A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-07-01 / 26. szám

8-TE OLDAL .

a j'S pásztor

Pünkösd után 5. vasárnap

EVANGÉLIUM

Szent Máté 5,20—24

Mert mondom néktek, hogyha nem fogja fölülmúlni a ti igazságtok az Írástudókét és farizeusokét, be nem mentek a mennyék országába. Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj, aki pedig öl, méltó az Ítéletre. Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, aki atyafiára haragszik, méltó az Ítéletre, aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehennára ... Azért, ha ajándékodat az oltárra viszed és ott eszedbe jut az, hogy atyádfiának van ellened valamije, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt és eredj előbb megbékülni atyádfiával és akkor menj, ajánld föl ajándékodat.

SZENTBESZÉD

A mai szent evangélium a farizeusok és Írástudók igazságáról szól, amelyről Krisztus Urunk azt mondja tanítványainak, tehát nekünk is: “Hogyha nem lesz tökéletesebb (vagyis jobb és különb) a ti igazságtok az Írástudók s farizeusok igazságánál, nem mentek be a mennyeknek országába!” A farizeusoknak és írástudóknak is volt tehát igazságuk és mégis Krisztus Urunk azt mondja, hogy azzal az igazsággal nem lehet bejutni a mennyeknek országába. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis az volt, hogy külsőleg, az emberek előtt megtartották a törvényeket látszólag. A farizeusok és Írástudók igazsága ugyanis Isten né,lkül való volt.

A farizeusok és Írástudók igazsága az volt, hogy megtűrték a szúnyogot, de — lenyelték az elefántot, amint Krisztus Urunk mondta: a farizeusok és Írástudók igazsága — ugyancsak Krisztus Urunk szerint — olyan volt, mint a fehérre meszelt sir . . .kívülről szép, de belülről tele volt rothadással és undoksággal. És ezek a farizeusok és Írástudók mégis azt hitték magukról, hogy ők igazak és jók és hogy aki nem olyan, mint ők, az rossz és elvetendő. A farizeusok és Írástudók az ő képzelt igazságukban még tovább is mentek ... Nemcsak hogy önmagukat tartották kizárólag jóknak ,hanem még arra is jogot formáltak maguknak, hogy másokat megítéljenek és lenézzenek.

És minderről az igazságról azt mondja Krisztus Urunk, hogy az nem elegendő arra, hogy a mennyországba jussunk. Ahhoz más, különb és jobb, vagyis az igazi igazság kell.

És mi az az igazi igazság, ami tökéletesebb, ami jobb, mint a fraizeusok s az Írástudók igazsága? Hát az igazi igazság az, hogy nem a törvény betűin rágesáiódunk, hanem a törvény szellemét követjük és azt akarjuk megvalósítani; az igazság az, hogy nem nagyképüsködünk a kis dolgokban csupán azért ,hogy áthágjuk a nagy dolgokat; az igazi igazság az, hogy nem szinészkedünk az emberek előtt, nem akarunk és nem kívánunk jobbaknak látszani külsőleg, mint amilyenek vagyunk belsőleg; az igazi igazság az, hogy nem gondoljuk, nem hisszük azt, hogy iobbak vagyunk, mint mások; az igazi igazság az, hogy nem vagvunk kíméletlenek felebarátainkkal szemben, hanem hogy van szivünk ,hogy van jóindulatunk embertársaink iránt. Az igazi igazság az, hogy nemcsak nem ölünk, nem lopunk, hanem nem is haragszunk másokra, sőt ellenkezőleg, jót teszünk másokkal. És az igazi igazság végül az, hogy a jót nem az emberek kedvéért, nem az emberek kegyéért és jptalmáért tesszük ,hanem mindenkor és egyedül a jó Isten kegyéért.

Mindezek után pedig számot vethetünk önmagunkkal és vessünk is számot, hogy vájjon a mi igazságunk olyan-e csupán, mint amilyen a farizeusok s írástudók igazsága, vagy pedig annál jobb s tökéletesebb: olyan, amilyent Krisztus Urunk kíván meg tőlünk? Ne áltassuk magunkat, az embereket félrevezethetjük ugyan, de a jó Istent nem csalhatjuk meg.

Boldogok vagyunk, hogy ha a Krisztus-féle tökéletesebb igazság lakozik bennünk. Ámde, ha netalán azt kellene tapasztalnunk, hogy a mi igazságunk is csak olyan farizeus és irástudó-féle igazság, azért nem szabad kétségbe esnünk. A kétségbeesés az embert elkedvteleniti, erejét elemészti, a munkakedvét lelohasztja, a lelkületét befeketíti. Az élethez, bármilyen nehéz és bármilyen sötét is az, sőt minél nehezebb és sötétebb, annál több vidámság, annál több jókedv, annál nagyobb jó lelkűiét kell. Nem az a földi célunk, hogy haragudjunk, egymást sértegessük, rágalmazzuk, szidalmazzuk, hogy egymásnak a betevő falatját megkeserítsük, vagy kivegyük a szájából, de igenis az a célunk, hogy békésen éljünk .egymásnak megbocsássunk, egymást segítsük, egymásnak az életét, amennyire lehet, meg könnyitsük, megédesítsük. Ne hánytorgassuk unos untig a magunk baját, hanem lássuk meg a más keresztjét is.

Ez az igazi lelkűiét, ez a krisztusi igazság. És ennek a megvalósításához nem kell semmi más, mint a szeretet. Mert — mint az apostol mondja — Isten a szeretet s akik a szeretetben vannak, s akikben a szeretet van, azok Istenben vannak. Maradjunk meg tehát a szeretetben, hogy az Istenben lehessünk s akkor -— minden bizonnyal —oly tökéletes lesz a mi igazságunk, hogy biztosan elvezet bennünket a mennyek országába. __a___:____________..___________

Adlai Stevenson, a volt demokrata elnökjelölt teljes egyetemi ornátusban látható Dr. Jonas Salk, a polioszérum felfedezőjének társaságában a new yorki városi egyetem diploma átnyujtási ünnepségén.

Szentháromság ünnepe

■’ "■»«P1"1 '"■■-ÜWWM! W ----Űrnapját, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön üljük, azon a napon, melyet az Utolsó Vacsora miatt szerettek az Eucharisztiának szentelni. A bevezetésben említett gondviselő, isteni működésnek köszöni eredetét az Ur testének és vérének emlékünnepe is. A közismert történeti tény a következő. 1209-ben kapta először Belgiumban, Montcornillon-ban B. Julianna, az ágostonrendi apáca 'kinyilatkoztatását. “Ifjúsága idején mindannyiszor, amikor Krisztus Szüze, Julianna belemélyedt az imádságba. Istennek nagy és csodálatos jelét látta. Megjelent neki a hold. Csodásán íónylett, de gömbölyű testéről egy darabka le volt törve. Miután hosszú időn át újra és újra szemlélte ezt a látomást, csodálkozott nagyon mert nem tudta, hogy mit jelentett” (Vita S. Julianne II. 2. Acta SS. April tom. I, 457.) Végre megkapta a magyarázatot: az Üdvözitő azt akarja, hogy szent testének és vérének ünnepe legyen a Szentháromság ünnepét követő csütörtökön. Juliannának nagyon sokáig kellett várnia. Csak huszonegy év múlva mondta el lelkiatyjának látomását és csak harminchét év múlva ülték meg először az Űrnapot. 1246-ban, Lüttichben, a lelkiatya, Lausannei János fáradozásának e r e d ményeként. Törekvését támogatták: Ugo de Thierry, a domonkosok tartományfőnöke és Pantaleon Jakab, lüttichi főszerpap. Mikor Pantaleon Jakab' IV. Orbán néven a Világegyház trónjára került (1261—1264), megnyílt az ut, hogy az egész Egyházra nézve kötelező ünnep legyen az Űrnapja. Orbán azonban sokáig habozott, hiába kérte őt a lüttichi püspök erre a lépésre. Éppen Orvietóban töltötte a nyári hónapokat, amikor a szomszédos Bolsena-ból nagy csoda hire érkezett: egy pap kezében Átváltozáskor a Szentostya vérezni kezdett. A véres korporálét 1264 junius 19-én meg mutatták a pápának, aki erre augusztus 11-én elrendelte az egész Egyházban Űrnapja ünnepét. Mivel azonban két hónappal ezután meghalt, a bullát (Transitures de hoc mundo) nem tekintették kötelezőnek és csak V. Kelemen pápa rendelte el végleg, 1312-ben az Űrnapja megülését.

Eddig a közismert, történeti tények. Itt is meg kell keresnünk azonban a mélyebb okokat: miért éppen ekkor kezdődött ez a mozgalom. 1209- ben kapta először Julianna a sokszor megismétlődő látomását. Ebben az évben kezdte el Montforti Simon gróf a véres háborút az albigens rém uralom ellen. Húsz évig tartott ez a háború. Az albigensek a 12-13-ik század fordulóján a városok felfelé törekvő polgárai elemét szervezik forradalmi utón, a püspökök hatalma alól akarnak mindenáron szabadulni. A főpapság abban a korban anyagias, él-I.tw " yy «-T-Tt—. -J- 1T1JIHK

vezi a gazdagságot. A kanonokok éppen a 13-ik század elején abbahagyják a közös életet és külön házaikban élik nagyúri életüket. ÉS ekkor “uj eretnek hit lopta be magát lassan a sziklazugok, a földalatti tárnák útvesztőibe. . . A püspökök világi hiúságoknak és a hatalomnak éltek. Hadat vezettek, földi javakat gyűjtöttek, fejedelmi pompával hivalkodtak. A szerzetesek, mint hozzáférhetetlen várakba zárkóztak el monostoraikba. A templomok üresen álltak. A nyáj szerteszéledt. . . Az uj hit behálózta már egész Németországot, Frankföldet, Itáliát és eljutott a tengerentúlra, Angliába is, de igazi fellegvára a Dél mosolygó, azúr- és aranyfényekben fürdő tartományaiban volt” — irta le a helyzetet “Magóg Fiai” cimü történeti regényében találóan Kállay Miklós.

Nos. erek az eretnek albingensek és a velük rokon waldiak, Jézusról azt hitték, hogy csak látszat-teste volt. Ezt onnan tudjuk, hogy a megtérni szándékozóktól hitvallást követelt az Egyház, “hogy Jézus igazi ember, anyától született igazi teste van . . . Szűz Máriától született igazi születéssel: evett és ivott, aludt, fáradtan pihente ki az ut fáradalmait ...” — az Eucharisztiáról pedig azt kellett vallaniok “hogy a mi Urunk Jézus Krisztus igazi teste és igazi vére lesz az átváltozás után a kenyér és a bor”. (Durandus de Osca és waldi társainak 1208 december 18-án előirt hitvallása, Denzinger, Enchirid, symbolor 422. 424. nr.) Ezért már a 12-ik században

az eretnekek elleni szellemi harcban felhasználásra került az Eucharisztia. Szent Bernát így győzte meg a skizmatikus pápával tartó aquitániai herceget ; miután hiába prédikált neki, “szeme elé helyezte a félelmetes Ostyát, most már nem kérő, hanem fenyegető, lángbaborult arccal és lángoló szemekkel, és így sürgette félelmetes szavakkal: Kértünk téged és te megvetettél minket. “íme, eljött tehozzád a Szűznek Fia, ki az Egyháznak feje és ura . . .” (Vita S. Bernardi.) A 13-ik század az Euxhairsztia százada lett, és ezért figyelemreméltó:, hogy ünnepét Krisztus akkor kezdte sürgetni, 1209-ben, amikor az emlitett eretnekségek ellen a húszéves hadjárat megkezdődött.

1209 azért is jelentős év, mert ekkor jelent meg III. Ince pápa előtt az a szikár, alacsony, szürkeruhás umbriai parasztruhába öltözött férfi 12 társával együtt, hogy működéséhez elnyerje a pápa szóbeli engedélyét. Isten szegénykéje, Assisi szent Ferenc támasztotta meg a pápa álmában a Laterán roskadozó falait és a Poverello és rendje lett az Eucharisztia kultuszának fő terjesztője, a másik kolduló renddel, a domonkos prédikáló testvérekkel együtt, kiknek legtudósabb, legnagyobb tagjára bízta még az ünnep kihirdetése előtt IV. Orbán pápa az uj ünnep miséjének kidolgozását. Aquinói szent Tamás, a hittudós és költő, eleget is tett ennek a felszólításnak és mai napig az ő szövegeit használja az Egyház az Eucharisztia ünnepén.

Radó Polikárp

NAGY EMLÉK ÜNNEPSÉG

A SZABADSÁGSZOBORNÁL

A New York kikötő bejáratnál, a Bedloe Islandon, áll egy hatalmas müszobor, a szabadság eszméjének a megtestesítője, amely fáklyát tart a kezében és arra emlékezteti a több mint hatvan év óta azokat, akik először tették meg az utat az Újvilág felé, hogy őket itt szabadság jogok, testvéri szeretet várják.

Ennek a megkapó szimbólumnak rendezett ugyancsak megkapó formában ünnepséget junius 28-án délelőtt az American Museum of Immigration, amelyen a szövetségi belügyminisztérium, a gyalogság, haditengerészet, légi erők marinok és partőrségi főtisztek vettek részt. Az ünnepi szónok U.S. Grant tábornok, Ulysses Grant volt USA elnök unokája. A rendezőség vezetői Pierre DuPont, Charles W. Engelhard, Spyros P. Skouras és Edward Corsi.

Az ünnepséget “National Unity Day”-nak proklamálták és ennek megfelelően meg

jelennek ott az-összes amerikai nemzetiségi csoportok, közöttük az Amerikai Magyar Szövetség helyi és központi vezetői a magyar lelkészek, magyarruhás, nők és leányok, magyar és amerikai zászlók alatt a szobor talpazatánál az összes országokból elhelyeznek egy-egy földrögöt, jelképezve ezzel a bevándorlók szülőföldjének és fogadott hazájuknak egységét. Azon a helyen egy épületet is emelnek, amely a bevándorlókra vonatkozó emlékeket fogja tartalmazni.

. . . hogy Amoy kinai kikötőváros, amely most a kommunisták s nacionalisták harcának egy legfontosabb pontja, már egyszer szerepet játszott Amerika történetében.

Pünkösd után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 8, 28-34

Az időben, midőn átment Jézus a gerazenusok tartományába, két ördöngős futott eléje, a sírboltokból jővén ki, oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón. És Máltának, mondván: Mi közünk veled, Jézus, Istennek Fia! Idő előtt jöttél ide, gyötörni minket? Nem messze tőlünk pedig nagy sertésnyáj vala a legelőn ... Az ördögök tehát kérék őt, mondván: Ha kiüzesz bennünket, engedj minket a sertésnyájba szállni. És mondá nekik: Eredjetek . . . Azok pedig kimenvén, a sertésekbe szállának és ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének. A pásztorok pedig elfutának és a városba menvén, mindent megjelentének azok felől is, akikben az ördögök voltak ... És ime az egész város eléje méné Jézusnak és látván őt, kérék, hogy távozzék el a határaikból. És bemen vén a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába.

SZENTBESZÉD

“Hagyj békét nekünk, Jézus!” E szavak: Jézus, I Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen embe- £ rekből másnémü lélek szólt, mert az ördöngősök sem ’S azt nem tudhatták, hogy a partraszállottak között Jé- fl zus ott van, sem azt, hogy ő az Isten Fia, legkevésbbé ■ lehetett pedig örjöngőtől várni ilyen vallomást.

Idő előtt jöttél ide, minket gyötörni ? — kérdék az M ördöngősök Jézustól. ^ H

Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó fl ítéletidő előtt, már most akarja megtartani az ítéletet s ezért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most, idő Hjg előtt jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a hely- ■Éj hez, hol Jézus kiűzte az ördöngősökből az ördögöket, nagy sertésnyáj legelt. Az ördögök tehát kérék Jé- Hó zust, mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket H a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mélységbe, ■ hagyj élnünk a földön. ■

A sertéseket azért választották a gonosz széllé- ■ mek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak ■ s őket Jézus ellen fellázítsák ... Az Ur erre monda az H ördöngősöknek: Eredjetek a sertésekbe! Az ördögök j pedig kimenvén, a sertésekbe száliának, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének az összes sertések.

Buzgón esedezzünk az Ur Jézus Krisztushoz, hogy távoztassa tőlünk a sátán cselszövényeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és a

gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi ja- __

vakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más 1 mint aggodalom és nyugtalanság .ellenségeskedés, lelki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése,

Isten haragja és örök kárhozat.

Törekedjünk az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereli, már e világon boldogul él és egykor élvezni fogía a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített ,kik őt szeretik.

TUDNI ILLIK

Honosításkor nem kívánják az irni-olvasást idősebb emberektől

Kérdés: Nagyanyám, aki

1910-ben érkezett az Egyesült Államokba és azóta is itt él, honosíttatni kívánja magát. Nem beszél jól angolul és attól tart, hogy a polgárvizsgán megbuktatj ák. H e t venéves korában nehezen tanul újat az ember. Akadály ez a honosításnál ?

Felelet: Nem akadály. Azok akik 1952. december 24-én 50 évnél idősebbek voltak és akkor már több mint 20 éve laktak az Egyesült Államokban,

Ugyanis onnan jött az a tea•szállitmány, amelyet amerikai szabadságharcosok Boston kikötőjében a tengerbe dobtak.

. . . hogy Amerikában a borok 90 százaléka ealiforniai szőllőbői készül-.

. . . hogy délamerikai nemzeti hősök voltak a következők: William Brown, az argentínai h a d i t e ngerészet megalapítója, 0‘H'iggins, Chile szabadságharcának vezére, 0‘Leary és 0‘Connor, a nagy délamerikai felszabadító Simon Bolivar fő hadvezérei . . . valamennyien ir származásúak.

. . . hogy a Huron és a Michigan tavak szintje 25 lábbal alacsonyabb, mint a Superior tó szintje

. . . hogy az első amerikai alkoholellenes társa ságok nem a szesztilalmat, hanem csak a mértékletességet prédikálták.

honosíthatok, ha nem is tudnak irni-olvasni, sőt nem is értenek angolul. Az amerikai történelemre és alkotmányra vonatkozó néhány igen egyszerű kérdésre kell csak felelnie és ezt a vizsgát bármely nyelven leteheti.

Külföldön élők társadalom biztosítása

Kérdés: Hatvanötéves koromban Európában szeretnék visszaköltözködni, ahol olcsób ban élhetek. Nem vagyok amerikai polgár és azt iszeretném tudni, hogy a társadalomibiztositó nyugdijat, amely Amerikában megilletne, megkapom-e Európában?

Felelet: Mindenki, aki elegendő ideig dolgozott biztosított állásban vagy [biztosítás alá eső önálló foglalkozást űzött, nyugdíjra jogosult, te-« kintet nélkül arra, hogy polgár-e vagy hogy Amerikában él-e? Az egyetlen kivétel a Vasfüggöny mögött lévő országokkal szemben áll fenn. Amig a Vasfüggöny mögött él a nyugdijat nem folyósítják. Javára írják ugyan, de majd csak ' akkor fizetik ki, ha az orosz szférából kikerült és a dollárokkal szabadon rendelkezhetik.

Aki bevándorlási, vagy honosítási, vagy az illető külföldieket érintő bármily adó-, vagy társadalombiztositó kérdésben megbízható és díjtalan felvilágosítást óhajt, írjon — akár magyarul is — a Common Council for American Unity cimére, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ahol készséggel útbaigazít ják,