a kezünk ügyén, a vád ma­gától elalszik, mert ön csak nem fogja anyját és nővérét börtönbe vettetni. — Igaza van, — mondotta erre Elemér. — Most már magam is átlátom, hogy a vén gonosz ilyformán okoskodik. Most tehát nem eresztjük el. — Nemcsak hogy el nem eresztjük, — válaszolt Palotás, — hanem legjobb lesz őt mindjárt fogságba helyezni, hogy ne is érintkezhessék bűntársaival, így hamarább megpuhul. Elemér hozzájárult ehhez a nagy felindulásban ment haza s azonnal fel kereste Dinnyést, ki felhá­borodást színlelve fordult hozzá: — Ugyan szépen bánik velem, nagyságos ur. Ha engem szabadon nem bocsátanak, akkor semmi sem lesz az ön kívánságából. — Nem is kívánom, hogy maga keresse nőmet, — válaszolta Elemér. — Egyszerűen mondja meg, hol van Ilonka s megadom a százezer forintot. Soha életében még senki sem keresett oly könnyűszerrel és oly csekély fáradsággal százezer forintot, mint ön. — Dinnyés bosszúsan felelt: — Nagyságod görbe útra tévedt. Miért enged­te magát a csendőrhadnagy által lebeszéltetni ere­deti szándékáról? Én ezáltal ugyan nem szenvedek hátrányt, de annál többet szenved ön és felesége. — Dinnyés, maga egy vén ravasz gonosztevő. — Ezt nekem még nem mondta senki. Eddig becsületes ember hírében állottam mindenki előtt, s mint ilyen akarok is meghalni. — Üres beszéd, — legyintett kezével Elemér. — Én magának nem hiszek. És most hallja meg utol­só szavaimat: szabadságát csak egy feltétellel nyer­heti vissza: ha megmondja, hova vitték feleségemet. — Ez tehát annyit jelent, hogy engem mintegy záíogkép fogva akar tartani. De figyelmeztetem a nagyságos urat, hogy ennek a levét kedves neje fog­ja meginni. — Ön tehát mégis tudja, hol van az én Ilonkám. — Nem tudom. De annál rosszabb reá nézve, minél későbben találnak rá. Gondolja meg, mennyit szenvedhet szegényke a gonosztevők kezében. — Nem igaz. Én láttam, hogy akkor este ott zóvá tették. Ekkor jelentették neki, hogy György megérkezett. — Küldjétek őt azonnal ide, — parancsolta Ele­mér. Néhány perc múlva György ura előtt állott. Dinnyéssen meglátszott, hogy ez nem volt Ínyére. Most már tudta, hogy nem jó dolga lesz, mert a komornyik határozott cselekvésre fogja ösztökélni gazdáját. Elemér néhány szóval beavatta Györgyöt az eddig történtekbe s elmondotta neki azt is, hogy Dinnyés keresni akarja Ilonkát. — Ezt mondja a vén lator? — kiáltotta György. — Én nagyságod képes hinni ennek az embernek? Biztos, hogy megszökik, mert esze ágában sincs visz­­szahozni Ilonka •őnagyságát. Hiszen összeesküdtek ellene. Dinnyésben szinte forrt a méreg, de türtőztette magát s igy szólt epésen: — Úgy látom, maga is annak az ostoba paraszt­nak a szava után indul. — Talán bizony tagadni meri, hogy ott voltak a halottasházban? — Nem voltunk ott. — Nem igaz. nÉ láttam, hogy akkor este ott jártak a temetőnél. Egyszerre azonban eltűntek. Nyilvánvaló tehát, hogy beszöktek előlem a halottas­házba. Dinnyés elsápadt. György tehát látta őket. Ez már baj. így már nehéz lesz kibontakozni a hínár­ból. — Nekem még egyéb panaszom is van ellene, — folytatta a komornyik. — Ő volt az, aki a két szil­fánál merényletet követett el ellenem. — Hazudik! — kiáltotta Dinnyés. — Hát hol kapta azt a sebet, melytől két hétig sántított? — Vadászaton kaptam. — Hiszi, aki akarja. Csak a tör lenne meg, ame­lyet akkor ott felejtett, majd akkor máskép beszél­nénk. Dinnyés epés pillantást vetett a komornyikra s goromba választ akart adni, Elemér azonban nem engedte szóhoz jutni. — Elég legyen a feleselésből. Ezennel kijelen­tem önnek Dinnyés, hogy még ma átszolgáltatom a törvény kezébe. Egy félóra múlva itt lesznek a csend­őrök, akik majd magukkal viszik önt. A börtönben elég ideje lesz elmélkedni helyzetéről és kilátásairól. Dinnyés szinte hallhatólag csattogtatta a fo­gait, mint valami fenevad. — Még egyszer figyelmeztetem a nagyságos urat, ne hallgasson erre a rosszlelkü szolgára, — kiáltotta rekedten. Elemér egyszerűen hátat fordított neki és ki­ment. Nemsokára eljöttek a csendőrök s magukkal hurcolták a börtönbe. Lorántffyné azonnal tudomást szerzett a tör­téntekről és nyugalma most már végkép oda lett. A csendőrhadnagy sajnálattal volt iránta s levelet irt neki, melyben egész őszintén feltárta előtte a hely­zetet. A levél végén ez állott: “Méltcbágos asszonyom, mindezek: után csak egyet tanácsolhatok: adják vissza a fiatal nagysá­gos asszonyt férjének! így valahogy kikerülik a bör­tönt, de máskép nem”. Lorántffyné kezeit tördelte kétségbeesésében. — Lányom, lányom, — szólt Etelkához, — más­nak ástunk vermet s magunk estünk bele. — Ez még nem bizonyos, — felelte Etelka, még mindig elbizakodva. — Nagy kérdés, vájjon a vizs­gálóbíró is olyan nézeten lesz-e, mint a csendőrhad­nagy? — De gondold meg lányom, milyen szégyen az, hogy egyáltalán vizsgálat alá kerülünk. Érzem, ér­zem, hogy ezt nehezen fogom túlélni. Ezalatt látogató érkezett a kastélyba. Nemes­­hegyiék megkapták Lorántffyné izenetét az adósság visszafizetésére vonatkozólag s egészen le voltak sújtva. Az öreg Nemeshegyinek nem volt pénze, hogy fizethetett volna. A házassági kilátások is teljesen elmosódtak. Ennélfogva nem maradt más hátra, mint újólag fizetési halasztást kérni. E kényes feladattal fiát bízta meg az öreg kösz­­vényes báró. Ödönnek ez felettébb kellemetlen volt, de a családra való tekintettel magára vállalta e sú­lyos feladatot s átment Csillagvárra. Ott azonban valóságos felfordulást talált. A cselédség tétlenül lézengett s midőn tiszteletét akar­ta tenni Lorántffynénál, a szobaleány igen különö­sen legyintett kezével, ami azt jelenté, hogy a mél­­tóságos asszonnyal nem egyhamar lehet beszélni. Ödön tehát Elemért kereste fel. Ezt is igen kü­lönös állapotban találta. (FOLYTATJUK) Ujamerikások Híradója A VÖRÖS KERESZT A MENEKÜLTEK A MENEKÜLTEKÉRT ŐRANGYALAI A Vörös Kereszt Szerve­zetek Svájcban levő központi hivatala közli, hogy az Ausz­triában és Jugoszláviában le­vő magyar menekültek gon­dozását junius 30 után is foly­tatni fogja. A két országban még kb. 37,000 magyar me­nekült van. Mindkét ország­ban az ottani Vörös Kereszt fogja intézni a menekültek tá­mogatását, a Nemzetközi Vö­röskereszt anyagi és morális támogatásával. SEGÍT a magyar COWBOY FORT WORTH, Tex. — “Én vagyok az egyedüli ma­gyar cowbay az Egyesült Ál­lamokban és erre büszke va­gyok” — ezt üzeni minden magyarnak, öreg és uj ameri­­kásnak, Simon Imre, ameri­kai háborús veterán, a Both­­well Kané American Legion 21-ik Posztjának tagja és e helyi légió magyar segély ak­ciójának kezdeményezője. A gyűjtési kampány Tarrant megyében szép sikerrel járt, de Simon Imre azt üzeni a szabadságharc menekültjei­nek, hogy ő továbbra is kész­séggel rendelkezésükre áll, ha ezen a vidéken szándékoz­nak megtelepedni. Címe 1509 Park Place, Fort Worth, Texas. AUSZTRÁLIAI HÍREK Kiss László Antal 22 éves fiatalember 70 mérföldre fekvő munkahelyéről szülei meglátogatására indult Perth be. Munka után ült autóiba és a hosszú utón elszunnyadt a volán mellett. Kocsija fának rohant és ő szörnyethalt. A Kolozsvárról származó Kiss család Irisbruckból került Nyugatausztráliába. * Az adelaidei magyar egye­sületek által kezdeményezett Magyar Segély gyűjtése, me­lyet a “The News” című na­pilap folytatott, eddig 5000 fonton felüli összeget ered-, ményezett. Az adelaidei ma­gyar r. kát. lelkész gyűjtése .000 font felé közeledik. * Sidó Zoltánná Dojcsák Ro­­>sita ,a közismert “Rosita & Alexander” táncospár egyik tagja szívroham következté­ben Sydneyben elhunyt. Nagy részvét mellett kísér­ték utolsó útjára. * Boa Pál és Koksay György melbournei villamoskalauz a forradalom kezdetén repülő­géppel Bécsbe utazott, ahol az ausztrál bevándorlási iro­dában önkéntes tolmácsként működött. Boa Pál menyasz­­szonya akkor menekült íki Magyarországról és most, március elején mint férj-fele­ség érkezett vissza Melbour­­nebe. * Fenyő Anna-Klára, a hábo­rú alatt mártírhalált halt Fe­nyő László, Baumgarten díjas költő 19 éves leánya Sydney­be érkezett. CAMP HELYETT SZÁLLODA NEW YORK — Május 15- én bezárják Camp Kilmer ka­puit és a még ott lévő ma­gyar menekülteket másutt 'helyezik el. A tábor kiüríté­sét már meg is kezdik és a még ottlevő 559 magyar me­nekült közül azokat, akik ad­dig nem kapnak munkát, a brooklyni St. George Hotel­ben helyezik el. Ugyanott ad­nak szállást az ezután még érkező menekülteknek is. Ügyeik intézésére ezután a Bevándorlási Hivatal lesz il­letékes. Természetesen a kü­lönféle vallási és világi szer­vezetek tovább folytatják mű­ködésüket az uj bevándo­roltak elhelyezése és álláshoz való juttatása terén. NEW YORK. — Április 30- án a Harriman kormányzó ál­tal kinevezett állami mene­kültügyi hivatal rendezésé­ben átadják a Joseph P. Chamberlain emlékére alapí­tott dijat öt szervezetnek, amelyek kimagasló munkát végeztek a magyar menekül­tek érdekében. Az ünnepség színhelye az Overseas Press Club, ahol Lunch keretében Harriman kormányzó adja át a jutalmat National Catholic Welfare Conference a Luthe­ran Refugee Service, az In­tergovernmental Committee for European Migration, a World Church Service és a United HilAS Service vezető­inek. (JJAMERIKÁSOK POSTÁJA Gafni Miklós koncert éne­kes címét kéri Gáti Sándor Apt. 20, 232 S. Union Place, Los Angeles 26, California. ■i5 Csálé Grillt keresi Bottih Istvánná, Budapest IX, Gu­bacsi ut 83. Értesítést kér Szabó László, St. Michaels College, Winooshi, Vermont. MILWAUKEE, Wis. — Öt­ven évvel ezelőtt egy 18 éves magyar leány és három fia­talabb barátnéja Ellis Island­­ba érkeztek, mint bevándor­lók. Mind a négyen a romániai határhoz közeleső Baku vári faluból valók voltak. Oly nagy volt a honvágyuk és annyit sírtak, hogy a sze­mük kivörösödött és féltek, hogy nem engedik őket part­ra szállni. 1907. április 7-én érkezett a négy leány Milwaukeeba. Nem tudtak angolul, nem volt otthonuk, nem volt is­merősük, nem volt munkájuk és nem is volt hová menniök. Végre valaki talált a négy leánynak munkát. Egy ét­kezdében edényt mosogatni és takarítani, ahol alaposan kidolgozhatták magukat. A sok fazék sikálástól kisebese­dett a kezük. Ma mind a négyen — nagy­mamák. Mind itt lakik a Mil­waukee körzetben. Ez alkal - lommal újra találkoztak Mrs. Anna Fass otthonában, 2830 N. 1st Streeten, akinek 50 NEW YORK — Lezajlott a magyarság nagy tiltakozó fel­vonulása a szovjet UN dele­gáció épülete előtt, a depor­tálások, halálos ítéletek, gye­rekrablások és bebörtönzé­sek ellen. A hatalmas tömeg amerikai és magyar zászló­kat, valamint plakátokat vitt, angol és magyarnyelvű fel­iratokkal: Russki go home, gyilkosok, hóhérok, stb. A békés, de rendkívül hatásos tüntetésnek — amelyről még részletesebb tudósítást fo­gunk közölni — Dr. Fábián Béla volt a szervezője és egy incidens folytán letartózta­tásba is került. Az incidens a szovjet dele­gáció épülete előtt játszódott le — ahol akkor már nagy­számú amerikai közönség is csatlakozott a felvonuló ma­gyarokhoz — amikor Burai Márta színésznő egy zászló­­rúddal be akarta törni a kö­vetség ablakait. Az incidens részletei tisztázatlanok még, de mindenesetre több rendőr beavatkozott és Burai Márta vitába bocsátkozott velük. A vitához csatlakozott Fá­bián Béla is, a színésznő párt­[ Fekete Ignác keresi édes­anyját, Laczik Terézt, aki 40 évvel ezelőtt jött Perth 1 Amboy, N. Jl-be. Férjhez­­ment Szalay Lászlóhoz. Ké­rem őt vagy gyermekeit, Ír­janak a Szabadság irodájá­ba, 8129 West Jefferson, Det­roit 17, Mich. * Unokaöcsémet, Fenyvest, keresem, aki Gacsályból származik és Akronban la­kott vagy lakik. Izsák Ignác, Flüchtlingslager, Litz Haus H/31, Traiskirchen, Austria. * Varga Sándort (régi cime: 444 Fernwood D. Akron) ke­resi Kerekes János, 1032 N. Lawrence St., Philadelphia: ❖ Szakács Sándort (született 1889-ben Mikefálván, kiván­dorolt 1912-ben) keresi bu­gának, Szakács Honának fia, Szilárd Kiss, 344 Willis St., Birmingham, Mich. •k Ifj. Nagy Antal győri ba­rátomat keresem, szül. 1940- ben Szombathelyen) továbbá szintén Győrből Gaál Zoltánt, volt tanáromat. Pápay Péter Hills and Dales, c/o Beiden, Canton, Ohio. Kövér Borbálának nevelt) leánya Németh Erzsébet ('született Polgáron) keresi Szilási Gézát és Annát. Cim: Mrs. Albert Szeman, 8334 Vanderbilt, Detroit 17, Mi­chigan. évvel ezelőtt, 18 éves korában olyan nagy honvágya volt. Mrs. Fass és három ven­dége: Mrs. Lawrence Kling, Mukwanago, Wis., Mrs. Béla Hinger, 2901 E. Cudahy Ave., Cudahy, Wis., és Mrs. Jacob Hürtgen, Hartland, Wis., bol­dogan megünnepelték ezt a jubileumot. Az elmúlt 50 év alatt sok megbeszélni való jött össze s elmondták egymásnak, hogy Amerika milyen jó volt hoz­zájuk. Mrs. Fass megérkezése után egy évre férjhez ment egy fiatal magyar bevándor­lóhoz. Az ő férje Fass Vilmos aki most már nyugdijban van és 44 évig borbély volt a N. 3rd és W. Center Streeten. Mrs. Fass még emlékszik, hogy a földeken reggel 3 órá­tól este 11 óráig nehezen dol­gozott. Most idősebb nővérét segíti, aki a kommunista ura­lom alatt Romániában él. 50 évvel ezelőtt ez az idősebb nő­vére kölcsönözte a szükséges pénzt, hogy kijöhessen az Egyesült Államokba. jára kelve, mire mindkettő­jüket bekísérték a kerületi rendőrségre. Szombat lévén, amikor a bíróság nincs ülés­ben, a nap során nem volt alkalom biztosítékot letenni a letartóztatott magyarok ér­dekében. Végre éjjel, amiko­­kor a Night Court megnyílt, Fábián Bélát és Burai Már­tát átkisérték a bíróságra.' Burai Mártát 100 dollár biz­tosíték ellenében szabadlábra helyezték. Fábián Bélát is szabadlábra helyezték, 'de az ő ügyében a hét során újabb tárgyalás lesz. A nagysikerű felvonuláson, amelyben többezer ember vett részt, képviselve volt a magyar társadalom minden rétege, beleértve a szabadság­­harcosokat. A magyar tüntetők azután csatlakoztak a War Veterans által rendezett Loyalty Párá­déhoz, ahol az a kitüntetés érte őket, hogy csoportjuk a menet élén haladt. A felvo­nulásban résztvett Harriman kormányzó, Wagner polgár­mester, Spellmen new yorki bíboros és még sok más köz­életi személyiség. AMERIKAI ARANYJUBILEUM A TILTAKOZÓ FELVONULÁSON SZERENCSE JE SZÉP ILONKA )R,FABIAN LETARTÓZTATÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents