A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-27 / 4. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tfc« GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜGGETLENSÉG f VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 0. péntek, 1956 január 27. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 4. SZÁM MIG-PÁRBAJ A LEVEGŐBEN A 'magyar határ közelében, osztrák területen, izgalmas légi párbaj játszódott le. Egy Magyarország 'felől jött orosz MÍG repülőgépet üldözött egy másik MÍG repülőgép, hirtelenül összeütköztek, mind a két gép felrobbant, az egyiknek pilótája, Nikoláj Komoklov orosz kapitány, ejtőernyővel leereszkedett, a másig MÍG pilótját holtan találták a lezuhant gép roncsai alatt. Nyilvánvalóan orosz repülő volt az áldozat is, aki szökni alkart a magyarországi szovjet repülőállomásról, Győrből. Sokat akai a szovjet szarka Kruscsev Szovjet kommunista párttitkár engegélyével Bulganin miniszterelnök nyilatkozott a szovjet délamerikai terveiről. Elárulta, hogy a szovjet szeretne behatolni Dél-Aimerikáfoa, először gazdaságilag, aztán politikailag. Egyelőre cserekereskedelmet ajánl fel az összes délamerikai országoknak: gépeket, szerszámokat, automobilokat, mezőgazdasági gépeket ajánl a délamerikaiaknak s cserébe venni akar mezőgazdasági és más nyerstermékeket. Továbbá felajánlja szovjet gazdasági szakértők kiküldését tanácsadói minőségben, ami, tudjuk, azt jelenti, hogy szovjet kémekkel akarják elárasztani ezeket az országokat. Ezidőszerínt a délamerikai országok legtöbbje határozottan szovjetellenes, csak Argentínában és Uruguayban van szovjet diplomáciai képviselet, úgyszintén az Észak-Amerikához tartozó Mexicoban. De kereskedelmi kapcsolat fennáll más 'délamerikai országokkal is. A szovjet és a délamerikaiak hamarosan rá fognak jönni, hogy könnyebb beszélni gazdasági kapcsolatról, mint azt megvalósítani. A kérdés, hogy miért jutottak hatalomra Kínában a kommunisták, évek óta politikai hólabda lett. A republikánusok pártpolitikai szempontból foglalnak állást a kérdéshez és azt állítják, hogy Truman elnök nem adta meg Csiang Kai-sek kínai nemzeti vezérének a támogatást, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy le tudjon számolni a kommunistákkal. A túlzó republikánusok még tovább mennek és azt állítják, hogy a kormány erős kommunistabarát befolyás alatt állt a kritikus időkben, 1945—46-ban. TŰZZEL JÁTSZIK AZ EZREDES Nasser ezredes, az egyiptomi katonai kormány feje, amikor a szovjettől fegyvereket rendelt, megnyugtatta a szabad világot, hogy csak fegyvereket kér és kap a szovjettől, de nem hoz be az országába szovjet technikusokat a fegyverek összeállitására és egyiptomi katonák kiképzésére. Azt mondta, hogy mindössze 30 szovjet katonai technikust fog bebocsátani. Most Nasser beismeri, hogy nem 30, hanem 150 szovjet technikus van Egyiptomban. Amerikában és mindenütt a szabad világban biztosra veszik, hogy a szovjet technikusok közt vannak szép számban kémek és agitátorok. Az egyiptomi katonai kormány eszerint utat nyit a szovjetnek a közel-kelet felé. EGYHANGÚ LELKESEDÉSSEL ... A keletnémet szovjetzóna kommunista kormánya moszkvai utasításra elhatározta, hogy szárazföldi, tengeri és légi haderőt fog teremteni. Az úgynevezett parlament alsóháza a kormány javaslatát egyhangú lelkesedéssel jóváhagyta és a szenátus is a jövő héten egyhangú lelkesedéssel jóvá fogja hagyni, mert amit Moszkva parancsol, azért lelkesedni elvtársj kötelesség. Egyébként nem is igaz, hogy haderőt fognak megteremteni. A haderőt már évekkel ezelőtt megteremtették, de nem haderőnek, hanem rendőrségnek nevezték. Rendőrség, amelynek ágyúi, tankjai, repülőgépei vannak . . . A magyarországi vasfüggöny menekültjeit cserbenhagyják Ä kvóta maradékokat szétosztják olaszok és görögök közt Az európai menekült-bevándorlási fronton jelentős uj események játszódnak le. Ezeknek az eseményeknek mindegyike legközelebbről érdekli a vasfüggöny magyar menekültjeit és azokat az amerikai magyarokat, . akik ezeknek a sorsát szivükön viselik. Sorba vesszük e fontos eseményeket: 1. Otthon marad az német és az osztrák Nem hiába költött Amerika a háború óta dollárbilliókat az európai szabad nemzetek gazdasági életének alátámasztására, a termelés elősegítésére, a romok eltüntetésére, uj élet kezdésére; az eredmény már egy idő óta szembetűnően mutatkozik. .Nyugat Németországban és Ausztriában egyre kedvezőbb a helyzet, egyre több munkás talál megfelelő munkaalkalmat, sőt mi több, Németországban már egyes iparokban munkáshiány elentkezik. A dolgok ilyen alakulása azzal a különös Ausztriában élő hontalanok, menekültek is már nem álmodoznak Amerika igére tf oldj érői, nem kívánkoznak Amerikába, hanem elhelyezkednek az ottani gazdasági életben. A menekült-bevándorlási törvény áldásaiból, az amerikai vízumokból nem kérnek. Körülbelül 17 ezer németországi és amerikai kvóta ennek folytán jégre került — nem kell senkinek. 2. Gazdát keresnek gazdátlan kvótáknak Tekintettel a németországi és ausztriai kvótafeleslegre, Eisenhower elnök a kongresszushoz intézett üzenetében azt javasolta, hozzanak uj törvényt, amely megengedi ezeknek a megmaradó kvótáknak elosztását már csoportok közöt. Tudvalévőén az 1953 évi mekült-bevándorlási törvény bizonyos számú kvótákat engedélyez különböző csoportoknak, mint: a vasfüggöny középeurópai meneküldtjei, németországi és ausztriai hontalanok, holland, olasz és görög népfeleslegek, háborús árvák, stib. Az eredeti törvény kizárja kvótáknak egyi csoportból a másikba való átutalását; ezért a örvényt módosítani kell. Körülnéztek tehát a törvény végrehaj; ásával megbízott hatóságo: . hol keressenek gazdákat a gazdátlan kvótaszámokra. Első tekintetük Hollandiára esett és ott azt találták, hogy — nem kellem k a vízumok. A hollandusoknak 17,000 kvótaszám volt sz; nva s ezideig csak 1119 jelentkező akadt. A hollandok inkább Ausztráliába és Délamerikába szeretnek menni. Könnyeb dolguk volt az illetékeseknek az olasz és görög berkekben. Nincsen anynyi kvótaszám,. amennyit ezeknek a túlnépesedett és nagyon szegény országoknak nincstelenjei szét nem kapkodnának. Mindjárt kész volt tehát a nagy elhatározás: ha a kongresszus megszavazza az elnök által javasolt kvóta-cseréket, akkor az összes megmaradó németországi és ausztriai kvótákat olaszoknak és görögöknak adják. 3. A magyarokró; megfeledkeztek Arról egészen „Megfeledkeztek, hogy -*«■?>. rtv répában a vasfüggöny mögül menekült magyarok és más középeurópai menekültek. Ezekről nem történik gondoskodás. Miért? Hogy erre a kérdésre meg tudjunk felelni, emlékeznünk kell a Corsi afférre. Edward J. Corsi a bevándorlók régi barátja, országos és New York állambeli bevándorlási hatóságok szolgálatában mindig pártfogója volt az európai bevnádorlásnak. Amikor a múlt évben meghívták a Korda Sándor meghalt Korda Sándor, a világhírű magyar -filmrendező, Londonban szivszélhüdés következtében váratlanul meghalt 62 éves korában. Mint budapesti újságíró indult el magasba ívelő pályáján, Bécs, Berlin, Paris és Hollywood voltak sikereinek fő állomásai s dicsősége csúcs pontjára Londonban ért fel, ahol a király pár és előtt lovagi rangra emelte s azóta a filmvilágban mint Sir Alexander Korda volt ismert és tisztelt a neve. külügyminisztériumba a mostani menekült-bevándorlási akció irányítására, Corsi élesen támadta a McCarran-Walter-féle bevándorlási törvényt, amely a bevándorlásból úgyszólván kirekeszti éppen azokat a nemzeteket, melyeknek legnagyobb szükségük lenne bevándorlási vízumokra: a magyarokat és a többi kelet- és közép-európai nemzeteket. Ez nem tetszett Dulles külügyminiszternek. Se szó, se beszéd, kiebrudalta állásából Corsit. Akkor Dulles súlyos támadásoknak volt kitéve republikánus párthívei részéről. Ugyanis akkor már előrevetetet árnyékát az idei választás és sokan attól tartottak, hogy az olasz származású Corsi botrányos kiebrudalása rossz vért fog szülni az amerikai, főleg New Yorkban tömegesen megtelepedett olaszok közt és ez kárára lehet a választás alkalmával a republikánus pártnak. Erre a sebre akarnak most irt adni a republikánusok. A kvótafeleslegek jó részét olaszoknak készülnek adni, hogy elfeledtessék az amerikai olaszokkal az őket Corti menesztésével ért sérelmet. 4. Közönyösség De még ennek ellenére is sok magyarnak volna kilátása vízumra, ha akadna elegendő számú sponsor, 'De nem akad. Közönyös lett az amerikai magyarság. Jelenleg 30,000 menekült — köztük sok magyar — már átvergődött a törvény mindenféle akadályain és már csak egy előfeltétel hiányzik ahhoz, hogy megkapja a vízumot: sponsor, aki assurancet ad, hogy gondoskodik a menekült részére lakásról és munkaalkalomról. Még nem késő, ezen a bajon lehetne segíteni és valószínű, hogy a kongresszusban a demokraták segíteni fognak. Éspedig azzal, hogy megengedik egyházaknak és közérdekű inétzményeknek valamint egyesületeknek assurance adását. Mint tudvalevő, a törvény csakis amerikai polgárok egyéni jótállását fogadja el. A D. P. bevándorlás idején ilyen nehézségek nem voltak, mert akkor egyházak és egyletek is adhattak assurancet. A californiai Rózsakirálynő és udvarhölgyei a pasadenai újévi hires rózsabálon. VÉRES LÁZONGÁSOK INDIÁBAN Indiában, ahol nemrég Nehru, a bölcs miniszterelnö'k, megengedte az iszákos Krusesevnek és kecskeszakállas inasának, Bulganin miniszterelnöknek, hogy kocsmai hangon ócsárolják a szabad világ nemzeteit és államférfiait, a kommunista izgatásnak már kezdenek mutatkozni a következményei. Nehru a belső ibéke érdekében elrendelte az indiai államok uj elrendezését, hogy egy-egy állam egy-egy nyelvet beszélő lakosokból álljon. Ennek a tervnek egyik része volt, hogy Bombay nagyvárost állammá alakítanák át. Ez ellen a város és környéke népe — kommunista izgatok által felheccelve —- véres tüntetéseket rendezett egy álló héten át és a lázongásnak többszáz áldozata lett. Hivatalosan eddig 200 halottat számoltak, de valószínű, hogy az áldozatok száma eléri a 600-at. Minthogy a tüntetéseket a háttérből kommunisták irányítják, nem csoda, hogy a felbőszült tömegek Amerikát is gyalázzálk. DIKTATÓRIKUS DEMOKRÁCIA EGYIPTOMBAN Nasser ezredes egyiptomi miniszterelnök, a katonai kormány feje, uj alkotmányt adott az országnak s elnevezte azt demokratikus köztársaságnak. De politikai pártok működését nem engedi meg, úgy hogy a demokratikus köztársaságnak csak egy pártja lesz, akárcsak a szovjetnek, vagy az úgynevezett népi demokráciáknak. Lényegében marad tehát minden a régiben. Nasser kinevez egy parlamentet és ez a parlament megválaszt egy elnököt hat évre. Előzőleg népszavazást rendelnek el, amelyben csak igennel lehet szavazni. Az alkotmány kihirdetésének ünneplésére negyedmillió tömeget vonultattak fel az ország minden részéből Kairóba. A tömeg oly hangosan megél'e ■nézte a diktátornak minden szavát,-mint- ^zt ily elf alkalmakkor a világ már megszokta. Nasser diktátor élesen állást foglalt a törökiráki-perzsa-pakisztáni anti-szovjet szövetség ellen és kijelentette, hogy az egész arab világnak Egyiptom az igazi vezére, élén az ő személyével. Büszkén hangoztatta, hogy fő feladatának tekinti az ország katonai erejének növelését, hogy a negyven milliónyi arab világ védekezni tudjon a kevesebb, mint két milliónyi Izrael ellen. Nem egyezkedik a kommunista Kína Augusztus óta a kulisszák mögött, a nyilvánosság kizárásával alkudoztak a svájci Genf városban az amerikai és a kínai kormány nagykövetei. A tárgyalásnak kettős célja volt, először: rábírni a kinai kommunista kormányt, hogy bocsással szabadon a imég mindig jogtalanul fogva tartott amerikaiakat, másodszor: lemondani a háborúról, mint politikai célok megvalósitásának 'eszközéről. Ez utóbbi, amerikai javaslat lényege az volt, hogy a kínai kommunisták ne kíséreljék meg fegyveres erővel elhódítani Csiang nacionalista kormányától és haderejétől Formosa szigetét, hanem szorítkozzanak békés eszközökre, propagandára, igyekezzenek a formosai kínaiakat meggyőzni arról, hogy jobb sorsuk lesz, ha a kommunista kormányzat alá tartoznának. FORMOSÁT NEM KAPJÁK MEG Most nyilvánosság elé került a genfi konferencia eredménye, vagy inkább kudarca. Nem lehetett megegyezni, mert Amerika képviselője a legnagyobb határozottsággal kijelentette, hogy Formosát nem hagyja cserbe, mert Formosa az amerikai nemzeti biztonság szempontjából nélkülözhetetlen. Viszont a kommunista Kína nem hajlandó lemondani igényéről, hogy Formosa szigetét bekebelezze az országba, akár háború árán is. Ami pedig az amerikai foglyok szabadonbocsátását illeti, Kína az augusztus óta folyt alkudozások idején néhányat hazaengedett, de nem valamennyit. Többeket tovább is fogságban tart, hogy zsarolhasson. Green, Rhode Island-i szenátor, egyike a szenátus milliomosainak, a szenátus legöregebb, 88 eves tagja, körülutazta a világot, hogy jobban tudjon törvényeket csinálni. Utazása 6144 dollár 3 centbe került — e sorok Írójának és olvasójának adójából. KI JÁTSZOTTA KOMMUNISTA KEZRE KÍNÁT?
