A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-29 / 26. szám

Á JŐ PÁSZTOR 8-TK OLDAL UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT OXFORD, Anglia. — Truman volt elnök euró­pai körútja során itt beszédet intézett a világhirü oxfordi egyetemen tanuló 90 amerikai diákhoz. Elő­adás után barátságos beszélgetés folyt az egyetem diszdoktorává avatott Truman, a diákok és az össze­­sereglett kiváncsiak közt. Valaki tréfásan felemelt egy kislányt, odatartotta Truman elé e szavakkal: Nyomjon egy csókot az arcára, elnök ur! Truman ko­molyan felelte: “No, Sir, az nem egészséges — a kis­lánynak”. Ezzel az odavetett megjegyzéssel Truman véleményt mondott az amerikai választási kampány egyik elmaradhatatlan velejárójáról, a gyerekek megcsókolásáról. Kefauer szenátor szivére veheti a leckét. DZSAKARTÁ, Indonézia. — A 80 millió lako­sú Indonéziában, a volt holland gyarmatban, forra­dalmat csinált egy magyar ember a bőrfeldolgozó iparban. Indonéziáiban van rengeteg állat, van tehát elég bőr minden célra, mégis a nép milliói mezítláb járnak, mert nincsen cipő s ami van, megfizethetet­lenül drága. Bőriparra van szüksége a szigetország­nak. Kért tehát az Egyesült Nemzetek szervezetétől segítséget — elsősorban szakértők kiküldését, A UN kiküldte Dr. Gergely Ernő mérnököt, a hires nasici (horvátországi) tanningyár főmérnökét, hogy a bőr­cserzés mesterségére megtanítsa az indonéziaiakat. Dr. Gergely kiképzett pár tucat bőrcserzőt, ezek az­tán tanulókból tanítóikká léptek elő, újabb és újabb bőrcserzőket avattak be ennek az iparnak titkaiba és — megszü-ltetett az indonéziai börcserzőipar. Hét Szakiskola van már. A tanulók elsajátítják a cserzést, bőrgyártmányok készítésiét, aztán akik jó előmene­telt mutatnak, azokat két évi tanfolyamon munka­­felügyelőkké képezik ki. 'Cipőkészítő gépeket kap­nak az indonéziaiak Amerikától, Angliától, Nyugat- Németországtól és Dániától. A szovjettől kapnak — Ígéreteiket. JOHANNESBURG, Dél-Afrika. — Edwin Ja­cobs farmer büszkén hirdeti, hogy másfél év óta se tolvaj, se (betörő nem járt farmján és házában. Ezt a biztonsági rekordot azzal érte el, hogy éjjeli őrként egy hatalmas oroszlánt alkalmazott. A sivatag kirá­lya egész éjjel oly hangosan és félelmetesen ordít, hogy nincs az a jómadár, aki a közelébe merészked­nék. TOKIO. — Betörők jártak egy 36 éves asszony házában, de futva menekültek, amikor őnagysága beleharapott az egyik jónnadár karjába. KARACSI, Pakisztán. — A köztársasági elnök felesége felhívást intézett a nőkhöz, hogy senkise* je­lentkezzék a szépségversenyre, amelynek győztese résztvenne a világszépségversenyen, Long Beach, Californiában. Az elnökné hivatkozott az ősi moha­medán hagyományra, amely előírja, hogy nők a nyil­vánosság előtt nem jelenhetnek meg fátyol nélkül. Ha újabban a pakisztán nők fátyol nélkül járnak is az utcán, a Korán előírásának legalább a lényegét kell, hogy tiszteletben tartsák és ez az, hogy a moha­medán nő ne igyekezzék szépségével felkelteni ide­gen férfiak figyelmét. Fred Cutlip, 19 éves, lawndalei tanító lett a helyi is­kola igazgatója. A halálbüntetés dilemmája Anglia felfüggesztette a halálbüntetést de még nem döntött, hogy eítörlí-e t\ TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Évszázadok óta civilizált emberek két csoportba tömö­rütlek a halálbüntetés kérdé­se körül. Vannak, akik azt állítják, hogy sem jogi, sem erkölcsi megtorlásból egy em­bert nem lehet megfosztani életétől. Az ellencsoport azt mondja, vannak az emberben szenvedélyek, amelyektől csak a halálbüntetés félelme riasztja el. Az angol-száz vi­lágban uj abban kiélesedett a kérdés, amikor a parlament élé került tárgyalásra. A par­lament 293 szavazattal 263 szavazat ellenében úgy dön­tött, hogy felfüggeszti a ha­lálbüntetést. A lordok háza még nem adta hozzájárulását a halálbüntetés eltörlesztésé­­hez és igy a törvény nem lé­pett még életbe, de a kivég­zések egyelőre szünetelnek Angliában. AMI A VÁLSÁGOT KIVÁLTOTTA Érdemes feleleveníteni a bűnügyet, amely a halálbün­tetés körüli vitát kiváltotta. A válságot az okozta, hogy egy Timothy Evans nevű vil­lamos vezetőt kivégeztek és utána kid'erült ártatlansága, miután az igazi gyilkos beis­merő vallomást tett. Az igazi gyilkost is kivégezték azóta. Evans mindvégig tagadta bűnösségét. Azt mondta, hogy egy nap munkájából tért haza és lakása padlóján holtan találta Beryl nevű fe­leségét. Rémületében kopo-l gott egy oJhn Christie nevű szomszédja lakásán. Christie átjött, megállapította, hogy Beryl halott és a halált nyil­ván fojtogatás okozta. Feltet­te, hogy Evans volt a gyilkos KURUC KISLÁNY (Folytatás a 2-ik oldalról) havon, mikor asz asszony elő­készítette Palit a szökésre. Hihetetlen erős elszántsá­got érzett magában, most szembe mert volna szállani a szigorú tekintetű ezredessel is a gyenge kis asszonyka. A kis szobában ezalatt ké­szen volt minden, csak a bú­csú volt még hátra. Belezruay megcsókolta az asszony kezecskéjét. — Isten áldja meg asszo­nyom. Soha sem fogom elfe­ledni. Az asszony türtőztette ma­gát egy ideig, de végre is erőt vett rajta a fájdalom és zo­kogva karolta át az ifjút. — Elmegy máris, alig sze­rettelek meg, elmégy, édles? — Ne sírjon, hiszen talál­kozunk még az életben. — Nem bírok tőled elsza­kadni, — zokogott az asszony. Az ifjú lehajolt hozzá és megcsókolta az asszony aja­két, majd iparkodott magát kibontani az ölelő karokból. Az asszony pedig görcsös zokogásba merült. — Pali, édes Pali, hát képes vagy engem igy elhagyni? Az édes Pali az asszony fü­léhez tartotta ajkát, valamit súgott neki halk hangon és még egy buesucsók után kint volt a ház előtti szánon, mely vitte őt haza. Mikor az ezredes még az­nap tajtékzó paripán hazaér­kezett, e szavakkal rontott be a feleségéhez, aki még mindig görcsös zokogás közt vonag­­lott: — Terringettét, bakot lőt­tünk azzal a f ogollyal. A lő­csei elöljáróság átiratot inté­zett hozzánk, hogy bocsássuk szabadon, mint lovaglás né­pek, mert leány és neim fiú. Az asszony egy pillanatra megállt a sírással és csak any­­nyit tudott mondani: — Tudtam én azt már előbbi és azt tanácsolta neki, hogy meneküljön. Evan megfogad­ta a tanácsot, de hamarosan elfogták. A TÁRGYALÁS SZENZÁCIÓJA A tárgyalás szenzációja az volt, hogy Evans, akinek ide­je volt időközben goldolkod­­ni a történtek felett, Chris­­tiet vádolta a gyilkossággal, de nem nagy benyomást tett az esküdtekre. Christie pél­­dáséletü ember volt. Evanst kivégezték. De öt évvel ké­sőbb John Christie feleségét, Ethelt is holtan találták a házaspár lakásának falába te­metve. Ezúttal a nyomozás minden kétséget kizáróan megállapította, hogy Christie a gyilkos. Christie beismerő vallo­mást tett és bevallotta azt is, hogy Mrs. Evanst ő fojtotta meg. Gyerekkorától kezdve — mondta — ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy védtelen nőket meggyilkoljon. A val­lomást általános felháboro­dás követte Angliában, mert kiderült, hogy Evans ártatla­nul szenvedett halálbünte­tést. És egyben élénk szem­léltető például szolgált, hogy a halál a büntetésnek egyet­len módja, ahol a társadalom­nak nincs alkalma jóvátenni tévedését. MIT MUTAT A STATISZTIKA? Elméletileg, a társadalom azért öl meg egy embert a jog védelmében, hogy elriasz­tó példával szolgáljon mások­nak. De vájjon hatásos-e az elriasztó példa? Az angol parlament, mielőtt a tör­vényjavaslatot tárgyalta, ki­nevezett egy bizottságot a kérdés tanulmányozására. A bizottság két évig tanulmá­nyozta a kérdést azokban az országokban, ahol előzőleg el­törölték a halálbüntetést. A tanulmány alapján kide­rült, hogy a halálbüntetésnek nincs elriasztó hatása a po­tenciális gyilkosra. Azokban az országokban, ahol nincs halálbüntetés semmivel sem nagyobb a vérbünök száma, mint ott ahol halállal lehet megtorolni a gyilkosságot. Amerikában 42 államban van halálbüntetés, de abban a 6 államban, ahol nincs, szintén nem nagyobb a gyil­kosságok száma, mint a többi­ben. Ha a halálbüntetésnek nincs elriasztó hatása, mi a célja? Jogászok szerint feles­legessé válik, mert csupán a bcsszuérzet levezetésére szol­gál. A gyilkost, mint a társa­dalom potenciális ellenségét, életfogytiglanra el kell zár­ni. ÉLETFOGYTIGLANI BÜNTETÉS Az életfogytiglani börtön­­büntetés, amint jól tudjuk, nem mindig jelenti azt, hogy az elitéit börtönben fejezi be életét. Bizonyos idő múltán joga van kegyelemért folya­modni és nagyon gyakran meg is kapja. A halálbüntetés hivei kö­zül sokan azt mondják, hogy az életfogytiglani börtön mel­lett szavaznának, ha az csak­ugyan életfogtig tartana, a kegyelem lehetősége nélkül. De vajjen megfelelő pótlék-e az életfogytiglani börtön a halálbüntetésért? A rideg té­nyek ellenmondának. Kriminológiai szakértők azt állitják, hogy ha az élet­fogytiglani börtön lenne a legnagyobb büntetés, a fe­­gyenc lenne a legveszélye­sebb ember a világon. Nem­csak menekülni fog próbálni, hanem nem riad vissza a fegyőrök megölésétől sem, mert úgysincs többé veszteni valója. Nem lehet súlyosab­ban elitélni, mint életfogy­tiglani börtönre és arra már úgyis el van ítélve. A TÖMEGÖSZTÖN < • A szakértők meg vannak győződve, hogy a halálbün-' tetés kérdését sohasem lehet majd kielégítően megoldani, amig a társadalom nem talál módot arra, hogy a bűnöző hajlamú egyén ösztöneit a he­lyes irányba terelje. Mert a szakértők époly mértékben oszlanak meg a kérdésben, mint maga a közönség. Ugyanis, bármilyen erős a mozgalom, amely a halálbün­tetés eltörlése ellen küzd, sokkal nagyobb azoknak a száma, akiket nem elégítene ki, ha egy bestiális gyilkos nem az életével fizetne tet­téért. A tömegösztön erősen a kapitális büntetés mellett van. Egy-egy eset — mint amilyen Angliában előfor­dult — ideiglenesen a halál­­büntetés ellen fordíthatja a hangulatot. És akik arra hi­vatkoznak, hogy nincs több gyilkosság azokban az orszá­gokban ahol el van törölve a halálbüntetés, nem tudnak ellenérvet találni arra a tény­re, hogy — viszont nincs is kevesebb. A vita sohasem lesz eldönt­ve, mert emberi emóción alapszik. De annyi bizonyos, hogy ha Anglia véglegesíti a halálbüntetés eltörlését, an­nak hatása lesz az amerikai jogi gondolkodásra is. Truman — diszdoktor A világhirü oxfordi egye­­jugoszláviai katonai érdem­rendet kapta, 'annak elisme­réséül, Ihogy hadvezére volt a Jugoszláviát felszabadító A SZEMÜVEG Hogy az emberi szem fogyatékosságát, gyenge­ségét, különösen a hajlottabb komáknál, már a Krisz­tus előtti időkben tapasztalták, és sokat törték a fe­jüket az ó-kor bölcsei is e baj eltávolításán, arról szá­mos emlékünk tanúskodik. Már egy ó-kori királyról is feljegyezték későbbi irók, hogy mint hatvan éves ember nem látta a trónja előtt álló országnagyokat és panaszkodókat, és hogy e hibájával vissza is éltek gyakorta. Akkor még inkább a baj gyógyítására irá­nyult a bölcsek figyelme, s a szem épentartására a leg­képtelenebb babonákat és bűvös szereket használták. A szemüvegek azonban még mindig ismeretlenek voltak. Az első szemüveget a kínaiak használták, — mint egy 2000 évvel Krisztus előtt: Európában, 1300—1400 évvel Krisztus után. Egy római történetíró jegyzi fel, hogy Nero császár a cirkuszi viadalokat egy da­rab kerek-lapos drágakövön át szemlélte. A valódi szemüvegek használatáig még sok idő telik el nálunk, mig Salvino nevű olasz tudós feltal­­lálja s megismerteti Rómában az első szemüvege­ket 1285—1290 között. Az állítás, hogy Jeromos mi­lánói érsek találta volna fel, téves, bár a marokkói csi­szolt nagyitóüveget már ő is használta tudományos célokra. Később is inkább tudományos megfigyelé­seknél vették hasznát Salvino találmányának. Per­sze sok változaton ment át a szemüveg, mig mai alak­ját nyerte, ami még mindig nem a legtökéletesebb. Az első szemüvegek, mint a mai kínai ókulárék is, nem az orron nyugodtak, hanem kis pálcikával volt a homlokhoz támasztva. Orrcsiptetőt egy hires papi­zsinatot ismertető verses munkácska egyik képén lát­hatunk, az 1414—18-ik esztendőből. A 17-ik század­beli spanyol divat felvette tárgyai közé a szemüve­get, valamint a francia forradalom hóbortos divat­ja is. Magyarországon a pápai udvartól, a papok hoz­ták “pápaszem” elnevezés, ami teljesen magyaros, mert kívülünk ezt a szerszámot senki sem nevezi igy. Egy régi magyar tudós, Calepinus János magyar szó­tárában is e nóven említi a szemüveget. A CULLINAN-GYÉMÁMT haderőknek. Zsukov nagy elégtétellel tem diszdoktorává avatta Harry S. Trumant. A tanári kar egyhangú ajánlása ellen csak egy tanárnő emelt kifo­gást, azért, mert Truman el­nök rendélte el annakidején az első atombomba eldobását Hiroshima japán ipari és ha­ditermelési városra. Trumant a jogtudományok doktorává avatták. Hasonló kitüntetésben 'részesítette Oxford már korábban Ache­­son és Marshall tábornok volt külügyminisztereiket, Truman kormányának tag­jait. A délafrikai köztársaság országgyűlése Botba tábornok, miniszterelnök indítványára 42 szóval 19 ellen elhatározta, hogy az angol király koronája ré­szére megveszi a hires Cullinan-gyémántot, amely a világ legnagyobb gyémántja. A burok igy akarták kifejezni hálájukat az angol nemzet iránt, amely, mi­kor leverte szabadságharcukat, nem rabolta el sza­badságukat, hanem lassankint teljes önkormányza­tukat visszaadta. A gyémántot 1905-ben találták Transvaalban. A súlya 3025 karát, tehát a világlegnagyobb gyémántja. A nagyszerű gyémánt az angol koronán a hires Ko­­hinoor-gyémánt mellett ragyog. LÁNYOK A JAVÍTÓBAN GENEVA, 111. — Az Itteni javítóintézet fiatalkorú le­ányserege’ formális harcba bocsátkozott a rendőrséggel. Háborús fegyverük egy tűz­oltó fecskendő volt és a viz­­sugarakkal öt fegyörről le­szedték még az inget is. De a fegyőrök csakhamar rendő­rök és állami katonák segít­ségét vették igénybe és beha­toltak a fegyelmi pavilion nagytermébe és lefegyverez­ték a zavargó ^leányokat. A tisztviselők szerint 12 leányl kezdte a zendülést. Ezek a 17-18 éves leányok ki­törtek celláikból, hatalmuk­ba kerítették a fecskendőt és vizsugaraíkkal árasztották a környező épületeket. Két női őrt bezártak egy szobába. Ez után szabadion garázdálkod­tak és törték, zúzták a búto­rokat. 12 ÉVES GYILKOS SEATTLE — John Ray Barker 12 éves iskolásfiu be­vallotta, hogy megölte 4 éves szomszédját, Kathryn L. Ruf főt, akinek holttestét aztán elásta a garázsban. William E. Boswell, aki megölte Mrs. Anne Harris Van Ryne társaságbeli asszonyt, Middlebury, Vt.= bői útban Carson City, Név. felé,

Next

/
Thumbnails
Contents