A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-01 / 22. szám
2-IK. OLDAL A JŐ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerrjr 1-5028 «dgpfc. 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: i-gy évre_________________$6.00 One Year ________________$6.00 E'él évre _________________$3.50 Half Year________________S3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, t879. postaszolgálat Az úgynevezett régi jó időkben gyakran csodálkoztak az emberek, ha tengerentúlról levelet kaptak, amely alig 1 hét alatt ért a címzetthez. Később, a repülőpósta 4—5 napra rövidítette le ezt az időt. Mit szólnának ezeík az álmélkodck, ha a legújabb gyorspostáról értesülnek? A nyugatnémet kormány rakétalövegeket készít és ezekkel fogja a leveleket Amerikába továbbítani. Két óra alatt ér majd egy ilyen rakéta-levél Berlinből New Yorkba. Azok, akik azt mondják, hogy a gyorsaság nem boszorkányság, erre nyilván meghökkennek, mert ami sok, az sok. De a modern technka nem ismeri a lehetetlent. Az atomkorszakban 'élünk és így már semmin sem illik csodálkozni. Egy világhírű angol fizikus azt mondotta, hogy tulajdonképen semmi szükség a mai kényelmetlen, körülményes utazgatásokra. Aki Amerikából Indiába akar eljutni, annak repülőgépre, vagy hajira keli ülnie, hogy költséges, fárasztó, valamint kockázatos utón eljusson a végállomásra. Nos, jósolja a fizikus, nincs messze az idő, amikor az ember olyan sebesen érkezik majd a világ bármely részébe, mint a szikratávíró, vagy a rádió elektromos hullámai. A professzor nem ivott, amikor e kijelentést tette. Elméletben valóban lehetséges a kísérteties idea megvalósítása. Mint tudjuk, minden élő és holt anyagot atomjaira, a test legkisebb részeibe lehet bontani. Különleges elektromos géppel ezeket az atomokat fogják majd továbbítani, akárcsak ma a hangot, fényt. Horiiibág^i emlék Magyar táj millió év előtt a régi jé időkből Irta: ECSED1 ISTVÁN A PUSZTA VÁNDORNOKA Rimóczi Lajos, a Hortobágy puszta vánldordalnoka, aki 33 éve muzsikálja saját gyártmányú dalait pásztornak, betyárnak, grófnak és hercegnek is, megjelent az ünnepélyen. Öreg ember már. Nem cigány, igazi kun típus. Szegény ember. Se országa, se hazája. Az orzságuton hál. Be-be néz a hortobágyi csárdába és ha néhanéha hangos, neki is jut valami. Ütött-kopott hegedűjével most is ott settenkedik. A jutalomból -— bár programon kívül — neki is jutott 400 korona. A vacsorán szintén megjelenik. A banda, hallgat, előáll ő és búbánatosan énekli a régi nótáit: Debrecennek van egy vize, Kinek Hortobágy a neve. Arra van egy kőhid rakva: Kilenc lyukra van állítva... A jövő utasát betUljfriáji. evv fülkébe éshekau-csöljak a "Dontó áramot”. Izekre szedve, másodpercek alatt ér majd a “felvevő” állomásra, ahol ugyanilyen boszorkányos masina állítja majd össze az atomokat ismét — emberré. Ez persze csak tréfa, tudományos tréfa. De évezredek teltek el, amíg ilyen tréfára megérett a technika és az emberiség. FADEJEV REGÉNYE Hangja erősen romlott. Sokszor hamisan énekel, de ilyenkor hamisan is játszik hozzá. Muzsikált ő iRózsa Sándornak, Dobos Gábor “futóbetyárnak.” Kedves nótája volt: Nem loptam én életembe': Csak egy csikót Debrecenbe. Azon hajtottam hat tinót. Mind a hat daruszőrü vét. Elhajtottam Kecskemétre, Nigyet eladtam belőle. Kettőt adtam a bírónak: Az én kiszabaditómnak . . . A cigány vidám csárdást húz, a párok táncra perdülnek. Az öreg pásztorok is felállanak táncolni. Nem feleségeikkel, hiszen “a n:. 0 ,k kenyerét otthon is megtalálják”, mint mondani szokták, hanem régi jó gazda egy-egy családtagját meghívják. Az öreg Fülöp János fáradhatatlan a táncban. Nem tanította senki emberfia. A puszták királynőjétől, a délibábtól tanult táncolni, mégis táncmester lett belőle. Hetvenegy évvel a vállán olyan szépen, ritmikusan táncol, hogy mindenki megbámulja. Csodálatos frissen ropogtatja a gyorscsárdást az az ember, aki hivatásánál fogva egész életén keresztül lassan járt. Komolyan táncol, néha oldalt kacsint. Látszik, hogy valamikor volt ő is valami . . . AZ ELSŐ MAGYAR GULYÁSBÁL tűk, felkoncoltuk és nagy bográcsokban megfőztük a vem légeknek. A beléptidij 1 forint volt. Rengeteg nép gyűlt össze. Ott volt a főispán Degenfeld gróf sok megyei úrral, Simonffy Imre polgármester a városi urakkal, a környékből sok gróf és követ, még Pestről is sokan eljöttek. Annyian voltéi:, majd leverték egymás csípőjét. Este hét órakor Szüts Mihály városgazda négyünket: engem, József ecsémet, mint gulyás számadókat, Olajos János és Harsányi János csikósokat szépen, akkurátosan felöltözve a szálló közepére vitt és körülvezetett. Volt bámulás és nézegetés. Ezután mi négyen megkezdtük a táncot. A rengeteg nép alig tudott mozogni. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásáj val esztendők óta folyik Szabolcs-Szatmár megyében azoknak a lápoknak és érd őré széknek átkutatása, melyek a tudósok megállapítása szerint jégkorszaki, tehát egymillió éves növény- és állatmaradványokat őriznek. Rovarévő növény A természetvédelmi területté nyilvánított Bátorliget és a közelében elterülő Nyirestó, Báb-tava, valamint Zsid-tava és a Navat-patak lápja elhagyott folyómedret tölt ki, sürü erdő borítja, altalaja finom, szürkéskék agyag, amely fölött vízzel dúsan átitatott tőzeg helyezkedik el. Ennek a tőzegnek hütő hatása őrizte meg a kiimát jégkorszaki állapotában és ez a kiima őrizte meg az ősi növényzetet a jelenkor számára. A Zsid-tava ősi égerrel és babérfüzérrel benőtt zsombékosában előtűnt bíborvörös virágaival a tőzegeper, a jégkorszak maradványnövénye, sok más ritka északi és magashegyvidéki fajtával együtt. A ibátorligeti és ia környéki láperdőkben felfedezték az Alföld ősi növényzetének újabb maradványát, a tőzegmohalápot. A lápot sűrűn lepi el a hüvelyes és a gyapjas sás. Összepézünk, Rimtj;zi fejét magasra emelve, szemét behunyja: még nagyobb tüz'zel jaísza tovább ezt a betyárballadát. Ő érti és érzi a súlyát, sokat látott 33 év alatt. MULATNAK A PUSZTÁN Nem sok pohárköszöntő hangzott. Mindenki lelkében ünnepelt a természet nagy templomában, a puszta közepén. A hangulat emelkedett. Ilyen is volt ezelőtt sok esztendővel Debreceniben. Szünet közben tudom meg az öreg Fülöp Jánostól, mert a krónika nem jegyezte fel. Fényes bál volt. Az öreg félrevonul. Mellém ül. A gyenge tüzfónynél magyarázza nagy buzgalommal a régi szép időket. — Huszonketten állottunk össze hortobágyi gulyások, csikósok. Rendező Kardos János ökör csordás volt. Én, József ecsém, Olajos János és Harsányi János esikószámadók voltunk a táncmesterek és hívogatok. A bál 1884 télivásár hetib^volt a Koronafogadó sz^Äb-an. Azóta az is eltynt^^^lhnet utcáról” i öze':: .VáM áz itélőtáb" A bál záiffkörü volt, csak meghivottak vehettek részt. Úgy kezdődött, hogy “kitüntetést” mutassunk, egy nagyon szép ökröt megvettünk, felpántlikáztuk és felcsengőztük. Két bojtár pedig a nagyutcákon vezetgette. A bál napján megöltük, ímegnyuz-Néhány évvel ezelőtt Amerika kormánya egy irók által rendezett nemzetközi konferencián szívesen látta vendégül a szovjet irók egyik jeles képviselőjét, Alexander Fadejevet. Mert szabad országban az az elv, hogy hallgassuk meg a másik felet is. Fadejev itt rettenetes hévvel kikelt a korrupt kapitalista irodalom ellen, olyanokat mondott, hogy a ikapitalisfa országokban az Íróiknak azt kell irmok, amit a nagy ipari és üzleti vállalatok 'diktálnak stfo. Nem úgy szovjetben. Ott az irók szabadon Írhatják meg azt, amit akarnak, senkisem dirigálja őket. A szovjet irodalmi szabadságot a nagy Sztálin biztosítja, védelmezi, stb. Most divatba, sőt parancsba jött, hogy mindaz, ámít Fadejev akkor az irás sztálini szabadságáról mondott, hazugság volt. Mit szól ehhez most Fadejev, a sztálini korszak nagy szovjet Írója? Nem szólt semmit. Vette a pisztolyát és agyonlőtte magát. Úgy fejezte be az életét, mint egy regényhős, aki ráeszmélt arra, hogy egész élete, egész működése hamisság volt. A Jé Pásztor Verses Krónikája HIT, TUDÁS, SZERETET . Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ ÁLDOTT TERMŐFÖLDÖN buzakalásstenger: közéig a nyár, újra arat majd az ember. A gyümölcs is érik már a terhes ágin s szemeink legelnek már a gyümölcstálon, Veteményes kertek: mint a duzzadt emlő s venyigén a fürtöt ringatja a szellő. Ember verejtéke s a nyár mosolygása kerül hamarosan boldog aratásra. Az ember a földbe nem vetett hiába s uj dollár kerül majd a ládafiába. Jaj, mi is vetettünk ... de csak egyre várunk: mikor lesz majd boldog magyar aratásink? ELKÉSETT DICSHIMNUSZ Lányi Sarolta, a magyar szovjet demokrácia jeles költője irt egy szép verset a nagy Sztálinról, de jobb ha túrót csomagol a kéziratába. Merthogy ilyen sorok vannak abban a versben: A bölcsesége mint egy Bach fuga Elnyugtatott s felpezsdített. Bölcsesége jó volt és jós volt. Apámnak éreztem őt S magam neim hontalannak. Hazát ígért nekem Szava: Az én kicsiny hazáimat s minden dolgozóik Világgá kitágult hazáját. FÉNYLŐ ÉGISZÖVET: hit, tudás, szeetet: szivtam-e lelkembe belőled eleget? Mit elmém már oly rég mindhiába kulit: megmutatjátok-e Ég felé az utat? Mert hiába járnék avagy botorkálnék ha égi ösvényre végül nem találnék. Hiába ülnék fel cifrahintós bakra, hogyha nem hallgatnék az égi szavakrs. Hej pedig az ember hányszor megbolodiil az édesen csengő bűnös csábszavaktul. S ahelyett, hogy égi fényt, kegyelmet urnánk: bűnről, kárhozatból van megvetve pánánk. Lányi Sarolta most már tudja, mert 'megmondta neki az, uj Sztálin, hogy milyen nagy gazember volt a régi Sztálin. EZER MAGYAR EGYLET van Ameriában s legalább kétezer piknik van egy nyáran. Hej, elárvult népünk mily boldog lehefee, ha a piknik egyben kultúrát jelentne. De az eszem-iszom, hangos dinom-dánin csillogó sallang csak úri lószerszámon Sok elrontott gyomor és sörtavak árá szélkakas sem rikkant a kultúra várán Ha piknikekből tiz percent “lemenne” s ami lement mindig kultúrára menne akkor kultúránk már olyan fényes vola, hogy Isten is áldón reánk mosolyogna. Mig a tánc folyt, társaink megfőzték az ökröt. Bort is vettünk ihozzá, 1500 literes hordóval. A hortobágyi intézőbizottság mindennel kisegített 'bennünket. Éjfélkor volt a vacsora. A nagy ’bogrács Ihust behozták a szálló közepére. Az urak, a főispán, alispán, polgármester, a városi tanács részére kis bográcsokba raktunk. Mindenki jóllakott és ivott rá. Azután behoztunk egy nagy facsolbánt és ivó mar'hatülköket és a csobánból vizet töltögettünk a tülkökbe, mindenki ivott a tülkökből, még ha nem kellett is, egy kortyot. A nők részére 4 mázsa almát vettünk. A batyuzás végeztéim Jl^rtott a tánc. Mindenki kitartott. Jól sikerült a bál, mert mikor kifizettük a költségeket, a 22 báltartó pásztor egyenként 52 forintot kapott . . . Régi, szép idő volt, azóta nem ismételték meg. A tűz alig pislog, a pásztorok sziluettéi látszanak. Közelben vig zene szól, fiatal párok járják a csárdást. Mi is elvegyülünk a mulatozóík közt A HAJNAL HASAD. VÉGE A NÓTÁNAK A hajnal felhasad. A kakas ritkábban ébreszt. Megmozdul a puszta élete. A barmok az állásön mozdulnak, a város csikóit most ereszti ki a csikós. Gyönyörű kép a távolból. A. keleti ég kigyul. A nap vörösréz korongját most tolják fel az égi szentek, hogy tüzes szekerén napi útjára induljon. A szekerek előállanak. A gazdák felpakkclnak és gyors lovaikkal eltűnnek 'az ut porában a távolról sötétlő tanyák felé. A pásztorok lovon és gyalog hazaindulnak. Még szól a zene. De ime, feltűnik a távolban a füstölgő vonat. Még egy nóta s a vonat fütyülése elnémít mindent. A szép vasárnap reggelen visszatérünk az éhes, bajos, gondterhes városba. Erről a kutatási területről került elő az Alföldön már régen kipusztultnak hitt kereklevelü, rovarevő harmatfü. Az erdők átkutatása során kiderült, hogy ez a hegyvidéki lápréteg olyan ritka növényeket rejt a mélyén, mint a ligeti szellőrózsa, a fehérvirágú gombernyő, a szártalan kankalin, az erdei nőszirom és a kárpáti sáfrányok. Harminc, eddig ismeretlen állatfajta A jégkorszakbeli növények felkutatása mellett szüntelenül folyt az állatvilág itt fellelhető őselemeinek feltárása is. A kutatások folyamán a bátorligeti természetvédelmi területen összesen 4653 állatfajtát sikerült kimutatni, ezek közül 30 fajtát eddig egyáltalán nem ismert a tudomány, 197 állatfajta pedig Magyarország területén volt eddig ismeretlen. Ezek az ősi fajták fényt vetnek Bátorliget mai állatvilágának keletkezésére is. A most talált maradványfajok sokfélesége eképpen lehetővé teszi, hogy a Nyírség és ezzel a Nagy Magyar Alföld történetét az elmúlt, kereken egymillió Ívben, majdnem lépésről lépésre kövessük . í-V > ' •V-'" 900,000 évvel ezelőtt Nem volt orvos, mégis operált MINNEPOLIS — Minnesota állaim különböző börtöneiben nyolc éven át mint sebész működött, több mint 7 ezer gyomor-, vakbél ,s golyva-operációt végzett egy gyakorlott sebész, akinek azonban nem volt orvosi diplomája. Davis Stern rövid ideig járt a new yorki orvosi egyetemre, de nem fejezte be tanulmányait s maga adományozta magának a doktori titulust. 35 éve annak, hogy a Minnesota állami fogházak sebészorvosává nevezték ki “Dr. Davis Stern” és most már neon lehetett felderíteni. A Harmadkorban Közép-Európában és igy a magyar Alföldön is trópusi, illetőleg szubtrópusi állatvilág uralkodott. Amikor a Harmadkor végén, 900 ezer esztendővel ezelőtt, beköszöntött a jégkorszak, akkor ez az állatvilág részben kipusztult, részben d'í felé szorult. Csak igen kevés fajta tudott megfelelő életkörülmények között eredeti lakóhelyén megmaradni. Ezek közé tartozik a Bátorligeten kimutatott két bogárfajta és egy pókfajta. A trópusi állatvilág helyébe északeurópai állatvilág lépett, amely bírta a hideget és kedvelte a nedvességet. Bátorligeten 8 bogárfajta mellett különféle pók-, csiga- és egyéb állatfaj képviseli ezt az északeurópai faunát. Mintegy húszezer évvel ezelőtt eltűntek, visszahúzódtak a jégárak és az Alföldön addig uralkodó száraz-hideg éghajlatot nedvesebb éghajlat váltotta fel. Ekkor vándoroltak be a Nyírségbe Kelet felől az úgynevezett pontusi állatvilágnak az erdős sztyeppékre jellemző fajai. Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat hirtelen száraz-melegre fordult. Ennek a kétféle éghajlatnak igen sok állatmaradványa él ma is Bátorligeten. Az alföldi erdők születése Hétezer évvel ezelőtt a Nyírség fokozatosan erdősödni kezdett, ekkor Dél felől hatoltak fel a Földközi-tenger vidékére jellemző, úgynevezett mediterrán állatfajok. Ezek is megtalálhatók ma Bátorligeten. Az Alföld erdősödése egyre nagyobb arányokban folytatódott s mintegy ötezer esztendővel ezelőtt az éghajlat hűvösebbre, nedvesebbre fordult. A bíikkerdők elborították az Alföldet és ekkor a magasabb hegységeket boritó erdőkből lehuzódtak, a Nyírségre a hegyvidéki erdőlakó állatfajok. A “bükk-korszak” után az erdők lassan visszahúzódtak az Alföldről és ezekben az időkben az ember már tervszerűen hódit el földet az erdőkből, kiszárítja a mocsarakat és igyekszik az egykori vadont termőfölddé átalakítani. Az erdők pusztulásával visszahúzódtak a hegyvidéki állatfajták is, csupán itt, a bátorligeti területen maradtak meg. Ez lehetővé teszi, hogy az Alföld történetét most egymillió évre visszamenőleg élő növény- és állatmaradványok alapján áttekinthessük és tudományosan feldolgozhassuk. hogyan történt ez. Tény az, hogy megtörtént. 'Stern egy évi börtönbüntetést kapott, de felfüggesztve azzal a feltétellel, 'hogy nemfog többé orvosolni, operálni. Bizony nem fog a 69 éves Davis Stern operálni, ellenkezőleg, őt fogják New Yorkban megoperálni — rák ellen.
