A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-16 / 11. szám
2-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította__________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal ■— Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 _________________53_____________________________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Ügy évre ------------------------$6.00 One Year ________________$6.00 Tél évre ________________$3.50 Half Year ________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. MÁRCIUS IDUSÁN Ha a magyar szabadságharc felejthetetlen hősei, a márciusi ifjak hirtelen felébrednének és körülnéznének Budapesten, ugyancsak elfacearodna a szivük a látványtól. A kommunista uralom alatt nyögő magyar főváros ugyanolyan rab, mint volt az osztrák elnyomás idején. Akikor Ausztria tartománya volt, most a szovjet gyarmata. Magyarán szólva, a magyar nép eben gubát cserélt. Petőfi Sándor, a lánglelkü költő, aíki azt javasolta forradalmi verseinek( legszebbikébein, hogy akasszák fel a királyokat, ma bizonyára belátná, hogy a királyok felkötése aligha oldotta volna meg az elnyomatás problémáját. Az uj zsarnokok, akik alulról kapaszkodtak fel a gúla tetejére, rosszabbak a koronás főknél. A nép, amelynek nem volt más vesztenivalója, mint a láncok, ma isimét láncnaverve huzza az igát. Vájjon akadnak-e uj márciusi ifjai, felszabaditói ma is a magyar népnek, mint 1848-ban? Autherine Lucy (virágok mögött; a Universty of Alabama néger növendéke, aki a fehér lakosság tiltakozása miatt nem folytathatta tanulmányait a fehérek részére fenntartott egyetemen. 48 -a§ partizánok. LEVÉLÍRÓK, FIGYELEM! Aki az ’óhazába rokonainak, barátainak levelet küld, nagyon ügyeljen arra, hogy figyelmetlenségtől el ne Írja magát. Minden egyes szó leírásánál gondolni kell arra, hogy azt a levelet nemcsak a címzett fogja olvasni, hanem az ellenség is: a kommunista cenzor. És ha az óhazai rokon vagy barát megnyugtatásul azt Írja, hogy az amerikai levél sértetlenül érkezett meg, ez ne nyugtasson meg senkit. A látszólag felbontatlan levél is talán fel volt bontva, aztán óvatosan, ügyesen megint lezárva. Hogy ez miképen történik, azt most elárulta egy Hertha Tietze nevű német nő, aki hazájának szovjetzónájában a cenzúra szolgálatában állt és nemrég Berlin szabad zónájába szökött át. így mondta el a német hölgy a cenzurázási szemfényvesztés módját: A leveleket gőznyomás alatt felbontják, aztán, olvasás után, a borítékot egy speciális nyomclköszülékkel újra lezárják, úgy hogy a felnyitásnak semmi nyoma nem marad. Ahogyan ezt ott csinálják, úgy csinálják Magyarországon is, hiszen minden egy receptre megy, moszkvai receptre. A cenzorok főleg neveket keresnek az amerikai levelekben, mert mindenki gyanús, akiről amerikai levelekben említés történik. Óvakodjunk tehát ismerőseink nevének említésétől. Továbbá óvakodni kell bíráló vagy sajnálkozó megjegyzésektől is, mert ilyesmi ellentétben van a kommunista propagandával, amely azt akarja az óhaza népével elhitetni, hogy míg ott minden a népé, Amerikában a gonosz kapitalisták kizsákmányolják a dolgozó népet és az emberek éheznek, fagyoskodnak, rongyosak. Gondoljunk arra, hogy ami véleményt mi nyilvánítunk, azért a szerencsétlen óhazai rokont vagy barátot fogják esetleg üldözőbe venni. A Pestre vezető egri országutról északra fekszik egy ódon urasági kastély, elől nyílt erkéllyel és rózsás kerttel, hátul terjedelmes gyümölcsössel és angol parkkal, mely egész a közeli rengeteg erdőkig nyúlik és csak egy magas fal választja el a királyivadaskerttől. A közeli erdőben, éppen a gyümölcsös háta mögött egyszerre sürü puskázás támad: ötven-hatvan lövés egymásután; aztán egy riadalmas győzelemkiáltás. ők jönnek. De kivel harcolnak vájjon? Az egész, gödöllői erdőt fel a Mátráig mind a nemzeti sereg tartja megszállva ; csak nem egymásra lövöldöznek ? A talányt megoldják a következő percek. A gyümölcsösön keresztül közeledik a lövöldözés után egy lármázó csoport. Felszerelésük mutatja, hogy guerillák. Szabadcsapatosok. Egyenruhájuk nincs, kiki a maga polgári öltönyét viseli, csupán egy széles veres szalag a kalapon és egy melléirta: JÓKAI MÓR tűzött veres toll a háborúi jelvény. Egyedül a vezérnek van egy enruhá j a, fűzőid bekecs, karmazsin plüsh hajtókákkal, ámde széles karimája Garibaldi kalapja egészen veres, mellette lengő veres toll, derekán •széles veres öv és lábain veres bagariacsizmák. Többet csak nem lehet tőle kívánni? A szabadcsapatok a magyar szabadságharcban nem mindig szívesen látott vendégek voltak. A hadjárat története keveset beszélt róluk, az csak a nagy csatákkal foglalkozik. A guerillacsapat, ahány, annyiféle,, külön fogalommal ismertette meg a közönséget. A legelső szabadcsapat Pegten keletkezett. Neve volt: a “barrikadcrök”. A radikális fiatalságból alakult.. Tagja volt Petőfi is és e sorok írója egy ideig. A francia forradalmat 'tanulmányozztuk. Petőfi Desmoulins Camillenek látta magát, alólirott pedig Sainte Justenek. Egy pesti rézműves láncon forgó ananágzfejü buzogányokkal látta el e csapatokat, amiknek nagy hasznát ve-A FELELŐSÉG ÁRA A Jó Pásztor Verses Krónikája ¥ém> ország... örök március Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Mindenki ia saját sorsának kovácsa, — de népek i'dőnlkint rájönnek, hogy nem könnyű saját sorsukat kovácsolni. Érdekes tapasztalata volt ezen a téren Guamnak, a ikis Csendes tengeri szigetnek, amelynek 37,000 benszülött lakója öt év előtt elnyerte az amerikai állampo lgárfeágot. Guam polgárai felfedezték, hogy többek közt adót kell fizetni. Az adó csekély volt, de miután soha a szigeten még nem fizettek adót, erős volt az ellenállás a szokatlan kötelezettség ellen. Az amerikai hadsereg többek közt bevezette a villanyt és a kensz ül öttek hozzászoktak. A hadsereg nem számított a villanyért, de amikor polgári hatóságok vették át az adminisztrálást, azért is fizetni kellett. Ez hallatlan volt egy társadalomban, ahol eddig a pálmaolajvilágított. Mikor a polgárság panaszkodott az ilyen újítások miatt, a kormányzó kijelentette, hogy nem muszáj fizetni a villanyáramért, de be fogja szüntetni az áramszolgáltatást, ami pénzbe ikerül a kormánynaik. Guam nem akar visszamenni a pálmaolajhoz, tehát morogva fizet. Egy ilyen primitiv társadalom átalakulásán lehet legjobban megfigyelni, milyen szülési fájdalmai Több, mint száz esztendő messze távolából, két számjegy: 48 még most is világol. Nem múlik el fénye a múló idővel, sőt növekszik fénye minden esztendővel. Van, aki nem látja, — mert nem is akarja; látását az uj fény: a vörös zavarja. Terjed bár az uj szin, miként a lángözön: de negyvennyolc fénye áttör időn-ködön. Felriad Petőfi: “Talpra Magyar, Talpra! űzd el ,aki ősi honodat akarja. Felriad Kossuth is . . . nemzete rég várja, s jobb kezében lobog a kossuthi fáklya, Hova lett lobogónk, angyalos cimerünk? Jaj nekünk, százszor jaj, ha fel nem ébredünk. Uj címer, uj zászló nem kell a magyarnak, sarlós-kalapácsos zászlót nem akarnak. Fel, fel az uj harcra, éltet vagy eltemet: nem kell vörös csillag uj cimerünk helyett. Hol van szabadságunk, ősi alkotmányunk? Jaj, hogy muszkaszóra görnyedt háttal járunk. Meddig tart még a kin? Meddig tart az irtás? Meddig tarthat még a moszkovita tiprás? Óh Kossuth, Petőfi: ezért harcoltatok? Muszka rabigában nyögnek a magyarok. Mégis nem hiába vártok, akik vártok: hamu alatt izzik most is a zsarátnok. Közeleg a tavasz, enged a tél-lakat: a jégpáncél reped, a rablánc szétszakad. A fák kérge alatt uj nedvek erjednek, lelkek lármafáján uj indulót vernek. Ősi sirok felett mozdulnak a hantok, s lelkek mélyén kongnak a lármaharangok. Lángolóbban ragyog a távol szivárvány, Uj negyvennyolc közeid, Véres vihar szárnyán. Harcra, harcra magyar, ha majd üt az óra: ha felharsan újra Kossuth indulója! hetni barrikád-iharcoknál. Különben volt mindenkinek vadászpiuiskája és kardja. Petőfi kardját guillotineknek hitták, e sorok írója nem emlékszik rá, .hogy valamikor torlaszt emeltek volna. Egyszer lett volna rá alkalom, valami utcai kravall volt. Éjjeli álmukból vert fel bennünket a “fegyverre !” kiáltás. Egyszálláson laktam. Petőfivel. Én hamarább készen voltam ég, indultam siettetni Petőfit. A közös szobában elémjött a költő neje. A veszedelem percében a forradalmi nő felett túlsúlyra kapott a féltő feleség. Arra kért suttogva, hogy ne várjam be, mig férje felöltözik, hanem távozzam egyedül és vigyem magamai a közös lépcsőrácsozat egyetlen kulcsát. Ezért az egyetlen elárult gyöngeségéért tiszteltem Szendrei Júliát legjobban. Megfogadtam a szót, én elsiettem és Petőfi nem jöhetett le a bezárt lépcsőn. S mig ő a rácsot döngette haraggal, azalatt vége lett a kravallnak minden barrikád nélkül. (Bár a segesvári csata előtt is rázárta volna valaki az ajtót.) Ezt a barrikád-csapatot vezette aztán Oroszhegyi az aldunai csatatérre. Mindvégig derék fiuk maradtak. vannak az átalakulásnak és milyen árat kell fizetni felelőségben, ha saját sorsunk kovácsai lehetünk. Guam a fájdalmak ellenére is szereti a változást. Nem akar visszatérni régi primitív életformájához. Még sokszor fogja szorítani a cipő, — de annyi már bizonyos, hogy nem fog mezítláb járni. Egy imásiil# guerilla-csapat Querlonde vezetése alatt vitézkedett Komáromnál. Egressy Gábor, a nagy színművész is vezetett egy szabadcsapat, hadi bulletineket is adott ki. Noszlopi guerilla-csapatj ának hegyi ágyúi is voltak és egy egész repülő hadoszlopát fgolalkoztatta az ellenfélnek a Bakony erdejében. Medgyánszky guerilla-osapatjának magvát a győri megyebörtönből .kibocsátott 40- fegyenc képezte. Az egész hadjárat alatt becsületes emberek voltak és vakmerőén verekedtek. i Rózsa Sándornak, kit ezideig nem bárt elfogni semmi hatóság, bünbocsánatot adott a kormány azon ajánlatára hogy az alföld futóibetyárjaiból lovas gueriila-csapatot alakit, s harcolni viszi őket. A bocsánat levéllel éppen e sorok írója kereste fel őt egy zivataros éjszakán a félegyházi homokbuckáik között. Ezek is jól harcoltak a jó barátnak nem tettek kárt. Emélekezetes szép guerillacsapat volt a Yasváryé; díszesen egyenruiházva, jól fegyverezve és komoly tettekre készen. Ezeket, vezérükkel, ifjúkori barátommal egyedül az utolsó emberig leölték egy szorosba csalva a Bihar havasai között. Ugyanebben a harcban pusztult el Hatvani szabadcsapata is, melyről azt ihiresztelték, hogy a republikánus hadsereg magvát fogja képezni, és ha Erdélyben az ellenséggel elkészült, Debrecenbe jön, szétveri az országgyűlést, összehívja a nemzeti konventet és felállítja a guilottint, ott mindjárt a nagy Péterfia-utca szegleten. Szegényeket csaknem mind agyonverték Erdélyben a románok. Minden guerilla-csapat kölcsönzött magának valamely történelmi hőstől nevet. Voltak Rákóczi, Thököly, Zrínyi csapatok ; . . A szabadságharc anekdotakincse A FELSÉGSÉIRTŐ DAL 1848 szeptember 24-én egy Bőthy József nevű munkácsi ember hazafias elkeseredésében uteahoszszat énekelte Petőfinek ezt a versét: “Áll még a munkácsi vár, áll a bitófa, áll á nemzet szabadsága, veszszen az álkirály.” Gáthy Sámuel bíró eljben felségsértést látott, az ifjút elfogatta s a városházán bezá- • ratta. Hanem ia városi tisztviselők nem. vették olyan tragikusan a dolgot, s éjjelre az ifjú ajtaját nyitva felejtették. f Bőthy kisurrant s egyenesen Beregszászba sietett Buday István alispánhoz. Itt cselhez folyamodott. — Kérem, tekintetes uram, lehetne-e ezt a verset kinyomtatni, anélkül, hogy becsuknának érte? Buday átfutotta a verset ,aztán visszaadta. — Lebet hát, sajtószabadság van! — # Nálunk Munkácson azt állítja a bíró, hogy - nem lehet. — Bolond beszéd, már hogy ne lehetne, hisz Petőfi is kinyomatta. . — Hát énekelni szabad-e? — Miért ne! — Kérem a tekintetes alispán urat, adjon írást róla, hogy ezt a verset szabadon énekelhetem a városban, mert attól félek, hogy az a bolondos bíró még bezárat. Az alispán nagyot nézett, de teljesítette az ifjú kérését. Bőthy boldogan ment vissza Munkácsra. A bíró megint a városházára citálta. Elment, aztán előhúzta az alispáni engedélyt. A biró elolvasta, aztán nagyot bámult. Szótlanul járt fel és alá a szobában, majd az ifjúhoz fordult. — Üsse kő, ha ő megengedte, felőlem fujhatja, amíg tele nem szakad. Éis az ifjú, élve az engedelemmel, ott nyomban a városházán oly lelkesen elfujta azt a dalt, hogy az összes tisztviselők összeszaladtak s vele együtt énekelték. A LEHEL-HUSZÁR NEM HÁTRÁL A freidorfi táborban sürü eső áztatta a honvédek fegyvereit. Egy lengyel dsidás kiszökött a temesvári várból s azt mondta, hogy honvéd akar lenni. Örömmel fogadták. Éjfélkor azonban a dsidásnak hült helyét találták. Mindenki cselre gondolt s Pereczi harci rendbe állitá seregét. Hajnali szürkületkor a császáriak csakugyan támadtak. Blomberg dsidásai a Máriássy zászlóaljnak rohantak. A zászlóalj lőni akart, de egyetlen fegyver se sült el. A napok óta tartó esőzéstől átázott a puskapor és a fegyvercső. A zászlóalj szuronnyal védte magát, de hetvenen elestek. Ekkor a Kossuth-huszárok robogtak a dsidásoknak, de ezek visszanyomták őket. Pereczi hátrálást vezényelt. Mindenki hátrált, csak Dézsi Zsigmond százados maradt a helyén 75 Lehel-huszárral. A nyargomez tiszt Dézsihez vágtatott s felszólitotta, hogy hátráljon. — A Lehel-huszár nem hátrál meg soha! — felelte Dézsi. Majd huszáraihoz fordult: — Huszárok, ti jászkunok hős fiai, mutassátok meg, hogy mi a huszárbecsület! Pereczi rákiáltott: — Kapitány ur, nem hallotta a parancsot? — A csata nincs elveszve, nekünk győznünk. kell, előre huszárok! — kiáltotta Dézsi. Aztán a huszárok az ellenség ütegei előtt elrobogva a dsidások hátába kerültek. A lengyelek meg akartak fordulni, de a huszárok ekkor már iszonyú erővel kaszabolták őket s végre oly zavarba jöttek, hogy túlerejük dacára meghátráltak. Erre a fellelkesült Kossuth-huszárok is rohamra mentek s visszaverték a dsidásokat. — Nem mondtam, ezredes ur, — szólt diadalmasan Dézsi —, hogy a Lehel-huszár nem hátrál meg soha! Dézsi engedetlenségért két heti fogságot, vitézségéért pedig harmadrendű érdemjelet kapott. Ő volt . a Zalatnán kiirtott Brády-család utolsó sarja. MEGTARTOTTA A FOGADÁSÁT Budavár bevétele után az ötödik honvéd lovasüteg Székesfehérvárra vonult be s Treskó János hadnagyot egy úri házba szállásolták el. Amint belépett, egy aranyszőke hajú, rózsás arcú fiatal lány futott elébe és se szó, se beszéd, megölelte és megcsókolta. Treskó hirtelenéfoen azt hitte, hogy valami rokona, vagy közeli ismerőse, de amint jobban megnézte, még nagyobbat bámult, mert soha életében nem látta ezt a szép leányzót. Az úri leány észrevette a hadnagy zavarát és mosolyogva mondta: — Uram, fogadásom tartja, hogy a legelső honvédet, aki küszöbünket áltépi-, megcsókoljam. ,— Ejnye, (be szeretném még egyszer átlépni ezt a küszöböt — felelte a fiatal hadnagy. KÖVÉREBB BÁBUK A michigani Darling Company, az ország egyik vezető ikirakatbábu gyára, uj modeljeit teltebb formákkal készíti, eltérően a sok éven át divatban volt sovány figuráktól. A bábuik Útmutatásul szolgálnak a hölgyeknek, akiknek az uj divat ugyancsak teltebb formákat ir elő. Good bye, fiutermetü leányok!
