A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-04-06 / 14. szám
r ’4-TK OLDAE^^1**"*» jo pÄsiTOi?:' AZ ORLEÄNII SZŰZ Irta: KESZTHELYI SÁNDOR Az oly gyászos véget ©rt orleansi szűz, Jeanne d’Airc egyike ia világtörténelem legcsodálatosabb alakjainak. A civilizáció háta megett élt egy szegényes ikis faluban, Douirényfcan, ahonnan lábát soha sehova se tette ki és ahol természetesen nem látott semmit. Összes ismerősei egyszerű pásztor emberek voltaik; művelt embert soha se látott, a katonát hírből se ismerte; lovon nem ült, kard sohasem volt kezében; se Írni, se olvasni nem (tudott; tudta a katekizmust és az Ur imáját, ez volt minden. így festett tizenhat esztendős korában. Ilyen bőven felszerelve tudatlansággal, megjelent a touli törvényszéknél, hogy egy házassági Ígéretet tett, de azt megtört fiatalember ellen panaszt tegyen. Egyes-egyedül vállalkozott erre, se tanácsadóra, se közbenjáróra nem volt szüksége s ügyét mégis megnyerte. A törvényszéki elnök a tárgyalás után igy kiáltott fel: Bámulatos leány! Ezután történt, hogy az Isten megjelent neki» álmában, mire elment a legelső francia tábornokhoz, Vaucouleurhöz s arra kérte, hogy adjon néki egy Század katonát, mert ő az Isten parancsára vissza kell hogy szerezze a király országát az angoloktól. A tábornok eszelősnek jelentette ki a lányt s meghagyta neki, hogy térjen vissza falujába, különben visszakisérteti. Jeanne hazament, de megint jött s addig jött, mig a tábornok végre is odaadta neki saját kardját & jó szerencsét kívánt neki vállalkozásához. És ez, a csodálatos fiatal, tizenhatéves leány, ezzel az egy szál karddal keresztülvágta magát az ellenséges táboron, bemutatta magát a királynak, s a hadsereg főembereinek, mint Isten küldöttét ö ékesszólásával úgy megtudta nyerni a királyt, hogy az rábízta a hadsereg fővezérletét. És az egyszerű, tudatlan pásztorlány, mint a francia hadsereg fővezére, tíz nap alatt véghezvitte a világtörténelem egyik legnagyobb csodáját: három kétségbeesett ostrommal visszaszerezte az elfoglalt francia várakat s a király hatalmát. A -király ingatag jelleme s az udvari emberek vészes huzavonája miatt jó ideig nem folytathatta győzelmes hadjáratát, miikor azonban erre nagykegyesen újra engedélyt kapott, rövid idő alatt úgy megtörte a csaknem háromszáz évig tartott angol uralmat Franciaországban, hogy az régi erejét soha többé vissza nem nyerte. A francia királyok régi koronázó városában aztán, Rheimsban megtörtént a eső dák-csodája is: a visszahódított koronát az ódon székesegyházban, az összes francia főpapok és püspökök jelenlétében a rirály fejére tette. Ott volt egy szegényes öltözetű öreg paraszt is, a fényes nagyurak csoportjában, a nép egyetlen képviselője: a cserkoszorus, győzedelmes falusi szűz édesapja is. A király megkérdezte Jeanmet, hogy minő jutalmat kíván? Azt felelte: — Magam részére semmit, de ha Felséged szülőfalumnak örök időkre elengedi az adót, hálás leszek. A királ ymegadta. Ezután még egy kérést terjesztett elő Jeanne, azt, hogy befejezvén küldetését, engedjék meg neki, hogy hazamenjen Szülőfalujába, mert neki nem telik öröme a háborúskodásban, irtózik a vérontástól s büszke rá, hogy még a harc hevében se ölt embert soha. Ezt a jogos és méltányos kérését azonban nem teljesítették. Akikor hát engedjék meg neki, arra kérte a királyt, hogy rögtön Párás ellen vonuljon és az angolokat űzze ki Franciaországból. Áldatlanul hosszú huza-voma után végre beleegyeztek, hogy Párist megostromolja. Ez az ostrom azonban nem sikerült, mert a szűz veszélyesen megsebesült és serege erre úgy megrémült, hogy nyomban visszavonult. A szűz ugyan kérte hadsegédeit, hogy hagyják őt tovább vezetni az ostromot, s vagy győzni vagy meghalni, de azok erővel elcipelték a falakról s ezzel el is dőlt az ostrom sorsa. Mikor felépült, a régi hadi szokásokhoz híven ezüst páncélingét a Szent Dénes székesegyházban felfüggesztette. Ezzel dicsőségének vége is szakadt, mert Páris ostroma után még csak egy csatában vett részt Compiégne mellett. Ez volt utolsó harca. Fogságba esett. (Folytatjuk) Az óránkint százmérföldes sebességgel száguldó California! szélvihar ledöntött egy vas-háztetőt La Crescentában. Leik ek rabságban Távhipnózissal kényszeríti kémkedésre kiszemelt áldozatait a szovjet Úgy hangzik, mint valami ponyvaregény, holott tény és való. A szovjet és kommunista Kina az agymosás mellett a hipnózist is igényibe'veszik. A szovjet tudományos akadémia kezdte a kísérleteket hipnózissal és telepátiával, melyek aztán oda vezettek, hogy a vörös titkos-rendőrség fölözte le az elért eredményeket. Washingtonban, a külügyminisztériumban akták bizonyítják ennek az ördögi praktikának a létezését. Hadifoglyok, misszionáriusok és nyugati diplomaták voltak “a kísérleti nyulak”. A szovjet tudósok, orvosok kisérteties művészetté fejlesztették a hipnózis tudományát. Uymódon féltett titkokat tudtak meg katonatisztektől, diplomatáktól. iKémnők hálójába került diplomaták nem is sejtették, hogy hipnotikus álomban milyen államtitkokat árultak el a Kremlinnek. NÁCIK KEZDTÉK A hipnotikus erővel való visszaélést a nácik kezdték el Hitler bukása után orosz fogságba került német orvosok Moszkvában folytatták “a munkát”. Sztálin parancsára növendékek százait képezték ki. Nem véletlen, hogy Rasputin hazájában annyi a jó hipnotizőr. Rasputin is szemének titokzatos erejével igázta le az utolsó orosz cárt és családját. A kommunista Rasputinok a Kelet misztikus bűvészkedését és a modern lélekelem zés tudományát egyesítették, félelmetes hatalmat adva ezzel a Kremlin kezére. Testben, lélekben egyaránt rabszolgája lesz a rendszernek az, akit ilymódon igáznak le a vörösök. Truman elnököt először 1949-lben figyelmeztették hogy az oroszok távhipnózis utján adnak parancsot amerikai “foglyainak.” Moszkvában hipnotizált államférfiaknak, . . . hogy a régi jó időkben a nők nem azért viseltek magassarkú cipőt, hogy magasabbak legyenek, hanem azért, mert sárosak voltak az utak. II.-ik Henrik francia király felesége, a híres Medici Katalin, még ezért csináltatott 1 incs magas sarkot, de XIV. Lajos szép szeretője, Madam Pompadour, hiúságból imagasitotta alacsony termetét. . . . hogy mostanában csak míg öntudatlan állapotban voltak, utasítást adtak, hogy éberen ne emlékezzenek viszsza semmire. De ha telefonon hívják őket és egy bizonyos jelszót hallanak, azonnal transzba essenek és vakon engedelmeskedjenek az igy kapott parancsnak. ATÓMTITK'OK Akik ismerik a vörösök módszereit, azt mondják, hogy sok esetben igy jutottak atómtitkokhoz is. Az amerikai orvosi kar csak 1950-ben figyelt fel a szovjet tudományos akadémia jelentéseire. Ezekben beszámoltak az elért eredményekről, az idegekre gyakorolt külhatásokról. Szovjet orvosok teljesen a hatalmukban tartottak embereket, akiket' rablásra, gyújtogatásra, sőt gyilkosságra is rátudtak bírni, miután morális ellenállásukat sikerült megtörni. A hipnózisról általában az a felfogás, hogy a hipnotizált egyén csupaTTa-rra vehető rá, amit ő maga is kíván és hajlandó megtenni. Az úgynevezett erkölcsi kontrol minden emberben olyan mérvű, hogy a parancsnak, amely emberölést követel, ellenszegül. A vörösöknek sikerült lebontani ezt a védősövényt az emberi akarat elől. Bizonyítja ezt Robert A. Vogeler amerikai üzletember esete, akit rábírtak, hogy bírósági tárgyaláson “bevallja” soha einem követett bűneit. Mind szenty hercegprímás akaraterejét is igy törték meg a kommunisták. A vörösök azzal kérkedtek, hogy “ha magát az Úristent ültetik a vallatószékbe, az is azt fogja mondani, amit ők akarnak.” Nem csoda, hogy kínai fogságban amerikai foglyok esküdöztek, miszerint Amerika bacillusbombákkal hadakozott Koreában: Wolfgang báró, a kommunistává züllött német ügynök azt állította, hogy ő hipnotizálta dr. Otto Johnt, a nyugatnémet kémelháritó volt fejét, mire ez átszökött a kommunistákhoz. Később, amikor a hipnotikus befolyás ereje elmúlt, John visszatért a nyugati zónába és nem tudta megmagyarázni, hogy mi is történt vele. PATTOGTATOTT KUKORICA PASADENA, Cal.------Három óra hosszat tanácskoztak, tanakodtak az esküdtek, miképen döntsenek ebben a különös bünperben: David Gordon 42 éves szenvedélyes mazilátogató puskával a kezében agyonlövéssel fenyegette meg azokat a nézőket, akik pattogtatott kukoricát majszoltak és ct ezzel zavarták az előadás élvezetében. Végül az esküdtök abban állapodtak meg, hogy nem tudnak megállapodásra jutni és ezt közölték J. Sprankle bíróval. A bíró ezután maga hozott ítéletet, mégpedig salamonit: Mr. Gordon beszolgáltatja a fegyverviselési engedélyét és megígéri, hogy három éven belül nem kér uj engedélyt. Miután a szenvedélyes színházlátogató ezt a feltételt el-A szép diáklány és férje, a tanár BROOKLYN. — Ritka szerelmi románc okozott bonyodalmakat George Wald iparművészeti tanár életében, aki addig tartott előadást a Manhattan iparművészeti középiskolában, mígnem beleszeretett az egyik szép növendékébe, a 17 éves Sydney Silvermanba. A leány viszonozta érzelmeit és titokban házasságot kötöttek. Wald tanár ezután gyakran tett látogatást a családnál de csak a hétvégeken és ekkor is udvarlónak tekintették. Végül is Wald a szülők 285 Schenectady Avenuen levő lakásán kirukkolt az igazsággal. Közölte a szülőkkel, hogy a lányukat mint újdonsült férje látogatja meg. A szülők azonban, ahelyett, hogy áldásukat adták volna a frigyre és befogadták volna családtagnak a 6 láb magas, 250 font testsulyu tanárt, feljelentést tettek ellene, kiskorú leány elcsábítása címén. így azután a románcot most már két fórum is vizsgálja, egyik az ügyészség, a másik a Board of Education, amely nem akar példát teremteni tanár és tanítvány kapcsolatokra. A fiatal menyecske hiába erősködik, hogy szerelmes tanárjába és hü felesége akar lenni, anyja úgy érzi, hogy az csak leányos hóbort és nem komoly házasság. Főleg az a kifogásuk a szülőknek, hogy Wald, aki korábban fiutballjátékos vélt, már kétszer volt nős. Első felesége angol nő volt, aki polioban halt meg 1949-ben, másik házassága 8 havi együttélés után válással végződött 1953-ban. A férfinek két gyermeke is van élső 'házasságából, 'Carolyn 9 és Geoffrey 7 évesek, akiket az uj menyecske már többször is meglátogatott a férfi nővérénél, ahol nevelkednek. Anne Francis és Leo IV. együtt lépnek fel egy uj filmben, amely most készül Hollywoodban. Leo, úgy látszik, szereti a szerepét és a pártnerét is. fogadta, a bíró beszüntette az eljárást. NÉMA EMBER PANASZA MILMAUREE, Wis. — Frederick Gagnon süketnéma koldust módfelett felháborította, hogy a városi bíró 30 napi fogházbüntetésre ítélte. Az egész tárgyalás alatt ugyan, mint süketnémához illik, hallgatott, de az ítélet kihirdetése után kijelentette, hogy nagyon csalódott Milwaukee városában: nem hitte volna, hogy itt a bírák szigorúbbak, mint más városokban. AJÁNDÉK UNCLE SAMNEK DALLAS, Tex. Az adóhivatal kapott egy 25 dolláros csekket — nem jövedelmi adó tartozásra, hanem ajándékul Uncle Sam részére. A csekket egy ujamerikás lelkész küldte be azzal, hogy hálájának óhajt kifejezést adni, azért, hogy ebbe a nagyszerű országba vezette a sorsa. minden második uj háznak van pincéje. , . . hogy Ellis Island neve egy Samuel Ellis nevű mészárostól ered, akinek tulajdonában volt 1785-től a sziget. . . . hogy ha egy tengerjáró gőzösön bűncselekmény történik, annak a nemzetnek bírósága illetékes az igazságszolgáltatásra, amelynek lobogója alatt halad az a hajó. . . . hogy a legkisebb kutya a csiuaua. Erről a régi aztékek azt hitték, hogy ő vezeti a holt lelkeket az alvilágba. . . . hogy Törökország területének 97 százaléka Ázsiában, 3 százaléka Európában van. Beethoven és Schubert magyar szerelmei A hóviharban igy nézett ki a közlekedés New York állam számos városában. A legkimagaslóbb európai zeinefcöltcfc sok esetben, magyar földön, magyarok ültetésére vagy éppen pénzügyi támogatás ával szerezték hallhatatlan munkáikat. Beethoven például Brunswick: Terézniefc (volt a vőlegénye és a “Pastoral” szimfónia —, amit Hollywoodban megförniesiitettek — ia menyasszonyának szólt. Milden Beethoven megbetegedett és elhatározta, hogy nem házasodik, Brunswick Teréz a budai várban megalapította a világ legelső Ikisdeido'vó ját (kindergarten) és életét azontúl szegény gyerekek nevelésének szentelte. (Mindezt éppen olyan ritkán említik mag, mint ahogyan feledésbe ment a nagy komponista “Athén romjai” cimlü '.szerzeménye, amely szerint a nyugati kultúra, Budapesten fog felitáimaldlni v a 1 a m e 1 y nagy világégés után . . . Schubert esetében emliltésraméltó, hogy magyar földön, a Nyíltra megyei Galántán és a Borsod megyei Zselizen töltötte élete legboldogabb élveit. Gitt irta számos, olyan szerzeményét, (amelyek az amerikai hangversenyek műsorának gyakran előadott remekei és a rádiók és gramofonlemezeik gyöngyei. “Magyar földön, eninielk a szerété,treimiéltó, vendéglátó népnek a társaságában gondtalan múl élhetek és úgy komponálok, mint valami kiskirály” — irta Schubert Ausztriában1 élő rokonságának. Akárcsak’ Beethoven, ő is magyar lányt (szeretett volna feleségül ven-1 ni. Eszteríházy Karolát, akinek több szerzeményét dedikálta:. Úgy Beethoven, mint Schubert életrajzának magyar vonatkozású mozzanatait isi megörökíti az az Ízlésesen kiállított két könyvecske, melyeket a New York Philharimorßc S ymi p h o in y Society adott ki. Különösen a klasz- Szikus zene kedvelői', valamint a második és harmadik generáció élvezettel lapozgathatják e müveket. Az Amerikai Míagyar Szövetség (527 Mills Bldg. NW., Washington 6, D. C.) 'készséggel beszerzi és megküldi érdeklődőknek mindlklét életrajzot $1 , beküldése ellenében.
