A Jó Pásztor, 1956. október-december (34. évfolyam, 43-52. szám)

1956-11-02 / 44. szám

r A Jó PÁSZTOR S-IK OLDAL Z'ä EMLÉKEZÉS KUN BÉLÁRA Amikor a szovjet paradicsomba érkezett, nem sej­tette, hogy főbelövetés vár reája . A 36 év előtti ujsákban lapozgatva, a következő érdekes, frissen ható riportra bukkantunk. A ma­gyarországi kommunista uralom bukása után Kun Béla Ausztriába, majd onnan minden kommunista igazi hazájába, Oroszországba menekült. Az alábbi tudósítás szemlélteti, milyen nagy tisztelettel vették körül Petrogradon, a később Leningrádnak átkeresz­telt akkori szovjet fővárosban a bukott vezért, Lenin személyes barátját. Lenin után Sztálin következett és tudjuk, Sztálin a harmincas évek nagy trockista “tisztogatása” során agyonlövette Lenin magyar ba­rátját. Következik az 1920 évi riport: Hat évig tartó oroszországi hadifogságból meg­szabadulva, most érkezett haza Budapestre Mellin­ger Oszkár hadnagy. A nyarat Péterváron töltötte, ahonnan augusztus 19-én indult el haza, Magyaror­szág felé. Mellinger elutazása előtt mintegy tiz nap­pal jelen volt Kun Béla fogadtatásánál és végighall­gatta azt a beszédet, amelyet Kun a magyar hadifog­lyokhoz intézett. — Pétervárott — beszéli Mellinger, — két cso­portba osztva vesztegelnek a hazafelé igyekvő ma­gyar hadifoglyok. Azok, akik megvallották, hogy tisztek voltak és azok a legénységi állományúak, akik intelligens arcuak vagy finom kezüek, a pétervári volt cukorgyárba kerülnek, amely most börtön és ahonnan alig remélhetik szabadulásukat. Azok a ma­gyar hadifoglyok, akiknek sikerült letagadni tiszti rangjukat, vagy akik tényleg nem voltak tisztek, /a volt osztrák-magyar nagykövetség épületébe kerül­nek, ahol mint gyanúsakat egy ideig megfigyelik őket. Akinek azután sikerül bebizonyítani, hogy nem ellenforradalmár, annak megengedik a hazautazást. Abban az ötszáz főnyi transzportban, amellyel én hazaérkeztem, mindössze nyolc olyan hadifogoly volt, aki tiszti ranggal szolgált a hadseregben s nekem ínagamnak is csak úgy sikerült hazajutnom, hogy előbb néhány hétig Pétervárott mint textilmunkás dolgoztam és igy bebizonyítottam, hogy nem tarto­zom az intelligenciához! — A két osztályba sorozott magyar hadifoglyok minden dolgában a magyar munkás és katonatanács pétervári kirendeltsége intézkedik, amelynek veze­tője valami Kinghammer. A magyar hadifoglyok el­lenőrzésében és sanyargatásában különösen kiválik egy Káldor nevű magyar tanító, aki mint zászlós yett részt a háborúban és akinek egy Gross nevű volt hadifogoly a segítőtársa, helyesebben mondva: fő­pribékje. Az oroszok egyáltalán nem avatkoznak bé­lén a magyar hadifoglyok dolgaiba. — Augusztus 9-én vagy 10-én történt, hogy az psztrák-magyar nagykövetség Szerkievszkaja 8. sz. a. levő palotájában estefelé az ott tartózkodó körül­belül 150 magyar hadifoglyot felszólították, hogy menjenek ki a Balti-pályaudvarra, ahova Narvából megérkezik Kun Béla. Kilenc óra tájban érkezett meg a vonat, amelyet a pályaudvaron zenekar és egy orosz bizottság fogadott nagy hurrázással. Kun Bé­la, mellé testőrség gyanánt tömérdek matróz volt ki­rendelve. A pályaudvar előtt rögtönzött emelvényen Kun Béla magyarul és oroszul néhány üdvözlő szót mondott; többször ismételte, hogy mennyire boldog, hogy a szabad Oroszország földjén lehet. (Az emel­vényt, amelyről beszélt, a vonat megérkezése előtt a matrózok gondosan* megvizsgálták, hogy nincá-e véletlenül bomba rejtvé alája?) — Másnap korán reggel tudatták velünk, hogy készüljünk, mert délben eljön a nagykövetségi palo­tába Kun Béla. A gyönyörű palotát kívülről vörös díszbe bujtatták, kifüggesztették Lenin és Trotzky arcképét és még az ebédet is elhalasztották, hogy ne zavarja a fogadtatást. A körülbelül 150 főnyi ma­gyar hadifoglyot kiterelték a palota kapuja elé az utcára. Ehhez a csoporthoz csatlakozott egy körül­belül hatszáz főnyi, éppen utrakészen álló magyar és osztrák hadifogolyszállitmány és megálltak az ut­cai járókelők is. — A palota nagy erkélyén zenekar helyezkedett el és mellette magyar, orosz és német kommunisták várták Kun Bélát, aki 12 óra tájban automobilon meg érkezett és nagy hurrázás közben felment az erkély­re. Kun Béla sovány és sápadt volt, csak az arca volt természetellenesen puffadt. Világos kék ruha volt rajta, színes ing, puha gallér, a gomblyukában per­sze ott vöröslött az ötágú csillag. Rendkívül ideges­nek és izgatottnak látszott, rekedten beszélt és mint égy vadállat a ketrecben, egész beszéde alatt fel és , alá járt a balkonon. Széles, nagy gesztusokkal kisér­te a beszédét s az arca rángatózott. — Beszéde előtt Káldor üdvözölte a pétervári munkás- és katonatanács nevében Kun Bélát, aki sze­rinte azért jött Oroszországba, hogy orosz segítséget SZABADSÁGHARC (Folytatás az Első oldalról) POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS a kebelébe; most ez hatásta­lannak bizonyult. A Nagy Imre kormány vé­gül ráeszmélt arra, hogy tiz évi zsarnoki uralom után összedőlt az orosz fegyverek­re támaszkodó magyar “hépi­­demokratikus” kormányzat. Felszólította az oroszokat, hogy maradjanak tétlenek és csak akkor lőj jenek, ha rájuk lőnek. Az orosz csapatok zö­me elhagyta a magyar fővá­rost, csak a hidak és fő utak őrzésére maradtak ott tan­kok. A nap nap mellett történt eseményeket még nem lehet feljegyezni, a jelentések hiá­nyosak. Valószinü, hogy egyedül Budapesten a szov­jet tankok, ágyuk, gépfegy­verek több ezer magyart gyil­koltak le, válogatás nélkül harcosokat és járókelőket, sőt élelmiszerüzletek előtt kenyérért sorbaállt asszonyo­kat is. Tízezrekre megy a se­besültek száma. Az orosz fe­nevadak dulásáról adjon itt fogalmat egy elszigetelt eset: Magyaróváron a falu népéből 88 férfit, nőt és gyermeket halomralőttek. Ezeknek az áldozatoknak temetéséről már megjöttek az első fény­képfelvételek. Bizonytalanság A második hét elején még bizonytalan volt a szabadság­harc kimenetele, ámbár a ma­gyarországi kommunista kor­mány már beismerte veresé­gét. Még nem lehet tudni, hogy a szovjet szégyenében és kétségbeesésében nem fog­­e oly katonai erővel betörni Magyarországba, amellyel szemben a védekezés lehetet­len. De nem hisszük, hogy Moszkva reszketőkezü urai ilyen hadiparancsot ki mer­nek adni a vörös hadsereg­nek. Mert a magyar nemzet szabadságvágyát fegyveres erővel már nem lehet elfoj­tani, a magyar népet nem le­het újra igába fogni, az orosz vi'láguralmi politika részére munkahajszára korbácsolni; hiábavaló lenne tehát a kato­nai akció. Mégis az utolsó hí­rek Moszkvából úgy szólnak, hogy az orosz haderők utasí­tást kaptak, hogy teljésen le­verjék a magyar szabadság­­harcot. Nyet! Amerika, Anglia és Fran­ciaország az Egy esült Nem­zetek biztonsági tanácsa elé vitte az orosz vörös hadsereg gyilkos támadását a magyar nemzet ellen. Szobolev szov­jet delegátus rövid propagan­dabeszédet mondott: Ami Magyarországon történik az az ország Deiső ügye, ahhoz Amerikának, Angliának és Franciaországnak semmi kö-Ott volt Kós (Péter magyar delegátus is, de ki sem nyi­totta a száját a vita során, csak azután mondta, hogy utasítást vár a magyar szov­jetkormánytól, addig nem beszélhet. Az ülést elhalasztották. Segítség A Nemzetközi Vörös Ke­reszt és ausztriai, amerikai és más országos Vörös Ke­resztek repülőgépeken szállí­tanak Magyarországba orvos­ságot és vérplazmát. Az egész világon rokonszenv nyilvá­nul meg a magyar szabadság­­hősök iránt és mindenhon­nan segítség várható. Tiltakozás New Yorkban a magyarság néma tüntetést rendezett a szovjet U. N. delegátusok Park Ave. székháza előtt szerdán, majd vasárnap, mi­kor az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa ülésezett, mintegy 5000 főnyi, nagyob­­bára magyarokból álló tömeg gyülekezett a világszervezet palotája előtt és hangosan kö­vetelte az orosz hadak kivo­nulását magyar földről. Clevelandban több mint 5 ezer magyar és magyarbarát polgár a Kossuth szobor előtt tiltakozó népgyü'lést rende­zett. Magyarokon kívül len­gyel, román, észt és litván egyesületek delegátusai is szót emeltek a magyar ügy védelmében. De nemcsak sza­vak hangzottak el, tettekre is sor került és hamarosan 1000 pint vért ajánlottak fel a tüntetés résztvevői. A lengyel bíboros Lengyelországból az a hir jött, hogy kiengedték Wy­­szynski bíboros érseket a len­gyel katolikus egyház fejét, a kolostorból, amelyben .1953 szeptembere óta fogságban tartották. A lengyel alkirály Rokoszovszki orosz tábor­nagyot, akit Sztálin évekkel ezelőtt lengyel hadügymi­niszterré és a lengyel had­erők főparancsnokává neve­zett ki, az uj lengyel kor­mány elkergette. Az “alki­­rály” szabadságra ment — hazájába, Oroszországba. gyűjtsön s azzal azután odahaza ismét felemelje a kommunizmus elbukott zászlóját. Ezután követke­zett Kun Béla beszéde, amely igy kezdőrött: “öröm­mel jöttem közétek, magyar elvtársak, de ki kell ja­vítanom az előttem szóló szavait: én nem azért jöt­tem, hogy itten orosz segítséget szerezzek, mert ne­künk idegen segítség nem kell.” — Azután a hadifogoly-transzporthoz fordulva ilyeneket mondott Kun Béla: “Hát csak menjen ha­za mindenki, aki nem akar itt élni, mint szabad mun­kás. Jól tudom, hogy itt sokat kell nélkülözni, de itt ízlik a száraz kenyér is, mert az egész világ szabad­ságáért éhezünk. Hát csak menjenek haza!” Erre az egész csoport, mely már türelmetlenül várta, hogy minél előbb künn lehessen a pályaudvaron, tényleg el is indult. Káldornak le kellett kiáltania az erkély­ről, hogy “várjatok még egy kicsit, Kun elvtárs nem úgy érti, hogy azonnal induljatok!” — Kun Béla után még egy orosz mondott beszé­det, azután egy Alexi nevű magyar agitátor szólalt fel, aki a moszkvai agitációs iskolából került ki és legvégül egy német agitátor beszélt. Úgy az orosz, mint a bolseviki beszédének sokkal nagyobb hatása volt, mint Kun Béla beszédének, amelyből teljesen hiányzott a meggyőződés ereje. —Kun Bélát azután benn a palotában néhány volt tomszki fogolytársa megszólította és üdvözölte, de ő csak nagyon rövidesen beszélt velük és a leg­többjüket meg sem ismerte. Azután elrobogott az automobilon pétervári barátaival és este résztvett azon a banketten, amelyet a pétervári magyar szov­jet rendezett a tiszteletére. A szegény, koplaló ma­gyar hadifoglyok ökölbeszorult kézzel hallgatták másnap, hogy milyen dús menü volt ezen a banketten. TÄXES! TAXES!-TAXES! hol áll meg? megáll november 6-án, ha Vote NO [X]£13 NO legyen a szavazatunk a rejtett ol!cr.—Cleveland Charter Amandment, mely smelné az adóinkat—Cleveland városának $4,000,000 rejtett ‘adóharácsolása” —number 13 a szavazólapon '•"figyelje meg, hogy mig a szavazó­lap azt mondja, hogy “limitation- on rate of taxation” (az adóráta kor­látozás) a valóságban felemeli a vá­rosi igazgatás céljaira szolgáló adó­kat 13.5 százalékkal—a megújítás és az adó emelés össze van vonva, miáltal ön KÉNYSZERÍTVE LEN­NE felemelni saját adóit—ne hagy­ja magát félrevezetni! IGEN! MI JÓ KORMÁNYZATOT AKARUNK CLEVELANDNAK, azt akarjuk, hogy továbbra is a legjobb hely legyen az országban. AZOM­­BAN mi és várói szakértők hosszan és becsületesen tanulmányoztuk a város igazgatására vonatkozó közlé­seket, költségvetéseket és adóbevé­teleket. És mi TUDJUK, hogy a vá­rosnak nincsen szüksége az adó többletre, amelyet ez az amendment hozna. Vote NO! MI FOG TÖRTÉNNI, HA ÖN “NO” SZAVAZATOT AD LE november 6-án —hallani fog mindenféle ijesztő be­szédet arról, hogy csökkenteni kellett a város szolgálatait, hogy összeomlik a városi kormányzat stb.—az igazság az, hogy november 6 után a város a sza­vazó polgárság elé terjesztheti a jelen­legi 11.05, millet városi igazgatási adó­rátát—ezt meg fogjuk szavazni és vá­rosi kormányzatunk továbbra is abban a helyzetben- lesz, hogy minden szolgá­latot amit most ad, továbbra is nyújtani tudja észszerű költséggel.- • HA A VÁROSI KORMÁNYZAT CSAK­UGYAN jobb szolgálatért akar több pénzt, ezt a pénzt megtalálhatja JOBB IGAZGATÁS UTJÁN. (A város által felfogadott szakértők ajánlásai megmu­tatták, -hogy miképpen lehet megtakari-CLEVELAND VÁROS KIADÁSAI *a city rekordból NINCS RÁ SZÜKSÉG—MIÉRT SZAVAZZUK MEG? r**mat*­TEGYE FEL E KÉRDÉSEKET • a város BEBIZONYÍTOTTA-E, hogy 1957-ben csaknem 20%-al több jövedelemre van szüksége, mint volt 1955-ben! • az ön adói a múlt évben a real estate felértékelés folytán $7,184,000 dollárral emelkedtek—most további $4,000,000 adót kérnek öntől! • mit gondol, a kormány annyi adót szedjen öntől, amennyit akar— vagy csak annyit, amennyi SZÜKSÉGES! tani sok, jelenleg elfecsérelt dollárt). A város azonkívül több pénzre tehet szert oly módon, hogy áthárít a megyé­re több költséges nagyvárosi szolgálatot és intézményt, amelyekkel nem lenne szabad Cleveland adófizetőit megterhel­ni. JOBB, GAZDASÁGOSABB VÁROSI KORMÁNYZATOT ELÉRHETÜNK, ha ragaszkodunk a célnak megfelelő költ­ségvetéshez és adóztatáshoz — minden ügyosztály annyit költ, amennyit kap­hat — ügyelni kell arra, hogy a városi kormányzat csak annyit kapjon, ameny­­nvire csakugyan szüksége van, tekintet­tel arra, hogy ön mennyit tud fizetni. TUDJA MEG — városi kormányzatunk be fog hajtani 1957-ben (a kért emelé* nélkül) $4,500,000-al többet, mint 1955- ben a felértékelésekből és más forrá­sokból ! rényleg *1955 $44,705,216 Becslés 1956 $48,633,041 Becslés **1957 $52,825,952 **hacsak nem szavaz NO a number 13-ra Ne hagyja magát a városi kormányzattól félrevezetni az adószükséglet dolgában. NO legyen a szavazatunk Cleveland rejtett “adóharácsolás amendmentjére--­No. 13 a szavazlólapon november 6-án The Apartment and Home Owners Association 691 THE ARCADE — for information, call CHerry 1<1635 POLITIKAI HIRDETÉS W CITY OF CLEVELAND PROPOSED CHARTER AMENDMENT Section J7-I LIMITATION ON RATE OF TAXATION A majority afflrmativa rot« fa nereaaary for pasaaga. VOTE BALLOT WITH AN "X” I tta* Charter of the City of Cleveland be amended by = ding Section 37-1 to read as herein »at forth. s amendment, if approved by a imajority of the' = a thereon at a special election to be held November 6, 195°. j is also the time of voting at the general election, shall ^ effect and be in force as of the date of the certification to „ iecretary of State by the Board of Elections as provided ^ w for the purpose of fixing the tax rates upon the dupu­­for the years 1956. 1957 and 1958 (for the purposes of -ears 1957, 1958 and 1959) and for every year thereafter. Section 37-1 of the present Charter shall thereby be Ued. i=§ LIMITATION ON RATE OF TAXATION FOB § M yre CURRENT OPERATING EXPENSES = E= TtS “Section 37-1. The rate of the tax for current operating = E= expenses and for the purposes of any other expenses, including = EE the purpose of police and fire pensions, which may lawfully be -In------ included within the general levy for the |ene«l fund of the E5 ^ É city, levied (for the purposes of the years 1957, 1958 and 1959) _ — \& UA upon the 1S56, 1957 and 1968 duplicates of property in the _ EH NO City of Cleveland Ested and assessed for taxation »ccording.to r ~ value, shall not exceed twelve and fifty-five hundredth» (12.66) ^ — J ^ mills per dollar of assessed valuation. EfTBIPl “Thereafter the power oi Council jnth®«*v0“ of *be : CTP = i ; I 1 ! "I people to levy taxes on property assessed and luted for taxation ; i =E I according to value for the purpose of paying the current operát- : I S { mg expenses and for the purpo.se of any other experwe.inc uding . ' E= the purpose of police and fire pensions, which may lawfuliy be ; s ' »Deluded within the amoral levy for the eTMeral fund of the City . = | I ! «hall not ex««! eight and thirty-five hundredths (8.36) mills . 55:1 I j per dollar of assessed valuation. ■ = 1 I “The limitation ol the Charter upon the power of Coundl to \ £ I ! |tvy taxes shall not operate as a limitation upon the power ol . — I I Council to levy taxes upon auch other subjects and for such s I I oth« purpo^ « may U lawful under the constitution and i | |! laws of this State

Next

/
Thumbnails
Contents