A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)
1956-12-28 / 52. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszttoég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: £gy évre__________________$6.00 Fél évre __________________$3.50 SUBSCRIPTION One Year _________ Half Year_________ RATES: ____$6.00 _______$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A CSÍZIÓTÓL AZ ÓRÓKNAPTÁR1G A KIÁBRÁNDULT KOMMUNISTA Belgrádba szökött át Aczél Tamás magyar kommunista iró és ott várja, hogy Amerika ad-e neki vízumot. Akár ad, akár nem, története és vallomása tipikus erre a mai fiatal magyar irónemzedékre. Aczél Tamás 24 éves volt, amikor a kommunizmus lett az ur Magyarországon. Azért lett az, mert azt hitte “ez a helyes ut és a kommunisták egy uj országot fognak építeni.” Nem tagadja, hogy számos támadó cikket irt Amerika ellen, ahol most menedéket keres. A kiábrándulás gyorsan jött, de addigra már “a kommunista bürokrácia vaskarmaiban” volt. Mikor alkalom nyílt rá, ott volt ama magyar irók sorában, akik a szabadságharcot szakadatlan bátor bírálatukkal előkészítették. Aczél Tamás példája annyira tipikus, hogy nem érdemel kommentálást: egész országok esnek bele ebbe a csapdába. Eleinte hisznek a kommunizmus csábos ígéreteinek, és amikor megismerik, kiábrándulnak belőle, de addigra az államrendszer gépezete fogva tartja őket. A kiábrándultak iránt rokonszenvet érzünk, de nem érezzük azt, hogy valamennyiüket amerikai állampolgársággal kell jutalmazni, csupán azért mert kiábrándultak. Külömlbséget kell tennünk a kommunizmus áldozatai között. Egyszerűen dolgozó embereknek, akiknek nincs mély történelmi bepillantásuk és akik kénytelen-kelletlen voltak párttagok, könnyű megbocsátani és a megértés szellemét alkalmazni. írókkal szemben, akik müveitek és tájékozottak, fenntartásaink vannak. Ha magatartásuk mostantól kezdve őszinte vezeklést mutat — nem csupán a kommunista pokolból való menekülés vágyát — szívesen lennénk hajlandók érdekükben szót emelni, de előbb valamiféle bizonyítékot akarunk, hogy a kommunizmus szekértolóiból a demokrácia védelmezői lettek nem csupán a demokrácia védelmét keresik. A régi magyarok rovásírással fára vésték naptárukat, de ebből a korból már csízió — vagyis verses naptár — is maradt reánk. Julius Caesar úgynevezett juliáni naptárát, amelyet a keresztények is átvettek, 12. Gergely pápa 1582-ben rendezte. A magyar naptárirodalom kéziratu emlékei ennél is korábbi időből valók és a fára rovott székely naptár az egyetemes1 naptáremlékek között is ritkaság. A régi magyar naptárak először a csízió, később a kalendárium nevet viselték, a nyelv újítók azonban magyar szót kerestek az idegen származású elnevezések helyébe és igy lett a kalendáriumból naptár. A nyelvújítás elnevezése el is terjedt általánosan és ma már csak őre " vidéki emberek mondják a nicstergerendáról vagy a fali szegről lecsüngő naptárt kalendáriumnak. A SZÉKELY NAPTÁR A 15-ik századból való fára rovott székely naptár a legértékesebb magyar naptáremlék nemzeti szempontból. Ezt gróf Marigli olasz hadimérnök másolatai őrizték meg az utókor számára. Az 1690 évi hadjárat vetette Marsiglit Erdély területére, ahol az ódon székely rovásirásos emlékeket hi-ARAT A HALÁL A National Safety Council már most figyelmeztette a közönséget, hogy a karácsonyi és újévi weekendek alatt kettőzött óvatossággal járjon az országutakon, melyek forgalma óriási módon fog megnőni. Százak és százak fognak meghalni, mint minden esztendőben. A halál ismét dús aratásra készül. Télen sokkal több a forgalmi baleset a jeges, csúszós utak, köd és hideg miatt. Okosabb hát kerülni az autózást és vonaton, vagy repülőgépen közlekedni. De ha már autón utazunk, tartsuk be a közlekedési szabályokat, soha a közmondásnak nem volt annyira igaza, mint most: lassan járj tovább érsz. Évente 40,000 embert gázolnak halálra, százezreket nyomorítanak meg a száguldó autókerekek. Ezer ember fogja életét veszíteni újévig, ezer vidám, életerős, boldog amerikai, akik ma még terveket szőnek és remélik, hogy boldogságot, prosperitást hoz számukra 1957. Az összes államok rendőrségei kettőzött éberséggel cirkálnak majd az ünnepi hetekben az országutakon. De minden eoyes autósra nem vigyázhat rendőr. Csak az számíthat biztonságra, aki maga ügyel saját magára. Ezért tanácsos megszívlelni a National Safety Council és a sajtó jótanácsait, kéréseit: ne fogyasszunk alkoholt, ha autóutra készülünk. Tartsuk be a közlekedési szabályokat. Ne versenyezzünk az országúton. Izraeli és UN határőrség a sziriai határ mentén. NIXON SEGÍT A washingtoni politikai időjárás szakértő figyelői, a hires Alsop fivérek ezt Írják Nixon alelnök ausztriai látogatásáról: A magyar szabadságharc áldozatainak minden lehető módon való megsegítése nagyon dicséretes amerikai nemzeti politika. De kérdés, hogy Nixon ausztriai kiruccanása segit-e valamelyest a magyar menekültek sorsán. Nem segít többet, mint amennyit segítettek az Egyesült Nemzetek fóruma előtt elhangzott üres frázisok és hangzatos határozati javaslatok. Ellenben nagy segítséget jelent ez az ausztriai látogatás magának Nixonnak, aki előretolakodik, magára vonja a világ tekintetét, igy készülve elő 1960-ra, amikor beülhet — mint Eisenhower trónörököse — az elnöki székbe. A Jó Pásztor Verses Krónikája VÖRÖS SORS A VÉGZET UTJÁN Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ SÁPADT HOLD NÉZ BE a Kremlin ablakain: véres írásokat lapozgat Bulganin. “Hogy lehetséges, hogy az eltiport nemzet Magyarország népe véres harcot kezdett? Nem volt szabadsága, fegyvere, kenyere: miben rejtőzött hát csodás nagy ereje? Újra eltiportuk ... de nagy volt az ára: belerendült Moszkva évezredes vára. Remegnek a falak; bátyák omladoznak: a magyar felkelők földrengést okoztak. Moszkva egén már a hold is csak sarlónyi: már a “Mene Tekelt” kezdik égre róni.” KRUSCSEV IS SÓHAJTOZ: Meredélyen állunk s szinte a mélységbe lóg már a fél lábunk. S ami a pusztulást igy fejünkre hozta: mindezt egy eltiport kis ország okozta. Százszor jelentették: minden csendes, halott, sőt már mintaszerű a magyar állapot. S mig a jelentgetők bízón szundikáltak: a magyar villámok tornyainkba vágtak. Tölgyek, magyar tölgyek, mély gyökerejük, szinte azt kell hinnünk örök életűek. Százszor újra kinői, amit fejszénk kivág s muszka gyalázatra tort iszik a világ . . .” OH MAGYAR TESTVÉREK, Bendeguznak vére: örök fényt hoztatok a magyar nevére I Fegyverhordozói a népszabadságnak, ünnepelt hősei az egész világnak Hordozói vérnek, hordozói fénynek: kezetekben lobog a magyar szövétnek. Van-e még virágja a késői ősznek s a zöld babérlombok mely ligetben nőnek? Daloló vén igric, az Eget is kémlem: van-e még rár csillag a beborult Egén? S legyen fejük dísze virág, fény és babér, akik harcoltak a magyar szabadságéi! ven lemásolta bolognai gyűjteménye számára. A fára rovott naptár az állandó ünnepeket, — mint örök naptár — továbbá az abc-t, bibliai neveket és apróbb kánoni tételeket tartalmaz szövegében, amelyet a régiséggyűjtő olasz gróf egész terjedelmében megmentett. Ez a fára rovott naptár egyúttal a legrégibb és légtér j edelmesehb rovásirásos emlékünk és az egyetemes naptárirodalomnak egyetlen fára vésett naptáremléke. A naptár első két sora ez: “I. 1. Köskarácsony. I. 6. Szenekereszt.” A legelső magyar csízió szintén a 15. századból származik. Acisio neve a “Circumcisio Christi”-ből ered, versbe foglalta a fontos napokat, hónapok szerint. A kalendárium elnevezés a rómaiak nyomán a görög “calendae” szóból származott. Több magyar csizjó és kalendárium maradt fenn. A legrégibb magyar kéziratos csízió a 15-ik századból ból való: a latinnyelvü Peercodex rimes magyar versformában összeállított naptára 1462-ből. Ezt a szöveget használta fel prózában Székely István és utóbb is a “versbeszedett naptár” nyomán készült minden magyar csiziókiadás. Bagó Márton nyomta Budán, 1871-ben, az eddig ismert utolsó csíziót. VERSES CSÍZIÓ A Peer-codex magyar csízió szövege igy kezdődik: Kis karácsonból keresztvíz Lőtt Pál remete mint nagy disz Antalból Fáb Annos kézben Pál fordpla f énességben. Már, Balás, Ág, Dorottyánál, Kolosként jár Bálint-várnál. Nyílon nyer Péter, Mátyás. Apostollá tévé Keffás. A bemutatásra szánt 45 sornyi verses szöveg igy végződik: Mária mongyad Luciának Hirdessen jó 'hirt Tamásnak. Nagy kar., 1st., Já. ap., Tamás, Syl. A legrégibb nyomtatott magyar csízió 1592-ben Debrecenben került napvilágra: “Csízió magyar nyelven, rendszerint a napoknak megszámlálásáról igazán rendeltetett. Adatott mellé a világ teremtésétől fogva rövid krónika.” A 18-ik században már elterjedt a kalendárium. A legrégibb nyomtatott magyar kalendárium 1621-ből maradt reánk ezzel a címmel: “Calendáriom. Azaz; Ez mostani ezer Hat Száz Huszonegyedik Esztendőé napjainak szamlalasa, az koezoenseges Practikaul: Az Planétáknak Aspetusokkal és az eghi j elekbe való be lépésekkel egyetemben: mely esztendőé az Bisexxtilis otan. Az Crakai Gdakowzki Doktor es foe Astrologus irásabul Ma' gyárrá fordittatott s ki Nyom ! tatott Nagy Szombatban, Mollevus Miklós által.” E kalen! dárium egyetlen példányát a Magyar Tudományos Akadé! mia őrzi. Camp Kilmer magyar menekültjeinek figyelmébe! A Szabadság, az Amerikai Magyar Népszava, egyenkint 200 lappéldányt küld naponta Camp Kilmerbe menekült magyar testvéreink hirszomjának kielégítésére, a Jó Pásztor pedig ugyanannyit hetenkint. Lapjaink azonkívül Kerestetési Szolgálatot létesítenek a menekültek amerikai rokonainak felkutatására. Kérjük tehát menekült magyar testvéreiket, hogy ha amerikai rokonát meg akarja találni, sürgősen közölje velünk saját nevét, magyarországi lakhelyét és minél több személyazanossági adatát, azonkívül a keresett amerikai rokon nevét és utolsó címét. Az adatokat díjmentesen fogjuk naponta közölni lapjainkban. SZILVESZTERI ÉS ÚJÉVI NÉPSZOKÁSOK AMERIKÁRAN Majdnem minden népnek vannak hagyományos szokásai, amelyekkel az év első napját ünnepli meg, de mindenki egyformán azt óhajtja kifejezni, hogy reményli, hogy az uj év boldogabb lesz, mint a régi volt. A jókedv és a felebaráti együttérzés tréfákban és vendégeskedésekben nyilatkoznak meg, de az óhazai szokások változásokon mentek keresztül Amerikában. A footballt kedvelő sportemberek figyelme a californiai pasadenai pálya felé fordul, ahol 1916 óta minden év január 1-én a hires “rózsaversenyt” tartják meg, a főiskolák vetélkedésének betetőzésére. Philadelphiában 1876 óta az év első napján álarcos felvonulást rendeznek a város és környéke lakói és az utóbbi években már közel kétmillió néző szemlélte végig a fantasztikus zenés tüntetést, a város legforgalmasabb uccáján, a Broad Streeten végig. A skót gyermekek szilveszteri mulatságát a világhírű skót fösvénység jellemzi: süteményt és cukorkát kéregetnek a járókelőktől. A spanyolok hozták át a 12 szőlőszem hagyományát, amely szerint hogy az újév tizenkét hónapja szerencsét hozzon, mind a tizenkét szemet pont éjfélkor kell lenyelni. A litvánok fáklyás és álarcos menetben járnak házról-házra Szilveszter éjszakáján és az ó-év elmúlásának tiszteletére, a hátsó ajtón távoznak a ga.‘> dával és asszonyával együtt, megtoldva a menetet. Az angolok kalácsot és kenyeret osztogatnak au éjféli látogatók között, akik viszont szenet, kenyeret és sót hoznak magukkal, jelképes ajándékképen. A jó szerencse érdekében a sivitó malac farkát megrángatni magyar szokás és nemcsak az amerikaimagyar vendéglőkben, de sok vendégszerető háznál még ma is gyakorolják ezt a hagyományt. Az amerikai szellem demokratikus felebaráti együttérzését a newyorki Times Square ünneplés fejezi ki a legjobban; ismeretlen férfiak és nők ölelkeznek egymással, amikor az óra éjfélt üt. A LŐCSEI KALENDÁRIUM A nagyobb városokban készült ős a városok nevével ismertté vált kalendáriumok — mint a budai, komáromi, debreceni — közül leghíresebb a lőcsei, melynek legrégibb példánya 1626-ból való. A lőcsei kalendárium négy részre oszlik. I. A naptári rész: a napok jegyzékén -kívül időjóslást,, minden hétre evangéliumi verset és a hó végére tanácsadó rigmust foglal egybe. II. A sokadalmak jegyzéke: a magyarországi városok helyét és idejét közli. III. Az asztrológiai prognosztikon: jövendőmondást is nyújt a csillagok forgásából, a négy évszak időjárásáról, továbbá gazdasági tanácsokat, terméskilátást meg betegségről, hadakozásról és más veszedelmekről ir. IV. A krónika: a magyar történelem főeseményeit sorolja fel. A régi naptárak átalában a hónapok és napok jegyzékét adták, jobbára csiziós versekkel, álló és bolygó csillagokról írtak és krónikás feljegyzéseken tanácsokkal szolgáltak. A babona külföldi uralma nálunk is ponyvára vitte a jövendőmondó- és álmoskönyveket. SORSVETÉS--A legrégibb ismert jövendölő- és álmoskönyv: a Sorsvetés avagy szerencsekönyv, Bártfa, 1594. A francia forradalom hatására Magyarországon is elterjedtek az ismeretközlő, tudást népszerűsítő naptárak és hosszú időn keresztül az imádságos könyvön kívül csak a kalendárium volt a kisszámú magyar olvasók szellemi tápláléka. ALMANACHOK Az irók a 19-ik században a nagyobbigényü olvasók számára Magyarországon is divatba hozták az almanachokat. Ezekben mindinkább szükebb térre zsugorodott a naptári rész és irodalmi olvasmányok töltötték meg a könyv legtöbb oldalát. Az első magyar almanach 1882-ben jelent meg Aurora címmel. Kisfaludy Károly szerkesztette. Az évkönyv megválogatott Íróiból támadt az a küzdő gárda, amelyet az irodalomtörténet Aurorái Kör névvel jelölt. E csoportból emelkedett ki később Vörösmarty, Bajza és Toldy Ferenc. A legujabbkori naptárak sorában érdekes különlegesség Gárdonyi Gézának, a nagy írónak munkája, ő 1894-ben öröknaptárt készített, amelyből — mint minden öröknaptárból — magunk összeállíthatjuk bármelyik esztendő naptárát. Egymás mellett az autóbuszban Montgomery alabamai városban nagy dolog történt az elmúlt héten: a Legfelsőbb Biróság döntése alapján az autóbuszokon egymás mellett ülhettek fehérek és feketék. A valósággal forradalmi újítás zavartalanul lépett életbe.
