A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-19 / 16. szám

2-IR OLDAi A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday A húsvéti tojás Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5028 __ «4g£k» 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: így évre----------------------------$6.00 One Year__________;_______$6.00 fél évre ----------------------------$3.50 Half Year_________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A HUS VÉT a zsidók szemében neun volt egyéb, mint az Egyip­tomból való kimenekülés emlékünnepe. Ezt a diadal­mas kivonulást a szolgai kivetettségből, melyet any­­nyi csodajel kiéért és amelyet Isten nyilvánvaló párt­fogása vezérelt, sohasem feledte el a választott nép. A hirtelen megmenekülés örök emlékezetére egy év­­ről-évre visszatérő ünnepet irt elő Mózes, amely a ki­vonulásról kapta a nevét, amit magyarul húsvétinak' nevezünk. Mózes előírta még a húsvéti lakoma fogásait cs elköltésének módját is. Afféle lakoma volt ez, ame­lyen fel kellett eleveníteni a menekülők rögtönzött és kapkodó étkezését. Roston sült, vagyis sietős mó­don elkészített- bárány, kcvásztalan kenyér, keserű füvek és vörös mártás volt a húsvéti emlékvacsora. A ibárány arra emlékeztette őket, hogy őseik an­nak vérével kenték be az ajtófélfákat figyelmezteté­sül a halál angyalának, akinek az volt a parancsa, hogy az elnyomó egyiptomiak családjában ölje le az élsőszülöttet, de a zsidókat, kímélje meg. Ennek a húsvéti báránynak az igazi értelmét ad­ta meg a Feltámadt Megváltó: Ő az, akinek vérével megjelöltetett a világ ajtófélfája, hogy az őt köve­tőknek még a halál se árthasson. De ő adta meg az egyiptomi kiszabadulás igazi érteimét is: feltámadá­sa által kiszabadított bennünket a bűn fogságából és Isten visszafogadott gyermekeivé tett minket. KÍVÜL tágasabb Hónapokon át Ígérték az ausztriai menekült tá­borok 32,000 magyarjának, hogy rövidesen Ameri­kába szállítják őket uj életet kezdeni. Most egyszer­re, váratlanul, bombaként csapott le közéjük a hír, hogy Amerika lezárja kapuit, többet nem engednek a Szabadság Földjére. Magyarán: kivül tágasabb, keressenek uj hazát másutt. Eltekintve attól, hogy tízezer magyarnak amerikai rokonaik, közeli hozzátartozóik vannak, ez a fordulat joggal (és okkal rázta meg nemcsak az ér­dekelteket, de az egész ‘szabad világot. Mint lehetséges, hogy Amerika felelős tényezői ilyen elhatározásra jutottak? Amerika legtekintélyesebb napilapja, a New York Times vezérekében ad kifejezést felhájorodá-Ezek a magyarok értünk, helyettünk harcoltak. Bizonyára igaz a vád, hogy van közöttük kommunis­ta, vagy kém is. Dehát ilyenek akadnak Amerikában is. Ezért csak nem büntetjük az ártatlanokat? Tárt karokkal fogadott Amerika mindig, békében és há­borúban egyaránt olyanokat, akik üldözöttek voltak. Kétszeresen igy kell hát fogadnunk azokat, akik Szenvedtek, mert bíztak Amerikában. Ha igy bánunk barátainkkal, akkor valóban hiába a kormány által kért négy és félbillió dollár, amelyet a velünk baráti népek között akarunk szétosztani. Dollárokkal nem lehet barátokat vásárolni. A szerencsétlen magyar menekültek között 45 öngyilkossági kísérlet történt. Négyet már nem tud­tak megmenteni, ezeknek már nem fáj a szivük ami­att, hogy mi lesz velük idegenben. De az élőket segi­­tenünk kell, ha méltók akarunk maradni nevünkhöz és hívek a demokrácia eszméihez. Eredete az indoeurópai né­peiknek a termékenységről al­kotott hitével van. kapcsolat­iban. E népeknek, a legimegim­­ditocbb és a legfélelmetesebb látvány volt egy uj és élő te­remtménynek keletkezése a látszólag holt anyagból. Ezért álltak annyira elálmélkodva s elmerülve a tavasz titkai előtt, amikor a .halott termé­szet újraéled. É;s ezért lett éppen a tojás a tavasznak, az újraéledésnek a jelképe: az is halott . anyagnak látszik, amelyből uj élet keletkezik. Régebben Perzsia népei a ta­vasz első napjának reggelén tojást szoktak adni egymás­nak, — amely nap számukra különben az újévet is jelezte. A keresztény időkben a to­jás vallásos jelképpé lett: jelképezte azt a kősziklát, amelyből Krisztus uj életre kelt husvét reggelén. De volt egy másik, gyakorlati oka is annak, hogy a tojás a húsvéti örömöt jelképezze. Ugyanis régebben nemcsak a hús, ha­nem még a tojás is bojtos ételnek számított és a hosszú nagyböjt után husvét napján lehetett először fogyasztani. A húsvéti tojás ajándéko­zása is igen régi szokás. Aro­mái szertartáskönyvben' kü­lön ima van erre a napra a to­jás megáldására. A legtöbb országban a to­jást különböző színekkel fes­tik be. 'A lengyelek, ukrának a nagybőjti estéken művészi­en 'díszítik a húsvéti tojáso­kat; főleg arany és ezüst szí­neket használnak. A görögök, . sziriaiak biiborszinre festik a húsvéti tojásokat, a rnagya­­rck pedig vérpirosra, Krisz­tus piros vérének emlékezeté­re. A nagyesütörtöki zöldre festett tojás egy régi német szokás, de néhány helyen Ma­gyarországon is elterjedt. Az örmények a feltámadó- Krisztust festik a tojásokra, szintén művészi érzékkel. A nagy gonddal kifestett tojások azonban nem marad­nak otthon, hanem az isme­rősökhöz, rokonokhoz, bará­tokhoz kerülnek. Ezek kép­viselik főleg a falvakban a húsvéti “üdvözlő kártyákat^ és viszik magukkal a husvét: üdvözleteikéit. A középkoriban, még a kirá­lyok is osztogattak húsvéti to­jásokat udvaroncaik között. Angliáiban I. Eduard király egy alkalommal 450' tojást osztott ki husvét reggelén, amelyeket a királyi címer dí­szített. így került kapcsolatba a Nagypéntek a felhőkarcolók városában “TOLVAJOK VAGYUNK!” Békekölcsön! Minden igazi kommunistáinak, minden hazafias orosznak kötelessége (békekölcsönt venni! Évröl-évre ezt bömbölte az orosz propaganda ma­sinéria és a 200 milliónyi birkanyáj szót fogadott. Minden üzemben a heti bérből levonták ia hazafias érzület-diktálta békekölcsön-befizetést. Összesen 260 millió rubelt fizettek be az oroszok milliói iés évenként kaptak a rubeleik után pár kopek kamatot. Hogy mennyi pénz 260 millió rubel, azt nehéz megmondani. A hivatalos árfolyam szerint négy ru­bel egy dollárt ér, de ez olyan hazugság, mint a szov­jetnek minden szava. A hivatalos árfolyam szerint 65 billió dollár helyett mondjunk csak feleannyit — az is sok pénz. 32 és fél ezer millió dollár! Ennyi ex­tra adót szedtek be Sztalinék és Krascsevék az aenugyis sovány bérért dolgozó orosz uiomkásohtöl és a pénztelen orosz parasztoktól. És moot Kruscsev kihirdette: Tolvajok vagyunk! A Jó Pásztor Verses Krónikája SZÁMBAVÉTEL Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ NAGYPÉNTEK MÚLTÁVAL újra kattog gépem s a gyorsan születő sorokat elnézem. Fehér papiroson sok fekete szántás: szántásban rimvetés, hol öröm, hol hántás. Álom a barázdán, női a vetés benne: jaj, ha be is érne, üdvösségem lenne. Reménymagát vetek magyar-bánat földbe s játszik a vetésem piros-fehér-zöldbe. Erdély, Felföld, Bánság álmom barázdája 3 Szent István határa annak a határa. Reménymagot vetek. Jaj, ha ki is kelne S aratás idején üdvösségünk lenne! JAJ, MERT ELÁRULTÁK a hitet s keresztet: az egész Föld véres iszonyattól reszket. Mig én e sorokat kis gépemen Írom tizedszer fü zöldül a sok tömegsíron. Azóta már újra nem egyszer remegtünk, mellünket vertük és keresztet vetettünk. És ha egyszer megint kulcs fordul a zárban s kis hajónk bukdácsol a nagy véres árban: Akárhogy dől el majd a nagy véres bírok: nem nyílnak fel attól az uj tömegsírok. Sírok fölött tovább zughat majd a “Rajta!” megbéküínek alant, fajta és nem fajta. tojás a legnépszerűbb húsvé­ti szokással szerte az egész világon. Az Egyház a pogány (népeknek a termékenységiről alkotott (hiedelmét és a tojás­nak, mint valami titokzatos újjáéledésnek a jelképét, nem vetette el, hanem felvet­te a saját szokásai közé, uj ér­telmet adva neki: a tojás'pel- Iképezi Jézusnak kősziklával elzárt sirját, amelyből hus­vét reggelén feltámadt. A kifestett tojások osztogatása pedig, azt a húsvéti örömöt érzékelteti, amelyet a keresz­tény mindenkivel meg akar osztani, hiszen a legnagyobb esemény történt velünk: az élet győzött a halál felett, Krisztus feltámadott. Allah és a műtrágya Évszázadok óta most for­dult elő elsői'zben, hogy a be­duinokat megtanitottáik a föld mesterséges megtrágyá­­zására. Zsidó szomszédaik pél­dáján felbuzdulva,! a 'megevi Musza el-Atauna, sejk nem­zetsége a téli vetésekhez mű­trágyát használt, hogy jobb terméseredményt érjen el. A többi beduintörzs még bizalmatlan a modern földmű­velés és a föld trágyázásának szükségessége iránt, de ha az Atuana nemzetség által meg­­trágyázott árpaföldön sike­rül az eddiginél jobb termést kapni, ez alighanem forradal­­mcsitani fogja a beduinok mezőgazdaságát, amely évez­redek óta az égi esőcsatornák kegyeire és Allah akaratára bízta a termések sorsát. BORIS CÁR MAGYAR ELŐDEI Boris bolgár királyról mondták olyanok, akik őt ismerték: Ez a kopaszodó, erősen hajlottorru, feltűnően élénkszemü ember ép annyira gyors elhatározásu, mint amilyen kiszámított és kitartó tud lenni. Meg­esik, hogy falut jár, a néppel beszélget, aztán észre­vesz egy kedvesarcu, öreg, fogatlan anyókát, hirte­len odamegy, megöleli, megcsókolja és azt sem bán­ja, ha a fotóriporterek másnap a “Zorá”-ban vagy az “Utro”-ban közzéteszik a jelenet képét. Szereti népét és az is őt. De ha a sors keménységet, szív he­lyett ideget kíván meg Boristól — azaz másnéven: Mihálytól, — nos, akkor az is van ebben a szikár, magasranőtt vállu fériban elég. Huszonnégyórás nemalvás után is képes még akár reggel ötkor is po­litikusokat fogadni a cári palota dolgozósaobájában. És ime az eredmény: a nép imádja. A cár volt az egyetlen uralkodó, aki — magyarul is pompásan beszélt. A múlt ködéből két csodálatos asszony körvo­nala bontakozik ki. A nagyanyáé és az édesanyáé. Boris cár nagyanyja volt szitnyai és csáfcrághi Koháry Antónia hercegnő, férjezett Koháry-Kóburg F erinándné. MERÉNYLET A II ORV ÁT HITLER ELLEN BUENOS AIRES, Argen­tina. — Ante Pávetic ellen, süti a háború idején Horvát­ország náci diktátora volt, is­meretlen tettes — nyilvánva­lóan politikai ellenfél — gyil­kos merényeletet kísérelt meg. Hat lövés érte Hitler egykori horvátországi hely­tartóját, de egyik sem volt halálos. Pavelic ellen távollé­tében vádat emeltek hazaá­rulás és töimeggyilkosság ci­nt én. A hét legjobb vicce... Ellopjuk a békekölcsönt! Nincs többé kamat! És a kölcsönt csak 20 év vagy 25 év múlva fogjuk vissza­fizetni kamat nélkül! Tolvajok vagyunk. Rászedtünk titeket, orosz testvérek! Hchehe! Magyarországon is úgy védték meg a világ bé­kéjét, hogy békekölcsönt zsaroltak ki az ugyancsak sovány bérű munkásokból és ugyancsak a pénztelen parasztságból. Mit fog ezek után mondani Kádár, Moszkva 'magyarországi porkolábja és papagálya? Azt fogja mondani ő is: Tolvajok vagyunk! Mit szólnak ehhez a kinai munkások és parasz­tok? Kínában most a kormány kiadta a jelszót, hogy kevés az élelmiszer és hiány van mindenféle más szükségleti cikkekben, miért is a jó kommunista és igaz kinai hazafi nem próbál minden lehetőt össze­vásárolni, hanem ehelyett a kereset egy részét taka­rékbankba kell tenni! A bank egyideig kamatot fog fizetni, aztán egy napon Csuenláj miniszterélnök ki fogja hirdetni a nagy igazságot: Tolvajok vagyunk! A bankletétek zárolva maradnak 20 vagy 25 évig, az­tán . . . Aztán? Hchehe! Magyarországból megérke­zik egy menekült. A repülő­téren körülfogják és kérdé­sekkel ostromolják. — Milyen az élet Magyar­­országban ? — Nem lehet panaszkodni, — ihagnzik a válasz. — Hogy lehet ott megke­resni a kenyeret? —• Nem lehet panaszkod­­mi. Több hasonló kérdés s. azo­nos válasz, után a csodálkozó hallgatóságból valaki meg­jegyzi : — Furcsa. Ha ott olyan jó', miért jött ide? — Azért, mert itt lehet pa­naszkodni. Fizetést kapnak Hitler rabmunkásai Ludwigshafen, Németor­szágban az I. G. Farben ve­gyi tröszt, a világ legnagyobb vegyiipari vállalata, egy pró­baper kedvezőtlen eldőlte után elhatározta, hogy kifi­zet több mint hét millió 'dollár munkabért azoknak a zsidó, lengyel, orosz és más foglyok­­liefe, akiket a nácik (kényszer­munkára I. G. Farben, üze­meibe küldtek. Ez a pici, hallgatag, merev asszonyka nem sok vizet zavart a történenemben. Annál nagyobb szerepe volt a Kórurg-nemzetség, a későbbi bolgár cári csa­lád házi történetében. Ugyanis ő hozta a vagyont. Antónia hercegnő volt az utolsó Koháry, Koháry Ferencnek, hadvezérek és költők unokájának lánya, akinek birtoka volt a Palócföld Gömörtől Rozsnyóig, Gyarmattól Ipolyságig. Férje a magyar országgyűlés engedélyével fel­vette az uj asszony nevét is. A “királyi fenség” — mert ez volt a hivatalos megszólítása az ifjú férj­nek — előkelő volt, nagyon előkelő, de vagyon dolgá­ban a sors nem a legbőkezűbb volt hozzá. A Kóburg név királyi eredetű: a Szászországon uralkodó ki­rályi ház sok ága-bogának egyike a Szász-Goburg­­ág, mint ahogyan Szász-Meiningen, Szász-Gotha és még egynéhányféle szász királyi ág. A herceg ur — aki azelőtt ennél több: királyi fenség volt, a magyar hercegi ranggal egy fokkal lej eb b szállt a legfőbb körök ranglétráján, — katonatiszt volt I. Ferenc császárnak, Napoleon apósának hadseregében. A Kóburg név akkoriban kezdett felemelkedni. Kóburgok uralkodnak ma is Angliában, Belgiumban, de Portugáliában is egyideig a *Kóburg-dínasztia irá­nyította a politikát. Csakhogy az angol dinasztia a háború előtt felvette a Windsor nevet; a Portugáliába szakadt Kóburgok meg — akárcsak Koháry Antónia esetében — felvették a Braganza nevet. Bragan;;a Mária de Gloria portugál királyné adta oc}a saját nevét férjének és régenstársának. Koháry-Kóburg Ferdinándnak. Az ő utódaik uralkodtak aztán Lisz­­szabonban 1910-ig, amikor ez a kis ország nagy re­­velverdurrogás közepette köztársaság lett. Ennyi királyi karrier láttán nem csoda, hogy Koháry Antónia fia is királyi trón után nézett — ha nem is a maga, de a fia és utódai számára. De nem is annyira ő, mint inkább a felesége, Klementin hercegnő volt az, aki úgy látta: a Kóburg-fajta aiiy­­nyira tehetséges, annyira uralkodásra termett, hogy egy ország csak nyerhet velük. Ki volt ez a Klementin hercegnő? Meseszép, elő­kelő vonásu asszony. Ferdinánd cár anyja, Koháry Antóniának pedig a menye. Már rég nem él. Ő az a másik nőalak, akinek személye legendásan szövődik a bolgár trón törté­netéhez. Bombon-leány. A család Orleans-ágából. Nem kisebb személyiség, minit a francia “polgár-király”, Lajos Fülöp volt az édesatyja. A csodás Klementin végigélte a forradalom, menekülés ezer izgalmát, hogy később megállja az életben a helyét. Meg is állta. Koháry-Kóburgné született Bour­bon hercegnő, gazdag és előkelő férje oldalán sokat segített fiának, az eszes Ferdinandnak, az egykori debreceni huszárfőhadnagynak, amikor a felszaba­dult Bulgária fejedelmévé választotta. Akkor még kézcsók és évi adó járt ugyan a szultánnak a bolgár fejedelem részéről. De Koháry-Kóburgokat csak a lóra kell feltenni, lovagolni aztán maguktól is tud­nak. így is lett. És amikor a tapasztalatlan I. Ferdi­nándnak, Bulgária magyar anyanyelvű urának baja támadt a politikával és forradalom fenyegetett, az öreg, 90 éves hercegnő csinált rendet az országiján. Az öreg dáma — egyébként anya révén Mária Terézia dédunokája — vonatra ült, csak a titkára kíséretében, berontott Szófiában az ellenzéki minisz­terek hivatalába, leszidta a mindenáron akadékos­kodó balkáni államférfiakat, szidott, dicsért, tett, vett, tárgyalt: — másnap az Alexander Nyevszkij­­téren a négyszögben felállított lovasezredek közt, egy lengőulánkás, hattyuprémes, szoknyás, öreg ezredes hajlik meg mélyen a meghajtott bolgár zászló előtt — a miniszterek pedig, mindahányat kézcsókra já­rulnak eleje; a megtört forradalom hódol az egyen­ruhába öltözött, kilencvenéves Bourbon-matrónának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents