A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-09-16 / 37. szám
8-IK oldal; |atxxxxxxxx*x*xx**x*xxrxxrxxxxyxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ I Emlékezzünk a régiekről \ KÖRÖSI CSÖMA SÁNDOR A magyar nép bölcsőjét kereste A magyar múlt hagyományainak egyik dicsőséges és tudományos értéke Körösi Csorna Sándor munkássága, azé a kutatóé, aki Széchenyi szavaival “pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesitve bölcsőjét kereste a magyarnak.” A Tibetet kutató utazók hosszú sorában első helyen áll Körösi Csorna Sándor. 1784 április 4-én az erdélyi Kőrösön született. Tanulmányait a nagyenyedi főiskolái és a gőttingai egyetemen végezte. Egyik nagytudásü és hires professzora hatására fordult a keleti tanulmányok felé, arabul, majd angolul tanult. Arab forrásmunkákban sok, őseinkre vonatkozó utalást talált. Ezért elhatározta, hogy Ázsiába megy, népünk őstörténetét kutatni. Nagyképzettségii kutató 1818 végén került haza Göttingából. Ekkor már végleges elhatározása, hogy Ázsiába megy. “Nem tartozom én azon gazdag emberek sorába, akik saját költségükön utaznak, élvezetet keresve, avagy kíváncsiságból ... — írja egyik levelében. — Szegény tanuló vagyok csak, akinek óhajtása, hogy lássa Ázsiának különféle országait, az őskor annyi eseményének gazdag színpadát; megfigyelje a különféle népek szokásait, megtanulja nyelvüket, abban a reményben hogy eredményeinek a világ egykoron majd hasznát látja.” Körösi Csorna Sándor a korabeli tudomány legmagasabb fokán képzett, alapos előtanulmányokkal rendelkező kutató volt. A magyaron kívül tizenhat nyelven beszélt, arab, héber, szanszkrit, pustu, hindosztáni perzsa, görög, latin, horvát, orosz, német angol, francia, tibeti, mahratta és bengáli nyelven. Tudta, hogy a magyar nép eredetét, őshazáját, a magyarral rokon népeket csak akkor lelheti meg, ha az ázsiai népek régi irodalmában megtalálja a kiindulási pontot. Enélkül kutatásai véletlenre építő, tudománytalan kalandozásba süllyednének. Körösi Csorna Sándor 1819 november végén Bukaresten és Szófián át Konstantinápolyba utazott. Ott éppen pestis dühöngött és emiatt Enoszba, majc Alexandriába vitorlázott. A pestis innen is elűzte. Hajón átkelt Lutakiába (a mai Ciprus-szigete), majd Tripoliiba, ahonnan gyalog folytatta útját Bagdadig. Hosszú vándorút után, 1822 elején’ érkezett az indiai Lahorba, ahonnan megpróbálkozott továbbjutni a tibeti Zanglába. Miután meggyőződött arról, hogy az oda vezető ut nagyon nehéz és költséges — pénze már elfogyott —, visszatért Lahorba. Időközben látta, hogy a belső-ázsiai népek irodalma hemzseg a földrajzilag és történelmileg fontos adatoktól, s az európai tudósok még nem ismerik a tibeti könyvtárak anyagát. Ezért úgy határozott, hogy megtanulja a tibeti nyelvet és hozzálát a tibeti forrásmunkák feldolgozásához. Láma kolostorban Utazásai közben megismerkedett az angol kormány egyik megbízottjával. Ez elsősorban az angol gyarmati terjeszkedést és saját anyagi hasznát tartotta szem előtt. Az ismeretlen Tibet zord természeti viszonyai nem vonzották az angolokat, az ilyen veszélyes munkához külföldi áldozatokat kerestek. Körösi Csorna Sándor uj angol ismerőse kihasználva a lelkes tudós szorult anyagi helyzetét, csekély anyag támogatás ellenéiben megbízta a tibeti nyelvtan é: szótár összeállításával. Ez a megbízatás egyezett Körösi Csorna terveivel. Anyagi körülményei is kény szeritették, így hát elfogadta az ajánlatot, munkához látott. Ez a munka másfél évtizedes megaláztatással, mellőzéssel, bizalmatlansággal és úttörő tudósunk egészségének felőrlődésével járt. Tizennégy évig dolgozott Körösi Csorna Sándoi nagy müvén, miközben angol támogatói többször k cserbenhagyták. Ebből a tizennégy évből nyolcat égj zanglai láma-kolostorban töltött, ahol nélkülözött, éhezett, naponta néhány marék rizsen és kevés teán tengette életét. Itt a kolostorban sajátította el a tibeti nyelvet, tanulmányozta a buddhizmus könyveit, s a tibeti nép történetét. A kolostorban eltöltött időszakban celláját sohasem fütötték, fekhelyéül pedig egyszerű gyékénytakaró szolgált. Világitóeszköze sem volt, még mécsese sem. 1834 elejére elkészült a mü: a tibeti szótár és nyelvtan. Élete főmüvének címlapján Körösi Csorna Sándor csak egyetlen személyi adatot közölt: “erdélyi székely-magyar.” Uj világot fedezett fel 1835-től 1842-ig kisebb tanulmányutakat tett. További utazásaihoz pénzre volt szüksége, s ezért eb-1 A J Ő PÁSZTOR a bus Özvegyek Mint élnek Hitler hajdani vezéreinek feleségei és azok rsaládtagjai? Tíz évvel ezelőtt mint valami gigászi szappanbuborék pukkadt szét Hitler “ezeréves német birodalma.” A nácivezérek, az emberiség e gonosztevői, elnyerték büntetésüket. Egyetlen kivétellel. Martin Bormann, Hitler jobbkeze, megmenekült az akasztófától. A többiek azonban halottak. Éva Braun önként követte a fogkefebajuszu Náci Führert a halálba. Az özvegyek élnek csupán. És Hitler nővére, Paula, aki ma 58 éves. A vénlány asszonynak nevezi magát, bár soha nem ment férjhez. A különös az, hogy Paula sohasem kért -semmiféle kegyet a szobafestőből vezérré avanzsált testvérétől. Adolf nyomorúságos kegy dijat utalt ki a részére. A furcsa, visszavonultan élő v-énkisaszszony nem bízott Adolf “küldetésében.” Bécsiek, akik ismerték, mondják, hogy miközben Hitler fél Európát végigrabolta, Paula azt hajtogatta ,hogy “rossz vége lesz Adolfnak.” A jóslat bekövetkezett. 1943- ban a Wolf nevet vette fel, hogy igy őrizze meg titkát. Más büszkén világgá ordította volna, hogy Hitler testvére. Paula álnevet vett fel és letagadta. Jelenleg Berchtesgadenben nyomorog és könyöradományokból él. Hitler magánvagyona, vagy tízmillió dollár, letétben van és Paula, az egyik örökös, nem juthat hozzá, mert a bajor bíróság szerint nincs rá bizonyíték, hogy Hitler tényleg halott. A másik nyomorgó Hitler, Alois, a bátyja volt a Führernek. Ez viszont a Hiller nevet vette fel, nehogy kellemetlensége legyen Adolf miatt. EMMY Frau Emmy Gőring, az öngyilkos náci légügyi marsai özvegye, Münchenben él 16 éves lányával. Csinos apartmentje és cselédje van. Miből él? Nyilván eltitkolt és jól elrejtett -ékszerekből. Ánnak idején ugyanis a bíróság minden vagyonát elkobozta. Svájcba kicsempészett aranyukra azonban nem tudták rátenni a kezüket. MARGARETHE Frau Margarethe Himmler, az SS banditák és a Gestapo szörnyetegének 61 éves özvegye szintén Münchenben telepedett le. 54 márka a havi nyugdija. 25 éves Gurdun nevű lánya egy divatszalon varrónője. Férje öngyilkossága után kijelentette: “Büszke vagyok rá.” Himmlerné kezében sok levél, dokumentum maradt és ezek alapján a leánya akar könyvet Írni, hogy “tisztára mossa” tömeggyilkos apja mocskos emlékét. Német nácik szerint Himmlert még saját környezete is gyűlölte. A hidegvérű bestia ugyanis féltékenyen távol tartotta Hitlertől a tehetségesebb fiatalokat. Ha valaki az útjában volt, azt hamis bizonyítékok alapján megvádolta és aztán fogdmeg jeivel eltüntette a közélet porondjáról FRAU von RIBBENTROP Hitler volt követének, majd külügyminiszterének özvegye ellentétben a többi náci özvegyekkel, beszédes természetű Nem csapja be az ajtaját az újságírók előtt, sőt nyilatkozik. A volt pezsgőügynökből lett államférfi özvegye azt magyarázza, hogy “Joachim nem akart rosszat, sőt lefékezte a pavenü náci vezéreket.” Azt, hogy az oroszokat, főleg Sztálint lóvá tette, érdemül tudja be. Frau von Ribbentrop a bátyjával és annak feleségével él együtt. ILSE HESS B a jo r o r s zágban él Ilse Hess, Hitler hajdani kedvencének, Rudolf Hes-snek a felesége. Az emlékezetes repülőút után, amikor Hess Adolf tudta nélkül Skóciába repült Mrs. Sámuel H. Coplin philadelphiai nagymama megcsókolta Eisenhower elnököt a beszéde után. Most Ike fényképén ismétli meg a csókot az újságírók előtt “-különbekét kötni”. Ilse kiesett a Führer kegyeiből* Rudolf Hess a Spandau bortö-nben ül más háborús gonosz j tevőkkel együtt. A- --repülőútnak köszönhette, hogy nem ítélték halálra. Nem tartják teljesen épelméjtinek. Ilse szomszédai és -barátai egy- I más-közt azonban azt tartják, hogy Rudolf csak bolondratetteit magát. Ilse egy könyvet kiadott már férjéről, most Írja emlékiratainak a folytatását. Amit végül még érdemes megemlíteni: a hajdani nagyságok özvegyei nem járnak össze. Sőt gyűlölik egymást. A már megjelent nyilatkozatok és emlékiratok -is erről tanúskodnak. Amig jól ment nekik, akkor sem rajongtak egymásért, Adolf udvarában késhegyik menő tülekedés folyt a náci vezér kegyeiért, most azonban nyíltan adnak j kifejezést egymás iránti megvetésüknek. EGYENLŐTLEN PÁR PASADANA, Cal. --- Mary és James Montgomery nem tudták békességben élni, mert a férj sokkal alacsonyabb volt, mint a feleség. Ez az egyenlőtlenség végül a házasság felbontására vezetett- James -kedveskedett Marynek, “Hajtsd a vállamra fejedet”, de Mary durcásan e’utasiiotta James közeledésé’ és azt mondotta, “Nam lehet, te nagyon alacsony vagy.” Erre Jamas lehúzta a Mary lábairól a ci oőit, leszedte a magas sarki kat és a -gasinatonba doibt - azokat. Ebből válóper lett i ; válás. Az okos asszony 19 éves, a komoly férj 21 éves. Amerikai képviselő Moszkvában Joe Holt californiai republikánus kongresszusi képviselő is követte a mostani divatot, ellátogatott Oroszországba, Moszkvába. Egy amerikai követs-égi -tisztviselő kíséretéiben autózott a városban és amikor -egy szép régi templomhoz értek, -azt az épületet le akarták fényképezni. Abban a pillanatban hozzájuk lépett egy orosz uitona, pisztolyt szegzett Holt fejéneik és fenyegetően nézett rá, még akkor is, amikor a köve-tségi tisztviselő orosz nyelven megmondta neki, hogy “ez egy amerikai kongresszusi képviselő”. Hiába próbálta a követségi tisztviselő a katonának megmagyarázni, rogy csak -egy érdekes fényképfelvételről van szó, ő nem tágított s pisztolyát még egyre a képviselő romi nikának szegezte. Kisvártatva arra jött egy orosz rendőr. Ez is negpróbálta a katonának megmagyarázni, hogy miről van szó, de a katona nem tágított, ellenkezőleg, pisztolyával megfenyegette a rendőrt. Egy óra hosszat állt ott a társaság: a két amerikai és -a pisztolyos orosz katona. Vártak, de nem is j tudták, mire várnak. Végül egy óra múltával jött egy orosz ezredes és kiszabadította fogságukból az amerikai vendége két. ben az időszakban az Ázsiai Társaság könyvtárosa volt. 1842 februárjában, 58 éves korában ismét elinlult Tibet felé, hogy azon áthaladva, a sejtett magyar őshazába jusson. Dardzsillingben azonban kitört rajta az akkor még gyógyíthatatlan trópusi betegség, a malária. Körösi Csorna Sándor -— akinek életcélja a magyar nép eredetének felkutatása volt, 3 aki közben csak úgy mellékesen világraszóló tudományos müveket alkotott —, mielőtt elérhette volna célját, 1842 április 11-én meghalt. Ez az úttörő tudós uj világot fedezett fel a tudomány számára. A tibeti nyelv- és történettudomány megalapítója, az északi buddhizmus tudományos kutatásának kezdeményezője volt, s olyan ismeretforrásokat tárt fel a tudomány előtt, amelyek nélkül Ázsia történelmének felderítése lehetetlen. Vegye szemagp:* saját fmascidUs előmenetelét.. és jövőjét! Megtalálja — fekete nyomásban fehér papiron —a Society of Savings ezer meg ezer betevőinek passbook takarékkönyvecskéiben. Ezek az emberek rendszeresen takarékbetétre beteszik minden heti vagy havi fizetésük egy részét. Mindegy, hogy sokat vagy keveset keres, a fődolog az ön jövője szempontjából az .hogy megtakarít! Amit megtakarít, az az öné ha a Society- , nél van letéve, akkor mindig rendelkezésére áll, ha szükség van rá. Ha pénzügyei nem úgy alakulnak, ahogyan szeretné, térjen be !) könnyen elérhető fiókjaink egyikébe , . nyisson meg egy takarékbetétet . k.e.2d je felépíteni financiális biztonságét azzal .hogy rendszeresen megtakarít a Society nél. Founded 1849 DEPOSIT INSURANCE CORPORATION
