A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 2. szám

SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYESY MIHÁLY — Úgy látom titkolództok. Mit mond az orvos? — Légy nyugodt, nem annyira veszedelmes, mint inkább különös betegség lepett meg, melyet az orvos álomkórságnak mond. — Én tehát két napig aludtam? — Úgy van. Kezdetiben kétségbe voltunk esve, az orvos azonban megnyugtatott bennünket. Elemér láthatólag megnyugodott! — Tehát csak álomkórság, — mondá. — De ér­zem, hogy ennek most már vége. Most felkelek. — Rosszul teszed, Elemér. Jobb lenne ezzel nem sietni, hanem bevárni, míg megerősödő'!. — Nem, nem, — intett kezével Elemér. — To­vább már nem maradok az ágyban. Elég volt két napig. — Talán jó lenne erősítő csöppeket bevenni, Elemér. — Semmit sem veszek be. Ugyan minek? Elég erősnek érzem magam. Küldjétek ide nekem Györ­gyöt. — Ne kívánd ezt Elemér, a fiú beteg. — Dehogy beteg. Az előbb volt itt s láttam, hogy nincsen semmi baja. Csak hadd jöjjön ide. Nem használt semmi ellenvetés, Györgyöt ide kellett hivatni. Etelka elfojtott haraggal távozott. Ö is átkozta magában a sorsot, mely egyszerre ellensé­gükké szegődött. Nemsokára megjelent György, ura szobájában. — Gyuri, — szólalt meg Elemér bizalmasan, — igaz, hogy álomkórságban feküdtem? — Igaz, nagyságos ur. Majthényi doktor ur is mondotta. — Ah, tehát itt volt? — Igen. Én hívtam őt ide. Hej, nagyságos ur, de sok történt ezalatt a két nap alatt. — Bizonyára megkísértették Ilonkát. — Oh, még többet is tettek. De hála az égnek, eddig nincs semmi baj. Aztán részletesen elbeszélte az eseményeket. Mig ők fent beszélgettek, azalatt a méltsóágos asz­­szony leányával a kert árnyas utain sétálgatva, szin­tén élénk eszmecserébe voltak merülve. Afölött ta­nakodtak, hogy miképpen fogják elhárítani maguk­ról a fenyegető veszedelmet. Átlátták, hogy György ellen most már nem lép­hetnek fel, ez pedig csupa bosszúból is mindent, amit. tud, fel fog fedni ura előtt. János még mindig nem érkezett haza. Lehet, hogy a kocsiról való lóugrása rosszul sikerült s ösz­­szetörve talán még az utlszéli árkok; egyikében fek­szik. Vagy meglehet, hogy a terv meghiúsulta miatt nem mer haza jönni. Hát bizony jobban is teszi, ha nem jön. Midőn a két hölgy a kertből az udvarra érkezett, látták, hogy egy kocsi már indulásra készen áll. — Ki akar kikocsizni? — kérdé a nagyasszony. — Elemér ur — lön a válasz. Lorántffyné arca elborult, de nem szólt semmit. Csak később tette azt a megjegyzést leánya előtt, hogy Elemér utjának célja a patakmalom. — Ezt meg f ogjuk tudni, — válaszolt Etelka. — Kémeink értesíteni fognak bennünket. A kastélyba lépve, a folyosón Elemérrel talál­koztak, ki Györgyre támaszkodva, kifelé ment. Lo­rántffyné rögtön útját állotta: — Ugyan Elemér, miért nem maradtál még az ágyban? — Nem lehet, anyám. Nem bírom ki tovább f szobai levegőt. — Appropos! — tette hozzá némi gúnnyal — köszönöm, hogy Ilonkát oly szívesen fogadtad. A méltóságos asszony erre kesernyésen igy szólt — És most bizonyára őt akarod meglátogatni A legelső látogatás az övé és nem is az enyém. — A tegnapi veszedelem után el nem mulaszt­hatom meglátogatni jegyesemet, — válaszolt Eleméi s eltökélten folytatta útját. A nagyasszony Ösisizeszoritotta ökletit s igy né zett utána. Útközben György még részletesebben be szélt el mindent. Elemér megdöbbenéssel hallgatta s igy szólt a végén: — Mindent összevéve, kénytelen vagyok átlát ni, hogy ezek az események mind tervszerűen lettel előkészítve.’ Az ellened intézett merénylet, az én be tegségem, a tegnapi kocsizás, mind-mind arra irá •nyúlt, hogy Ilonkát elválasszák tőlem. Sajnos, azon ban, hogy csak az egyikben lehet valamit tenni. A: ellened intézett merényletet magam fogom a rendőr ség tudomására juttatni. — Köszönöm, nagyságos ur, — viszonzá György — Nagy kár, hogy már nincs nálam a tőr, mely talár a tettes nyomára vezethet. — Majd elkérem anyámtól, — jelenté ki Ele­mér. — A másik pedig, amit tenni fogok, az lesz hogy Ilonkával a lehető leggyorsabban megesküszöm. á jÖ f-uk. ÓIVAL Meg vagyok -győződve, hogy a bevégzett tények előtt ellenfelei lerakják a fegyvert. — Ki tudja, — mondá György sajátszerü arcki­fejezéssel. — Én az ellenkezőről vagyok meggyőződ­ve. A tegnapi baleset nekem látszik igazat adni. Elemér kérdő pillantást vetett rá. — Gyuri, — mondá majdnem rosszalólag —, te úgy beszélsz, mintha anyámnak része lenne a teg­napi balesetben. — Bocsásson meg, nagyságos ur, de ama körül­mény, hogy éppen azt a két lovat választotta, nagyon gyanús előttem. — Ez igaz, de azért rendelték oda kocsisnak Já­nost, kinek erős karját már én is kipróbáltam. Én is bíztam volna benne, hát még anyám. — Meglehet, nagyságos ur, de már én csak se­hogy se tudok ebbe belenyugodni. Elemér megdöbbenve nézett rá. — Tudod-e Gyuri, hogy tulajdonkép mit mon­dasz te ezzel. Tudatával birsz-e annak, hogy mily szörnyű gyanút akarsz bennem kelteni János ellen? — Tudom, nagyságos ur. Átlátom a gyanúsítás rettenetes voltát, de nem bírom kivetni magamból. És mit tettek velem is. Minden áron el akartak en­gem küldeni, sőt csúfosan elűzni a háztól. És miért? Csak azért, mert hü szolgája vagyok, nem az ő párt­jukon állok, hanem az uramnak s választottja tekin­tetében nagyságos űré. Bünül rótták fel nekem, hogy a nagyságos ur váratlan megbetegedését Ilonka kis­asszonynak tudtára adtam. Elemér hallgatott. A hü komornyik következte­téseit nem lehetett megcáfolni, de mégsem bírta ma­gába fogani a borzasztó gyanúsítást. A fiúi tisztelet iszonyodott attól, hogy tulajdon édesanyját ily sötét tettekre képesnek tartsa. Ezalatt elérték a patakmalmot. El lehet képzel­ni, hogy ott most a legnagyobb nyugtalanság uralko­dott. Ilonka elbeszélte ugyan, mily szives volt iránta a méltóságos asszony, de az öreg Gyárfás egyre csak kétkedve csóválta a fejét. Ő benne is az a gyanú tá­madt, ami Györgyben. Neki is az volt a meggyőződé se, hogy Ilonkát azért hívták fel a kastélyba, hogy őt útból eltegyék. Mint apa, szörnyű haragra lobbant s fel is -ment volna a kastélyba patáliát csinálni, ha nem tekintette volna Elemért. De mi van Elemérrel? Ez a gondolat nyugtalani­­totta őket legjobban. Ilonka egész oda volt miatta. Ekkor egyszerre felhangzott az az ismert zörej, mely egy úri fogat megérkeztét jelenté. Ilonka felfigyelt, szive meg is dobbant, de még várakozó állást foglalt, mert talán csak György érkezett meg, vagy talán ép­pen a méltóságos asszony. Azonban mily határtalan lett öröme, midőn a következő percben Elemért pillantotta meg. Kitörő öröimsikollyal rohant is mindjárt hozzá s keblére dob­ta magát. — Drága Elemérem! •— Édes Ilonkám! Egy percig néma elragadtatásban tartották egy­órást átkarolva. — Oh, csakhogy meggyógyultál, — szólt Ilonka. — Meg, — felelt Elemér szinte szomorúan. — Hol vannak szüleid? Ilonka megdöbbenve nézett rá, komorsága ki­mondhatatlanul rosszul esett neki s kivonta magát Elemér karáaiból.-— Miért vagy oly komor, Elemér? — kérdé. — Tálán még nem érzed magad egészen jól? — Testileg -már semmi bajom sincsen. — Rossz hangulatomnak más oka van. Ilonka megijedt és szinte félrehúz ód ott tőle. Most meg Elemér volt meglepetve. — Ilonkám, mit jelent ez? — kérdé. — Miért szomoritasz még te is. Oly -busán mondta ezt, hogy Ilonka megragadta kezét. — Bocsáss meg, Elemér, — mondá. — Átlátom, hogy dőre vagyok. De egy igen rossz sejtelem fogott el. — Mi lenne az? — Hagyjuk, Elemér. Nem jó ezt bolygatni. Eleimér elszomorodott. — Úgy látszik, végkép el akarsz keseríteni, — mondá kedvetlenül. — Ugyan mivel érdemeltem meg ezt? Ilonka megbánta szavait s megszorítva Elemér cezét, igy szólt: — Vedd úgy, mintha semmit se mondtam volna. Oh, hogy is gondolhatod, hogy én keseríteni rikarlaik. Elég, hogy engemet sújtott le az a gondolat, minek bántson még téged is. Elemér most igen komolyan nézett Ilonkára. — Kedvesem, — úgymond —, hogy gondolatai­­lat nem akarod közölni velem, ez bizalomhiányra mutat, és ahol bizalom nincs, ott szerelem sem lehet. E szókra Ilonka szeme könnybelábadt. — Oh Istenem, — mondá. — Most meg én kér­dem, hogy mivel érdemeltem meg ezt. Elemér átkarolta Ilonkát s igy szólt: — Ejtsük hát el ezt a tárgyat. Minek keserítjük sgymást, -holott a jelenlegi sulyo-s körülmények kö­pött arra vagyunk utalva, hogy vigasztaljuk egymást. (Folytatjuk) Felső képünk a haditengerészet uj jet repülőgépét, a Seastart ábrázolja. Alul: a “Honest John” nevű ra­kétát lövik ki egy európai amerikai bázison. MICHIGAN ÁLLAMI ésTOLEDOl HÍREK (isztok István LAPKÉP VISELŐ 1053 Goddard, Wyandolí*. Mich. AV 2-3979 Iroda: >35 S. West ind, ^.e.reit 17, Mich Osztok IzivAn HALÁLOZÁS KALAMAZOO, Mich.—Bod­nár Balázsné szül. Hegedűs Katalin 1955 december 16-án d. u. 6-kor rövid betegeskedés után 62 éves korában jobblét­re szenderült. Temetése december 19-én hétfőn d. u. volt a kalamozooi magyarság nagy részvéte mel­lett. Az elhunyt 1893 február 16- án született Tiszabercelen, Szabolcs megyében, 43 évvel ezelőtt jött iki Amerikába. Kalamazooban 1917 óta la­kott egészen halála napjáig. A kalamazooi magyarság nagy része igazi keresztény lelkü­letű jóltevőjét vesztette el ben­ne, mert, amint az Ige mond­ja, szerte járt és jót cseleke­dett, akivel csak tehette. A ka­­lamazooi magyarok közül na­gyon soknak segítettek úgy anyagilag, mint erkölcsileg a megboldogult és a férje. GYÁSZ J ELENTÉS Mélyen megszomorodott szívvel jelentjük,- hogy a hűséges, szerető feleséget, kedves testvért, sógornőt, keresztanyát és feledhetetlen jóbarátunkat BODNÁR BALÁZSNÉ született: HEGEDŰS KATALINT áldásos életének 63-ik évében, boldog házasságának 45-ik évében, 1955 december 13-án, pénteken haza­hívta az Ur. Kedves halottunkat december 19-én .hétfőn, a kalamazooi Joldersma-Klein temetkezési vállalat ká­polnájából kisértük ki örök nyugvóhelyére, a kala­mazooi Mt. Ever-Rest Memorial Park temetőbe, a kalamazooi magyarság nagy részvéte mellett. A temetési szertartást Nt. Attila Tivadar és Nt. Sebestyén Pál lelkipásztorok végezték, református szentegyházunk szertartása szerint. Halottvivök voltak: Id. Dalia József, id. Bodnár István, Bodnár János, Bodnár Ferenc, Herman Ma­son s Mikié Mihály. Tiszteletbeli halottvivők voltak: Szakács Sándor­­né, Megyesi Jánosné, id. Héjjas Tiborné, dr. Endrei Arisztidné, Virasztek Pálné és Papp Miklósné. Az elhunyt 1893 február 16-án született Tisza­bercelen, Szabolcs megyében, 43 évvel ezelőtt jött ki Amerikába. Kalamazooban 1917 év óta lakott, ahol magyar testvéreinek igazi keresztyén lélekkel j ól­tevője volt. Utolsó lakcíme 1022 Vassar Dr., Kala­mazoo, Mich. volt. Anyyal voltál a földön. leyyen áldott az emléked és nyuyodj békében! Megtört lelkű férje: Bodnár W. Balázs, nó'vére Kapocska Lászlóné, szül. Hegedűs Veronka, fivérei: Hegedűs Balázs és Hegedűs Sándor az óhazában, só­gorai, sógornő'! keresztgyermekei, jóbarátai és nagy­számú rokonsága az Egyesült Államokban és az ó­­hazában. köszönetnyilvánítás Ezúton mondok hálás szívvel köszönetét mindazoknak, akik hűséges, feledhetetlen feleségem betegsége alatt megláto­gattak és vigasztaltak, halála alkalmával fájdalmamat eny­híteni igyekeztek, részvétüket kifejezték, halottvivők voltak, ravatalára virágokat helyeztek, virágmegváltás címén em­lékére kegyes célokra adakoztak, temetésén megjelentek, autóikat a temetési menet rendelkezésére bocsátották és drá­ga halottunkat utolsó utján elkísérték örök nyugvóhelyére. Nagy szeretettel mondok köszönetét fivéremnek és az ő áldott lelkű feleségének, akik igaz testvéri szeretettel ál­lottak mellettem a megpróbáltatás nehéz napjaiban, kereszt­­leányomnak Novalszky Clearancené, szül. Megyesi Elvirá­nak és ifj. Csiszár Gábornénak, akik a kórházban mellette voltak és ápolták őt utolsó napjaiban, Nt. Attila Tivadar és Nt. Sebestyén Pál lelkipásztoroknak, akik betegsége alatt otthon és a kórházban meglátogatták őt és a temetési szer­tartást végezték, Joldersma-Klein temetkezési vállalkozók, nak, akik. a temetést kegyeletesem rendezték és özv. Szilágyi •Józsefnénak, aki betegen, 90 éves kora ellenére, a nagy téli hidegben drága feleségemet utolsó'útjára, egészen a temetőbe, elkísérte. Kalamazoo, Mich., 1955 december 26-án. BODNÁR W. BALÁZS ÄZ IDŐ ... Az idő gyógyítja, gyógyítja az ember sebeit ... a társada­lom sebeit is — legalábbis Oliver J. Carter san francis­coi bíró nézete szerint. W. C. Johnson 63 éves em­ber állt előtte, aki egy előke­lő chicagói klubnak volt ré­gebben a tagja és klubtársai­tól 100,000 dollárt csalt ki. Ez kilenc év előtt történt. Ak­kor Johnson eltűnt és most, amikor San Mateo californiai városban ráakadlak, megál­lapítást nyert, hogy azóta, ki­lenc éven át, becsületes mun­kával kereste meg a kenye­rét, mint egy lovaglóiskola vezetője. Ezért — csakis ezért — Car­eer biró úgy vélte, hogy ez az ember nem börtönbe való; :sak felfüggesztett szabadság­­vesztés büntetést szabott ki. BUCKEYE JEWELERS’ BRILLIÁN SOK, ÓRAK ÉKSZEREK, EZÜSTÖK KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 BUCKEYE RD. CLEVELAND 20, OHIO Tel: RA 1-0584 Festék - Falpair TILE - GUMI PLASZTIK — ASZFALT Konyha szekrények Faltól falig faburkolat. - Fül dó'szoba berendezések. - Fénj kép falfestmények. - Villanyos szerszámok. - Kéziszerszámok. WHITKY’S PAINT SUPPLY 31S4 W. 117 St. WI 1-2144 OPTIKUS SZOLGÁLAT Szemorvosa előíráséi gondosan és pontosan teljesítjük. Szemüvegeket javítunk, szorosabbra csinálunk. — Előirt üveget megfelelővel pótolunk L. V. PROHASKA — Magyarul PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. beszélünk. 9915 Euclid Ave., Cleveland, Ohio CE 1-4961 22580 Lake Shore Blvd. RE 1-5779 3550 Warrensville Center Rd. SK 1-0112 BAUERS AUTO RADIATOR CO. 3553 W. 25th St.. Cleveland. Oh.' SH 9-2020 Specialisták lyukas és felmelegec autó, buldózer és lapátoló radiátorokban. Hajtson be ingyen költségvetését LOVÁSZI IMRE Ház! Készítésű Kolbászok F~1 é* F-2 Stand West Side! Market House B. & L. Radiator Service Javitás e Tisztítás • Átalakítás Garantált munka! Érte megyünk, e Haza szállítjuk. 3485 W. 25th ST. FL 1-4097 “BILL” BURTON, tulajdonos York érseke, Cyril Forster Garbett 80 éves korában el­hunyt,

Next

/
Thumbnails
Contents