A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-09-02 / 35. szám

A Jó PÁSZTOR 3-IK OLDAL/ Emlékezzünk a régiekről .xxxxxxxxxxxxxtttxxxxxxxxxixxxxxxxiixtxxxxxtxtxx^ AZ ELHAGYOTT HAJÓ REJTÉLYE . L r* ---------------------- ajjutl JLä • Folytatás A fájdalmában tehetetlenül vergődő férjet éj­nek idején ártalmatlanná téve, a holt feleség tetemét zsákba varrták s tengerész-szokás szerint, a tengerbe sülyesztették. A még mindig dühöngő férjet végül mégis sikerült valahogy lecsillapítani, s abban a hit­ben, hogy immár megnyugodott a sorsában, magára­­ihagyták. Másnap reggelre kelve, a kapitány eltűnt; keresték-kütatták az egész hajón mindenütt, de — mindhiába! Talán beleugrott a tengerbe, vagy ép­pen Hullog lódította bele a felesége után: titok! Ám ezalatt a legénységet kínos aggodalom fog­ta el: vájjon a szárazföldön elhiszik-e majd nekik, hogy a kapitány és felesége pusztulásában ők ártat­lanok s vájjon gyilkosság címén nem vonják-e fele­lősségre őket? Kiváltképpen az egyik matróz láza­dozott s Hullog hajótisztet egyenesen gyilkossággal vádolta meg. A vitatkozás hevében Hullog épp a ke­­zeügyében volt rúddal széthasította a vádaskodó matróz koponyját, aki a fedélzet korlátján keresztül, holtan zuhant a tengerbe, ahol örökre eltűnt. Most már azután maga Hollug is megrémült s kijátszotta utolsó ütőkártyáját. Az egész legénységet ugyanis leitatta s mikor este a Santa Maria-sziget kö­zelébe értek, rá akarta bírni embereit, hogy hagyják cserben a hajót s szálljanak valamennyien partra. A legénység közül azonban mindössze egy matróz kö­vette Hullog példáját s egy csónakon partra szállt ve­le. A többi: a “Dei Gratia” hajó kölcsönkért három matróza és a szakács a hajón maradt s tovább foly­tatták útjukat altiban a reményben ,hogy a “Dei Grá­cia” hajó majd csak felveszi őket. És így is történt. A “Dei Gratia” utolérte a “Ma­ry Celeste” hajót és személyzetét felvette fedélzeté­re. Most azután a két hajó emberei összedugták a fe­jüket s végre kisütötték, hogy legjobb lesz, ha a tör­téntekről mélységesen hallgatnák s oly színben tün­tetik fel a dolgot, mintha a “Mary Celeste” hajót vé­letlenül találták volna meg, magára hagy ottan hány­kolódva a nyílt tengeren. Ily módon nemcsak a ható­ságok zaklatásától menekültek meg, hanem még ju­­-talomhan is részesültek, mint — becsületes megta­lálók. (Vége) A LÁMPA TÖRTÉNETE Már az ókorban találunk adatokat arról, hogy egyes paloták környékét, utcákat fáklyával, vagy földbe vájt gödrücskében lévő olajjal világították. Később sem volt ez máskép. Az előkelő urak viasz­­fáklyákkal világították termeiket, a szegények meg­elégedtek a kunyhójukba rakott tűz fényével is. De voltak már a 12-ik században előkelő urak, akik ezen a téren is kedvelték a fényűzést. így pl. I. Péter magyar királyról jegyzi fel a krónika, hogy kedvenc időtöltése volt, hogy jobbágyaival mindad­dig kezeik közt tartatta az égő fáklyákat, míg azok tövig leégtek. A lámpák a mi jelenlegi mécseseinkhez hasonlítottak, t. i. az egész egy talpatlan, vízzel telt edényl’Jől állott, amin vastag olajréteg úszott, benne egy égő kanóccal. A 13-ik század vége felé az edény fölé több csö­vet alkalmaztak, amelyben úgy helyezték el a kanó­cot, hogy annak egyik vége a csövön kilógott, a má­sik vége az olajban volt. A lámpákat lánccal, vagy dróttal a terem mennyezetére függesztették. A fehér viasz-gyertya még a múlt században is annyira fényüzési cikk volt, hogy ezt csak jómódúak használhatták a faggyú-gyertya helyett. És csak 1782 felé jöttek arra a gondolatra, hogy tisztítsák a lám­pa olaját és fonják a pamut belét. A félelem meghódítása Mindnyájunkban van egy hős és egy gyáva, mondják azok, akik a kérdést tanulmányozták “Nincs Jiös, csak van aki öt perccel tovább tud bátor lenni” — mondta a minap elő­adásában Dir. Edward C. Cal­houn ezredes katonaorvos. Calhun ezredes egyike a had­sereg ama tagjainak, akik hi­vatásszerűen tanulmányoz­ták a bátorság és gyávaság kérdését. Bátorság és gyáva­ság természetesen belejátszik minden ember életébe, de se-' hol olyan nagy gyakorlati fon tossága nincs, mint a hadise­regben. Calhoun és társai va­lóságban bonekés alá vették ezt a két fontos emberi indu­latot, a bátorságot és gyáva­ságot. Nem bátor, csak nem fél . . Calhoun őrnagy előadásá­nak menetét követve, arra a megállapításra j u t h a tunk, hogy a bátorság idegállapot kérdése. Minden ember életé­ben vannak pillanatok, mikor gyáván viselkedik, és van, amikor hős. Továbbá meg kell külömbözitetnünk erkölcsi és testi bátorságot. Van ember, aki bátran vállal minden testi kockázatot, de ugyanakkor erkölcsileg gyáva. Például: társaságban nem mer ellen­mondani az általánosan elfo­gadott véleménynek, mert fél hogy kinevetik vagy népsze­rűtlen lesz. Calhoun szerint a képzelő­erőnek nagy szerepe van egy ember magatartásában. Van emlber, aki csupán azért bá­tor mert nincs elég képzelő­ereje, hogy elképzelje tetté­nek következményeit. Az ez­redes utalt Jack London hi­res regényalaki tójára a “Ten­geri farkas”-ra, egy félelme­tes és brutális tengerészkapi­tányra ,aki meghunyászkodik az iró lenyűgözően magasabb szellemet előtt, akit pedig kí­noz és fogságiban tart. Az iró szelleme előtt, akit pedig ki­­hogy “nem bátor (csak nem ismeri a félelmet”. Tudniil­lik, a durva tengerész a maga tompaelmiéj őségében el sem tudja képzelni, -hogy ember­től vagy a természeti elemiek­től bántódása essék. A szellem ereje ! Ebből az következne, hogy művelt és élénk szellemi érő­vel biró ember okvetlenül gyá vább, mint a tanulatlan egy­szerű ember. De ez koránt­ért, ha egy adott helyzetben KALÓZ HISTÓRIA MANILA. — A Fülöp Szi­letek kormánya 15,000 dollár irtékü rablott jószágot visz- Lzaszolgáltatott Indonéziá­­íak. A drága holmikat filipi­­íó kalózok rabolták ez év ele­­én Ogamas indonéziai szi­geten. A tengeri rablók a Mo­­o törzsből valók, amely törzs , n n akidején életre-halálra 'iaskodott az amerikaiakkal, mikor Amerika felszabadi­­otta a szigetországot a spa­­iyol gyarmati elnyomatás MENEKÜLÉS A PARADICSOMBÓL Berlinből jelentik, hogy a amit héten 100 újabb rendőr zökött át. a szavjetzónából Berlin szabad zónáiba. Ebben az évben, nem egészen nyolc hónap alatt, összesen 233i6 szökött át a szovjetzónából na) menekült el a keletnémet­országi szovjet paradicsom­ból. Paradicsomi állapotok lehetnek ott, ahonnan még a rend őrei is szabadulni igye­keznek . . . LAUTNER JUTALMA Lautner János, a megtért magyar kommunista, a párt­ból való kizárása óta az igaz­ságügyminisztérium szolgá­latában állt mint kommunis­ta ügyekben tanácsadó 'és a kommunisták elleni eljárá­sokban tanú. Mint most hiva­talosan közük, két év alatt több mint 16,000 dollár jutal­mat kapott értékes informá­cióért és tanácsaiért, sincs igy. Ellenkezőleg, a tör­ténelem legbátrabb tetteit a iszelílem emberei követik el, vagy legalább is tanult embe­rek. Gondoljunk a nagy fel­fedezőkre, a tudós utazókra, akik a föld ismeretlen részeit felderítették, meghóditották a Mount Everestet, leszálltak a tengerek mélyébe, vad, is­meretlen népek közé merész­kedtek. Vagy gondoljunk csak a kémekre — akik kivá­lóan művelt és nagy képzelő­erővel megáldott emberek — akik egymagukra utalva, haj­meresztő tetteket hajtanak végre az ellenség körében. A szentek és hittérítők, akik éle­tüket áldozzák gyakran, szin­tén a szellem emberei! A helyzet az, hogy a kép­zelőerő nemcsak fék, hanem hajtómotor is lehet. A szel­lem emberét az a tudat hajt­ja rendkívüli tettekre, hogy a nagy emberi közösségnek tesz szolgálatot. A kevésbbé müveit ember nem képes ily önfeláldozásra az egész kö­zösség iránt, bár őt is hajt­ja az önfeláldozás szelleme kisebb közösségek — például a családja vagy báj társai — iránt. Testi állapot A testi állapotnak is szere­pe van abban, hogy az egyén egy adott pillanatban gyáván vagy bátran viselkedik. Pél­dául a fáradt ember vitali­tása alacsonyabb és ezért ösz­tönösen hiam'arabb meghát­rál a nehézségek elől. A had­vezetőség ezt jól tudja és ez­ért igyekszik a tüzvonalban a csapatokat sűrűn váltani. A fáradt katona könnyebben fu­­tamodik meg vágy adja meg magát. Jó testi kondíció fokozza az önbizalmat és egyben a bá­torságot. Calhoun abban lát­ja a legnagyobb hősiességet, amikor “a szellem legyőzi a hőst”, vagyis a fáradt ember képes összeszedni erőtartalé­kait és olyan tettekre haj­szolni magát, amikre egyéb­ként csak pihent állapotban lenne képes. A nők bátrabbak Calhoun ezredes nemcsak a katonákra korlátozta megfi­gyeléseit. Például tagja volt annak a csoportnak, amely Németországban koncentráci­ós táborok lakóit halgatta ki a felszabadulás után. Egyik megfigyelése, ami talán meg­lepi az olvasót: a nők alka­tilag bátrabbak, mint a fér fiák. A nő könnyebben esik pá­nikba — ismeri el Calhoun — de amikor ezt leküzdötte és hosszabb erőpróbáról van szó, meglepő bátorságról tesz ta­núságot. Például a koncentrá­ciós táborokban a női foglyok merték csak nyíltan szóváten ni az igazságtalanságokat a Náci gyilkosokkal szemben. Lehet — spekulál Calhoun — hogy lappangó női ösztönük úgy érezte, hogy a durva őrök nem fognak velük szem­ben olyan megtorlásokat al­kalmazni, mint a férfiakkal szemben. De egyébként is job­ban tűrték a megpróbáltatá­sokat, több gondot viseltek magukra, többet tisztálkod­tak — és ezzel megakadályoz­ták a tífuszt — és nagyobb testi tűrőképességről tettek tanúságot, mint a férfiak. A félelem leküzdése A polgári élőben — mondja Calhoun - egy embernek rit­kán van szüksége, hogy élet­­veszélyes helyzetben tanúsít­son bátorságot, Többnyire kisebb krízisekről van szó: egy összeszólalkozásról, ami tettlegesisé fajul, egy bátor kiállásról egy felettessel szemben, egy merész ellenvé­leményről, ami az adott hely­zetben nem látszik ajánlatos­nak, stb. Az ilyen félelmeket leküz­deni könnyű. Calhoun taná­csa az, hogy gondoljunk a várható következményekre, s nyomban nem fogjuk oly sú­lyosnak látni a kockázatot. .“Legfeljebb kapok egy kék foltot a szemem alá” vagy “legfeljebb kidobnak az állá­somból” vagy “legfeljebb Kellyék nem fognak többé meghivni” — ez legyen a ve­zérlő magatartás. Ne legyünk kihívók — ta­nácsolja Calhoun ezredes. A kihívó magatartása ember csak keresi a bajt. De más­részt nagy árat fizetünk az­­ugy érezzük, nem álltuk meg a helyünket; örökös önimar­­cangolás és szégyenérzet kö­veti a kudarcot. Ezért szüksé­ges, hogy meghódítsuk félel­münket . . . A SZABAD SZŐ LÉGGÖMBJEI A múlt héten volt negyedik évfordulója a szabad léggöm­bök premierjének. A német­­eseh határ közelében van az állomás, ahol amerikaiak fel­­bocsátának kis léggömböket, tele a szabad világ üzenetét hozó röplapokkal, és a kedve­ző szélre bízzák, hogy azok ott essenek le, ahol a szabad világ biztató szavára legjob­ban szomjaznak az emberek: Csehszlovákiában és Magyar­­országon. Ezt az akciót Drew Pearson washingtoni politikai újság­író és rádió kommentátor kezdeményezte és négy év el­teltével 200 millió röplapot vittek a szelek a csatlós or­szágok irányába. A szovjetkormányok ékte­len dühvei tiltakoznak a Sza­badság Kereszteshadjárat lé­gi propagandája ellen és ép­pen ezzel árulták el annak hatásosságát, a a kommunis­ták nem tiltakoznak, talán már abba is hagytuk volna az akciót . . . Kelet-Pennsylvaniában egy kutya várta, hogy meg­mentsék. GÖRBE TÜKÖR LASSUHAJTÁ3 t MEMPHIS, Tenn. — Az or­szágúton szolgálatot teljesí­tő motorbiciklis rendőröknek sok bosszúságot okozott az utóbbi hetekben az, hogy az automobilisták szép rendben,! lassan hajtottak, pontosan kö­vetve az intő táblákon feltün­tetett sebességi határokat. Hogy miért okoz a biztonsá­gos hajtás bosszúságot a rend­őröknek? Hát mindennek előtt azért, mert ők úgy érzik, hogy ha nincs rendbontás, ők feles­legessé válnak. Feljebbvalóik lustasággal, kötelességmulasz­tással vádolhatják őket, ha napokon át egyetlen automo­bilistát sem csípnek fülön . . . De találtak egy másik okot is, ami a rendes hajtást meg­magyarázta: Mr. Evans zseb­kendőjét lobogtatva jelt adott az automobilistáknak, hogy közeledik a radarral felszerelt rendőrbicikli . . . Ez a Mr. Evans azért tette ezt, mert haragudott a radar­­rendőrökre. Ugyanis pár nap­pal ezelőtt radarral lestoppol­ták sebeshajtás miatt és 11 dollár pénzbírságot kapott. Boszuból el akarta rontani a radaros rendőrök “üzletét.” Boushe rendőrbiró a füle tö­vét vakargatta, amikor Mr. Evans elébe került. Egyideig tanácstalan volt, milyen pa­ragrafust tudna ráhúzni a vádlottra. Némi gondolkodás után megtalálta a paragra­fust: Nem lassú hajtásban való bünrészesség miatt Ítél­te el 16 dollár pénzbüntetésre, hanem — a rendőri szolgálat hátráltatása címén. Mert sebeshaj tokra igényük van a rend őreinek! Senki tő-A new yorki tizedik avenuen így reiagasauuuu ez a icnci auiu, i«.» nya a hátsó részben gyűlt össze. ________________________ lük o bünteícrm-t-ei- re<y—?— veheti! GAZDASÁGI PROGRAM CONCORD, N. H. — New Hampshire, éppen úgy mint a többi New England államok, súlyos gazdasági károkat szén ved annak folytán, hogy a szövőipar több üzeme déli ál­lamokba költözött át, ahol ki­sebb az uniók hatalma és ala­csonyabb bérért dolgoznak a munkások. Ezért ezen a vidéken min­dent elkövetnek az állami és a helyi hatóságok, hogy a szö­vőipart krízistől megmentsék. Ezért történt az is, hogy New Hepshire állami törvény­hozó testületében Joseph Eck­er képviselő törvényj avasla­tot terjesztett be, amely sze­rint az államban tilos mezte­lenek klubjait megalakítani vagy fenntartani. Ecker képviselő, javaslatá­nak indokolásában, rámuta­tott arra, hogy a szövőipar életbevágó fontosságú az ál­lamban és ezért el kell tiltani minden olyan mozgalmat, mely a ruha használatának csök­kenését idézi elő. * MEGBÍZHATÓ TANÚ SEATTLE, Wash. — Olin M. Lamb 40 éves férfi a bíró­ság előtt eskü alatt vallotta, hogy ő él. Erre az esküvel megerősí­tett vallomásra azért volt szükség, mert Lamb édesany­ja, ki Floridában lakik, igényt emelt halottnak hitt fia 1000 dolláros katonai biztosítására. Mrs. Lamb 1940 óta nem hal­lott fiáról és ezért halottnak I hitte. ... Itt nincs “Hay Fever , . . ! NEM KÍNOZZA A SZÉN ALÁZ ha vakációját itt tölti ... Saját uszoda. Minden sport. Casino. ZÓRY PÉTER és cigányzenekara játszik Állandó kitűnő magyar műsor! Helyfoglalásért Írjon vagy telefonáljon* CASIMIR S LODGE BIG INDIAN, ULSTER COUNTY, NEW YORK Telefon: PINE HILL (N. Y.) 3296 A Catskill hegyek legszebb völgyében. • Csodás környék. Legfinomabb magyar koszt! • Mérsékelt árak!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents