A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-07-29 / 30. szám

fi gmnnmTJtijtin«ximxxxmimxxmuuHii Emlékezzünk a régiekről j 'iXIlHllXXXXXXXXXXXXXXXXXXTXXXTXXXX»XXXX»Z»Xm5 MAGYAR ARANYCSINÁLÓK Ki hinné, hogy a vegyészet tudománya mindösz­­sze másfélszáz esztendős? És ki hinné, hogy egy Pá paffy Mihály nevű magyar emigráns Londonban 1860-ban még részvénytársaságot tudott összehozni aranycsinálásra? Ki hinné, hogy a Pápaffy, Barnett & Co. előkelő urakból, papokból és kereskedőkbő álló részvényesei tízezer fontot szavaztak meg a fel találónak, alki állítólag a bizimutot ezüstté, vág? arannyá tudta átalakítani? Ez a kései magyar csoda­­vegyész a tízezer fonttal nyom nélkül eltűnt, hogy tizenkét évvel később Dél-Amerikában, Chilében újra f ebukkan jón, s miután itt is becsapta áldozatait, 1882-ben újra talált egy rézbánya társulatot, amely elhitte neki, hogy rézércekből bizonyos eljárással ezüstöt tud készíteni. Ez azt mutatja, hogy az aranycsinálásnak az emberi lélekre gyakorolt évszázados, sőt évezredes varázsát a modern vegyészeti tudomány csak nagy­­nehezen tudta szétoszlatni. Mert nem szabad azt hit­­ni, hogy a hosszú századok aranycsinálói rosszhisze­mű kalandorok lettek volna, sőt az alchemiát (cso­davegytant) magát még tudományos szempontból sem szabad egyszerűen az emberi korlátoltság vagy babona számlájára Írni. Az aranycsinálás, a bölcsek kövének keresése, az örök élet elixire a vegyészeti tudományok, romantikus korszakát jelenti csak, amely a modern vegytan biztos alapját vetette meg és nagy hasznára volt az orvostudományok fejlődé­sének. Az alchemisták között sok igazi lángelme volt és nem egy találmány fűződik kutatásaikhoz. Nem szabad csodálkozni azon, hogy a középkor a vegyta­ni kísérleteket összekeverte az arisztotelesi bölcse­lettel, a csillagjóslás tudományával, a teológiával és a kuruzslással, amikor a rádió, repülőgép és elektro­technika napjaiban is temérdek hive van még a spi­­rítizmusnak, a teozófiának és a különböző okkult tu­dományoknak. Az újabb kor alchemistái között szép számmal voltak magyarok is, akik titokzatos tudományuk ré­vén világhírre vergődtek. Ezek között emlitésremél­­tók a következők: Bánfy-Hunyadi János természettudós, matema­tikus, 1576-ban Nagybányán született, Londonban tűnt fel, mint alchemista. Angliában sok barátra éé tisztelőre tett szert. Egy Éliás Ashmole angol nemes ember egész vagyonát rendelkezésére bocsátotta. Jó embere volt William Lilly, a hires angol asztrológus. Bámfy-Hunyadi nemcsak aranyat készített, hanem megfordítva, az aranyat és ezüstöt kénesővé át tudta változtatni. A Gresham kollégium, az oxfordi egye­­tem könyvtára, számos neves angol író és természet­­kutató említi nevét. Egyik angol barátja jegyezte fel, hogy Amszterdamban halt meg 1651-ben. Möller Dániel, 1642-ben született Pozsonyban, 1660-ban Lipcsébe, majd Wittenlbergbe ment, ahol előadásokat tartott görögül, héberül és olaszul a filo­zófia, teológia, jogtudományok és gyógyászat köré­ből. Képzett ember volt tehát és bejárta Németorszá­got, Hollandiát, Angliát, Franciaországot, Lengyel­­országot, Olaszországot, de közben naponkint egy egy órát az alchemiának szentelt. 1674-ben az alt­­dorfi egyetemen tanár, történettudományt és meta­fizikát ad elő, megnősül és ott marad élete végéig. Azt állította, hogy rézből arany- és ezüstszínű ötvö­zeteket tud készíteni és nagy irodalmi munkásságot fejtett ki az elchemia köréből. A bécsi Nemzeti Könyvtár egyik 1753-ból szár mazó német kéziratában egy magyar ember szerepel aki hol Alberto Ungaro, hol Alberto Ditterich, ho1 csupán Albert néven fordul elő. Ez az alchemists szintén magyar ember volt. Dittrich Albert, aki éle­tét nagyrészt Ausztráliában töltötte és számtalan re­ceptet hagyott hátra az aranycsinálás és egyéb má­gikus tudományok köréből. Végül volt aranycsináló generális is, gróf For­­gách Ádámnak hívták, aki fixálni tudta a kénesőt éí ez a kísérlet oly nagy feltűnést keltett, hogy tele vol! vele a német achemista világ. A leghíresebb magyar alchemistát Melchior Mik­lósnak hívták, akiről sokáig azt hitték, hogy neve alatt Oláh Miklós esztergomi prímás lappang. Fo­kozta a személye körül támadt zűrzavart az, hogj volt két Melchior bibornok is és mind a ketten fog lalkoztak alchemiával. Személyére vonatkozólag biz­tos adataink imáig sincsenek, csak annyi derült ki: hogy Nagyszebenben született, nagy tiszteletben állt a világ összes alchemistái előtt, Paracelsus is beszél róla könyvében és világhírűvé lett azzal, hogy az aranycsinálás tudományát a szentmise keretében ad­ta elő, miértis tudományos munkáját “A nagyszebeni pap miséje” cím alatt emlegették. A magyar alchemisták fővárosa Pozsony volt, valószínűleg Bécs közelsége miatt. Tagjai között a magyar tudományos, irodalmi és társadalmi élet ki­tűnőségét találjuk, amin egy cseppet sem szabad A JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL A magyar cigányság múltja Ötszáz év előtt telepedtek le a vándor cigányok Magyarország területén A magyar cigányság min­den jel szerint kiveszőben van — legalább is a törzsi éle­tet élő cigányság. Már az elő­ző évtizedek során is ritkul­tak soraik, lassan-lassan be­olvadtak a lakosságba és idő­vel elvesztették a faji jelle­güket, most pedig a magyar kommunista kormány telje­sen fel akarja számolni őket, illetve életmódjukat. Épen ezért érdemes egy pillantást vetni erre a kihalóban lévő fajra, amely eltűnik, felszí­vódik mindenütt a világon. Épen ezekben az időkben van 500 éve annak, hogy a cigá­nyok letelepedtek Magyaror­szágon és egy fél évezredes faj megérdemli a visszapil­lantást. A LETELEPEDÉS Vándor cigányok természe­tesei! nemcsak 50Ö éve jártak Magyarországon, hanem év­századokkal előbb. Eredetük ismeretlen volt és az ma is. Egyesek indiai, mások egyip­tomi eredetűnek tartják őket. (Az angol gypsy elnevezés ar­ra vall, hogy az angolnyelvü népek egyiptomi származá­súnak tartják őket.) A magyar lakosság azok­ban az évszázadokban nem szerette a cigányokat. Barna bőrük miatt valahogyan a tö­rök kémjének tartotta őket. De muzsikálásuk miatt hama­rosan népszerűek lettek a fő­úri udvarokban és lassan-las­san a nép megenyhült velük szemben, sőt megkedvelte őket. Zsigmond király idejében a cigányok már meglehetősen letelepedtek az ország egyes részein, főleg a Dunántúl, de mások még vándoroltak. Zsig­mond biztatta őket a letelepe­ínegütközni, hiszen a bécsi udvar teíe volt alchemis­­tákkal és a császárok Iközött nem egy volt, aki hitelt adott az aránycsinálásról szóló elméleteknek. A nevesebb alchemisták valóságos világszövet­séget alkottak és voltak aranycsináló társaságok is, amelyek között leghíresebb a Rózsakeresztesek tár­sasága. Ez a társaság sok kitűnő magyar embert vett fel tagjai közé. A magyar irodalom egyik legrokon­szenvesebb alakja, Bárotzky Sándor m. kir. testőr­ezredes, szintén rózsakeresztes alchemista volt és Hermes tudományát irodalmilag és gyakorlatilag is művelte, ll&hyvének címe: “A mostani adeptus, vagyis a szabadkőművesek valóságos titka. Franciá­ból fordította Bárótzky Sándor magyar testőrző. Bévs, 1840.” Ez az egyetlen magyar nyelven meg­­;elent alcbeminiai munka. Pálóczy Horváth Ádám, a fékezhetetlen kuruc kálvinista, a termékeny iró, szintén rózsakeresztes alchemista és Szabadkőműves volt. Nagyon kedvelte a misztikus tudományokat Tróf Lippay György, Magyarország hercegprímása is (1600-ban született), egyike a legkiválóbb magyar alchemistáknak, gráci bölcsészetdoktor, római hittu­dós, aki hátrahagyott egy alchemista kéziratot, amely 1. Lipót császárnak és királynak van ajánlva. Való­színűleg csak elméletileg foglalkozott a misztikus tu­dományokkal. . Alchemista volt Kazinczy Ferenc apósa, gróf Török József is, fia pedig gróf Török Lajos, a leg­fantasztikusabb művelője volt Hermes tudományá­nak. désre és később, úgy 1450 tá­ján — tehát most körülbelül 500 éve —hivatalos engedélyt is kaptak a letelepedésre. Ma­gyarország egyike lévén az el­ső országoknak, ahol szívesen látták őket,, más országok ci­gányai is kezdtek odateleped­ni. A kutyabőrre irt királyi pátens sajnos elveszett. BEOLVADÁS A NÉPBE A cigányság beolvadása a nép sorába nagyon lassú fo­lyamat volt. Évszázadok óta a cigányok zöme megőrizte faji és törzsi jellegét. Noha megtanultak magyarul, a ci­gány nyelvet sem felejtették el és törzsi szokásaikat sem vetették le. A vajda volt to­vábbra is a törzs főnöke, bírá­ja, papja, orvosa. De ha szokásaikban nem is olvadtak be és ellenálltak az asszimiláció folyamatának, lélekben sokkal inkább azono­sultak a néppel. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy sorsuk cso­dálatos módon egybeforrt a magyar történelem fordula­taival. A magyar néplélekhez például semmi sem áll olyan közel, mint a cigánymuzsika. Bizonyos, hogy a népi zene elmélyülése, népszerüsödése nekik köszönhető. Hegedűjük­kel sok honfibút oszlattak el s voltak évtizedek, amikor a magyar cigánymuzsiká poli­tikai tényezővé vált. Ä Bach­­korszak évéiben, a passzív re­zisztencia korában ők szítot­ták a belső ellenállás lángját a lelkekben. A CIGÁNYOK MUZSIKÁJA A cigányok zenei tehetsége született és örökölt faji tu­lajdonság. Művelődéstörténe­ti szempontból érdekes, hogy milyen hangszerekkel dolgoz­tak. A hegedű, amely ma a legfontosabb hangszere a ci­gányzenének aránylag újdon­ság. A legelső hangszerük egy sip volt, egy mélyhangu sip, amelyet a mai tárogató ősének lehet tekinteni. A má­sik hangszerük egy lábnélkül­­li cimbalom volt, amelyet fel­karjukra fektettek és úgy verték ki rajta a dallamokat. A körülmény, hogy a cigá­nyok először a nemesi udvar-Demokrata jelöltet támogattak A detroiti autó munkás unió a legutóbbi válasz­tási kampány során nem Ferguson republikánus sze­nátort támogatta, hanem McNamara unionistát és á republiikánusök nem kis megdöbbenésére Michi­gan állam népe a munkásság emberét küldte a sze­nátusba. Ez több volt, mint amennyit egy vérbeli repub­likánus szive elbír, miértig Mr. John Feikens, a re­publikánus állami bizottság elnöke panaszt 'éjűé’J^IÍ unió ellen, amely 5985 dollárt költött a unió pénzéből teléviziós programokra McNamara demokrata szená­torjelölt érdekében. Az igazságügyminiszter mind­járt vádat emelt a unió ellen és szövetségi biró fogja eldönteni) hogy a unió vétett-e a törvény ellen. Csinos összegű pénzbírságot kaphat a unió az­ért, mert nem republikánus jelöltet támogatott. házak környékén lettek nép­szerűek, nem véletlen. Nem­csak muzsikusok voltak ők, hanem mint aféle vándornép­ség, egyben hírhozók is. Ak­koriban a regősök és igricek már kiveszőben voltak és a ci­gányok az ő szerepükét vet­ték át. Az udvarházak kör­nyékén mindig hálásan fogad­ták azokat a híreket, amelye­ket a cigányok az ország más vidékeiről vagy külföldről hoztak. Miásszóval, ők voltak a hírszolgálat egyetlen eszkö­zei azokban az időkben. TÖRTÉNELMI SZEREPÜK A cigányoknak már a 15. században az volt a hírük, hogy “enyves a kezük” és ez­ért a nép is idegenkedett tő­lük és távoltartotta magát. Le is nézték őket, mert ha muzsikálással nem tudták megkeresni a kenyerüket, vállaltak mindenféle alantas fnunkát. Többnyire üstfolto­zásból éltek vagy trágyadom­­.bo'kat takarítottak el vagy egyéb szennyes munkát vé­geztek. Életükben a Rákóczi korszak jelenti a döntő for­dulatot. A kuruc harcok idején ugyanis a cigányok fontos szerepet játszottak. A feje­delem lovas és gyalogos ban­dériumaiban mindig voltak cigányok, akik tárogatójuk­kal rohamra buzdították a csapatokat. Nem a dob, és trombita, hanem a tárogató yolt akkor a lelkesítő zene­szerszám. A cigányok segí­tettek a verbuválásban és tá­bortűz mellett zenéjükkel szó­rakoztatták a fáradt és sebe­sült vitézeket a csata után. A Rákóczi korszak volt a magyar cigányság fénykora. Rákóczi udvarában élt Cinka Panna, a hires cigánylány, ki­ről később legendák kering­tek és az irodalom is igyeke­zett népszerűsíteni a legendá­kat. Hogy mennyi igaz ezek­ből a legendákból, nem lehet tudni, de az biztos, hogy Cin­ka Panna élő alak volt és a fejedelem az ő hegedüjátékát kedvelte legjobban. A HANYATLÁS ÉVEI A magyar cigányság törté­nelmének volt még egy fellob­­banása a szabadságharc évei­ben és utána. Kossuth honvé­déi között voltak bátran har­coló cigányok is. Muzsikájuk­kal ugyanazt a szerepet ját­szották, mint a Rákóczi kor­szak idején. Damjanich és Bem különösen szerette őket, mert zenéjükkel a harci ked­vet fokozni tudták. A Bach korszak elnyoma­tásában a magyar nép a ci­gánymuzsikában látta az el­lenállás egyetlen megnyilvá­nulását. Minden nyomtatvny a cenzúra kezén ment át, a szabad szó halálra volt Ítélve, de a cigány ott húzta a korcs­mákban és a nemesi kúriák tornácain, belecsepegtetve a lelkekbe a jövő vigaszát és re­ményét. A kiegyezést követő évék már a hanyatlás évei voltak. Bár egyes cigányprímások éh­ben az időben világhírre tét­­tek szert és meg is gazdagod­tak, a többség a nyomorgó koldus és tolvaj életet élte. Kiszorultak a falüvégre, ahol sátrakban vagy sárputriban -laktak. A törzsi életforma erős kötelékei lazulni kezdték, de a nép sem fogadta be őket. A harcok kalandos életformá­ja még megfelelt természete­sen hajlamaiknak, de a béke és a polgáriasult életmód nem. Éz a futó vázlat nem igaz­ságos a magyar cigánysággal szemben; Megérdemelnék, ők, hogy történetüket gondosán feldolgozzák, és lehetőleg mi­előtt még teljesen eltűnnek a népek palettájáról. Mert ki­­veszsre vannak ítélve és ve­lük egy rendkívül színes, ér­dekes de életképtelen faj tű­nik el . . . KOPASZ HEIFER ROOKY HILL, Conn.-ban egy 12 éves Guernsey tehén két éven belül másodszor ko­pasz borjut hozott világra. Szakértők szerint száz millió esetből egyszer fordul elő ily rendellenesség. Az ukrániai trónkövetelő vége A most a Szovjetből hazaengedett osztrák hadi­foglyok elbeszélése szerint Vilmos Habsburg főher­ceg 66 éves korában meghalt a wladimir-wolenski munkatáborban. i Vilmos főherceget az orosz politikai rendőrség bécsi osztályának ügynökei 1951-ben hurcolták el. Iván főhercegnek volt a fia, aki 1916 végén a köz­ponti hatalmak megbízásából Ukránia királyául volt kiszemelve. Az 1917 évi bolsevik forradalom után Vilmos folytatta apja királyi ambícióit és orosz fehérgárdis­ta csapatokat szervezett. Özvegye és két gyermeke Ausztriában él. Bulganin miniszterelnök hazudott Az Európai Raibnemzetek Szövetsége távirat utján tiltakozott Bulganin orosz miniszterelnöknél ama Genfben mondott hazugsága ellen, hogy a csat­lós nemzetek szabad elhatározással maguk ültették be a kormányaikba a kommunistákat. A rabnépek igazi akaratát csakis szabad választások elrendelé­sével lehet megállapítani. Ezt a tiltakozást az összes európai kommunista kormányzat alatt álló országok képviselői nevében küldték Genfbe. Tito Jugoszláviája kivételével. Á z-magyarság szószólója ebben a Szövetségiben Msgr. Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke. John R. Crooker, aki házimunkát végzett Mrs. Norma McCauley dúsgazdag vegy házában, beismerte, hogy megölte az asszonyt belairei házában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents