A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-17 / 7. szám

Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ. PHILAI FÜGGETLENSÉG VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek 1956 február 17. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 7. SZÁM AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA TS« GOOD SHEPiltuD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Munkanélküliség az autóiparban Az üzemkorlátozások és “letevések” az autóipar­ban még egyre folynak. A Packard-Clipper üzem már több mint két hete szünetel, 5500 munkás munka nél­kül van. A Chrysler gyár Detroitban heti négy napra korlátozta a munkát. Fegyver nélkül könnyebb védelem? Az egyiptomi-izraeli feszültség olyan, hogy há­ború bármely napon kitörhet. Amerika és Anglia ép­pen a napokban szögezték le — az Eden-Eisenhower találkozón — azt az állásponjukat, hogy a békét min­denáron meg kell óvni, egyrészt azért, mert ilyen kis háború általános háborúra vezethet, másrészt azért, mert úgy Amerikának, mint különösen Ang­liának életbevágó érdeke, hogy az arab olajmezők tájékán a szovjet ne hethesse meg a lábát. Egyipto­mi-izraeli háború, amelyben az egyiptomiakat a szo­­jet látja el gyilkos fegyverekkel, veszélyeztetné az arab olajforrások kiaknázását a szabad világ részére. Fegyverkezési verseny ? Ilyen helyzetben életbevágó kérdés, hogy mily eszközökkel lehet megelőzni egyiptomi-izraeli hábo­rút. Washingtonban 86 demokrata és 40 republiká­nus kongresszusi képviselő és szenátor felszólitotta a kormányt, hogy adja meg az izraelieknek az 50 millió dollár értékű fegyvereket, amiket ők kérnek; adja meg ezt a katonai segítséget Amerika, hogy leg­alább részben ki lehessen egyenlíteni a fegyverkezé­si aránytalanságot a két ország között. A szovjet fegyverszállitmányok körülbelül 80 millió dollárt tesz­nek ki, tehát, a kongresszusi képviselők nézete sze­rint, ajánlatos Izraelnek legalább 50 millió dollár­nyi segítséget adni. A fenyegető szovjet Dulles külügyi.-íbisz tér á kérés teljesítését meg­tagadta a következő indokolással: Izraelnek alig két­­milliónyi lakossága van, az arab népesség tízmilliókra megy. A szovjet az arab népeket töméntelen fegyver­rel tudja ellátni. Ennélfogva lehetetlen fegyverkezési egyenlőséget teremteni Izrael részére. Ily körülmé­nyek közt a béke megóvására más utat-módot kell keresni, mint fegyverkezési versenyt. Ágyú vagy dollár A külügymiszter ezzel a kijelentésével arra cél­zott, hogy Amerika inkább békés fegyverekkel, gaz­dasági fegyverekkel, dollárokkal véli biztosíthatónak a békét. Sokszáz millió dollárral megsegíti Egyipto­mot, hogy ez az ország felépíthesse az asszuáni védő­gátat, melynek építése körülbelül 20 évet fog igény­bevenni és amikor készen lesz, termékeny talajjá fog­ja átváltoztatni Egyiptom területének egy nagy ré­szét, ami most értéktelen pusztaság. Dulles egy hi­szi, hogy e hatalmas építési terv megvalósítása az egyiptomi diktátornak fontosabb lesz, mint hábo­rúskodás az izraeli szomszéddal. Bakafántos Szaika elvtáis Szarka elvtárs a magyarországi szovjetköztár­saság washingtoni követe. Mint ilyennek külügymi­nisztériumunk küldött egy jegyzéket, amely úgy szólt, hogy tekintettel arra, hogy a magyar szovjetkormány zaklatja a budapesti U. S. követség magyar alkalma­zottait, többeket letartóztatott és eltüntetett, továb­bá egy újságíró házaspárt, akik amerikai hírügynök­ségek szolgálatában álltak, sokévi börtönbüntetésre ítéltetett úgynevezett bírósága által: az amerikai kor­mány kénytelen megtorlással élni. Ismét életbelép az utazási tilalom Magyarországra, itt korlátozzák a magyar követség tagjainak mozgási szabadságát és megszakítják a gazdasági tárgyalásokat a magyar szovjetkormánnyal. Mit szólt Szarka elvtárs ehhez a jegyzékhez? Nem továbbította Budapestre, hanem egyszerűen visszaküldte Dulles külügyminiszternek. Miért? A magyar szovjetkormány a rádió utján bemondta, hogy miért. Azért, mert az amerikai jegy­zék hangja szemtelen és állításai rágalmak, mélyen sértik a magyar népet. Nem hisszük, hogy kormányunk soká fog haboz­ni, mitévő legyen. Előbb-utóbb ki fogja rúgni az or­szágból Szarka elvtársat. De vájjon ki fog jönni a szarka után? Talán egy keselyű? Az amerikai korcsolyázóbajnokok a téli olimpiászon, Cortina Olaszországban. Több magyar bevándorló jön... ... ha Walter képviselő nem gáncsolja el az elnök uj javaslatát Az 1952 évi elnökválasztá­si kampány során Eisenho­wer tábornok, a republiká­nus elnökjelölt, egyebek közt az elavult, igazságtalan Mc- Carran-Walter-féle bevándor­lási törvény megjavítását is kilátásba helyezte s semmi kétség, sckan a Kelet- és kö­­zép-Európc') ől szármázott amerikaiak közül azért sza­vaztak Eisenhowerra, mert ezt az ígéretet tette. ígéret szép szó . . . De évtizedes tapasztalatból tudjuk azt az évszázados amerikai igazságot, hogy vá­lasztási ígéret szép szó, sok­szor nem több mint szép szó. Most is úgy volt. Az elnök­nek saját személyében talán nincsen kifogása az ellen, hogy az eddiginél nagyobb számban jöjjenek be Ameri­kába magyarok, lengyelek, olaszok, stb.; de ha egy tör­vény megváltoztatásáról van szó, abba a kongresszusnak' döntő beleszólása van, és tény az, hogy a közép- és kelet­európai bevándorlóknak csak egyes államokban vannak meggyőződéses pártfogóik — New York, Massachusetts, Connecticut, New Jersey, M: chigan, Pennsylvania, Ohio, Illinois államokban, mig szá­mos más állam képviselői és szenátorai közömbösek, egyes államok kongresszusi képvi­selői egyenesen ellenségesen állnak szemben ezekkel az állító lag alacsonyabbrendü népekkel szemben, vagy leg­alábbis úgy vélik, hogy ezek nyelvi és kulturális okokból nehezebben tudnak az ame­rikai népközösségbe beolvad­ni, mint az angolnyelvü né­pek, a skandinávok, a néme' tek, hollandok és franciák Ezért könnyű az elnöknek a választási kampány alatt ígéreteket tenni, amelyeket aztán a kongresszus nem tel­jesít. Akadályverseny így történt, bogy Eisen­hower elnök 1953-ban, a kon­gresszus hangulatát meg is­merve, nem is tett kísérletet a McCarran-Walter törvény módosítására, hanem ehe­lyett egy menekült-bevándor­lási törvényt javasolt, amely vajmi kevés gyümölcsöt ter­mett, minthogy az ellentábor- Walter képviselő fővezérlete alatt, azt a törvényt teletűz­delte szinte áthághatatlan akadályokkal. Most megint elnökválasztási évben va­gyunk, tehát Eisenhower el­nök újra ígéri a rossz beván­dorlási törvény megfoltozá­­sát. De — most is résen áll a magyarok és a többi “ala­­csonyrendü” népek esküdt ellensége, a németszármazá­­su pennsylvaniai demokrata képviselő, Francis E. Walter, i aki máris bejelentette, hogy életre-halálra fog harconi a javaslat ellen. És Walter kép­viselőnek nagy a hatalma: ő a bevándorlási bizottság el­nöke. Ha neki úgy tetszik, még tárgyalásra sem bocsát­ja a javaslatot és ebben az esetben csak nagyszámú kép­viselők petíciója utján lehet a javaslatot vitára bocsátani. Ezeknek az akadályoknak elörebi csátásával nézzük már­most, mi könnyítéseket java­sol az idei elnökválasztási kampány előtt EDwihower elnök. M —V* Elavult törvény Az elnök a kongresszushoz intézett üzenetében mindenek­előtt rámutat arra, bogy a McCarran-Walter t ö r v ény, amely lényegében változatla­nul hagyta a 30 év előtti be­vándorlási rendet, idejét múl­ta, hiszen 30 év óta az or­szág annyira fejlődött, gya­rapodott, gazdagodott, hogy ma sokkal több bevándorlót képes befogadni. Ezért java­solja, hogy az évi beván­dorlási kvótákat, amelyek most 154,657-et tesznek ki, emeljék fel 220,000-re. De az egyes nemzeti kvótákat ne az 1920 évi népszámlálás adatai alapján szabják meg, hanem a tényleges bevándorlási mér­téke szerint. Ezt úgy kell ér­teni, hogy az eddigi kvóták nagy részét angolok, Írek, skandinávok, franciák, stb. kezdettől fogva nem vették igénybe, ellenben a kelet- és közép-európai népek nemcsak mindig kimerítették kvótái­kat, hanem még szinte vég­nélküli várakozási listákat töltöttek be. Mármost, ha az angol, ir, stb. tényleges be­vándorlást és a kelet-közép­­európai tényleges bevándor­lást vesszük figyelembe, az összes kvótáknak több szá­zaléka jut majd az utóbbiak­nak. Es ha az össz-kvóta 154,000 helyett 220,000 lesz ennek megfelelően jóval több kelet-közép-európai jutna be az országba, mint eddig-. Kvóta-pazarlás De még ezen is túlmegy a javaslat és azt kívánja, hogy az angolok, stb. által igény­be nem vett évi kvóták ne menjenek veszendőbe, hanem a maradékot osszák szét — nemzetiségre való tekintet nélkül — olyanok közt, akik­nek speciális képzettségére vagy munkájára itt szükség van, úgyszintén itt élő pol­gárok és bevándoroltak csa­ládtagjai közt. 1954-ben 60 ezer kvótaszám ment veszen­dőbe, mert a “magasabbren­­dü” európai népek nem vet­ték igénybe; a magasabb kvó­taszámból még több marad­na használatlan és lenne szét­osztható “alacsonyrendüek” közt. Kiszámították, hogy, ha az elnöki javaslat törvény­­nyé válnék, a magyarok és a többi kelet-közép-európai né­­nek számára a mostani 24,000 krótaszám helyett 125,000 állna rendelkezésre. További lényeges javaslatok: A D.P. bevándorlók kvótái­nak fele sok évre zár alatt van, emiatt, például, a görö­göknek a 2017. évig kellene mrniok, mig megint a teljes évi kvótát megl unhatnák. Ennek a zárlatnak megszün­tetését javasolja az elnök. Az iga zságügyminiszter­­iek legyen joga kedvezően lönteni sokezer oly idegen ügyében, akik deportálási el­járás alatt állnak és jelenleg ’sak a kongresszus határoza­ta (u.n. privát törvény) alap­ján [maradhatnak az ország­ban. Külön 5000 kvótaszámot javasol az elnök fenntartani különös képzettségű beván­dorlók részére, nemzetiségre való tekintet nélkül. A bevándorlási, honosítási, deportálási, fellebbezési eljá­rásra nézve is könnyítéseket ajánl az elnök. BULGANIN ÉS EISENHOWER Bulganin orosz miniszterel­nök levelet irt Eisenhower el­nöknek, barátsági szerződést ajánlott. Eisenhower azt irta vissza, hogy barátsági szerződésre majd csak akkor kerülhet sor, ha barátság lesz a szovjet és a szabad világ közt. Most a moszkvai propagan­disták telekürtölik a világot a hazugsággal, hogy ők bará­ti jobbot nyújtottak Amerika felé, de azok a gonosz ameri­kaiak azt nem fogadták el. A Bulganin levél ravasz propaganda-fogás volt. NEM BARÁT Brazilia uj elnöke Jusceli­­no Kubitschek nagy csaló­dást okozott a kommunisták­nak. Támogatták őt válasz­tási kampányában és ime, alig hogy beült az elnöki székbe, közéjük csörditett: elkobozhatta a kommunista napilap vasárnapi számát. Az ért rendelte el az elnök az elkobzást, mert abban a lap­számban beszámolót közöltek Prestes kommunista pártve­zértől, aki országos körözés alatt áll. Az elnök nézete sze­rint az, aki a népnek akármi­ről be akar számolni, tegye ezt szabadon, nyíltan, nem titkos rejtekhelyről. DRÁGÁBB LESZ A GÁZ A nagy olajvállalatok elhatározták, hogy a gáz­ért, amely olajmezőiken a föld mélyéiből előtör, töb­bet akarnak kapni, és amit az olajmilliomosok elha­tároztak, azt a kongresszus törvényerőre emelte. A képviselőház parányi többséggel, a szenátus nagy többséggel elfogadta a törvényjavaslatot, amely a gázat kitermelő vállalatokat kivonja a szövetségi ár­ellenőrzés alól. Minthogy a gáz a forrásnál drágább lesz ennek folytán, természetesen drágább lesz az a gáz is, amit lakásainkba vezet a helyi gáztársaság. Hogy mennyivel fog drágulni a gáz, az az olaj- és gázmilliomosoktól függ; a szövetségi kormánynak alig lesz abba beleszólása egy tessék-lássék formula alapján, amelyet a törvénybe felvettek. ÉSZAK ÉS DÉL PÁRHARCA A gázdrágitási kampány tulajdoniképpen pár­viadal volt a gáztermelő déli államok és a gázt fo­gyasztó többi államok, főleg nagyvárosok közt. Texas és a többi gáztermelő déli államok képviselői és sze­nátorai pártállásra való tekintet nélkül a gázmillio­­ilnosok oldalára álltak. Ennek 'érdekes alkotmányjogi háttere van. Ugyanis az amerikai alkotmány értel­miében a kongresszusi képviselők nemcsak a nemzeti érdeket képviselik az országos törvényhozó testület­ben, hanem választóik helyi érdekeit is — a képvise­lők a választókerület népének érdekeit, a szenátorok az egész állam népének érdekeit. Ez az oka annak is, hogy Amerikában senkisem jelöltetheti magát lakó­helyén kívül képviselőnek, államán kívül szenátor­nak. (Angliában képviselőjelöltek bárhol az ország­iban felléphetnek.) JOBBOLDAL-BALOLDAL Ez a lokális érdek magyarázza meg azt, hogy ezúttal a demokraták közül is sokan, a déliek, a 'kis­embernek, a fogyasztóközöns%nek érdekét félre­tolva, a milliomosok oldalára álltak, miáltal repub­likánus segítséggel sikerült 'győzelemre vinniük a nagy olajtársaságok ügyét. Elnökválasztási kampány kellős közepén tör­tént ez és ennek politikai következményei lehetnek. A demokraták főleg azzal állnak a nemzet elé, hogy ők az általános érdeket védik, fezemben a gazdagok és milliomosok külön érdekeivel. Ezt a gázdrágitási törvény megszavazása után aligha állíthatják oly meggyőződéssel, mint azelőtt. Nagyon valószínű, hogy a gázdrágitás megszavazását az elkövetkező hónapokban gyakran fogják a demokraták orra alá dörgölni a republikánusok: Lám, ti azt állítjátok, hogy a nép érdekét véditek a multimilliomosokkal szemben és iime, ti megszavaztátok a multimilliomo­soknak azt, amit ők kívántak: olyan törvényt, amely megbízható becslések szerint a következő busz évben húszezer millió 'dollár nemzeti ajándékot jelent az amúgy is gazdag olajtársaságoknak! OLAJSZAGÚ PÉNZ Az utolsó órában kellemetlen incidens támadt. Case dakotai republikánus szenátor nyilvánosságra hozta, hogy egy arkansasi ügyvéd 2500 dollárt kül­dött neki választási kampány célokra — háláiból, amiért kijelentette, hogy a gázdrágitási törvény mel­lett fog szavazni. Hogy megmutassa mennyire elitéli az efféle beavatkozást a kongresszus vitáiba olajsza­gú dollárokkal, Case a törvény ellen szavazott. És a szenátus vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy ezen Ikivül még mennyi olajszagú dollár gurult a gázdrágitósi törvény simább keresztülhajtása ér­dekében. Még nagyobb hidrogén bomba A kongresszusi atombizottság köréiből kiszivár­gott a hir, hogy a hadvezetőség uj, minden eddiginél hatalmasabb hidrogén bombát tervez. Ennek puszti­­tóereje megfelel 50 millió tonna dinamitnak. Úgy látszik, nincs már messze az idő, hogy az ember képes lesz elpusztítani ezen a földön mindent, amit Isten és ember megteremtettek. Sokmillió dollár költséggel a hadvezetőiség egy újfajta pilótanélküli repülőgépet is tervez, amely többezer mérföld távolságra kilőhető és pontosan 'célba talál. GYILKOS HIDEG VAN EURÓPÁBAN Egész Európában, északtól­­délig, rettentő hideg időjá­rás volt a múlt hetekben, a hőmérő fagyponton alulra sü­­lyedt mindenütt, hóviharok és áradások sulyosbbitották a helyzetet. Különböző orszá­gokból több mint 200 halálos áldozatról jött jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents