A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-10-07 / 40. szám

g-rs oldal Ä Jü PlSZTOR Pünkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. fej., 1—14 szakasz Az időben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És elküldé szolgáit, hogy hivják meg a hiva­talosakat, de azok nem akartak eljönni. Ismét szol­gákat külde, üzenvén nekik: Mondjátok meg a hi­vatalosaknak: íme elkészítettem ebédemet, tulkaim és hizlalt állataim le vannak ölve és minden kész, jöjjetek a menyegzőre. De azok nem törődvén vele, elmenének, egyik majorjába, másik meg üzlete után. A többiek pedig megfogván szolgáit, bántalmazák őket s megölék. Midőn a király ezt hallotta, mégha-* raguvék s elküldvén hadait, elveszité ama gyilkoso­kat és városukat fölégeté. Akkor mondá ismét szol­gáinak: a menyegző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélre és akit csak találtok, hívjátok a menyegzőre. És kimen­­vén szolgái az utakra, összegyűjtők mind, akiket ta­láltak, rosszakat és jókat és betelek a lakodalmas ház vendégekkel. Beméne pedig a király, hogy meg­nézze a letelepülőket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Ba­rátom, hogy jöttél ide be menyegzői ruha nélkül? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szol­gáinak: Megkötözvén kezeit s lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatá­­sa. Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD Amidőn Krisztus Urunk az apostolait szétküld­­te a nagy munkára, az evangéliumnak, az Ő szent ta­nításának hirdetésére, azt mondotta nekik: “Elmen­­vén az egész világra, tanítsatok minden népet, meg­keresztelvén őket — az Atyának és Fiúnak és Szent­­léleknek nevében, tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek. S ime, én veletek va­gyok mindennap, a világ végezetéig.” Krisztus Urunk tehát apostolait az egész világ­ra és minden nép tanítására küldötte. Nem vett ki egy országot se, nem mellőzött egy népet sem, min­den ország és minden nép számára küldötte aposlo-; ait, minden országot és minden népet meghívott az) ú egyházába és éppen ezért mondjuk, hogy Krisztus Urunk egyháza egyetemes, általános vagy más szó­val kifejezve: katolikus. Fényes bizonysága ennek a* hiaji Szent evangéliumban hallott példabeszéd is, amidőn Krisztus Urunk szavai szerint a királyi em­ber a hivatalosak után szolgáit kiküldi az utakra és az utszélekre is, hogy akiket ott találnak, azokat mind hivják be az Ő egyházába. Ezért mondja az­­itán a példabeszéd végén —jogosan — az Ur krisz­tus: “sokan vannak a hivatalosak.” De nemcsak so­kan vannak, hanem igazán szólva, az emberek mind­nyájan hivatalosak. Hivatalosak vagyunk manapság is mindnyájan és pedig elsősorban azok, akik katolikus kereszté­nyek vagyunk ... De hivatalosak a tévhitüek is, akik Sokszor talán a saját hibájukon kívül vannak távol Krisztus igazi egyházától ,és hivatalosak még azok is, akik talán gyöngeségből, vagy más földi szem­pontból terelődtek el Krisztus földi nyájától. — Hi­vatalosak a hitetlenek is, akik akár a saját hibájuk­ból, akár más, idegen körülmények folytán élnek a hitetlenség sötétségében. Hivatalosak a bűnösök is, mert maga a Szentirás mondja: “Nem akarja Isten a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” És a hivatalosakban a legnagyobb és leggyako­ribb1 hiba, hogy elhanyagolják az isteni hívást, elha­nyagolják az istenes életet és csakis a földi élettel törődnek . . . Ne áldozd fel a célt az eszközért, kedves olva­sóm, ne áldozd fel lelkedet az anyagiért! Lelked, szived az Istenhez vágyódik, mint azt Szent Ágoston oly szépen írja: “Nyugtalan az ember szive, amíg meg nem nyugszik Benned, Istenem . . . ’’ Hivatalos vagy, tedd tehát magad választottá. Amen. Letiltották a bibliás léggömböket A bonni nyugatnémet kormány betiltotta Bib­liák küldését a csatlós országokba léggömbök utján. Állítólag Genfben a négyhatalmi konferencián tit­kos megállapodás jött létre a szovjet és a szabad nemzetek kormányfői közt ebben az értelemben és Adenauer kancellár, a katolikus párt feje, nem te­hetett egyebet, kénytelen volt a tilalmat kibocsátani. Maemlék-könyvtár Ziicen (FEP) Zircen megnyílt Magyarország harmadik vidéki müemlékkönyvtára: a zirci tudományos könyv­tár, amely csaknem 200 éven át a zirci apátság birto­kában volt. A könyvtár állománya 60,000, nagyrészt tudományos és müemlék-értékü kötet. A könyvtárat most Reguly Antalról, a magyar nyelvtudomány zir­ci születésű nagy úttörőjéről nevezték el. 500 milliós költséggel akarják a világ legnagyobb városává épiteni ki Washing tont. Képünk a tervet ábrázolja. Magyarország egyházmegyéi Az egri érsekség Régi kiváltsága volt Eger püspökeinek a király negye­dik fiának neveltetése s He­ves és Külső Szolnok várme­gyék főispánsága, mely utób­bit közel öt századon át gya­korolták. Saját területükön nemesség-adományozási jog­gal is bírtak az egri érsekek. 529 templomával, 282 plé­bániájával, 450 világi, több mint száz szerzetespapjával, számos férfi és női szerzetes­házával és közel egymillió ka­tolikus hívőjével a főegyház­megye ma is Magyarország legnagyobb egyházmegyéjé­nek sorába tartozik. A székesegyházi káptalan — bár csak a 13-ik században jelentkezik okleveleinkben — egyidős a püspökséggel. Az ok­levelek tanúsága szerint hite­les hely, hires káptalani isko­lája a protestantizmus legna­gyobb virágzásának idején is működött. A török hódítás idején az országgyűlések majd Kassát, majd Jászót, majd Nagyszombatot rendel­ték székhelyéül, mig végül is 1725-ben régi székhelyére ke­rülhetett vissza. Az egri székesegyház Ma­gyarország legjelesebb művé­szeti alkotásainak egyike. Hild József tervei szerint 1831- 1836 között neoklasszikus stí­lusban készült. Diszitésében magyar, német és olasz művé­szek működtek közre. Az érseki líceum, gróf Esz­­terházy Károly püspök alko­tása, Eger legsajátosabb ékes­ségei közé tartozik. Könyvtá­ra mintegy 65,000 kötetet szá­mol, köztük nagybecsű ős­­nyomtatványokat, kéz irato­kat (közöttük Mikes Kele­men törtökországi leveleinek eredeti példányát, stb.) Szép­művészeti gyűjteménye közel 400 olajfestményt, szobrásza­ti és grafikai müvet tartal­maz. R é g i s é ggyüjteménye szintén figyelemreméltó. Az érsekség székhelyén a ciszterciek, minoriták és fe­­renciek templomai, katolikus j ogakadémiáj a, papnevelő j e, tanító és tanitónőképzője, szervita és minorita kolosto­ra, angolkisasszony zárdája, irgalmas kórháza, az egyház­megye területén pedig szociá­lis és karitativ intézmények, szerzetházak ékes szószólói az egri főpásztorok bőkezűségé­nek. Mindez ma már inkább csak a múlt emléke, de hisszük, hogy a mostani istentagadó uralom nem lesz, mert nem le­het, tartós. MINDSZENTIT SZABAD ÉS - RAB Dr. Fábián Béla a new yorki World Telegram napilapban úgy nyilatkozott, hogy valót­lanok a julius 18-iki genfi kon­ferencia előtt szárnyrakelt hí­rek, hogy Mindszent herceg­prímást a kommunista kor­mány szabadon engedte. A. hercegprimás sohasem került igazán szabadlábra, csak annyi történt vele, hogy börtönéből a politikai rendőr­ség fedezete alatt átszállítot­ták a pécsi püspökség elkob­­zot nyári palotájába, közel a jugoszláv határhoz. Ott csak­nem úgy él, mint mikor bör­tönben volt. Látogatókat nem fogadhat, újságokat nem kap, istentiszteleteken nem vehet részt, el van zárva a külvilág­tól. (FEP) BUDAPEST. _ A közoktatásügyi minisztérium bizalmas leiratban utasította az egyetemek és főiskolák rek­tori hivatalait, hogy az állami felügyelet alatt működő úgy­nevezett egyházi gimnáziu-Egyetlen kivétel, hogy 81 éves édesanyja, Péhrn Bor­bála, legutüib kétszer is meg­látogathatTM. és 'jó egészség­ben találta. — A hercegprimás nem be­teg, de a kommunisták azzal az ürüggyel tartják távol tőle a külföldi látogatókat, hogy egészségi állapotára hivatkoz­nak. Dr. Fábián azt állítja, hogy információit magyar szöke­vényektől kapta, akik eredeti fényképeket is elhoztak neki Mindszenty édesanyjáról és szülőfalujáról Csehimindszent­­ről. A bíboros hőslelkü édes­anyja, magas kora dacára, folyton sürgeti a hatóságok­nál fia igazi szabadságát. mokban érettségizett növendé­kek az egyetemre nem vehe­tők fel. Többszáz növendék egyetemi felvételi kérelmét visszautasították. A bolsevisták mintegy más­félszáz felekezeti középiskolát vettek el s csupán 8 katolikus és 4 protestáns egyházi közép­iskola fenntartását engedé­lyezték. Ezeket valósággal os­tromolják felvételi kérelmek­kel, ámde csak igen csekély számú diákot vehettek fel Szabadonbocsátják a hercegprímást A lengyel kommunista kor­mány bejelentette, hogy nem­sokára szabadon engedik Wy­­szynski bíborost, Lengyelor­szág hercegprímását, akit “nemzetellenes” tevékenység­eimén a bialisztoki zárdába száműztek. A bíborost 1953 szeptember 26-án tartóztat­ták le és csak most tudódott ki, hogy a zárdában őrzik. Az állam és egyház közötti együttműködést előkészítő bi­zottság elnöke úgy nyilatko­zott, hogy, az 54 éves főpap nemsokára szabad lesz, de — nem lesz többé Lengyelor­szág hercegprimása. Más szó­val, olyan fél szabadságot kap, mint Mindszenty bíboros, Ma­gyarország hercegprimása. Marie a zárdában Quebecből jelentik, hogy Marie Dionne, a hires kanadai ötösikrek egyike, újra bevo­nult a római katolikus zárdá­ba, amelyből 16 hónappal ez­előtt kilépett. Marie — uj ne­vén Sister Marie-Rachel — 1953 novemberében vonult először a Blessed Sacrament zárdába, de aztán betegség és hazavágyása távozásra kész­tette. Mint emlékezünk, az egyik Dionne leány meghalt, a többi négy különböző életpá­lyákat választott. Most 21 évesek. négymilliós adomány Detroitban négy katolikus intézmény négy millió dollár adományt kapott Mrs. Adele Campau Thompson hagyaté­kából. Ezek: a detroiti egye­tem, a St. Vincent árvaház, a Sacred Heart Academy és a Little Sisters of the Poor agg­­menház. Mrs. Campau Thompson le­származottja volt Joseph Campaunak, az egykor fran­cia város egyik első, úttörő te-, lépesének, akinek nevét az amerikaivá lett Detroit város lengyel negyedének főutcája örökítette meg. A clevelandi Mary H. Merkle, 27 éves leány, hiszté­rikus rohamában kiugrott a new yorki Biltmore szálló 24-ik emeleti ablakából. Egy katolikus pap adja fel a haldoklónak az utolsó kenetet. A felekezeti gimnáziumok diákjait nem veszik fel az egyetemekre Pünkösd után 19. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 6, 31—36 Mondá az Ur: Amint akarjátok, hogy cseleked­jenek nektek az emberek, ti is hasonlóképen csele­kedjetek nekik. Mert ha azokat szeretitek,, kik tite­ket szeretnek, minő' hálát érdemietek? Hisz a bűnö­sök is szeretik azokat, akik őket kedvelik. És ha azok­kal tesztek jót, akik veletek jót cselekszenek, minő hálát érdemietek? Hiszen a bűnösök is adnak köl­csön a bűnösöknek, hogy viszont annyit nyerjenek. Szeressétek tehát ellenségeiteket; jót tegyetek és kölcsönözzetek semmit vissza nem várván; mert nagy jutalmatok leszen, és a Magasságbelinek fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és gonoszok­hoz is. Legyetek tehát irgalmasak, mint a ti Atyátok is irgalmas. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a nyolc boldogság hegyén tartott beszédében mondja s tanítja, hogy ellenségeinket is szeretnünk kell és jót kell tennünk azokkal, akik min­ket gyűlölnek. Az ószövetségi törvényt ugyan a zsi­dó írástudók úgy értelmezték, hogy felebarát csakis az, aki velük ugyanazon nemzetből való, úgyszintén velük ugyanegy hitet vall, nemkülönben ugyanazt a nyelvet beszélik; aki pedig idegen nemzetből való, más hitü és nem azt a nyelvet beszéli, mint ők, az el­lenség, akit nem kell szeretni, sőt az ilyennel Szem­ben meg van engedve minden könyörtelenség és ke­gyetlenség. Krisztus Urunk ezen alkalommal az ellenség­­gyűlöletet és az abból eredő hátrányt említi fel és megmagyarázza tanítványainak, hogy csak kitűnő szeretet által külömböztethetik meg magukat a bű­nösöktől, a hitetlenektől és az ószövetség hamis ta­naitól. Mert ha azokat szeretitek, kik titeket szeret­nek, minő hálát érdemietek? Hisz a bűnösök is sze­retik azokat, akik őket kedvelik, — mondá Jézus ta­nítványainak. Mert ha csupán barátaitokat szereti­tek és ellenségeiteket nem, Isten semmiféle jutalom­ban nem fog benneteket részesíteni a mennyben, mi­vel ezen szeretet nem a megigazulásnak gyümölcse, mely utóbbinál fogva az ember kész Istenért még ellenségeit is szeretni. Ha pedig úgy az ellenségeite­ket, mint barátaitokat szeretitek, e szeretet által Is­tentől a megszentelő malasztot és az örök dicsősé­get érdeműtek ki és valóban meg is kapjátok. A kereszténynek ellenségeit is szeretni kell! Fá­rasszuk ki ellenségeinket tűréssel és szégyenitsük meg jótékonysággal! A jótétemény, mint sok példa mutatja, még a vérengző vadállatokat is megszelí­díti. Az engesztelhetetlenség és bosszuállás csak szít­ja az ellenségeskedés tüzét és vége-hossza nincs a visszatolásnak. Az pedig a legveszedelmesebb, hogy Isten is oly keményen bánik velünk és irgalom nél­kül sújt, ha mi azoknak meg nem bocsátunk, akik minket megsértettek, megkárosítottak, meggyaláz­tak és megszomoritottak. Gondoljuk meg, hogy ha ellenségeinknek meg nem bocsátunk, magunk Ítél­jük el magunkat, midőn naponkint igy imádkozunk: És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is meg­bocsátunk az ellenünk vétőknek. Miéit tették indexie A Keresztet? (FEP) BUDAPEST — A kollaboráns katolikus papi békemozgalom hivatalos lapja “A Kereszt”, mint köztudomású, nemrégiben indexre került, mivel a lap olyan szintben tüntette és tünteti fel a Katolikus Egyházat, mintha az szabadon gyakorolná jogait. Ér­dekes, hogy “A Kereszt” egyáltalán meg sem említi a Vatikán indexre helyező döntését, sőt mintha azóta dühösebb cikkek jelennének meg és a kollaborációt is mintha még hevesebben gyakorolná a “béke-pap mozgalom.” Ez egyben meg is magyarázza, hogy mi­ért került a lap indexre. A Kereszt egyik legutóbbi száma, például igy oktatja olvasóit: “Nem árt Alkotmányunk ünnepén elgondolkoz­nunk az apostol idevonatkozó szavain és engedelmes lélekkel hajiunk rá ezeknek igazságára: Mindenki vesse alá magát a felettes hatóságoknak. Nincs ha­talom, csak Istentől; amik pedig vannak, azokat az Isten rendelte. Aki tehát ellenszegül a felsőbbségnek, szembeszáll Isten rendelésével . . . Mert a fejedel­mek — világi vezetők — a jótett számára nem féle­lemkeltők, hanem a rossz számára. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a felsőbbségtől? Tedd a jót és dicsé­retet nyersz tőle, mert ő az Istennek szolgája javad­ra. De ha rosszat cselekszel, félj, mert nem ok nélkül hordozza a kardot; szolgája ugyanis Istennek, hogy bosszút álljon büntetéssel azon, aki rosszat cselekszik. Igen, ez az Isten útja a történelemben.” * i

Next

/
Thumbnails
Contents