A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-02-10 / 6. szám
2-IK OLDAL (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Publiahed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY—■ —— — —----------------------------------------------Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 ____________________53_________________________________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ------------------------$6.00 One Year ________________$6.00 Fél évre ------------------------$3.50 Half Year________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland. Ohio, under the Act of March 3rd. 1879. AZ ÖREGEK PROBLÉMÁJA Az öregeik ma már komoly problémát jelentenek Amerikában. Tizennégymillió 65 éven felüli ember él az országban. Ez önmagában még nem lenne baj. Azt íhihetnők, hogy egy hosszú élet becsületes munkája után megérdemelt nyugalom, pihenés jut osztályrészül a számukra. De, sajnos, nem ez a helyzet. A meglepő statisztika szerint a 65 éven felülieknek háromnegyede semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik. Aránylag nagyon kevésnek van évi ezer dollár jövedelme. Social Seeurityt vagy másfajta nyugdijat szintén kevesen húznak. Ráadásul a 70 év körüliek között sok a beteg, alkiknek orvosságra, orvosi segítségre lenne szükségük. De miután erre nincs pénzük, elhullanak az ősz és a tél első jeges fuvallatára. Rajtuk kivan segíteni Eisenhower elnök egészségügyi biztosítási programja. Számos állaimban ugyancsak folyik a munka, hogy öregeikről illően gondoskodhassanak. A dolgozni tudóknak pedig megfelelő keresetet, munkát szereznek. A gazdag Amerika fiatalsága nem lehet anynyira önző, hogy úgy bánjon szüleivel és nagyszüleivel, mint hajdan az eszkimók, akik kitették a tehetetlen öregeket egy jégtáblára, megfagyni. SÖTÉT AFRIKA? A legsötétebb földrésznek szokták nevezni Afrikát. De akik — turisták, államférfiak, államfők — mostanában ellátogatnak az afrikai benszülöttek kozó. egészen mást mondanak. Azt látják, hogy a fehér ember sóikat tett ia kezdetleges népekért és a legtöbb gyarmatban és protektorátusban már van egy vezető réteg, amelyre rá lehet bízni az állami kormányzást. Ebben az irányban halad a fejlődés és nincs messze az idő, amikor Afrika éppoly kevéssé lesz másodrangu és harmadrangú népségek világa, mint az ébredező Ázsia. A dolog ilyen alakulásának megértéséhez tudni kell, hogy a fehér ember gyarmati uralmának ez a természetes következménye. A vad és félvad népek civildzálódnak, emelkednek és amikor öntudatra ébredtek, önállóságot követelnek és nyernek is. Egyremásra alakulnak meg önkormányzatok az eddig angol, francia, portugál gyarmati kormányzás alatt állt országokban.A fokozatos, lépcsőzetes felemelkedés a dolgok természetes rendje. Most a Nigéria nevű angol protektorátust meglátogatja Erzsébet angol királynő és a lelkes fogadtatás, amelyben a benszülöttek részesítik, arra vall, hogy ez a helyes ut és mód az önállóság felé: a fokozatos, békés átalakulás gyarmatból önkormányattá. Észak-Afrikában, ahol az arabok lázadoznak a francia fenhatóság eilen, a folyamat viharosabb, de lényegében ugyanaz: ott is idővel megtörténik az átmenet az állami önállóság felé. A fekete- és barnabőrü népek idővel egyenrangú tagjai lesznek a nemzeteik nagy családjának. A TRÓJAI FALÓ Ha elég orosz hallgatja meg a Voice of America leadását orosz nyelven, megtudhatja belőle, hogy miért oly nyomasztóan alacsony az életszínvonala. Tudni kell, hogy az orosz ipar a háború befejezése óta hatalmas fejlődést tett és a szovjet ma valóban a világ második ipari nagyhatalma Amerika után. Mégis, a szovjet polgár életszínvonala szánalmasan alacsony. Azért, mert a szovjet minden ipari energiáját külpolitikai célokra fordítja, hóditó szándékai megvalósitására, részben katonai, részben diplomáciai utón. Legutóbb a Voice of America közölte az orosz lakossággal, hogy a szovjet kormány jelentős ajándékokat, kölcsönöket, ipari támogatást nyújt olyan országoknak, mint Afganisztán, Egyiptom, Burma stb. A cél nyilvánvaló: az ország rolkonszenvének megnyerése és a “trójai faló” elültetése. A trójai faló legendája közismert. A görögök ajándéknak szánták Trója részére, de a hatalmas faló belsejében harcosok voltak elrejtve, akik azután elfoglalták a várost, amint a falakon belül voltak. Azóta vált híressé a mondás: Timeo danaos et dona ferentes — félek a görögöktől, még ha ajándékot A 3 pAá2TOR TITOKZATOS HANSÁG MESE ÉS VALÓSÁG szat után. A kastélynak különott vert tanyát és Ínséges időkben olcsón árulta erejét a Hanságtól délre elterülő kisalföldi uradalmakban. A Hanságon nincs falu, csak egy-egy pásztorkunyhó és csőszház tanúskodik ról", hogy itt is él ember. Itt tó volt A Hanság valójában a Fertő-tó medrének földrajzi folytatódása. Sok-sok idővel ezelőtt itt is tó lehetett: a nádasok gyökeréből keletkezett tőzegréteg ezt igazolja. A Fertőtó azonban évről évre szükül, a nádas pedig terjeszkedik. A Fertő-tó partján ma hatalmas nádkitermelő-telepek vannak. Óriás nádkupacok sorakoznak a Hanság szélén. A nádvágás mindig az ősz közepén kezdődik és tavaszig tart. Évente több millió kéve nád indul el innen az ország minden tájára, főleg az építkezésekhez. Csordák és gulyák Külön kell beszélni a Hanság néhány nevezetességéről, így mindenekelőtt a szarvasmarhatenyésztésről. A dús mezőkön tavasztól késő őszig csordák és gulyák legelnek. A tehenek — a Mosonmagyaróvárott kitenyésztett tájfajta — bőven tejelnek. A hansági tejet Mosonmagyaróvárra szállítják s ott készül a világhírű Óvárosi-sajt. A feriődi opera A Hanság másik nevezetessége Fertőd — a régi Észterháza. A gyönyörű, közel kétszáz évvel ezelőtt épült barckk-stili|pu Eszterházy kastélyt va»a ismerték Európa toidesjí^Ét Ide jártak mulatozni egy-egy vaddisznó-vadáoperaháza is volt, amelyben évekig, mint szerződtetett karmester a világhírű zeneszerző, Joseph Haydn vezényelt és itt irta legtöbb operáját. Az azóta elpusztult operaházban Beethoven is vezényelt. Halember Mint legtöbb magyar vidéken, a Fertő partján is él egy mondta. Hány Istók mondája. Azt beszélik, hogy élt Fertődön egy Hány Istók nevezetű nagyon erős ember. A fertődi földeken herceg Eszterházy uralkodott. Egy nagy lakoma estéjén, amikor a herceg külföldi barátaival tivornyázott, az éhes Hány Istók letaposta az őröket és berohant a kastély ebédlőjébe. Az urak megdermedtek. Ekkor Hány Istók odalépett a herceg elé, hatalmas tenyerével pofonütötte és elmenekült. A csendőrök utánaeredtek, de nem tudták elfogni, mert Hány Istók bevetette magát a Fertő-tóba. Az emberek tiz év múlva találkoztak vele, de akkor már félig hallá változott. Lábán és karján uszonyok nőttek, száján pedig kopoltyú. A "Páratlan kovács" Hány Istók legendája természetesen csak mese, de ha egy hansági ember elmeséli valakinek, annyira nagy hatással van a hallgatóra, hogy ideig-óráig el is hiszik. Az igazság az, hogy népi hős Hány Istók, akit a nép képzelete a saját kívánságai és életviszonyai szerint formált meg. De él a nép ajkán egy igaz történet is, a “Páratlan kovács legendája.” Ennek igazságát a fertőd! kastély csodálatos vaskapuja is tanúsítja. Ezt a kaput a kastély épülésének idején egy kapuvári kovács csinálta. Vasból ková-1 csolta ki minden darabját, s amikor elkészült, megmutatta a hercegnek. A herceg csak nézett: — Tudnál-e még egy ilyen kaput csinálni? — kérdezte a kovácstól. — Tudnék, akár kettőt is, fenséges uram, — felelte örömmel a jóhiszemű kovács. A herceg ekkor megfogatta és kiszuratta mind a két szemét. A kapunak azóta se készült párja. Balt fürdő Harmadik nevezetesség a Hanság szélén a fürdőjéről ismert Balf. Gyógyító vizű, kénes és litiumos források törnek itt fel a földből. Az egyik forrás vizét palackozzák is. A gyógyfürdő azonban nem működik. Sajnos, elhanyagolták. A fürdő épületét még a háború megrongálta s azóta magárahagyottan pusztul. TEJBEN VAJBAN ÚSZIK UNCLE SAM A kormány az elmúlt év utolsó negyedében 124 millió font vajat, sajtot és tejport vásárolt fel, hogy alátámaszsza az árakat. Az év végén 296 millió font tejtermék volt a kormány raktáraiban. Ez sok, de mégiscsak kevesebb, mint a szeptembervégi 423 millió font. Úgy lett kevesebb, hogy a kormány ingyen osztogatott vagy olcsón vesztegetett tejtermékeket az országban és külföldön. A kilátások nem éppen rózsásak. Minthogy a tejgazdasági takarmány olcsóbb lett, a gazdák többet keresnek tejen, mint eddig, igy hát fokozzák a tejtermelést. Ebben az évben óriási tej és tejtermék felesleget lehet várni. A Jó Pásztor Verses Krónikája KONG A VÉSZHARANG Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Elfogtam röptében néhány gyanús hangot, mért nem hangolom már ipás hangra a lantot? Mért szól a lantomon mindig a szabadság? Hiszen úgy sincs többé, akik bántalmaznák. Persze: vannak sokan, akik jobb szeretnék, ha olvasóinkkal maszlagot etetnénk. De sohasem sokallnák lantom vörös hangját, sem a vörös Szovjet bolsi hirharangját. Nem sokallták azt sem, alig néhány éve, mikor patakban folyt a mártírok vére. Hullottak a fejek . . . mint fáról az alma: ez volt az “elvtársak” vörös lakodalma. Bár strófámtól tudom, nem nyílnak fel sírok de mégis nemzeti, amiről én Írok. Strófám hétről-hétre történés, küzdelem, borzongó magyar sors s yankee történelem. Lelkemben dübörög, ami most történik, s minden látomásom a jövőbe érik. Lantom arról zokog, hogy most alig vagyunk, de vörös sírunkból mégis feltámadunk. Mert felgyűl mégegyszer hegy, völgy, szikla, orom, s akkor az árulók lesznek végre soron. Felérez a haza, felujjong a nemzet, s jaj mindannak, aki vörös sakált nemzett! Feltör a magyar szív fájó sóhajtása: Hátra van még harcunk sok-sok állomása. Sátoraljaújhely, Ipolyság, Komárom: rajtuk még az átok, rajtuk még a járom. Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat: Hallásukra lelkünk vészharangot kongat. Ungvár, Záhony, Kőrös, Újlak és Kisbér eg: sikolyukat hallom, mind moszkvaiéi remeg. Kassa és Beregszász, Nagyszőllős és Rozsnyó: mindben bolsi zsupán most még a poroszló. De ha szárnyra kelnek majd a yankee sasok, hazájukba térnek mind a rab magyarok. BUDA ÉS PEST - RÉGEN II. Ezt a szép fejlődésnek indult korszakot lezárja a tatárjárás, amelynek közeledtére Pesten valóságos forradalom tör ki. Német és magyar katonák s a város utcai csőcseléke megrohanták a kun vezér palotáját, a kunokat lenyakazták és önmagukat tették tehetetlenné a tatárok ostromával szemben. A pesti tábor nem is tudta három napnál tovább állni az ostromot, a mongolok játszva vették be a dominikánus szerzetesek fellegvárát is, a lakosságot felkoncolták, a várost kirabolták, aztán felégettek mindent. így végződött a második korszak, amelynek virágzását éppen ezer esztendő választotta el az aquincumi ragyogó napoktól. A harmadik kezdet IV. Béla király nevéhez fűződik s ebben nem az egykori Aquincum helyén épült Óbuda, nem is a balparti Pest játssza a vezérszerepet, hanem egy eddig beépítetlen és lakatlan magaslat: a mai Budai Várhegy. Érdekes, Budának még akkor is kizárólag a régi Aquincum helyén épült Óbudát értették. A Várhegy első neve Pesti Újhegy volt, amely IV. Béla nevéhez fűződik, katonai szempontok tették szükségessé, a tatárjárás tanulságai, és a külföldi fellegvárak példája. A Várhegy különösen alkalmas volt arra, hogy köröskörül falakkal és bástyákkal körülvéve, teljesen élsz? gtelve más hegyektől, minden táj felé magas és meredek oldalakkal ott bekerített várost építsenek. A várfalaknak le kellett jönniök, egész a Dunáig. Ezáltal nemcsak a folyam felett uralkodott, hanem ellátta vízzel a helyőrséget is, amely magából az állandó lakosságból, a polgári rendből alakult. IV. Béla vasenergiával látott a munkához. A környékbeli parasztságot ingyen munkára fogta, Olaszországból kőmunkákban jártas mesterembereket hozatott, németeket is letelepített a pesti Várhegyen és 1255-ben a vár már készen volt és hozzáfogtak a templom építéséhez. Budavára tehát királyi parancsszóra épült, hivatalos nyelven Castrum Novi Montis Pestiensis, vagyis szóról-szóra Pestujhegyi Vár lett a neve, de lassankint Budának kezdik hívni a magyarok, mig a németek megtartják a régi nevet, Pestnek német fordítását. Az Of ént, melyen a Várhegyet értik. Ma úgy kell elképzelnünk az Árpádkori Budát, hogy abban mintegy kétszáz házat zsúfoltak össze, a nagypiac körül, amelynek egyik főépülete a királyi kastély volt, a másik pedig a Mária mennybemeneteléről nevezett plébániatemplom, amelynek építését csakhamar három-négy más templom követte. A várat három kapun keresztül lehetett megközelíteni, az elsőt Keresztelő Szent János kapujának, a másodikat Zsidó-kapunak, a harmadikat Szombat-kapunak hívták. Semmiesetre sem lakhatott 3 ezernél több ember a várban és környékén, mig a vele szemben levő egyre gyarapodó és terjedő Pesten talán még ennyi sem. Ugyancsak ekkor népesedik be a mai Margitsziget is, amely kezdetben királyi vadaskert volt éu a Nyulak-szigete néven emlegették. IV. Béla alatt Boldogasszony-szigetének hívták s csak jóval később kapta a Margit-sziget nevet. A sziget abban az időben népesebb volt, mint ma. Vén fagyalfák, hársak és jegenyék, szilfák és kőrislombok árnyékában egy önfeledt boldog kis világ nyüzsgött itt: barátok, apácák és keresztesvitézek békés országa. A Boldogasszony-szigetének északi csúcsán, az esztergomi érsek várának tornyában, ha megszólalt a hajnali harangszó, felébredt és felmozdult az egész, kis birodalom. A Domonkos zárdában magyar leánykák, grófkisasszonyok, várurak, ispánok és lovagok csemetéi kibújtak ágyacskáikból s az idegen nevelőnök vezérlete alatt a templomba siettek. Az apácák kolostora a szigetnek éppen a közepén állott. Északi oldalához a királyi lakosztály toldaléképülete csatlakozott, valamivel feljeb ba premontreiek háza, a kolostor alatt a Szent Mihály prépostság, a ferencrendiek háza, a temető s az apácák udvarnokainak épületei sorakoztak dél felé, egész a Johannita-várig, amely tornyos erődítéseivel hatalmas párja volt a sziget másik csúcsán álló érseki várkastélynak. A két vár között apró házak lapultak meg. Ezekben fonogattak, szőttek, csomóztak szorgalmasan a kelmekészitők, itt dolgozták ki a bőrt a tímárok, szíjgyártók, nyergesek, itt kavarták, vegyítették, olvasztották zománcaikat az ötvösök, itt csiszolták szarkofágjaikat a kőfaragók, itt festegették kálváriáikat a piktorok, — olasz, német, francia barátok, — akik egyben szabók, szűcsök, saru- és bocskorkészitők, kelmefestők, fazekasok, állattenyésztők és földmivelők is voltak. Sürü, meleg, munkás, de emellett gondtalan volt ez az élet, egy darab középkori kultúra a lomhán hömpölygő Duna ölelő karjai között. A régi Pest magyarabb és demokratikusabb volt, mint a szemben fekvő Buda. Ellentétben a folyam jobbpartjával, amely a veszprémi püspök fennhatósága alá tartozott, Pestet a váci egyházmegyéhez csatolták s a váci püspökök lakóházat is tartottak a város közepén. Itt volt egyébként a plébánia is, amelyet a Boldogasszonyról neveztek el, s amely ma is legrégibb műemléke Budapestnek. Ez alkalmasint a (Folytatása a 3-ik oldalon) hoznak is. A szovjet ajándék sem más, mint trójai faló, azzal a külömbséggel, hogy a szerencsétlen szovjet polgárnak kell megszenvedni érte. Tavasszal itt buja fü nő még az utón is. Laza a tlalaj Is nedves. Valaha mocsaras lápvilág volt itt — Lebenytől egészen Sopronig. Ma már termőföld a Hanság. Meggyulladt a föld Kétszázezer hold föld1. Ebből 170,000 holdon kenyér terem, a többi még a mocsarak birodalma. Az ősidőkre, az igazi lápvilágra már csak a szétszórt, kisebb nádasok és a vastag, görcsös gyökereken álló, festőién érdekes égerfák emlékeztetnek. Az ezüstnyár - fások és a füzesek mostanában nőttek. Változó, romantikus vidék a Hanság. Hozzátartozik a Kisalföldhöz, de különálló, sajátságos tájegység. Még a kiimája is más. A kétszázezer holdnyi terület teknoszeruen bemélyed, nem homokos, nem dombos, látszatra teljesen sík, vad vidék. A Főcsatorna mentén hatalmas tőzegkazlak sorakoznak: itt vannak a tőzegkitermelőtelepek. Sok jó tüzelőt ad az országnak a Hanság. Valaha égett itt a föld is. Eldobott gyufától, cigarettavégtől. vagv villámcsanástól tüzet fogott a tőzeg, átizzott és füstölt évekig. Utoljára 1944-ben gyulladt ki és három évig égett. A nádas legyőzi a favat. A hansági ember mindig ki volt szolgáltatva az időjárás veszélyének. Ha esős idő volt — csonaKKai KozieKeuccK a Hanságon és halásztak. Száraz időben elpárolgott a viz és olyankor sok széna térmpt.t. Igen sokat éhezett, nélkülözött a hansági ember. Kihúzódott a lápvilág szélére,
