A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-10-14 / 41. szám
A jő PAsztok 3-IK OLDAL/ .amimiTinTiiiTiiitimiTmiimmmiinr X ó H H Emlékezzünk a régiekről j ,5XXTXXXXXXXYTTTTXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXÍ8 A SZABADSÁG OKMÁNYAI A Magna Carta és a Habeas Corpus (Canadian Scene) 740 évvel ezelőtt történt, hogy az angol főurak arra kényszeritették a zsarnok Jánost királyt, hogy alkalmazkodjék az általuk megfogalmazott “emberi jogok alapokmányáéhoz. Ez az okmány, a Magna Carta (Nagy Okirat) volt az első nagy szabadságokmány, amely bizonyos alapvető szabadságjogot biztosított Írásban az angol polgár számára. A Magna Carta századában, a tizenharmadik században vette kezdetét Angliában a parlament kialakulása és a középkor végefelé úgy a főrendiház, mint a képviselőház tekintélyes befolyással birt az ország kormányzásában. Mindazáltal a királyok joga nagy hatalmat jelentett és a mindenkori uralkodó — a mai helyzethez viszonyítva — valóban rendkívüli hatalmi eszközöket tartott kezében. Egyik legveszedelmesebb ilyen eszköz volt a hadüzenet joga. A 17-ik század kezdetére Anglia parlamentje elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy többé-kevésbbé fékezni tudta a király cselekedeteit az uralkodó jövedelmének korlátozásán keresztül. Ha a királynak pénzre volt szüksége valamely vállalkozáshoz vagy kalandhoz, a megválasztott képviselőktől kellett azt kérnie. így mikor I. Jakab 1621-ben pénzhez akart jutni, hogy egy népszerüetlen katonai vállalkozást kezdjen Európában, a parlament kiutalt neki egy bizonyos összeget és nem törődött vele tovább. A katonai vállalkozás kudarcba fulladt a felszerelés hiányában. 1625-ben Jakab fia, Károly került trónra. Ő már előzőleg belekeveredett tengerentúli katonai vállalkozásokba, amelyek iránt a parlament sem érdeklődést, sem részvétet nem tanúsított. így természetesen a képviselőház szándékosan túl kicsi összeget szavazott meg számára. Haragjában Károly feloszlatta a parlamentet és megpróbált anélkül uralkodni. Egy év múlva a parlament ismét összegyűlt, Károly -most sem tudott azonban kijönni vele és ismét elrendelte a parlament feloszlatását. Közben a király katonaságot, hajókat és fegyvereket indított útnak, hogy résztvegyenek a katolikus-protestáns vallásháborúkban Európában, de ezek a vállalkozások még mindig nyomorúságosán voltak felszerelve és ennek eredményeképpen nagyrészt sikertelenek is voltak. Károly minden gazdag polgárra, akit elérhetett, súlyos adókat vetett ki. Kétségbeejtően szüksége volt a pénzre. Akik tiltakoztak, azokat börtönbe küldte. Rögtönitélő bíráskodást léptetett életbe és magánotthonokba szállásoltatta be katonáit. Ue ezekkel az eszközökkel sem tudott elég pénzhez jutni és ekkor Károly harmadszor is összehívta a parlamentet, 1628- ban. Szavazzanak meg a királynak pénzt! — követelte Károly. Egy fillért sem, Felség, amig meg nem szünteti ezeket a felháborító dolgokat, amelyeket alattvalói ellen elkövetett s amig írásbeli Ígéretet nem tesz, hogy azok nem ismétlődnek meg több! — válaszolta a parlament. Soha! — felelte a király. A király mindenki felett áll. Amit akar, azt tehet. — Ha nem Írja alá a meg javulási Ígéretet, nincs pénz! — válaszolta a parlament. A királynak nagyon kellett a pénz és igy beleegyezett az aláírásba. így történt, hogy a parlament átnyújtotta Károlynál a “Petition of Rights”-ot (Jogokért való folyamodvány) és kezébe nyomta a tollat. A Folyamod vány kimondja: 1. Senkisem kényszeríthető arra, hogy az államnak pénzt kölcsnözzön vagy fizessen, a parlament részéről történő hozzájárulás nélkül. 2. Senki be nem börtönözhető, aki az ilyen törvénytelen pénz-követelést megtagadja, sem szabad polgárt börtönbe zárni nem lehet, megalapozott vád nélkül (amely elilen védekezhet). 3. Katonák és tengerészek nem szállásolhatok be magánházakhoz. 4. Rögtönitélő törvénykezés nem vezethető be béke idején. Ennek az okmánynak nem annyira a megszövegezése és pontjai voltak a jelentékenyek, mint inkább a szelleme, amit képviselt. Itt áll előttünk a szabad emberek összefogása, akik felemelik szavukat az igazságtalanság ellen. A király megint feloszlatta a parlamentet és megszegte a szerződés pontjait, amelyeket pedig aláirt; az ország ennek következtében polgárháborúba sodródott és a király fejét vesztette a republikánus pallos alatt. De még a köztársaságiak is — Cromwell Olivér vezérlete alatt — kevés tiszteletet mutattak az emberi jogok iránt és az önkényes bebörtönzés még mindig nagyon gyakori volt. Ennek következménye volt a Habeas Corpus törvénycikk 1679-ben. Ez a törvénycikk előírta, hogy “a börtönőr a bírótól származó elfogatási paranccsal állíthat csak törvény elé bárkit A közönséges burgonya nagy diadala ' a M egykor lenézett vadnövényből a világ egyik legfontosabb tápláléka lett Legutóbb, amikor a UN egyik osztálya, a Food and Agricultural Orga nization megtette jelentését, dicsérően emlékezett meg a burgonyáról, amely a világ számos részében “a legnagyobb biztosíték az éhínség ellen Búzától és rizstói eltekintve, semmiféle növényt nem/ tér. melnek olyan nagy területen, mint a burgonyát és a főzeléknemüek között első helyen áll vetésterület szempontjából. A burgonya aránylag késői táplálék az emberiség történetében, de bámulatos pályafutást tett valamivel több mint 400 év alatt, mióta a fehér emiber felfedezte. A BURGONYA FELLFEDEZÉSE Miikor a spanyol hódítók Délamerikát járták, az Andesek egyik lejtőjén arany után kutatva, egy kis indián faluban a katonák egy gumós növényt találtak. Miután szűkében voltak az élelmiszernek, megfőzték és megették. a gumókat, amelyek más ismert növénytől eltérően, nem magán a növényen voltak, hanem a gyökereit képezték. A katonák azt mondták, hogy “még egy spanyolnak is megfelelő eledel.” Az ott élő indiánok nem termelték a növényt, de a vadon termő gyökereket ették s azoknak indián nyelve “papa” volt a neve. A spanyolok “patata ’ nevet adtak neki s mikor visszatértek Spanyolországba, magukkal vittek belőle egy rakományt. Kevés növény van azonban a világon, amelynek több ellenállást kellett volna leküzdeni, a táplálkozás terén, mint a burgonyának. MIT HITTEK A BURGONYÁRÓL A 16. századi Európában azt hitték, hogy a burgonya tüdővészt, leprát és kiütésetörőnek kellett kiállni a burgonya mellett, amig azt elfogadták. 1588-ban a pápai kertész burgonyát küldött a bécsi császári udvar kertészének, aki azokat a császári parkban elültette és miután birkahússal megfőzve “kellemes ízűnek” találta, küldött a gumókból néhány darabot az összes királyi udvarok kertészeinek. A burgonya evése lassan divatra kapott, de csak két csoport ette — a nagyon gazdagok s a nagyon szegények. A gazdagok valami különc ínyencséget Ját^v benne, a szegények pedig azért kedvelték meg, mert gyenge földben is jól termeszthető. De a lakosság többsége még mindig ellenállt. Nagy Frigyes például 1744-ben katonák felügyelete alatt több szekér burgonyát küldött Kolberg városába és ráparancsol L a parasztokra, hogy ültessék el. Ilyen császári nyomásnak köszönheti Németország, hogy egyike lett a legnagyobb burgonya termelőknek. A BURGONYA FRANCIAORSZÁGBAN Egy Antoine August Parmentier nevű francia patikus Nagy Frigyes uralkodása idején német hadifogságba esett és ott ismerkedett meg a burgonyával. Hazatérve Franciaországba, beszámolt 16. Lajos királynak tapasztalatairól. A király adott neki 100 hold földet, hogy burgonyát vessen bele. A környékbeli lakosság oly kiváncsi volt és oly sok babonát fűzött az uj növényhez — többek közt szerelmi varázserőt tulaj donitott neki — hogy lopkodni kezdte és kato- i nasággal kellett őriztetni a burgonya földeket. Mikor a burgonya első virágai megjelentek, Maria Antoinette királyné ,a hajában viselte mint virágdíszt. A párisi udvar követei ekkor láttak először burgonyát — a királyné hajában. Udvari ebédeken büszkén szolgálták fel a burgonyát és többek között az amerikai Benjámin Franklin, aki Amerika követe volt akkoriban, Párisban evett először búr gonyát. Egyébként Parmentier sírját ma is burgonyabokrok diszitik és az ő nevéhez fűződik a “French fried” néven ismert zsírban sült burgonyaszelet. A BURGONYA AMERIKÁBAN Noha a burgonya a nyugati földteke növénye, eltartott két évszázadig, amig visszatért Amerikába. ír bevándorlottak honosították meg, de sokáig senki sem ette. Ma minden államban termelnek burgonyát és valamennyi közül legismertebb Maine, Idaho és California burgonyája. Az évi termés Amerikában 400 millió bushel. A világtermés ennek husszorosa, 8 billió bushel. A világtörténelem egyik legnagyobb tömegtragédiája fűződik a burgonyához az Írországi éhség járvány. Írországban korán meghonosították a növényt, mert a szegény talajban is jó termést hozott. 1845-ben egy hideg s esős nyár után a burgonyán fekete vizes foltok jelentkeztek. A növényi betegség elpusztitotta a termés nagyobbik felét. A következmény súlyos éhségjárvány volt, melyben egy 8 miliós lakosságból egymillió ember elpusztult. Ez az éhségjárvány — mert a következő évek termése is gyengébb volt — indította meg a nagy ir kivándorlást Amerikába, és ez az oka, hogy Írországnak ma kevesebb lakosa van, mint száz év előtt volt. A BURGONYA, MINT TÁPSZER Mint tápszernek, a burgonyának igen nagy értéke van. Egy közepes méretű burgonya 100 caloria táperőt ad és gazdag forrása a különféle vitaminoknak és ásványoknak — például vasnak — amelyre a szervezetnek szüksége van. Tápértéke különösen akkor magas, ha héjjában főzik meg. Ma már alig van ország a világon, ahol a burgonya Alphonso M. Ferroni püspök is kiszabadult a kinai kommunisták börtönéből. 70 fontra soványodott le, amikor Hong Kongba került, kórházba. és törvénynek megfelelő' okot kell felmutatni a bebörtönzésre.” Ez mindmáig sarokköve törvényes szabadságunknak. Szószerint “habeas corpus” azt jelenti: “mutasd elő a testet.” Ténylegesen pedig azt jelenti, hogy senkit sem lehet börtönben tartani, anélkül, hogy előzőleg a bíróság kielégítő okot ne talált voln a bebörtönzésére. A Magna Carta még azt is leszögezi, hogy senki sem tartható bebörtönözve hosszú ideig bírósági tárgyalás nélkül, amely bűnösségét megállapította. UTAZÁS A FAlJI Költ fi KU ALATT Ll BUKAREST. — Ahogy Moszkva fütyül, úgy táncol Bukarest. A romániai szovjet kormány amnesztiát hirdetett, amely idegen politikai foglyokon kívül román háborús bűnösökre is kiterjed, akik 10 évnél kisebb büntetést kaptak- (A legtöbb “háborús bűnös” a kommunista bíróságoktól sokkal súlyosabb büntetést kapott.) MOSZKVA. — Szenzációs! A Szovjetszkaja Hotel bárjában amerikai jazz muzsika mellett táncolnak. A világháború óta ez az első eset, hogy megtörték az amerikai zene bojkottját. Barátságos szellem kezd felülkerekedni a szovjetben. (És ugyanakkor az egész arab világot fel akarják heccelni Amerika ellen . . . ) PALERMO, Szicília. — Salvatore Aguglia, 80 éves koldus éhenhalt, a szegények temetőjében földelték el. Aztán a rendőrség a szobájában talált 150 ezer dollárnyi olasz pénzt-NEW DELHI. — Seth Dalmia a koldus India egyik leggazdagabb embere, sokszoros milliomos. Most vád alatt áll, letartóztatták, mert a vezetése alatt álló biztositó társaságok vagyonából húsz millió rúpiát (több mint négy millió dollárt) sikkasztott. De nem sokáig maradt fogva, biztosítékot tett le — az egész húsz millió rúpia összegben. DÜSSELDORF, Nyugat-Nómetország. — A Rajna-Ruhr szén és acélipari vidék munkásai, körülbelül 200,000, tejbojkottot kezdtek a tej literjének egy centtel való emelése elleni tiltakozásul. Tej helyett sört isznak. BRISTOL, Anglia. — Az itteni Avon híd öngyilkosok “kiválasztott földje”, az utolsó 50 év alatt közel 200 férfi és nő ugrott e hídról a mélységbe, a halálba. Annak, hogy az életuntak ily előszeretettel keresik fel az Avon hidat, talán a hid színe az oka, véli J. J. Nelson városi főmérnök; a hid élénk piros színe izgatóan hat egy amugyis felzaklatott lélekre. Ezért azt ajánlotta a városi tanácsnak, hogy festesse át a hidat — Szürke színre. LEAMINGTON, Anglia- — Mrs. Mable Constable, 19 gyermek anyja, hármas ikreknek adott életet a napokban. TORONTO, Ont. — Elizabeth Wrenn, 21 éves leány módfelett felbőszült, amikor látta, hogy az autót, amely őt elütötte, egy nő vezette. Hajánál fogva kiráncigálta a hölgyet a kocsiból és öklével az arcába csapott, aztán az autóvezető' hölgy kislányát ütötte arcul, de nem az öklével, hanem csak a tenyerével. LONDON, Anglia. — Maurice Cheepen 40-tagu bolhacirkuszát ellopták. BÉCS. — Biciklitolvaj állt a büntetőbíróság előtt, 47 éves munkanélküli. Miért lopott? “Azért loptam”, mondta, “hogy becsukjanak. Tizenháromszor voltam büntetve, sehol sem tudok munkát kapni, a börtönben legalább el leszek látva, és ott nem fogják nekem azt mondani, hogy kívül tágasabb”. Megkapta, amit kíván: egy évi börtönt. PÁRIS. — Charles di Maschio tulsebesen hajtotta truckját, az kisiklott, felfordult és maga alá temette a soff őrt- Sietve kórházba szállították, ahol hamarosan visszanyerte eszméletét. Kérdezték, miért hajtott olyan őrült sebességgel? Azt felelte: Az anyósom temetésére siettem, a világért sem akartam erről a ceremóniáról lekésni. TOKIÓ. — Világszerte ismert a japánok szertartásos udvariassága. “Kegyeskedjék megengedni, hogy megigazítsam mélyen tisztelt nyakkendőjét!” Most azt jelenti a YMCA rádió állomás, hogy udvariassági tanfolyamot nyert, melynek tárgya: az udvarias meghajlás művészete. LONDON — A Hyde Parkban, ahol minden szamárnak és minden csacsinak korlátlan szólásszabadsága van, John Walsh 18 éves ájris fiú felállt egy padra és hatalmas szónoklattal vonta magára a parki hallgatóság figyelmét. Megmondta a véleményét az angolokról, akik mind gyáva fickók; ezen a megállapításon még csak mosolyogtak a szabad szó hívei. Aztán Churchillt kezdte szapulni a bátor ájris. Ez sem lett volna hiba, merthiszen a Hyde Parkban szónokolt a nagyszájú kamasz. De amikor Churchillt részeges vén hülyének csúfolta, a Bobby (rendőr) úgy érezte, hogy védelmébe kell vennie a szónokot a nép haragja elől. El is vitte a dutyiba és a rendőrbiró öt font sterling pénzbírságot rótt ki rá. TOKIO — Egy itteni állatorvos bevezette a háziállatok kórházi és betegbiztosítását. Felvételi dij $1.40, havi járulék $1.65. A biztosított háziállatokat a doktor kórházában fél áron kezelik. nem lenne többé-kevésbbé nemzeti eledel. A burgonya nemesítésével kísérleteztek és a mai burgonya alig hasonlíthat a conquistádorok által felfedezett gumóhoz. Amerikában az elmúlt 50 év alatt különösen megbecsült lesz, egyre nagyobb területen vetik. És mig 25 év előtt egy acre földön talán 100 bushel termet, ma 250 bushel terem rajta átlagban. Kitűnő nyersanyaga az alkoholnak is, különösen az olcsó ipari szesznek. Egyszóval meglehetősen rövid idő alatt lenézett vadnövény tiszteletreméltó helyet vívott ki magának a tápnövények sorában.
