A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-26 / 17. szám

a jő pAsgtgb '3-I/I OLDAL Élet a vasfüggöny mögött Dicsekednek és panaszkodnak A 'magyarországi ikomimumsta párt fő lapja, amelynek Népszabadság a hamis neve, a helyzet ja­vulásáról számol be és egyben panaszkodik, Nem csoda, hiszen kommunisták a szájuk két csücskéből különböző hangokat tudnak kicsalni. Olvassuk, mit ir ia lap igy meg úgy: A PROPAGANDA . . . Az ellenforradalom fegyveres leverése után az ország gazdasági helyzete is normalizálódik. Az ipa­ri termelés növekszik. Több üzem már ugyanannyit termel, mint október 23 előtt. Bizonyos javulás ta­pasztalható a múlt év végén teljesen szétzilált munka (és pénzügyi fegyelem megszilárditásá'ban is. A mun­kabérek jelentősen növekedtek. A munkások csak­nem 20 százalékkal többet kerestek ez év februárjá­ban, mint egy 'évvel ezelőtt. A kötelező begyűjtés el­törlése' jelentősen gyarapítja a parasztság pénzbeli jövedelmét. Az állami kereskedelmi árak stabilak, a szabadpiaci árak is normálisak. A lakosság ellátása élelmiszerekben bőséges, ruházati, vas-műszaki és tartós fogyasztási cikkekben sem rossz, bár nem fe­dezi a megnövekedett igényeket. A várakozás elle­nére nincs számottevő munkanélküliség. Ennek ellenére a kommunista, lap vezércikke kénytelen rámutatni a dolgok másik oldalára is, s az általa érintett problémák eléggé szemléltetik, mily súlyos gazdasági nehézségek nyomják Kádár János kormányát, amely idáig a kommunista államok gaz­dasági támogatása révén tudta magát a viz színén tartani a sok fullasztó gond közepette. A Népszabad­ság ugyanezen vezércikkének megállapításai: ... ÉS A VALÓSÁG Ezek a kedvező jelenségek a beavatlanok előtt eltakarják a valóságot: napról-napra többet fogyasz­tunk, mint amennyit termelünk. Az 'ellenforradalom szegényebbé tett bennünket, mégis jobban élünk. Csaknem 10 százalékkal csökkent a nemzeti jövedel­münk s mégis olyan jól élünk, mint még soha. Tel­jes képtelenség, hogy ahol a termelés csökken, a ter­melékenység mintegy 15 százalékkal esik, az átlag­bérek pedig még ennél is magasabbra szökjenek, az önköltség felülmúlja az eladási árat, ott a fogyasztói árak mégis változatlanok maradjanak, az üzletek te­le legyeinek áruval. Tartalékainkból, külföldi segélyekből, kölcsö­nökből élünk. Segély és kölcsön formájában a szo­cialista országoktól eddig több milliárd forint értékű árut kaptunk, illetve kapunk. Ez az összeg azonban, bármily tekintélyes is, még a nemzeti jövedelemből kiesett értéket sem pótolja, de lehetővé tette, hogy elkerüljük a gazdasági romlást. De nem biztosítja, hogy a jelenlegi termelékenységi, önköltségi és fo­gyasztási színvonalat egyidejűleg továbbra is fenn­tartsuk. Ugyancsak helytelen megoldás, ha a külf öldi kölcsön minden forintját közvetlenül fogyasztási ja­vak formájában költjük el. Ez az infláció melegágya. IRGALMATLANUL KEVÉS A magyar ‘gazdasági csoda” másik forrása, hogy tetemesen csökkentettük a beruházást. 1957- ben a nemzeti jövedelem 95 százalékát elfogyaszt­juk. Óriási többségét közvetlenül, kisebbik részét pe­dig közvetve: kulturális, szociális intézményeik, va­lamint az államapparátus fenn tartása utján. Felhal­mozásra, vagyis a jövő építésére nemzeti jövedel­münknek alig 5 százaléka jut. Irgalmatlanul kevés ez. 1954—55-ben, noha azok sem voltak a nagy be­ruházás esztendei, a nemzeti jövedelem 18-20 száza­lékát fordítottuk; felhalmozásra. Meg kell mondani őszintén, hogy az inflációs veszély még nem múlt el. A minisztériumok mia alig irányítják a terme­lést, megfutamodnak a népszerűtlen feladatok elől. Például nem teremtenek rendet az üzemekben. Per­sze, nem népszerű megszüntetni például azokat a juttatásokat, amelyeket törvénytelenül, az ellenfor­radalom nyomására, vagy holmi népszerűség hajhá­­szásából a minisztériumok egyes vezetői elrendeltek. BOLDOG UIÉVET Ceylon szigetén most volt a szinhaléz vallás szerinti új­év. Ezt a napot szokás szerint italozással ünnepelték meg és azért, no meg a szörnyű újévi forróság miatt a szenvedélyek oly magasba csaptak, hogy 14 ember gyilkosságnak esett ál­dozatul. , , . . i. Segítség — Vádlott, mit tud felhoz­ni mentségére? — Kérem, én csak azért nyúltam a pénzhez, hogy ki tudjam fizetni a házbértarto­zásomat. — Az más, akkor a biróság gondoskodni fog, hogy ön má­tól kezdve egy évig ne fizes­sen lakbért. A levegőben vesz fel üzemanyagot egy F-100 (bombázó Palmdale, Cal. fölött. Egy pillantás “Amikor én 50 év előtt az elektron elmélettel kezdtem foglalkozni, az autókat lovat­­lan kocsiknak nevezték és a repülőgépet tréfának tekin­tették’’ —mondta David Sar­­noff, a Radio Corporation of America elnöke. Sarnoff mint ember magában álló jelenség. Nemcsak a világ egyik legna­gyobb vállalatának elnöke, hanem tudós és kísérletező. Ritka esetben történik, hogy egy emberben egyesül a gya­korlatias képesség a tudomá­nyos kutató vággyal. Többek közt egyike volt a világ első műkedvelő rádiósainak és ő volt az, aki a Titanic hajó el­­sülyedéséről leadott dróttalan távirójelentést egy kis New Yorki padlásszobában felfog­ta, úgy hogy a világ tőle érte­sült először a Titanic elsülye­­déséről. A PRAKTIKUS ÁLMODOZÓ Sarnoffnak a rádió és tele­víziós ipar fejlesztésében mér­hetetlen f o n t o ssága volt. I Részben serkentette azokat a' kísérleteket, amelyek az egész elektrotudományt mai színvo­nalára emelték. Sarnoffról azt mondják, hogy nagy álmodozó aki évtizedekkel megelőzte a korát, de “praktikus álmodo­zó”, aki segít megvalósítani is, amit álmodozásaiban elénk vetít a jövőről. Épen ezért érdeklődésre tarthat számot az a beszéd, amit Sarnoff a minap tartott — az általa alapított RCA igazgatói tanácsa és szükebb szakértő köre előtt — a jövő­ről. A beszed túl hosszú, sem­hogy teljes egészében közöl­hessük, de néhány jellemző részlete egy bepillantást ad a jövőbe. Érdemes figyelmez­tetni az olvasót, hogy a beszé­det olyan ember mondta, aki szerint a mai jelen 50 év előtt még “fantasztikus jövőnek” tűnt, amikor először beszélt róla. A NAPENERGIA Az én irodámban — kezdte beszédét Sarnoff — van egy, kis rádiókészülék, amely nem villanyárammal, és nem is szárazelemmel működik, ha­nem napenergiával. Az abla­komon kivül egy szerkezet nappal felfogja a napsugarat, tárolja azokat és éjszaka is képes vagyok rádiót hallgatni a napsugarak segítségével. A készülék még tökéletlen, de izelitő a jövőből. Húsz éven belül a napsugarak fogják pó­tolni a mai energia jókora ré­szét. Téves dolog arról beszél­ni, hogy a napenergia verseny társa lesz az atomerőnek vagy más konvencionális hajtó­anyagoknak, a szénnek vagy olajnak. Mindegyiknek meg­lesz a maga alkalmazási lehe­tősége. A jövő században azon­ban már a konvencionális haj­tóanyagok el fognak tűnni, nem azért mert nem lenne al­kalmazási lehetőségük, hanem egyszerűen elfogynak. A JÖVŐ ATOMENERGIÁJA Sarnoff másik jóslata ma­gáról az atomenergiáról szól. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy atomenergiát ma csak urániumércekből és azok ro­konaiból vagy hidrogénből le­het kivonni. A következő húsz éven belül azonban a tudo­mány meg fogja találni a mód­ját, hogy olcsó anyagokból ol­csó eljárással vonjon ki atom­energiát. Ez lesz az emberi életmód legnagyobb forradal­mainak egyike, hasonló a tűz feltalálásához. Gyárakat, jár­müveket olcsó atomenergia fog hajtani. Családi házakban atomerő. fogja fejleszteni a villamosságot és hőt. Egyetlen battéria elég l^v*fbgy ember egész életére és nem lesz na­gyobb, mint egy autóbattéria kétszerese. A televíziónak világhálózata lesz, mint ma a rádiónak. Ese­ményeket a világ bármely sar­kában akkor láthatunk és hall­hatunk, amikor megtörténnek. A rádió világhálózata azért le­hetséges, mert a rádióhullá­mok visszaütköznek a földre az atomszféráiból, de a televí­zió rövidebb elektrohu 1 lám a valósággal átszűrjék az atom­szférát és eltűnnek a világűr­ben. A szakemberek azonban most tanulmányozzák a világ­űrnek egy bizonyos tünetét, amely néhány televíziós hullá­mot visszaver, mint például egy tükör a napsugarakat. Ez lehetővé fogja tenni, hogy 20 év múlva necsak repülőgé­pen ideszállitott filmen lát­hassuk a televízióban, mi tör­ténik a világban .hanem a hely színen lévő kamera közvetít­se az eseményt. RAKÉTA ÉS REPÜLŐGÉP A közelekedésen gyökeres változások következnek, na­gyon rövid időn belül. A jet­­hajtásos repülőgépek a föld színe felett 500 mérföld ma­gasságban fognak közlekedni, óránként 5000 mérföld sebes­séggel, úgy, hogy Európa 40 perc alatt elérhető. A pos­tát és a fehérárut rakétahaj­tásos lövegek fogják szállíta­ni pilóta nélkül. A rakétalöve­­geket rádiósugarakkal fogják irányítani rendeltetési helyük­re. Ha valaki például Cleve­­landba ir egy levelet, az két órán belül Magyarországon le­het — feltételezve persze az, hogy nincsenek politikai aka­dályok. Egy másik fantasztikus technikai fejlemény a fordí­tógép lesz. Már ma is van egy kisérleti gép, amely képes kezdetleges módon és rossz nyelvtannal oroszból angolra fordítani egy szöveget, de csak 500 szóhasználattal. A gép hasonlít a mai Írógéphez, billentyűin le kell másolni az orosz szöveget és a henger alól az angol fordítás jön ki. De elméletileg márki van dol­gozva egy gép, amelybe vala­ki belebeszélhet a saját anya­­nyelvén, de a hang, amit a gép kiad, más nyelven fog beszél­ni. A Massachusetts Institute of Technology laboratóriumá­ban van egy ilyen kezdetleges és egyelőre rosszul működő be­szélő-fordító gép, de az alap­elv már ismeretes. A JÖVŐ VILÁGA Amint finomabb és fino­mabb felvevő és leadó gépeket építünk, amelyek eddig felfog­hatatlan sugarakat képesek felfogni, az emberek egymás közti érintkezésében óriási változások lesznek. Sarnoff azt hiszi, közel vagyunk ah­hoz, hogy az agy által kibocsá­tott hullámokat felfogjuk. (Mérni már tudjuk őket, az az agykéregbe beietüzött fi­nom platina drótok 'segítségé­ve].) Egyáltalán nem lehetet­len, hogy egy ilyen géppel “ol­vasni” lehet valakinek az agyában, vagyis beszéd nélkül is tudjuk mit gondol. “Képzel­jük el —• nevet Sarnoff — hogy a hazugoknak befelleg­zett, mert olvasni tudjuk a gondolataikat, mint ahogy ma hallani tudjuk a beszédeket”. JORDÁNT FIGYELI Á VILÁG Az egész világ figyelme egy állam felé irányul most, amely inkább a térképen, mint a valóságban létezik. Jordán a neve az arab sivatagországnak, amely saját erejéből nem tudja megvédeni magát a szomszédos barátok és ellenségeik ölelésével szem­ben. A szomszédos barátok: Irak, Szandi Arábia és Szíria, amelyek szeretnék ezt a gyenge lábon álló államot megszállni és feldarabolni; a szomszédos el­lenség : Izrael, amelynek 'lehetetlen, kiigazításira szo­ruló határai vannak Jordán felé és amely kijelentet­te, hogy ha osztozkodás lesz, abban Izrael részt fog venni. A helyzet roppant veszedelmeket rejt magában. Ugyanis, ha Szíria betör a jordáni sivatagba, ez amy­­nyit jelent, hogy a szovjet megvetette a lábát az arab világnak abban a részében, ahol az olajkincis van; és Szíria katonai szövetségben van a túlsó oldalon ugrásra álló Egyiptommal, amely máris csatlósa a szovjetnek. És ebben a válságos helyzetben most Jor­dán fiatal királya egyiptomi-isziriai-jordáni állam­­szövetséget tervez, amely — akár alkarja a király, akár nem ■— a szovjet hatalmát megerősítené az egész arab világban. Az arab államszövetség fő célja Izrael megsem­misítése lenne. Ha ez sikerült, Amerikának és az egész szabad világnak nem lenne többé módjában, hogy olajvezetékeket építsen feltétlenül megbízható barátságos országon át, és igy ki lenne szolgáltatva az egyiptomi diktátor kénye -kedvé nek, a Szuez csa­torna Nasser diktátor kezében fegyver lenne, amely­­íyel ő és a mögötte álló szovjet zsarolhatná az egész szabad világot. Mit tesz Amerika e katasztrófa megelőzésére? Egyelőre semmit! A hét legjobb vicce... A cirkuszban a bohóc humo­ros előadását befejezve, ko­moly bejelentést tesz: Pályázatot hirdetünk: ki Ezek csak 'kiragadott sze­melvények Sarnoff beszédé­ből. Tegyük hozzá, hogy az egyetlen olyan technikai ötlet sincs közöttük, amelyre vo­natkozólag máris ne folyná­nak kecsegtető kísérletek. Né­melyik a megvalósulásnak eléggé előrehaladott állapotá­ban van. Sokkal előrehaladot­tabb állapotban, mint azok a kísérleteket, amelyeket Sar­noff akkor folytatott, amikor még az autó “lónélküli kocsi” volt. tud egy igazán találó, zamatos viccet mondani népidemokrá­ciánk dicsőséges vezéréről, Kádár Jánosról. Első dij 20 évi börtön. GOLYÓ ÉS FUVOLA Mozartról jegyzik fel, hogy nagyon szeretett billiárdozni. Amíg szeme a billiárdgolyó útját követte, szivében neca egy szép melódia született meg. Egyszer megint nagy hévvel játszott és amig néha­­szünetet tartott, társai arra lettek figyelmesek, hogy ma­gában halkan htimmög. Köz­ben zsebéből egy kis papirt vesz elő és mindig egy-egy aktust jegyez rá. Ez igy ment több napon ke­resztül. Mozart ibilliárdozott és jegyzet. Egy napon aztán zongorához ült és ezt mondta barátainak: — Gyertek, hallgassatok ide. S azok ámulva hallgatták a “Varázsfuvola” gyönyörű kvintettjét az első felvonásból amelyet a nagy szerző hilliár­­dozás közben, a többiek szeme­­láttára komponált. Helyezze családja jövőjét takarékossági részletfizetési alapra! Segítségére leszünk takarékoskodásá­ban! Ha költségvetési problémája van, lépjen érintkezésbe Háztartási Költ­ségvetések szakértőink egyikével . . . telefon TOwer 1-40OŐ. petéig FOR SAVINGS IN THE CITY OF CLEVELAND , _ -a r E 0 fc R Ä ^ w member r e a közeljövőbe Amerika legnagyob "praktikus álmodozója" elmondja milyen technikai csodákat vár a következő 20 évben Takarékoskodjék minden fizetési na­pon Society-nál. Ha adósságot kell fizetni biztosan fizetne. Azonban na­gyon sokszor elmulasztjuk a “fize­tést” a családi kötelezettségeinkre-— és soha sem érjük el a kitűzött célt. Tehát helyezze családja jövőjét ta­karékossági részletfizetési alapra. Minden fizetési napon vegyen egy kevéssel több biztonságot azáltal, hogy egy Society takarékbetétet épit a jövőre . . . ahol sok ezer clevelandi takarékoskodik !

Next

/
Thumbnails
Contents