A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-24 / 8. szám

I A Jő PÁSZTOR 3-IK OLDAL Elet a vasfüggöny mögött Haza csalogatás Csillag Miklós három arca December folyamán magyar mezőgazdasági de­legáció járt az Egyesült Államokban Csillag Miklós mezőgazdasági technikai szakértő vezetésével, állí­tólag azzal a céllal, hogy az amerikai ikukoricaterme­­lést és az ezzel kapcsolatos mezőgazdasági technikát tanulmányozza. A küldöttség hazaérkezése után Csillag Miklós különböző s egymásnak többé-kevésb­­bé ellentmondó nyilatkozatokat tett tapasztalatairól. Az amerikai sajtónak, valamint az Egyesült Államok­ban megjelenő Magyar Szó cimü kommunista lap­nak szóló nyilatkozatában általában nagyon dicsértj­én nyilatkozott amerikai benyomásáról, főként a munkabeosztásról, a Specializálásról, amelyet szerin­te Magyarországon is be kell vezetni. Dicsérte az amerikai farmerek eredményes gazdálkodását és tá­jékozottságát, magas szinvonalu tudását, felelősség­­érzetét stb. és “mély köszönetét” fejezte ki az ameri­kai hatóságoknak. Másként hangzott az a nyilatkozat, amely Csil­lag Miklós ajkáról a budapesti Kossuth-rádióban hangzott el január 12-én. Dicsérte ugyan az amerikai gépesítést, hiszen az útnak nyilvánvaló főcélja az volt, hogy amerikai példákra hivatkozva közölje a magyar parasztokkal a gépesítés s a magyar bolse­visták szerint ezzel szorosan összefüggő kollektivi­­záció áldásait. Közölte továbbá, hogy különböző amerikai kukorica megmunkáló gépeket vásároltak. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az amerikai mezőgaz­daságban tendencia vehető észre a kisfarmok meg­­semmisitése és nagybirtokok kialakítása irányában. Persze azt nem mondta el, hogy ezeknek a “nagybir­tokoknak” a tulajdonosai is egyszerű farmerek, akik maguk dolgoznak és akiknek a nagyfokú gépesítés teszi lehetővé, hogy több feldet műveljenek meg. Csillag Miklós a Szabad Nép január 22-i számá­­teszi lehetővé, hogy több földet műveljenek meg. többségének “alacsony életszínvonalát és exiszten­­ciájáuak bizonytalanságát” ecsetelte. Magyar statisztika Január 22-én hozták nyilvánosságra az 1955 évi népgazdasági terv jelentést, amely a termelés jelentős emelkedését ugyancsak kihangsúlyozza, de úgy mel­lékesen érdekes beismerésket is tartalmaz nagy ku- , darcokról. így például bevallja, hogy a burgonya, e fontos népélelmezési cikk ára egy év alatt 2%-kai és a zöldségeké 4%-kai emelkedett. Széntermelés: ' 22.3 millió tonna, de a kalóriaérték a tervezettnél ki- ■ sebb. Kőolaj: 1.6 millió tonna, az aluminiumterme- : lésben 12.8% emelkedés van (főleg a szovjetblokk repülőgépeinek). Az ország lakossága 9,860,000, az általános iskolai tanulók száma 1,226,000. : • • •• A cortinai téli olimpiászon Sophia Loren olasz filmcsillag ölelgette a norvég ski­­bajnokot, Brendent. Jobbról az osztrák Tony Sailer csókot adott a svájci bajnok­nőnek, René Colliardnak. Mondjunk jót is mágusaikról UTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALATT Herbert Hoover volt elnök néhány megjegyzése azok­hoz, akik állandóan bírálják az amerikai életformát KÉZREKERÜLT A TÖMEGGYILKOS Három embert megölt Indi­­anában és hármat Kentueky­­ban a 31 éves Leslie Irvin evansvillei (Ind.) munkás, amiért halálra ítélték és jú­nius 12-re van kitűzve a ki­végzése. De a tömeggyilkos ja­nuár 18-án megszökött a prin­­cetoni börtönből és nyoma ve­szett. Az egész országban ke­­resték-íkutatták, mig most végre San Franciscóban egy zálogházban — ahol lopott ék­szert próbált értékesíteni -— elfogták. Amerikát és az amerikai életformát bírálni meglehető­sen divatossá vált. Nemcsak a kommunistáknál, akik ezt ön­magától értetődő okokból te­szik, hanem liberálisoknál, eu­rópaiaknál, újabb amerikai be­vándorlóknál és zavart gon­dolkodású egyéneknél. Mind­egyiknek megvan a maga lé­lektanilag könnyen felfedez­hető oka, hogy miért viseltetik ellenszenvvel Amerika iránt, de Herbert Hoover, a volt el­nök most feltűnést keltő cikk­ben azt követeli, hogy “mond­junk már egyszer jót is ma­gunkról”. Hoover követelése nem alaptalan: amerikaiak ál­talában oly magától értető­dően meg vannak elégedő sa­ját életformájukkal, hogy nem találják szükségesnek magasztalni azt. AZ ANYAGIAS AMERIKA Normális időkben ez a ma­gatartás Amerika részéről tel­jesen elfogadható lenne, de manapság, amikor a hideg há­ború tulajdonképen “a népek leikéért” folyik, szükséges, hogy amerikaiak is felszólal­janak saját védelmükben. A sajátos az, hogy eddig külföl­diek védtek meg bennünket a leghatásosabban. Az egyik vád Amerika ellen az, hogy “anyagias”. Nevet­séges vád — írja Hoover — ha meggondoljuk, hogy nincs még ország a világon, ahol a jótékonyság annyira hagyo­mány lenne, mint ebben az or­szágban. Még mielőtt a kül­földi segélyprogram politikai színezetet kapott, amerikaik egyénileg és intézményesen segítették a külföldet. Több kórházunk, jótékonysági inté­zetünk, árvaházunk, aggmen­­házunk van, mint bármely or­szágnak, és közel annyi, mint a világ többi részének együtt­véve. AZ ANYAGIASSÁG ELŐNYE Továbbá az a gazdagság — amelyet a külföldi Összeté­veszt az anyagias szellemmel — egy boldogabb életforma alapja. Nevetséges dolog ta­gadni, hogy minden egyén és minden kormányzat arra tö­rekszik, hogy az anyagi szín­vonalat emelje. Az ókori des­­potáktól kezdve a mai kommu­nistákig mindegyik kormány­zat igyekezett a nép életszín­vonalát javítani. Nevetséges dolog támadni egy olyan élet­formát, amely megvalósította azt, amire más kormányfor­mák csak törekednek. Gazdagság nem szükségsze­rűen anyagiasságot jelent. Sőt Hoover mellett érvel, hogy az az ember, aki viszonylag jobb anyagi körülmények között él, jobb ember, mint akit a nyo­masztó gondok keserűvé és iriggyé tesznek. A külföld sok keserű támadása az amerikai “materialista szellem” ellen többnyire irigységből táplál­kozik. AMIRE BÜSZKÉK LEHETÜNK.. . Hoover felsorol néhány si­keres eredményt, amire büsz­ke lehet ez az ország. Ezeket igy foglalja össze: — R á jrilág előtt' árfa, hogyiakosságunk egészségi állapota állandóan javult és az átlagos életkor a legmagasabb a világon. Rámu­tathatunk, hogy mint a gépi civilizáció úttörői s gyakorlói, gépeinkkel levettük a robot terhét a lakosság hátáról. No­ha minden amerikai munkás fejen,kint többet termel, mint bármely másik, nem “verej­tékkel és hajlott gerinccel” teszi. Politikában rámutathatunk arra, hogy a legszenvedélye­sebb ellentéteket is szavazócé­dulával intézzük el. Kulturális téren hangsúlyoznunk kell, hogy noha csak a világ lakos­ságának 6 százalékát képez­zük, majdnem annyi ifjú ré­szesül magasabb oktatásban, mint a világ többi részében együttvéve, és még az elnyo­mott néger lakosság körében is a legfelsőbb oktatásban ré­szesülők száma magasabb, mintAngliában. Annyi könyv­tárunk van és könyvet nyom­tatunk, mint a világ 94 száza­léka. POLITIKAI CÉLJAINK És miért ne tárhatnánk a világ elé — folytatja Hoover — hogy mi vagyunk az egyet­len nép, amely két világhábo­rút vívott, anélkül, hogy terü­leti becsvágyaink lettek volna és egy talpalattnyi területet sem vettünk el másoktól, sőt visszaadtunk népek szabadsá­gát, amelyek velünk szemben függő helyzetben voltak. (A. Fíilöp szigetek). Mi vagyunk az egyetlen ország a földön, amelyhez más országok folya­modnak, hogy köztársaságunk tagjai lehessenek. (Hawaii, Porto Rico). Mi vagyunk az egyetlen nép, amely vallásos és mégsem fa­natikus vallásában. Más or­szágokban a valláskülömbség erős elválasztó vonal lehet, ná­lunk társadalmilag nincsen je­lentősége. Még a népszerű el­képzelés, hogy katolikus nem lehet elnök, is csak azon a té­nyen alapszik, hogy eddig csak egyetlen jelölt próbálta meg és történetesen vereséget szen­vedett. HIRDETNÜNK KELL . , . Sajátos dolog, hogy amíg az amerikaiak olyan (magasra fejlesztették a hirdetési tech­nikát, hogy az egy egész gaz­dasági rendszer alapja lett, sa­ját életformájuk hirdetésében olyan ügyetlenek. Oka ennek az önelégültség saját életünk­kel. A történelmi véletlen Ame­rikát a szabad világ vezetőjévé tette. Nem kerestük ezt a sze­repet, de a mai világhelyzet­ben nem is mondhatunk le ró­la. De nem elég, hogy a szabad világ csak katonai és gazda­sági erőnk miatt fogadja el vezető szerepünket. Meg kell győznünk a szabad világot ar­ról, hogy erkölcsileg is jogunk van a vezetőszerepre. Ezt ne­héz elérni addig, amig olyan sok amerikai akad, aki saját hazáját oly élesen bírálja. Hoover azzal fejezi be a fej­tegetéseit, hogy a szabad be­szédet és vélemény nyilvání­tást az ország legnagyobb szellemi erőforrásának tartja, de a bírálat joga “nem jelenti azt, hogy csak bírálni lehet és dicsérni nem . . .” Gyilkos a korzón BECS. — A város utcáin büszkén jár-kel Johann Sa­­nitzer, a bécsi Gestapo volt főhivatalnoka, akit tömeg­gyilkosságok miatt távollété­­ban ,életfogytiglani börtön­re ítélt az osztrák bíróság. Sa­­nitzer Oroszországban volt fogságban a háború vége óta és most hazaengedték. Haza­jött és — az osztrák kor­mány szabadlábon hagyta, annak ellenére, hogy élet­fogytiglani börtönre van ítél­ve. Sanitzer véreskezü Gesta­po hóhér volt. Nemcsak zsi­dókat gyilkoltatott le száz­számra, hanem a háború uol­­só két évében 50 amerikai repülőt is, akik osztrák terü­letre szálltak le megrongált repülőgépeikből, kivégezte­tett. AMMAN, Jordan. — A 20 éves Husszein király 26 éves feleségének leánygyermeke született. Régi hagyomány szerint pénzajándékot kap az országban minden nő, akinek ugyanezen a napon gyermeke szü­letett. CARLISLE, Anglia. — Bryn, egy hatalmas ber­náthegyi kutya, lehorgasztott fejjel közeledett egy kaszárnya felé s hiába kiáltott megálljt az őrszem, Bryn mindenáron be akart tolakodni az udvarra. A katonák a rendőrséget hívták segítségül, a rendőrök dutyiba zárták a négylábú óriást, hogy ott kijózanod­jék. Ugyanis az volt a baja Brynnek, hogy be volt rúgva. A gazdája sörrel szokta megkínálni. Reggelre Bryn megint józan volt és engedelmes. KOPENHÄGA. — Dánia ideiglenesen meg­szűnt félsziget lenni. A tenger befagyott Dánia és Svédország közt és most gyalog lehet a tengeren egyiik országból a másikba átsétálni. CASABLANKA, Marokkó. — Nelson Custer Brown amerikai kapitány az országúton segíteni akart egy automobilistának, .akinek kocsiján valami hiba támadt. Alighogy kiszállt az autójából, arabok lestől rátámadtak, megkövezték, aztán agyonlőtték, majd eltűntek az éj sötétjében. A (kapitánnyal együtt utazott a felesége, aki sértetlen maradt. A két éve tartó marokkói zavargások kitörése óta Brown kapi­tány volt az első amerikai áldozat. HUDDERSFIELD, Anglia. — Malcolm Lee 22 éves egyetemi hallgató győzött a nagy potato chips evési versenyen. 105 perc alatt 28 zacskó potato chipst gyömöszölt be nyilvánvalóan felfújható gyom­rába. BONN, Nyugat-Németország. — Két életfogy­tiglani fegyházra ítélt gyilkos megerősítette azok né­zetét, hogy az örökös rabság rosszabb a halálnál. Egy napon felakasztotta magát a cellájában Arthur Blinzig 47 éves kölni ember, aki feleségét és 11 éves fiát ölte meg, a következő napon felakasztotta ma­gát egy másik gyilkos, Matthias Klütsch, aki felesé­gét és leányát gyilkolta meg. MANILA, Fülöp Szigetek. — A bíróságnak megsokasodott a munkája a szökőév miatt. A filipinó lányok hisznek abban a skót eredetű társadalmi tör­vényben, hogy szökőévben lányok megkérhetik fia­talemberek kezét. Egyre-másra panaszt tesznek fér­fiak szökőévi legénykérések miatt. Artemio Galvez feljelentette Aurora Aquino kisasszonyt, aki belopa­kodott a szobájába, becsukta az ajtót, eltüntette a kulcsot és 24 órán át szerelmi fogságban tartotta őt. Agostino Sámsonnak hasonló kalandja volt az ő De­­lilájával, Josefine Enriquez fiatal leánnyal. Josef iné éjjel 1 órakor az ablakon át behatolt a Samson háló­szobájába és erélyesen követelte, hogy reggel men­jen vele az anyakönyvvezetőhöz. NEW DELHI, India. — Berár hercegére az ap­ja, a nizám, ráparancsolt, hogy oszlassa fel háremét, eressze szélnek 60 szeretőjét. A szigorú apai parancs­ra az adott okot, hogy a fiú erején ,sőt papája erején felül költekezett, váltókat irt alá, hogy 60 háremhöl­­ayének szeszélyeit kielégíthesse. A fiú engedelmes­kedett, bejelentette a lányoknak, hogy vége az arany­életnek a háremben. De a lányok .nem engedelmes­kedtek, mire a fiú kikapcsolta a villanyáramot, be­szüntette a lányok élelmezését. Mikor aztán csak annyi lány maradt a háremben, amennyinek eltar­tása a papa financiális erejét nem haladja meg, a papa kifizette a fiú adósságait. RIO DE JANEIRO. — Négy napig tartott az idei brazíliai karnevál, a hangulat, mint mindig, nagyon vidám volt és az országiban összesen 43 ember vesz­tette életét és 261 sérült meg a mozgalmas farsangi lapokban. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS vagy más végtagfájdalmak esetében dörzsölje be a fájós testrészt E A S Y IU B F © IS Y O U készítménnyel, melynek kipróbált enyhítő hatását számtalan hálalevél bizonyítja. — Nélkülözhet ellen a háznál! Magyar gyógyszerész készítménye. — ÁRA $1.50; CANADÁBAN $2.00 Kérjük rendeléséhez a csekket vagy money ordert mellékelni. AATiflUTflNÍ *970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 111. • Registered U. S. Pat. Office VÁlflMEMTEC KÁVÉ, KAKACbTfA, NYLON HARISNYA wAlífi mis re ü SZÖVETVÁSZONJTIPáRÁDlQ KERÉKPÁR, CIGARETTA ÉS EGYÉBB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZÁIUTÁ' SÁRA FELVESZÜNK ES 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET. Bfyf/áJTm a GYÓGYSZEREK ÁRUSÍTÁSÁT /S AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYOGYSZERUÁZAK LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK KIZÁRÓLAG RUHANEMŰT TARTALMAZÓ „ POSTACSOMAGOK M/MMM SUTArmsgrm/ tammentesitésére szolgáló BOv/faJfM:UWtlí CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK. — J7fíJ£GYZÉKET •'TUDWMLÓK/rT K/M/V/TTfí/f KÜLDŐNK -ti. S. RELIEF PARCEL SERVICE inc PfíO/V£: MUÍOll 5-5555 5/5 fAST 79SI N/ W YORK 2/. /V. Y A hazacsalogatási akcióval párhuzamosai' a magyar színházak egyre-másra mutatják be a2 emigránsokkal foglalkozó szidarabokat. A darabol közös tárgya, hogy az emigráns élet reménytelen, a2 egyetlen megoldás a hazatérés lenne. De az emigrán­sok nagyobb része reakciós, önző, korrupt, s még 0 becsületes társaikat is visszatartják, ha azok vissza akarnak menni. Legutóbb Örsi Ferenc fiatal pécsi író “Földönfutók” c. Színpadi müve készült el. “A darab egy nyugatra, emigrált társaság életét ábrázol­ja mindvégig feszült cselekménnyel s a pécsi Nemzeti Színház jövő évi műsortervében szerepel”, Írja a Du­nántúli Napló. Vissza a csárdához A kommunisták az elmúlt 10 év alatt nem egy­szer saját csapdájukba estek. így pl. addig erőltették a szovjet filmeket, mig a mozik kiürültek. Mivel pe­dig a bevételre szükség van, kénytelenek voltak fran­cia, olasz filmeket bemutatni és több magyar filmet gyártani. Hasonló helyzet volt a színház területén is. Aztán a fiatalságnak akkora szabadságot adtak, hogy most nem győzik őket jó erkölcsre oktatni. És igy tovább. Hasonló jelenség történt a tánc területén is. 5-6 évvel ezelőtt ostobán erőltették az orosz tán­cot. Ezzel sikerült az ifjúságot olyan nyugati tánc­őrületbe kergetni, hogy a kommunisták kétségbees­ve tapasztalják, hogy még Amerikában sem táncol­ják jobban a mambót, vagy boogie-woogie-t, mint a magyar ifjak. Erre, miként a Népszava január 3-i számában írják, azt tanácsolják a magyar ifjúság­nak, hogy sürgősen térjenek vissza a csárdáshoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents