A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-01 / 22. szám

5-ij£ ÖLj3ÄI3

a-JO PASCTOJ?

Emlékezzünk a régiekről

pusztuló Óriások

A bölényfélék a pusztuló óriások : az európai bölény és egyedüli élő rokona, az amerikai bölény vagy bizon, amelyek valaha rengeteg számban benépesítették Európa erdőségeit és Amerika mérhetetlen mezőségeit, a prairieket, mig ma úgyszólván irmagja maradt csak e hatalmas állatfélének mind a két világrészben.

Az európai bölény hajdanta nagy számmal élt egész Európában és Ázsia nagy részében is. Manapság Európában teljesen kipusztult már a fejlődő kultúra következtében, csak nyugati Oroszországban, Litvánia déli részében, a bialoviczai őserdőben maradt meg.

Egy-egy példány akad még Sziléziában is, a mezerzitzi erdőségben, ezenkívül csak a Kaukázusban él még, ahol igazi hegyi állat, magas fenyvesekben tanyázik, s csak télen húzódik le alacsonyabb tájakra. Itt is pusztulóban van azonban.

Még érdekesebb az amerikai bölény vagy a bizon tragikus sorsa, mert ez száz évvel ezelőtt még milliószámra csatangolt Észak-Amerika mérhetetlen mezőségein, mig ma már csak százszámra él.

Meglehetős pontos számítás szerint 50 évvel ezelőtt legfeljebb ezer darab bizon élt egész Amerikában, beleszámítva azt a kétszáz darabot is, amely a kormány védelme alatt volt a Yellowstona Parkban.

A bizont a múlt század hetvenes éveiben kezdték óriási mértékben irtani. Ekkor még milliószámra élt a prairieken, és az indiánnak úgyszólván háziállata volt, amely ellátta hússal és bőrrel az indián törzseket.

Mikor a hetvenes évek végén elkészült az első Pacific vasút, százával tódultak az amerikai vadászok az uj vasúti állomásokról a prairiekre, és százezrével lövöldözték le a bizonokat, csupán azért, hogy a bundájukat lehúzhassák. Négy év alatt a vasúttól délre ki volt irtva a bölény. A pusztítás három fő esztendejében a becslés szerint negyedmillió példányt ejtettek el.

Az északi csordákat 1882-ben és 1883-ban irtották ki. Azóta megszűnt a bizonvadászat, mint jövedelmező üzletág.

Az Egyesült Államok kormánya, mikor a Yellowstone Park csodás vidékét nemzeti vagyonnak nyilvánította, oltalom Iá helyezte ezen a területen a mintegy 300 főnyi bizoncsordát is. De a vándorló állatok átszökdöstek a határon, noha külön lovasság ügyelt fel rájuk és vadorzók zsákmányává lettek, úgy hogy 1898-ban huszonöt darabra apadt le a számuk.

Azok a kanadai indián törzsek, amelyek régente a vad bizoncsordákból éltek, nagy részben az éhhalálnak és a fagynak estek áldozatul, mert télire nem tudták hússal és ruhával ellátni magukat.

Régente a bizon óriási csordákban élt a mérhetetlen prairieken. Minden csorda külön vezetővel önállóan mozgott a rajban. A fiatalabb bikák nagyobb csordái az egész tömeg közepén tartózkodtak, a vénebb bikák kisebb csordákba verődve a tömeg kerü, létén maradtak.

Több száz csorda vándorolt együtt mindig, télen dél felé, nyáron észak felé ugyanazon az óriási területen, állandó bizon járásokat taposva ki maguknak a buja legelőkről a folyókhoz, ahová inni jártak.

A bizon, bár látszólag esetlen állat, elég könnyen mozog és rövid lábszáraival is aránylag nagy utakat teszmeg. Sebesen üget, és ha vágtat, csak jó ló éri utói. Bátran belemegy a vízbe is és átúszik rajta. A hangja mély morgás, és ha több ezer hallatta a hangját egyszerre, ez távoli mennydörgés morajához hasonlíthatott.

A bizon szaglása és hallása kitűnő, de láttása gyenge, mert tömött, kócos haja belelóg a szemébe. Buta és félénk állat, de ha felbőszül, bátran szembeszáll az ellenséggel.

Próbálták már a bizont háziasitani is, de nem nagy eredménnyel. Állatkertekben megmarad, s beéri ugyanazzal a takarmánnyal, mint a házi tehenek.

“Big Al“, a baltimorei állatkert 8 láb hosszú alligátorja tyúkszemet kapott mind a négy lábán. Az állatkert orvosa műtéttel távolitotta el a fájdalmas, ezüst dollár nagyságú tyúkszemeket, de a fenevadat természetesen megfelelő óvintézkedéssel kellett előkészíteni a műtétre, mint képünkön látható.

A hazugság, amely megmentette Angliát

“Ég© tengertől“ félt Hitler, ezért állott el a szigetország megrohanásától

Tizenihat évvel ezelőtt náci Németország lázasan készült Anglia inváziójára. Hajókat .gyűjtötték, hadianyagot halmoztak fel, buvárhajókat raktak meg torpedókkal, hogy elsüly esszék az angol flottát. A náci légiraj naponta Ibomlbázta az angol kikötőket, hogy igy puhítsák az utat ha majd elkövetkezik a partraszállás ideje.

1940 nyarán minden készen állott az invázióra és Anglia is felkészült a harcra. Aztán, az utolsó percben, Hitler hirtelen meggondolta magát és lefújta a megrohanást. És miért?

Kémei azt jelentették, hogy az angolok ilámgtenigerré tudják változtatni a csatornát. Fényképeket hoztak,

bizonyságképen. Ezek mérföldeken át lángoló tengerpartokat ábrázoltak. Angol lángszórók ontották a tüzet éjjel-nappal a partok menti vizekre úgy bogy ott mindent felperzseltek volna.

LÁNGOLÓ PARTOK

A veszélyeztetett pontokon emeletmagasságu lángok lobogtak. A nyílt vizen. Olajat, gazolint vezeti tik mérföldeken át a partok mentén

és egyetlen gyufaszál dantei Infernová tudta változtatni az egész partvidéket.

A náci vegyészek, szakértők heteken át tanácskoztak, aztán kimondották a verdiktet: ha a német flotta bemerszkedik “a lángoló vizekre” elpusztul és százezer főnyi német katona fog borzalmas tüsihalált halni.

Hitler légirajai a magasból fényképezték a “tüz-frontot”. Később az angolok több náci repülőgépet lőttek le és ezek pilótái azt vallották, parancsot kaptak az angol partvédő ütegek, lángszórók, olajvezetékek fotograf áfására. Az angolok trükkje bevált. Hitler hadvezetősége megrettent^A kockázattól. Mint a.Jtjí^Mnáoi. irattárak jegyzőkonyPB^l később kiderült, AdoMMeinte tombolt a haragtól.

GYÁVA KUTYÁK

Tisztjeit, tanácsadóit, vezérkarának óvatos tagjait leszidta.

— Gyáva kutyák vagytok — ordította korbácsát suhogtatva az orruk előtt — Ha áttörünk a láng-kordonon többé mi sem áll az utunkban és Anglia a lábunk előtt fog heverni.

Úgy látszott, hogy Adolf, nem törődve az ember áldozattal, mégis kiadja a parancsot a megróbanásra.

Ekkor jött a hire annak Berlinbe, hogy- egy német kémhajó elégíti “a tüztengerben” és tiz tengerész menekült csak meg élve a pokolból. Ezeknek neveit, rangjaikat, hadtesteik számát pontosan közölte az angol rádió. Jelentés jött Hitlernek arról is, hogy a “tüzmentesitett’ hajók, melyeket inváziós célokra preparáltak, tüzet fogták és elégtek.

Főhadiszállájón levő szobájába zárkózna Hitler másfél óra hossza tanulmányozta a jelentéket, fényképe- Aztán hivatta a hadsegédjét.

— A hajólat vissza kell küldeni bázisaikra.

Annyit jeleit ett ez, hogy

A hét legjobb vicce

A demokraták a választási kampányban h a n g s u lyozni fogják az egészségi problémát. Az elnök hivatása megerőltető, talán a legnehezebb 'hivatal a világon. Ezért tulajdonítanak különös fontosságot annak a ténynek, hogy Nixon, akit gyűlölnek, fiatal, erős és egészséges.

az invázió elmaradt. Hitler és cinkosai már nem érték meg a leleplezést, amit maguk az angolok (hoztak nyilvánosságra a háború után. így csak elképzelhetjük, milyen dührohamot kapott volna a hir hallatára, hogy az egész “lángtenger” védelem — blöff volt. Az angol kómelháritó vezetői eszelték ki a trükköt, a németek félre vezetésére. Az ötlet jónak bizonyult. “Az égő partok” láttára inukba szállt a náciknak a bátorságuk. Nem vágytak a tüzhalál árán szerzett hadi sikerekre. Senki sem akart ilymódon kerülni a náci paradicsomba.

Ha azonban tényleg elrendeli Hitler az inváziót, valószínűleg sikerült volna partra szállania. Ha az égő olaj talán nem árt embereinek, az angol nép dühének tüzét aligha úszta volna mc(í ilyen könnyen. Mert az egész szigetország minden apraja és nagyja felkészült rá, hogy inkább meghalnak, de nem lesznek a horogkereszites banditák rabszolgái.

Ez volt az óriási HJbomba célpontja Eni wetok szigetén. A robbanás sikerrel járt.

. . . hogy a kanári madarakat a Kanári szigetekről nevezték el, ahonnan származnak. De a Kanári szigetek latin eredetű neve nem madarat jelent, hanem kutyát: Canis. Ennek pedig történeti magyarázata az, hogy Juba, Mauretania királya, 40 évvel Krisztus születése előtt a szigeten járt és sok kutyát vitt magával.

. . . hogy Gibraltár sziklahegye 1439 láb magas.

. . . hogy a régi Egyiptomban imádták a káposztát.

. . . hogy Egyesült Államok vannak Amerika mindkét részében: északon az Amerikai Egyesült Államok, United States, délen pedig a Mexicoi, Brazíliai és Venezuélai Egyesült Államok (Estados Unidas).

. . . hogy az amerikai elnökök közül Tylernek volt legnagyobb családja: 7-7 gyermeke két feleségtől.

. . . hogy Amerika népe egyre magasodik, az amerikai férfiak és nők testmagassága 15-évenkint 1 inccsel növekszik.

. . . hogy Florida államnak 3751 mérföld hosszú tengerpartja van.

. . . hogy a gizehi piramis 488 láb magas.

. . . hogy az üres és összehuzódott gyomor nem nagyobb, mint az ember hüvelykujja.

DRÁGA TAXI

OAKLAND, Cal. — Raymond F. Gilbert waukegani (111.) taxisoff őr meséli:

— Odajött hozzám egy elegáns, már nem egészen fiatal hölgy, úgy nézett ki mint egy milliomosnő. Azt mondja, vigyen el engem Oaklandba. Kérdem, a californiai Oaklandba? Igen, Californiába, Oaklandba. O. K., mondom, és már indultunk is Oakland felé.

Oaklandban a soffőr nem ismerte ki magát, hát elment a rendőrségre és kérdezte, hol kaphat a közelben jó szállást. És elmondta a kalandját is. Hogy ki volt az utasa, azt nem árulta el, de abból nem csinált titkot, hogy 1350 dollár vitéldijat kapott a hölgytói, aki nemcsak úgy nézett ki mint egy mililomosnő, hanem tényleg az is volt. Az egy és másfél dolláros viteldijak után jól esett Raymond F. Gilbert soffőrnek zsebrevágni egy 1350 dolláros viteldijat. Ilyen utasról ezer meg ezer taxisoffőr álmodik, de alig ezer közül egynek jut, mondta ünnepélyesen komoly hangon a szerencsés soffőr.

NEM NEVETŐ ÖRÖKÖSÖK

CHICAGO, 111. — Mrs. Alice Bourge, egy nemrég elhunyt gazdag papirgyáros özvegye, 500,000 dollárt hagyott két állatvédő egyesületre és 23,500 dollárt kisebb összegekben húsz rokonának és barátjának.

A SZIVAROZÓ MADÁR FELGYÚJTOTT EGY HÁZAT

CAMBRIDGE, O. — Mrs. Ulric Warne emletes háza leégett. A tűzoltók azt mondják, a tüzet egy rigó okozta, amely égő szivarcsutkát vitt a fészkébe.

AZOK A NŐK

NESZE NEKEDI ■

Ladies and gentlemen! Nézzék meg jól ezt a képet, mert ebből megtanulhatják, hogyan pofoz egy lady és hogyan fogadja egy hölgy pofonját egy igazi gentleman. A hölgy Sandra Giles, model, mégpedig gyönyörű model. Éppen azért, mert szép alakja van, őt festtette meg egy lasvegasi hotel mint Lady Chance, szerencsej átékosok angyalát, amint egy játékasztalon hever és mindkét kezében százdollárosokat tart. A festmény, melyet Philip Laval festőművész készített, nagyon szépen sikerült, mégis nagy hibát talált benne a szőke szépség: a képen eltűnt az úszónadrágja . . . Sandra nem hive a meztelenség kultuszának s ezért, mint a képen látható, cuppanó csók helyett csattanó pofont kent a mester arcára. A festő, kifogástalan gentleman, összetett kezekkel fogadta az inzultust; még a látszatát is kerülni akarta annak, hogy akár csak egy pillanatig is visszaütésre ragadtatná el magát.

A legdrágább

Alfred Polgártól, a nemrég elhunyt osztrák Írótól származik ez a mély humanizmusról tanúskodó írás:

Háború volt.

Az őrmester mondta:

— Mit érdekel engem egy gyalogos, ha a rajt megmenthetem.

A kapitány mondta:

— Mit érdekel egy raj, ha a századot megmenthetem.

Az ezredes mondta:

— Mit érdekel egy század, ha a zászlóaljt megmenthetem.

A tábornok mondta:

— Mit érdekel egy zászlóalj, ha az ezredet megmenthetem.

A vezérkari főnök mondta:

— Mit érdekel egy ezred, ha a hadsereget megmenthetem.

Az államfő mondta:

— Mit érdekel a hadsereg, ha az országot megmenthetem

A Népszövetség titkára mondta:

— Mit érdekel egy ország, ha az egész világot megmenthetem.

Az Isten mondta:

— Mit érdekel a világ, ha a

világmindenséget megmenthetem. j

De egy anya ezt mondta:

— Mit érdekel engem a világ, ha a harctéren lévő fiamat megmenthetem . . .

SÚLYOS AFFÉR

A detroiti Ford gyárban egy előmunkás állítólag meglökött egy munkást. Emiatt több mint száz munkás két napra abbahagyta a munkát. A vállalat 104 munkást három naptól négy hétig terjedő időre “letett”.

S