A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-27 / 17. szám

A Jó PÁSZTOR 3-IK OLDAL Elet a vasfüggöny mögött A kárpátaljai magyar kolhoz paradicsom A Szabad Európa Bizottság jelenti: A budapesti kormány kolle-ktivizálási propagandájában gyakran 'hivatkozik a kárpátaljai magyarságra. Emlékezetes, hogy 1950 őszén népes kárpátaljai magyar kolhoz­paraszt küldöttséget utaztatott végig az országon, akikkel a “szövetkezeti termelés felsőbbrendűségét” óhajtotta bizonyítani. Az 1955 november végén Bu­dapesten rendezett magyar-ukrán barátsági hét al­kalmából újra elővették a kárpátaljai magyarokat és több hetilapban elválhatunk hosszabb képes riporto­kat a kárpátaljai magyar kolhozokról. Ezek a ripor­tok a legmerészebb túlzásokkal a legrózsásabb szín­ben tüntetik fel a délkárpátaljai magyar nyelvterület durva erőszakkal kollektivizált mezőgazdaságának állítólag nagyszerű életét. Vonzó példaként igyekez­nek a ikolhozoisitási kampányban a magyarországi parasztság elé állítani, abban a reményben, hogy ma­gyarokról lévén szó, hatása lesz. Tény azonban, hogy minden Kárpátaljáról kiszivárgó értesülés egyönte­tűen erősiti, hogy ott a legszörnyübb viszonyok ural­kodnak. A KIS MAGYAR SZOVJET Bemutatunk néhány idézetet ezekből az írások­ból. Az Uj Világ budapesti lapban Bakó László, a legjobban ismert kárpátaljai magyar kommunista író és költő Írja “A kászonyi milliomosoknál” címmel: “Amikor reggel Zápszonyban leszállunk a vo­natról a beregi róna annyira jellegzetes tájképe tá­rai szemünk elé. Az első, ami szemünkbe ötliik, az uj kulturház épülete. Igaz, Purzás elvtárs, a Mező­­íkiaszony és Zápszony határában fekvő Engels-kolihoz elnökének helyettese szerényen csak így nevezi: klub. Dekát lehet-e egyszerűen klubnak nevezni a kultúrának azt az otthonát, ahol a nagytermen kívül kisterem és még nyolc más helyiség van a zenekar, az énekkar s a különböző műkedvelő csoportok szá­mára? Négyszázezer rabéi költséggel építi a kolhoz — magyarázza Horváth Imre, az építő-brigád vezetője. Horváth nem tőzsgyöíkeres zápszonyi ember. Ma­gyarországon, Csákváron született, ott is lakott, amíg ße nem kényszeritették Horthy hadseregébe. Az orosz fronton fogságba került, s közben annyira meg­tetszett neki a szovjet élet, hogy amikor hazaenged­ték, itt telepedett le a Szovjetuniónak ebben a kis magyar zugában. A községi szovjet alelnöke és tagja a kolhoz vezetőségének. De most menjünk Mez őkasz o-ny-ba ... A kolhoz­­tagcik most indulnak a mezőre. Kiss Béla csoportve­zető éppen most halad el csoportjával a szövetkezeti bolt előtt. Kiss Béla hibrid-kukoricája a legjobbak közé tartozik a környéken. Vetőmagját Moszkvából küldték a kolhoznak. 18 isor kukorica van egy csö­vön 55-60 szemével ... A kolhoz 171 hektárnyi sző­lőjében most folyik a szüret. 70 mázsát szüreteltek hektáronként. A szőlőt Bállá Géza, a kolhoz főpince­­mestere veszi át. A szőlő feldolgozását teljesen gé­pesítették. Kéziprést keresve sem találunk sehol. CSUDASZÉP ÉS CSUDA Jó! Bállá Géza maga bornemissza ember s meghív bennünket, mint mondja — “szerény hajlékába”. No, nem is olyan szerény ez a hajlék! Egyike annak a négyszáz pompás uj háznak, amit a kolhoz­­tagcik a szovjet kormányzat alatt építettek. Az uj házak legalább kétszobásak, “városi” bútorral, “vá­rosi” ízlés szerint berendezve. A rádió, szőnyeg, a házi könyvtár már régóta nem számit fényűzésnek. Uj házat nálunk építeni igen egyszerű dolog — ma­gyarázza Bállá Géza —, nemcsak azért, mert magas a munkaegységdijazás ... A kolhoznak saját fűrész­telepe, asztalos és lakatos műhelye van ... az építő­­brigád a kolhoztagok házát is felépiti. És mennyit is adnak egy-egy munkaegységre ? Az utóbbi években körülbelül ez volt az átlag: 2-3 kiló búza, 1-2 kiló tengeri, 1 kiló krumpli, 1-2 kiló rozs, 2-5 liter bor és 15-17 rubel pénzben. De ez csak az alapdíjazás. Orosz Pál szőlész tavaly ezenki­­vül termelési tervének túlszárnyalásáért 23,000 rubel prémiumot is- kapott . . . Ha figyelembe vesszük, hogy a kolhozban a munkaegységminimum 200 s ha még azt is meggondoljuk, hogy egy-egy családban több munkaképes felnőtt tag van, akkor igen köny­­nyü képet alkothatunk bármely kolhoztag jövedel­méről. Bakó László paradicsomi leírására még csak rá­licitál a budapesti Nők Lapjáéban megjelent riport Zsigmond Mária újságíró-nő tollából: “K-oroly Mária . . . Ötven év körüli, barázdált arcú parasztasszony. Negyven évig szolgálta a Schőnborn uraságot . . . Most kukorica, burgonya és napraforgótermesztő brigádot vezet. . . Mellén a Vö­rös Zászló Rend és a Munkaérdemrend jelvénye . . . Bűnözés a nappali szobában A televízión a bűnözés számaránya a műsorban olyan nagy, hogy a kongresszus lépéseket latolgat ellene Néhány hónap előtt, amikor egy kongresszusi bizottság az ifjúkori bűnözés okait latol­gatta, a szenátusi bizottság termében felállítottak egy te­levíziós készüléket. A bizott­ság délután 4-től este 10-ig nézte a műsorokat és meg­döbbentő felfedezést tett: a műsoroknak egy ötödrésze bű­nözéssel és erőszakkal kapcso­latos tárgyakról szól. Például: megállapították, hogy mig New Yorkban, Amerika leg­nagyobb városában egy hónap alatt átlagban 25 gyilkosság történik, a nézőik egyetlen nap alatt, ha végignézik az egész leadást, 30 gyilkosságnak le­hetnek tanúi. IFJÚSÁG ÉS TELEVÍZIÓ A bizottság meg volt rökö­­nyödve ezektől az adatoktól. A szenátorok, akik elfoglalt­ságuk miatt ritkán néznek te­levíziót — legfeljebb az őket érdeklő politikai tárgyú mű­sorokat — azt mondták, hogy a sajtóban gyakran olvasták, milyen rossz a helyzet ezen a téren a televizióban, de nem gondolták, hogy ilyen rossz. Sőt az igazság valószinüleg még rosszabb, mint a szenáto­rok sejtik. A statisztikai tény az, hogy 6-12 év közötti fia­talok átlagban heti 27 órát töltenek a televízió előtt és ez­alatt átlagban hetenikint 130 bűncselekményt látnak. A 12- 18 évesek 30 órát töltenek ez­zel a tevékenységgel és 145 erőszakos cselekmény tanúi. Lehetséges, hogy ez ne hagy­jon nyomot az ifjúság képze­­letvilágában és gondolkodásá­ban? NINCS SOK VÁLASZTÉK A szenátus más dolgokat is felfedezett. Például azt, hogy a késő délutáni órákban, ami­kor a legtöbb fiatal gyerek né­zi a televíziót — vacsora előtt — csak az erőszaktevések kü­lönféle formái között van vá­laszték. Ez idő alatt a szená­torok láttak egy indiánt ket­tészakítani lovak által, egy embert égő cigarettával kínoz­ni, egy másikat dróttal meg­fojtani, vért folyni egy szek­rényből és hasonló épületes dolgokat. A szakértők bizto­sították a szenátorokat, hogy velük együtt körülbelül 25 millió 6 és 18 év közötti né­zője volt a műsoroknak. Egyesek azt állítják, -ho-gy az ifjúsági bűnözés egyenes arányban nőtt a televízió el­terjedésével. Mások — védve ezeket a imüsorokat — azt ál­lítják, hogy azoknak inkább üdvös hatásuk van, mert a gonosz mindig elveszi méltó büntetését. Természetesen le-NEHÉZ FIÚ VOLT JACKSON, Tenn. _ Ri­­chard Wilbanks 20 éves, 742 font súlyú fiatalember hir-1 télén meghalt. A halál oka? Szívroham. A nehéz Richard­­nak nem volt mestersége, nem is kellett dolgoznia, ab­ból élt, hogy cirkuszokban 'mutogatta 742 fontját. Két elszánt angol nő, akik a 20,000 láb magas Hima­­láya megmászására készülnek, igy indultak neki Lon­donból, Nylon ruhákban. Lánya, Ilonka egyetem hallgató Kievben, filozófus­jelölt. Cifra Mária . . . fekete fejkendőiben, pettyes ru­hában, fekete kosztümkabátban. Kabátján 3 kitün­tetés: Két Vörös Zászlórend és a Munkaérdemrend. Mind a négy gyermeke a kolhozban dolgozik, két lánya, Mária és Anna tanítónő, az uzshorodi főisko­lán végezték. Uj házában a csipkefüggönyös ablak előtt Zvjezda-márkáju világvevő rádió és gramofon. Vadonatúj berendezés, mindenütt csipketeritő és üdén tarka szőttes szőnyegek. A kolhoz házasította ki Péntek Máriát, a tartóéi Gorkij kolhoz fiatal tehén-gondozónőjét. Mit kapott hozományul a kolhoz tagjaitól? Egy teljes szoba bú­tort, 51 ruhára való szövetet, flanellt, selymet és 16 kötényre való kartont, teljes étkészletet. A férje ka­tona, tényleges idejet tölti. Fáj, persze fáj a távoliét, de anyagi gondjai nincsenek. Ebben az évben 900 munkaegységet (nálunk munkanapot) teljesített, s csak a prémium, amit a rendes járandóságon kívül kapott, 6,000 rabéit tett ki.” És igy tovább. így hazudnak — rendületlenül és nevetségesen. heteiden pontosan megállapí­tani, hogy melyik műsor veze­tett miféle ifjúsági bűnre, de bőven vannak szakértők, akik tanulmányozzák ezt a kérdést és azt állítják, hogy igenis a televízió felelős a bűnözések jókora százalékáért. ÉLET ÉS BŰN Dr. Ralph Banay, a Brook­lyn Clinic igazgatója, aki az ügyészség szakértője, azt mondja, hogy a televíziós mű­sorok legveszélyesebb hatása az ifjúságra az, hogy kiala­kítja bennük azt a benyomást, hogy az élet tele van bűnözés­sel. “Számos gyermek részére — mondja Dr. Banay — akik nem találnak megfelelő szere­­tetet otthonukban, a televízió az előkészítő iskola a bűnre.” A televízió által befolyásolt gyermekek fegyelmezését a szülők nehéznek tartják. Nem egy esetben előfordult, hogy gyermekek szüleik ellen for­dultak. Nem Yorkban nemrég egy 13 éves leány agyonszur­­ta az anyját, mert az megpa­rancsolta neki, hagyja abba a televízió nézését és menjen le­feküdni. Los Angelesben egy 16 éves baby sitter látott a televízión egy gyilkosságot — harisnyával fojtottak meg va­lakit — és azután ugyanolyan módon megfojtotta a rája bí­zott csecsemőt. Ezek persze csak kiragadott esetek a sta­tisztikai tömkelegből. HATÁS A GYERMEKRE Dr. Mary I. Preston, a Stan­ford egyetem orvosnője sok­­ezer gyermek megfigyelése után azt állítja, hogy a gyer­mekek idegessége növekszik a televíziós műsorok folytán. Olyan jelenségek, mint köröm rágás, álmatlanság, sirás gya­koribbak a gyermekek közt, akik sóik időt töltenek a ké­szülék előtt. Azt is megfigyelték, hogy a gyermekek, akik túlsók tele­víziót néznek, erősen elmarad­nak iskolai tanulmányaikban. Newyorki és philadelphiai is­kolákban végzett kísérleteik után meghöikkenv-e tapasztal­ták, hogy 11-12 éves gyerme­kek között 15 százalék nem tud még kielégítően írni és ol­vasni. A televízió — mondja az egyik szakértő — mig egy­részt a gyermek gondolkodá­sát felnőttebbé teszi, másrészt szellemi elmaradottságot idéz elő, nemcsak azért mert a ta­nulástól von el értékes időt, hanem mert a gyermekeket el­­szoktatja a független gondol­kodástól. MIT LEHET TENNI? A televíziós műsorok rend­­szabályozása ellen mindig ugyanaz az érv, ami a bűnügyi ponyvaregények ellen is fel­merül : ebben az országban gondolatszabadság van és a törvény nem befolyásolhatja a televíziós állomások műso­rát. A szenátusi nyomozóbizott­ság még mindig “tanulmá­nyozza” a kérdést, de őszintén szólva nem lát alkalmas mód­szert a törvényes beavatko­zásra. Az egyik lépés az lelhet­ne, hogy az FCC — Federal Communication Commission — felhatalmazást kapna, hogy megvonhatja a működési jo­got olyan állomásoktól, ame­lyek túlhangsúlyozzák a bűnt. Az ilyen -törvény megterem- j tés-ének azonban nagy akadá­lyai lennének. Egy másik — és sokkal ba-' tásosabb mód—az lenne, hogy minden városban vagy állam­ban bizottságok alakulnának, amelyek “monitorokat” — fi­gyelőket — 1-étesitetnének, és ha kifogásolni valót találnak a műsorban, tiltakozhatnak a műsor sponsoránál vagy ma­gánál a szenátusnál. A kérdésre egyelőre nincs kielégítő megoldás, de ez a rö­vid beszámoló is Ízelítőt ad ab­ból, hogy a -bűnözés a televí­zióban milyen problémává nőtte ki magát. A következő években erről sokat fogunk hallani . . . BRESCIA, Olaszország. — Ebiben a városban, álból egy -évszázad előtt a “bresciai hiéna” névvel megbélyegzett Haynau tábornok, a magyar szabad­­sá-gharcoscik hóhéra dühöngött, ez év eleje óta egy gyilkos -garázdálkodott. Három hónapon át tartott ia vadászat a -megvadult emberre, amig végre sikerült őt ártalmatlanná tenni. A -neve: Vita lián o Mo-randi­­ni, és az áldozatainak -száma — -eddigi vallomása szerint — kilenc, köztük hat nő. WÜRZBURG, Németország. — 1945-ben Ber­lin -ostroma -alatt menekült, aki tudott, az emberek ezrével menekültek, ki erre, ki -arra, és eközben csa­ládok szétszóródtak. Rosa Stroh asszony is elvesz­tette menekülés közben a férjét, egyéves kisfiával tovább barangolt az országúton. Aztán -nyoma ve­szet. Most, 11 évvel később-, a férj levelet kapott Szi­bériából: “Élünk és reméljük, h-o-gy nemsokára vi­szontláthatjuk egymást,” Tehát az oroszok elhurcol­ták őket é-s az asszonyt rab-munkára fogták. Herr Stroh, ha majd találkoznak, a feleségét talán felis­meri, de -nem u-gy most -már 12 éves fiát. MOSZKVA. — Boldog házasságuk 100-ilk év­fordulóját ünnepelték -meg Achmed Adamov és fele­sége dagesz-táni -szovje-t polgárok . . . akár hiszi az olvasó, akár rn-em. És a 121 éves Achmed Adamov még nemrég serényen munkálkodott e-gy kolhozban . . . akár hiszik, akár nem. ROTTERDAM, Hollandia. — Megnyílt! Meg­nyílt a 100 Perces Étterem! A vendég bedob a kasz­­szába tiz forintot (kb. 1 dollár) és ehet 100 percen át annyit, amennyi belefér. A menü: 8 előétel, 3 kü­lönféle leves, 6 kisdedei, 8 húsétel, 8 utóétel, süte­mény, -kávé. Inni is annyit lehet, amennyit a gyomor a scík ennivaló mellé befogad; a vendég négy boros­hord óból kap -olyan bort, -amilyent 'kivála. ROSENHEIM Rtóto í-. — Három évi épí­tési műnk . megépült Bajorország legmo-d-er­­neoo fogháza. Az építést 300 fogoly végezte; ezek öntötték és -építették -be -a vasrácsokat is. PÁRIS. — A Monmartre mulatóhely centrumá­ban e-gy -autóból ismeretlen tettes ellopott egy 13 láb hossz-u csörgőkígyót. A tettesn-ek nyoma veszett, de ne-m úgy a veszedelmes, cs-uszómászón-ak. A mu-lt hé­ten az -egyik mulatóhely udvarán ott ténf-e-rgett. Nem kellett a tolvajnak, elhagyta. fCHilRTÉÍ£B-1 CTS BUSZ BIRLETI SZOLGALAT Nem kell hajtással bajlódnia, ha egy egész csoport együtt utazik! biztonságos, kényelmes és gyorsabb mindenkinek. Mérföldenként . . . Óránként kevesebbe kerül, mint gondolia. • Iskolai sport • Kirándulás • Klub események • Vidéki utak • Konvenciók • Párlyk Phone MAin 1-9500 for Charter Bus Information CLEVELAND TRANSIT SYSTEM POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EGY PERC ALATT

Next

/
Thumbnails
Contents