A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-30 / 13. szám

2-iK OLDAL Á JŐ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre_________________$6.00 Fél évre __________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year ________________$6.00 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. EGY KIS ÖNÉLETRAJZ SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK Igaz-e, hogy aki Amerikában gazdag, az nagyon gazdag s aki szegény, az nagyon szegény? Sokan kérdezik ezt a külföldön, meri eillenségemk ezt a hirt költik rólunk már sok év óta. Ez az állítás azonban nem igaz. Az utolsó évtizedekben óriási középosztály épült ki Amerikáiban, amelyhez úgyszólván vala­mennyien hozzátartozunk. A középosztálynak azon­ban Amerikában csak közgazdasági jelentősége van, mert társadalmi kasztrendszer nincsen Amerikában. A második világháború előtti viszonyokkal ösz­­szehasonlitva, azok, akik a két kezük munkájával keresik meg a kenyerüket, megháromszorozták a jö­vedelmüket, a “fehérgallérosok” megduplázták, a magas adók pedig a nagyjövedelmeket nyirbálták meg ugyanazon idő alatt. A középosztály tehát felül­ről is, alulról is, rengeteg uj taggal szaporodott. A több mint 165 millió lelket számláló ország­ban csak 3 millió olyan ember akad, akinek évi jö­vedelme 1000 dolláron alul maradt. Ezieik közt azon­ban sok olyan fiatal ember akad, aki a tanulmányai­nak elvégzéséhez szükséges összegeket kívánja csak megkeresni és sokan, akik csak részidőket akarnak dolgozni. A középosztály kibővülését a szakértők a törté­nelem nagy társadalmi átalakulásának tekintik. Az American Telephone and Telegraph Company egy részvénye 180 dollárba kerül, mégis több mint egy millió amerikai polgárnak van legalább egy darab ilyen részvénye és így van ez más vállalatok birtoká­val is. Az igazság az, hogy az amerikai vagyon szapo­rodik ugyan, de egyre több és több ember között osz­lik meg. Az amerikai milliomosok sorai megritkultak és csökkent a szegények száma is. Az emlékeim két részre osz­lanak. Az egyik rész magánéletem­nek végtelen harmonikus nyu­galma, amit lelkemnek egy kristálypalotájában őrzőik. A másik csupa fény és csil­logás, nyugtalanság, eleven­ség, hópehely és szappanbubo­rék, a színpadi életem. Ez a lelkemnek egy (hangos, friss levegőjű, madárcsicser­géssel, - tarka pillangóikkal, ezerszinü virágokkal, sokszor vad tekintetű rémeikkel, iszo­nyatos förgetegekkel, sok fá­radtsággal, nagy küzdelmek­kel! telehintett álomország. Irta: RÜRY KLÁRA Mind ennek fölötte lebeg egy csillogó ruiháju, szent te­kintetű, 'hűséges szemű, lágy ölelésü gyönyörű tündiér; a kö­zönségem szeretete. Ho mi történt az életemben e kiét elfoglaltságomon kívül, alig tudnám e indani. Kevés meglepő és se-.mi szenzáció, mert a magyar ember úgy szü­letik már meg, hogy semmin ne csodálkozzék. Már a gyerekkoromnak nagy elmélyedései voltak és nagy megbocsátásai. Ez a kor nagyon simán, nyugalmasan folyt le, sok tanulással, kevés játékkal, mert az egyetlen gyermeknek kevés a magához való játszótársa, kivált, ha olyan gondos és derék anyja van, mint az enyém volt. Eleven, minden szépért lel­kesülő természetem nagyon korán megérezte, hogy az élet legszebb virága a művészet. Előbb a zongorára estem egész füzével a lelkemnek, ki­­lenc-tiz éves koromban nyolc óra hosszat is el tudtam ülni a zongora mellett, úgy hogy a végén karhatalommal kellett eltiltani tőle. Azután az énekre adtam a fejemet. Elkezdtem társaságo­kon énekelgetni, volt egy kis nótám, amelyen az emberek sírtak és nevettek, én pedig szinte önkívületben voltam a félelemtől, amely mindik elfo­gott, ha több ember előtt vala­mit elő kellett adnom. Papírból készült ruhákat mutatott be a neenahi (Wis.) Kimberly-Clark gyár. A Jó Pásztor Verses Krónikája MÁRIA HUSVÉTJA ;rta: SZEGEDY L ' VILÁG PROLETÁRJAI, IDE FIGYELJETEK! Az egész világ dolgozóinak, ia kizsákmányolt munkásoknak nagy esz ii és nagy szakáik! apostola, Kari Marx, 1848-ban a Kommunista Kiáltványban kiadta a jelszót: Világ proletárjai, egyesüljetek! — és annak magyarázatául, hogy1 miért szükséges az egész világon a könyörtelen élet-halálharc a kapita­lista rendszer ellen, kiadta a jelszót, hogy a proletá­rok az osztályharcban csalk láncaikat veszíthetik el, viszont megnyerhetik az egész világot. Azóta sok viz folyt le Thames folyón, amelynek partján Kari Marx a kommunisták és szocialisták bib­liáját, a Kapital ciimü hatalmas kötetet irta, és sok vér folyt la a Moszkva folyón, amelynek partján székel minden idők legkönyöirteleneibb zsarnoki kormánya, élén Sztálin véreslkezü, vigyorgó ábrázatu tamitvá­­nyával, Nikita Kruscsevvel. Azóta sok minden meg­változott és sok szem látóvá lett. És akik látnak, azok bírálni is tudnak. Meg tudják Ítélni, hogy hol jobb az embereknek — a proletároknak — az élete: a Thames partján-e, vagy a Moszkva folyó partjától errefelé a Dunáig, arrafelé a Csendes tengerig? Vagy a kapitalista világ vezető országában, ahol a prole­tárok saját házukban laknak és szebb és jobb autó­juk van, mint az orosz népet és a csatlós népeket ki­zsákmányoló ál-proletár zsarnokoknak? Marxnak nem minden szava volt hamis. Csak­ugyan, a proletárok, ha fellázadnak a kizsákmányo­ló kapitalista rend ellen, elveszíthetik láncaikat. De milyen láncaikat? Marx nem mondta meg, tehát meg­mondjuk mi. Aranyláncaikat. Ez nem csak a szervezett munkásság vezéreire vonatkozik, akik közül némelyiknek, például Dave Beck teamster-vezémek, maharadzsa fényűzéssel, szókőkiuttial, uszodával, mozival ellátott palotát épít­tetett 163,000 dollár költséggel a unió, hanem vonat­kozik ez a munkások millióira, akik jobban, nagyobb kényelemben élnek, mint egykoron Franciaország Napkirálya élt. A munkásság szervezkedése tárgytalanná tette Marx jóslatait és felhívásait. Bolondok lennének az uj időik aranyláncos proletárjai, ha lerombolnák azt a házat, amelyben oly jó életük van. Mit kapnának helyébe, ha lerombolnák? Szta­hanovista élmunkás versenyt, hétvégi munkahajszál és hévégi hajrát, no meg éhbért. És ha fellázadná­nak, Marx tanítása értelmében, a könyörtelen kizsák­mányolás ellen, kapnának börtönt, Szibériát, kötelei és tarkólövést. Világ proletárjai, szemeteket Moszkvára vessé­tek .. és Budapestre! Én vagyok Mária, Szentlélek arája —­­Jézust,a Megváltót én hoztam világra. Ég a Földel lépett frigyre e szent napon; ő az Én egyetlen szerelmes magzatom. Benne teljesült meg Isten akaratja, Szentlélektől fogant, de Isten az Atyja. Reszkettek a szférák, csillagok felgyultak, A Zenith s a Nadir egymásra borultak. Törékeny gyermektest, égi lélek benne, Ő lett minden lelkek égi fejedelme. Törékeny gyermektest, kinhalálra szánva, de általa lehet lelkünk csak (megváltva. Én vagyok Mária: a Kis Jézus anyja, lelkemet a fájás soha el nem hagyja. Hisz tudom az utat . . . Hisz tudom a véget, amiért a Földnek ösvényére lépett. Bár a vég a mától messze volt még nagyon, tudtam, menthetetlen, rám zuhan egy napon. Messze nagy távolban nőttek már az árnyak, melyek a szendergő Kis Jézusra vártak. Kajafás . . . Pilátus . . . üvöltő néptömeg, aki megváltóját szomjuzik ölni meg. Lelkem a jövendők ködeibe nézett, s a Golgothát sejtve, szivem-lelkem vérzett. Én vagyok Mária . . . s túl földi gőzkörön, számomra a Husvét egyszerre gyász s öröm. Mert az én örömöm vérkönnyel keverve, bus anyai szivem hét tőrrel átverve. Rámborul Nagypéntek iszonyú emléke, amelytől lelkemnek nincsen menedéke. Hiszen emlőimmel Jézust én tápláltam, s lelke lelkedzését szivrepesve vártam. Zenéltek a szférák altató dalt szépet, s lelkemben ünnepelt az égi szemlélet. Felkomorul a múlt, szivem újra reszket, s látom, újra látom a vérző keresztet. Én vagyok Mária, anyák patrónusa, Fiam meg a világ megváltó Krisztusa. Milliók ajkán zendül hallelujás ének, s ránk szitál áldása a távoli Égnek. A Szent Kereszt előtt földre hull bölcs, kába, mert a Kereszt égi titkot zár magába. Álmodni sem lehet e titoknál szebbet, hordozza a testet öltött Istenlelket. De jön a Szent Hajnal, térdre hull a jámbor, s felujjong a lélek szent Feltámadáskor. Legyetek áldottak, hivők s jók valóban: egyesüljetek mind az Ur Megváltóban! Elbújtam, elodáztam a dol­got, és elbújtattak mindazok, akik már akkor nem szívesen r látták a mosolyt és a könnye­ket az elfogulatlan emberek ajkán, és amikor mégis kici­peltek a gyerek-szobából a 'tár- ; saság központjául, rémületes szivdobogással, elhomályosuló szemmel ültem le a zongorá­hoz, mint egy haláradéit. És mégis a nagy nyilvános­ság elé léptem, mert igy akar­ta a sors. És jól akarta. Milyen kincs az, amikor lát­ja az ember, hogy a saját me­legével feCime'legit ezer és ezer embert, elfelejtet but és bána­tot! És szeretik, szeretik, és az ember is szereti azokat, akik szeretik, a szivére akarná ölel­ni, mindazokat, kik jók hozzá, és az ember a lelkét odaadja a színpadnak, és érzi, hogy a kö­zönség ezt a leikével viszonoz­za. A világegyetem nagy har­móniájában ossz etalálikozik azzal, ami jó és szép, és undor­ral veti el magától azt, ami rut és rossz, ment a lelkében ottj van a kristályos palota és az álomország. A Westinghouse sztrájk véget ért 156 napon át sztrájkoltak a Westinghouse Electric Corp. munkásai, 'számszerint körül-, belül 45,000-en, végül a kor­mány közvetítő segítségével megállapodás jött létre a vál­lalat és az unió közt. Öt évre szóló szerződést 1 kötöttek, melynek értelmében ez Öt év alatt évről-évre 5-22 cent közt magasabbak lesznek az órabé­rek. Ezenkívül még más ked­vezményeket is kiharcolt az unió. De a Bokimillió dollár munkabér veszteség- többet tesz ki, mint a béremelés, amit kivívtak. 5-17 cent béremelést már hónapokkal ezelőtt fel­ajánlott nekik a vállalat; né­hány centért hónapokon át munka és kereset nélkül vol­tak. KANADAI HUSVÉT % - _____________ {. (Canadian Scene). — A Ikanadai husvét a vi­dámság jegyében áll s minthogy a nemzet sokfajta fiai keveredéséből született, a husvét egyben a ha­gyományok és ünneplések sokfélesége és szinessége szempontjából is 'kiemelkedik. E hagyományok ere­dete soks^^a múlt ködébe vész. Mindenekelőtt persze husvétnak komoly vallá­sos jelentősége van. A templomok zsúfoltak husvét­­vasárnap Kanadám, miikor a keresztények Krisztus feltámadását ünin^Kik. Husvét reggeled, kanadai apróságoknál a tojás utáni kutatás jegyében áll. Át meg át fésülik a házat tojás, nyuszi, csokoládé és süteményeik keresésében. Az is szokásban van, hogy a család tagjait hímzett,­­festett tojással ajándékozzák imieg. Az átlag kanadai azokban már nem ifiudja, hogy e szokások honnan is származnak. ^ A valláshagyományban a tojás a mindenség jel-' képeként szerepelt. A mai csokoládé-tojások ajándé­kozása, akár egyszerűek, akár díszítettek, az ősi drui­dák szokására támaszkodik, kik Eoestre vagy Östara istennőnek festett tojást-^jón!ottak fel. A tojásokat a nyullal társították, talán hogy az újjászületés szimbólumát a termékenységével azonos nevezőre hozzák. A nyuszit sokan 'és sokfelé a tavasz­­szál azonosítják, igy a mi Easter Bunnynk (húsvéti nyuszi) ennek modern leszármazottja. “Nyuszi, nyuszi, jó kis nyuszi, sok tojást rakj íhusvétra” — szól az egyik régi német gyermekdal.. Más országok gyermekei talán kevésbbé kifejezően örökítik meg a husaÉtot, de szivükben bizton ugyan­így gondolják. Jf A rómaiak húsvétikor tojás-formájú stadionjaik* tan versenyeket rendeztek, hol a dij is tojás volt. Csehszlovákiában szokásban van, Ihpgy a férfiak hús­véthétfőm megikergetik a lányokat, mig a lányok ugyanezt husvét keddjén cselekszik. . Kanadában két síkot szokás is jött a husvéttal 'kapcsolatban. Az egyik, a húsvéti tojás-keresés, ere­detileg vadkacsa tojás keresésében nyilvánult meg,, mely a közhit szerint megtalálójának szerencsét hoz. A másik a tojás-guritás. Hires példája ennek az évi tojás-guritás a washingtoni Fehér Ház gyepjén. A díszített tojások eredete messzi időikre nyúlik vissza. Már a perzsák is a tavasz ünnepére festett to­­■ jást “áldoztak”. Az első keresztényeik pirosra festett tojással a megváltás véráldozatát jelképezték. Az ukránok, művészt mintákkal díszítik a huavétiJ:oiáat,.. A francia húsvéti szokás sokáig csak piros és feiler tojást ismert, mig XIV. Lajos király aranyozott to­jással nem kedveskedett kegyehceinek. Az orosz ural­kodónő kézcsókra járuló alattvalóit porcellán-tojás­­sal gazdagította. Vidám mexicoi szokás a barát feje I feletti tojás-törés. Az áldozat persze hasonlóval vi­szonozhatja. A tojást confettivel, üvegcseréppel, acél­­porral, rizsporral, vagy esetleg csecse-becsével éS édességgel tömték meg. A spanyol arisztokrácia pe­dig aranyporral és értékes drágakövekkel végezte ugyanezt. * Oroszországot valamikor a husvét bensőséges megöléséről jól ismerték, A családi összejövetelek, a szentelt tojás ajándékozása, uj ruha viselése jelle­mezték e napot. Nagyon is kétséges, hogy a kommu­nisták alatt még a nyoma is megmaradt-e e hagyó* mánynak. A hét legjobb vicce SZODOMA Kérdés: Hogyan lelhet az, hogy egyes politikusok olyan sok .pénzt keresnek ? Felelet: Bugyola egy virá­­goskert bejáratánál áll. Arra jön egy idegen, a kezébe nyom egy dollárt és megkérdezi: — Szabad letépni néhány rózsát ? — Szabad, — feleli Bugyola. Az illető letép néhány ró­zsát, majd megkérdezi: — Szabad néhány szekfüt is ? — Csak tessék, «— feleli készségesen Bugyola, — nem az én kertem. Sokasok ezer év előtt tör­tént, hogy az Ur tüzes menny­­kövél porrá égette Szodoma városát, mert a lakói erkölcs­telenség és fajtalanság bűmé­be esett. Por és sár és a fele­dés homálya borította azóta, ezer és ezer éven át, a bűnös várost. Most a zsidók, a bibliai föld egy résziének iuj birtokosai, feltámasztották Szodoma fa­lut, benépesitették, és a na-Terjessze lapunkat' MIKIAS ÉS STARHEMBERG Ki emlékszik még ezekre a nevekre ? Amikor Hitler és ná­ci bandája tüzet raktak, amely lángba borította a világot, Ausztriában Miklas volt a köz­­társasági elnök és Starhem­­berg herceg privát katonasá­got verbuvált a demokratikus kormányzat erőszakos letöré­sére. 1939-ben eljött a leszá­molás ideje. Hitler bevonult Ausztriába és Miklas lebukott, pedig hát a fiai titokban náci aknamunkát végeztek. Star­­hembergnek pedig menekülnie kellett, pedig hát ő annakide­jén Hitler terrorcsapatában szolgált Bajorországban. pókban megnyílt ott a posta­­hivatal. Ez a iszodoimi postahivatal ja világ legmélyebben fekvő pos­tahivatala, több mint 400 yardnyira a tenger színe alatt van. Az ünnepélyes, megnyitás alkalmával az izraeli posta­mester üdvözlő táviratot kül­dött a svájci Jungfrau posta­­hivatalnak, amely, több mint 3500 yard magasságban, a má­sik végletet képviseli: a világ legmagasabban fekvő postahi­vatala. ; A múlt héten Bécsiből jelen­tették: Miklas 83 éves korá­ban meghalt, Starhemberg 56 éves korában meghalt. Miiklasn'alk hét fia volt, ezek közül ketten Hitler háborújá­ban elestek, egy harmadik orosz hadifogságban meghalt. CSALÓKA LÁTSZAT Sdkan nagyon csodálkoztak, hogy milyen lelkesen fogad­ták Indiában Bulganint és Krustyevet. Ezek azonban nem vették számításban a hin­duk természetét: nagyon sze­retik a szenzációkat, felhajtá­sokat. Akilk eljöttek megnéz­ni az orosz államférfiakat, ha­sonló lelkes magatartást tanú­sítottak volna akkor is, ha Mars-lakókat kellett volna üd­vözölniük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents