A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-07-15 / 28. szám

ő-IK OLD Alj ’ A jO PÄSZTOjk Pünkösd után hetedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 7. fej., 16—21 Az időben mondá Jézus: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jönnek hozzá­tok, belül pedig ragadozó farkasok; gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vájjon szednek-e a tövisbokor­ról szöllőt, vagy a bojtorjánról fügét? így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyü­mölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem terem­het. Mnden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem, ki­vágnak és tűzre vetnek. Azért tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. — Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram, Uram, megyen be mennyek országá­ba, hane maki Atyám akaratát cselekszi, ki meny­­nvekben vagyon, az megyen be a mennyek országába. SZENVBESZÉD Sok prófétáról tesz említést az ószövetségi köny­vek gyűjteménye. Vannak kis és nagy próféták, akik­nek tiszteletreméltó jövendöléseit olvasatjuk a Szentirásban. Az Úristen őket bízta meg, hogy kö­zöljék az embereknek az Ő szent akaratát. Azt hinné az ember, hogy a tizenkét kis prófé­tával azután végleg le is zárult a próféták serege; ugyanis az Újszövetségben mindenről tudomást sze­rezhettünk, amire csak szükségünk volt az Istennel való kapcsolatunk kiépítésére. Sem több, sem keve­sebb nem lehet, sem hozzáadni nem lehet semmit ahhoz, amit az Ur Jézustól, kaptunk, mert mindent átadott nekünk, amit csak az Atyától kapott. Mégis úgy látszik, vannak még uj próféták is- Krisztus a mai szent evangéliumban említést tesz róluk: óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárány öltözetében jönnek hozzátok, de belül ragadozó far­kasok . . . Ezek is próféták, de hamis próféták, akiktől őrizkednünk kell! Bizonyos, hogy az Ur figyelmeztetése nem volt hiába való, mert uton-utfélen találkozunk ilyenek­kel. A számuk valóságos légió. Céljuk az, hogy a sátán szerepét átvéve, hamis jelszavaikkal eltánto­rítsák a jóakaratu embereket az igazságtól. Mézes­mázos hizelkedéseikkel igen sok esetben eredményes is a munkájuk. Aratnak a gyöngébb lelküek köré­ben. Könnyen elérhetik céljukat, hisz kedveznek az emberi gyarlóságnak és — sajnos — igen kevés tisz­­talátásu ember van, aki észreveszi rajtuk a bárányi gyapjusima ruházat alatt a ragadozó farkast. Mi a kötelességünk az ilyen álprófétákkal szem­ben? Kerülnünk kell őket s minden erőnkkel meg kell akadályozni rombolásukat. Nem is olyan nehéz megismerni őket, mert bár a nyáj közé tartozóknak hirdetik önmagukat, de szavuk és viselkedésük el­árulja, hogy a lázitásaikban nem a jóakarat az irány­mutatójuk. Megvetőleg beszélnek a hit egyes igazságairól, vagy legalább is tréfálkoznak azok felett, hogy meg­­gyöngitsék a tiszteletet, mely minden hivő lelkében él szent hitünk örökszép igazságai iránt. Gúnyt űznek szent dolgokkal, nevetségesnek tün­tetik fel az Egyház kétezer esztendős, lelkeket ne­velő szertartásait. Véleményt nyilvánítanak az isteni parancsola­tokról, készek kijelenteni azt is, hogy azok nem min­denben kötelezők, különösen napjainkban már di­vatjamúlt ósdiság ragaszkodni azokhoz. Bebeszélik önmaguknak s másoknak, hogy az Isten sem kíván­ja tőlük azoknak betartását, mint ha az Isten a pa­rancsolatokkal lehetetlenre kényszerítené az embert és nem az emberi boldogulás örök feltételeként ren­delte volna azokat. Különösen gyászos és ördögi a szerepük a gyű­lölet hamis prófétáinak, akik az ő egyéni sértődött­ségüknek és sértett hiúságuknak úgy akarnak elég­tételt keresni, hogy egyetlenkedést és széthúzást idéz­nek elő a hitköségben- A papnak feltétlenül az igaz­ság mellé kell állnia. Ne menjenek templomba, ne fizessetek semmit, ilyenfajta jelszavakkal sugdosódnak körülkörül í az anyagias kevéshitü ember bedől nekik, hiszen jobban esik a fülüknek azt hallani, hogy ne fizesse­nek. Szívesebben elköltik ők a pénzüket italra, mint a templomra. így szórják az ő hamistanuságuknak mérgét a vigyázatlan lelkek között. De majd jön hamarosan a leszámolás órája s a farizeusi lelkekre fenyegető jajt kiáltó Mester sza­va dörgedelmes Ítéletet fog mondani felettük és kö­vetőik felett. Testvérek, vigyázzunk! Hitünk hűséges betar­tása kötelességünk, még ha életünkbe is kerül. Hogy tántoríthat el tehát minket egy gyűlölködő kígyói csábitó Tőle? South Bend, Ind. GRESHO FERENCNÉ HALÁLA Gresho Susan, 116 N. Huey streeti lakos, aki 1877 április 20-án született Magyarorszá­gon és 1901-ben érkezett South Bendbe, meghalt a Me­morial Hospitalban, 1 havi be­tegeskedés után. Férje, Fe­renc, három gyermekük és unokái gyászolják, A ro§sz lelkiismeret Ä bűntudat elfojtása vagy a bűn megváltása! Igor Caruso, aki legutóbb alapos tanulmányban vizsgál­ta a rossz lelkiismeret beteg­ségét, példaként a lélekorvos­­lás egy Fruend óta ismeretes esetét idézi. Egy fiatal lány belebetegedett apja ápolásá­ba, s a lélek elemezés kiderí­tette betegségének lelki okát: azt a válságos melyet az apa betegágya mellett elfojtott gondolatok váltottak ki. Ez a lány ugyanis, látva a nagy­­beteg reménytelen s a maga sanyarú és szomorú helyzetét, egy pillanatra azt kívánta, bár halna meg az apja. Ezt a gondolatot nem egyszerűen el­vetette, elhessegette magá­tól, hanem elfojtotta, mert oly szörnyűségesnek találta, hogy sehogyan sem illett ahhoz az eszményképhez, melyet önma­gáról alkotott magának: úgy vélte, ilyen gondolat egyálta­lán nem is támadhat benne. Nem vette figyelembe, hogy minden emberi érzés és gon­dolat, a legszebb is, csupán relativ, a tökéletesség pedig csupán eszmény, amelyre tö­rekednünk kell, de amelynek nem vagyunk a birtokában. S Caruso hozzáteszi: Mennyi ha­sonló eseté áll elő a rossz lel­kiismeret betegségének azál­tal, hogy az emberek elfojt­ják magukban azt, ami hit­vány, vagy amit hitványnak vélnek, s ugyanakkor angyali színben látják magukat. Charles Baudouin, a kiváló svájci lélekkutató “angyal­komplexusnak”, angelizmus­­nak” nevezi ezt a kórképet. Hogy mi ez az angyal-kom­plexus? Az ember valóságos énjét azonosítja a saját ideál­képével, valaminő teljesülésre méltó kívánságát máris elért valóságnak tartja s ennek az­tán mindent föláldoz. Az ered­mény: a rossz lelkiismeret betegsége, összes tüneteivel, a szorongásos félelemmel, s a célbavett személy iránti gyű­lölet és szadisztikus ösztönök föllobbanásával, ami aztán is­mét. fokozza a rossz lelkiisme­retet. A lélekbúvárok vizsgálódá­sai szerint a rossz lelkiismeret betegsége olyan széles kör­ben szedi áldozatait, hogy jog­gal nevezhető — Dosztojev­­szki szavaival — ‘‘körünk fe­ketehimlőjének.” Van-e és merre van a me­nekvés tőle? A modern em­ber, aki önmaga elől rnenek­­szi'k és nyugtalan lelkiismere­tével afféle pótteljesitménye­­ket végeztet, a bűntudattól nem tpd megszabadulni. Csak akkor lesz számára a remény erősebb a bűn vádjánál, ha is­mét elismeri teremtettségét — vagyis, ha lemond tökéle­tes függetlenség képzelményé ről felismeri azt az igazságot, amit a kereszténység kezdet­től fogva hirdet: hogy nem vagyunk angyalok, hogy esen­dő, bűnös emberek vagyunk, napról napra elbukunk ugyan­azokban a hibákban, hogy nap­ról napra fölálljunk s men­jünk tovább. S ha fölismeri, hogy hibáinkat, bűneinket nem kevélyen elfojtanunk kell, hanem gyarlóságunk tu­datában megvallanunk, a ke­gyelem segítségével és a sze­retet szellemében. A Free Europe Press jelen­ti: A Helsinkiben tartott Bé­ke-Világtalálkozón a magyar kommunista kormány is nagy küldöttséggel k é p v i seltette magát. A delegáció vezetője Andics Erzsébet volt. Nem kis meglepetésre a küldöttségben dr. Czapik Gyula egri érsek is ott található, aki a Béke-Világ­­tanács meghívására ment ki, a kommunista küldöttséggel együtt. Mindszenty kardinális emlékezetes külföldi útja óta ez az első eset, hogy a ma­gyar katolikus püspöki kar tagjai közül valaki elhagy­hatta az országot. Czapik érsek latin nyelven szólalt fel és a budapesti Kos­­suth-rádió junius 23-i híradá­sa szerint “félreérthetetlenül állást foglalt anemzetközi tár­gyalások, valamint a H-bom-Ozaoik érsek a béke-találkozón ba és a tömegpusztitó fegyve­rek eltiltása mellett.. . Szó­noki erővel idézte fel népünk hatalmas eredményeit az új­jáépítésben . . .” A budapesti Népszava juni­us 24-i hire szerint Czapik be­szédében kiemlete, hogy a rendszer “alkotmányba iktat­ta a vallás- és lelkiismereti szabadságot . . .” Ez igaz, Magyarországon a vallás és lelkiismereti szabad­ság az alkotmányban meg­van, csak a gyakorlatban hi­ányzik annak megvalósítása. A VATIKÁN A MAGYAR “BÉKEPAPOK” ELLEN A Vatikán július 5-én index alá helyezte a “Katolikus Pa­pok Országos Békebizottsága” által kiadott “Kereszt” cimü hetilapot, valamint ennek test­vérlapját, a “Katolikus Bulle­tint”. Az indexre helyezés fő indoka, hogy a sajtóorgánum azt a benyomást kelti, mintha a magyar katolikus egyház szabad és az egyház és az ál­lam viszonya kielégítő volna. Az indexre helyező határozat végén megemlítik, hogy akik a fent nevezett két sajtóorgá­numot olvassák, azt az exkom­­munikáció terhe alatt teszik. A Vatikán határozata nagy zavart fog okozni a “békep/­­pok” között. A Kereszt immár ötödik évfolyamába lépett és eddig abban a látszatban is tetszelgett, hogy az egyház hi­vatalos szervei, ha nem is né­zik jó szemmel működését, de elnézik és nem tesznek ellene semmit. Ennek az időszaknak vége, a “Kereszt” Horváth Ri­­charddal és Parragi György­­gyel az élen, hivatalosan is a kommunisták szócsöve lett. Pius pápa és Nehru miniszterelnök PÓRULJÁRT RABLÓK NEW YORK. — Ügyes furfanggal, levélhordónak öl­tözve, egy középkorú, deres­­hajú tolvaj belopózott a Ma­dison avenue és 55-ik utca sarkán levő ékszeresboltba és egy cinkostárs segitségével mintegy $800,000 értékű gyöngynyakláncot, platinum­­gyürüt, és gyémánttal, ru­­binttal kirakott aranyékszert harácsolt össze. De öt perc múlva az egész rablás kárbaveszett. Mert mi­kor az ál-levélhordó táskájá­ban a 30 font súlyú drágaság­gal el akart illanni, a rablást felfedezte a személyzet és ül­dözni kezdte a rablót. A tol­vaj eltűnt ugyan, de a kincse­ket tartalmazó bőrtáska ott hevert a kövezeten, mialatt a járókelők század siettek el mellette, nem is gyanítva a benne levő holmik, csaknem milliós értékét. Az események sorozata reggel 9 óra 35-kor kezdődött, amikor az F. Staal & Co., 548 Miadison avenuen levő ékszer­üzlet tulajdonosának fia, a 25 éves Albert Hartog előkészü­leteket tett a 10 órai nyitás­ra. Épen kirakta a kirakatba szánt ékszereket, amikor csengetést ballatt és látta, hogy az utcán a “levélhordó” egy lepecsételt nagy levélbo­­ritékot lobogtat feléje. Az alacsony termetű időses le­vélhordó oldalán ott lógott a táskája és Hártog minden gyianu nélkül beengedte az üzletbe. Amikor a levélhordó belé­pett, vele együtt cinkosa az 59 éves brooklyni Herman Gross is befurakodott. Mind­ketten fegyvert fogtak Har­­togra és az üzlet hátsórészé­be kényszeritették, megkö­tözték s betapasztották a szá­ját. A kirakott ékszereket be­dobálták a táskába és távozni készültek. Ekkor érkezett az üzlet bejáratához Harold Pail Brock 38 éves segéd, aki ész­revette, hogy az üzlet ajtaja gyanúsan nyitva van és ami­kor a másik ajtón a két ide­gen is távozni látta, segít­ségért beszaladt a szomszé­­dps bőröndüzletbe. Innen az­után hárman szaladtak a kö­zeli két rendőrhöz. Percek múlva elfogták a gonosztevő­ket. EMBEREVŐK MULATSÁGA Bulli olasz utazó érdekesen írja le az utokutui (középafri­kai) emberevők szokásait. A bennszülöttek nagy ünnepet rendeztek Bulli tiszteletére. A falu főtérére óriási dobot vittek és körülbelül száz né­ger teljes felszerelésben meg­kezdte a haditáncot. Amikor az egyre vadabb tánc tetőfo­kára ért, egy óriási néger ha­talmas bikát vezetett szarvai­nál fogva a körbe. A bika, mi­kor eleresztették, teljes dü­hével a tömegnek rohant, de egy szálas néger azonnal meg ragadta a szarvát és a földre vetette. A táncot azonnal ab­bahagyták és az áldozó pap közeledett az állathoz, ame­lyet egy, a szivének irányí­tott lándzsájával megölt. A sebből párolgó vérsugár tört ki, mire a tömeg vadul ordí­tozni kezdett. A friss vérből egy csöbörrel a törzsfőnök­­nék nyújtottak, ki a vér nagy gyönyörrel itta meg. Azután a többiek is, az asszonyokat sem véve ki, ittak a bika vé­réből, a bikát pedig feldara­bolták, a husdarabokat meg­sütötték és mohón enni kezd­tek. Azután újból megkezdő­dött a tánc. Ä pápa imádkozik Peron megtéréséért A pápa távirat utján azt üzente Peron argentínai dik­tátornak, hogy imádkozik Is­tenhez, hogy öntsön világos­ságot és szeretetet a szivébe, hogy Argentina népe zavar­talanul élhessen tovább is a katolikus hagyományok szel­lemében. Pünkösd után hetedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9-ik rész. 33 sz. Az időben elmenvén Jézus, két vak követé Őt, kiáltván feléje és mondván: Dávidnak fia, könyö­rülj rajtunk! Amikor pedig haza érkezett, hozzá mennének a vakok és mondá nekik Jézus: Hiszitek-e, hogy ezt megcselekedhetem veletek? Feleiének ne­ki: Igen, Uram. Akkor illeté szemeiket, mondván: A ti hitetek szerint legyen nektek. S megnyilának szemeik. És Jézus meginté őket, mondván: Vigyáz- < zatok, hogy valaki meg ne tudja. Ők pedig kimen­­vén, elhiresztelék őket az egész földön. Azok kime­nete után, ime hozának eléje egy néma embert, aki­ben ördög volt. És kiűzvén az ördögöt, szóla a néma és csodálák a seregek, mondván: Ilyent még soha nem láttak Izraelben ... A farizeusok pedig mon- í dák: az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket- És körüljárá Jézus mind a városokat és falvakat, tanítván az ő zsinagógáikban és hirdetvén az ország evangéliumát és meggyógyítván minden nyavalyát és betegséget. SZENTBESZÉD Midőn Krisztus Urunk Kafarnaumban Jarius nevű zsinagógafőnök meghalt leányának feltámasz­tása után hazafelé ment saját házába, melyben la­kott, ime ezen alkalommal útközben két vak követé őt, akik felkiáltanak hozzá: Dávidnak fia, könyö­rülj rajtunk és ments meg minket a nyomorúságtól, melybe vakságunk folytán sodortattunk; add visz­­sza szemeink világát, mert mi hisszük, hogy te Dá­vidnak fia vagy, azaz a megígért Messiás, kinek a vakság és más betegségek gyógyítása a próféták által megjön vendölte tett. Az Ur útközben nem adott feleletet a vakok­nak. Ezt pedig azért tette, hogy őket próbára tegye s felgerjessze bennük a gyógyulásba való hitet s az egészség utáni vágyat, de másrészt azért, hogy ok­tatást adjon arra nézve, hogy az imádsághoz na­gyon is szükséges az állhatatosság. Mikor pedig haza érkezett Krisztus Kafarnaum- 1 ba, hozzá ménének a vakok és mondá nekik Jézus: Hiszitek-e állhatatosan, hogy azt, amit kértek, tud­niillik szemeitek világát visszaadjam nektek, én meg­cselekedhetem? Aztán illeté Jézus a vakok szemeit, mondván: A ti hitetek szerint legyen nektek! . . . Ekkor meg­nyilának a vakok szemei, azaz látni kezdenek. Jé­zus pedig meginté őket és mondván: Vigyázzatok-,----* hogy valaki meg ne tudja. Jézus komolyan figyelmeztette a vakokat, hogy ezt ne hireszteljék a nép között; ezáltal meg akarta mutatni az Ur, mennyire elfordul a csodák fitogta­­tásától és a hiú dicsőségtől. Erre tanít minket is Krisztus, hogy mi is utálattal fordulunk el a fitog­­tatástól és a hiú dicsőségtől. A vakok kimenetele után, ime hozának Jézus elé egy néma embert, akiben ördög vala, és Krisz­tus az Ő parancsszavával kiűzte az ördögöt a néma emberből és szólott a néma . . . A farizeusok pedig, amint az Ur a néma ember­ből kiűzte az ördögöt, mondák: Az ördögök fejedel­me által űzi ki Jézus az ördögöket. A nép őszintén magasztalta Jézus csodatetteit, de a farizeusok irigykedtek Krisztusra és azt állították, hogy ő bű­vész és ördöge van s ezáltal visz véghez oly csodá­latos dolgokat, nem pedig isteni erejével Ez a leg­nagyobb istenkáromlás, melyet Jézus oly sok csodá­val megcáfol. Isteni Megváltónk nem haszonlesésből, nem di­­csőséghajhászatból, de Istentől való küldetésének be­bizonyítására és tanításának mint Istentől valónak kimutatására vitte véghez csodáit. SE VIZ. SE PÉNZ! A budapesti Szabad Nép irja: Pusztaegresen nem taná­csos megszomjazni. Talajvi­zesek a kutak, a szürke lé meg-megreccsen a szomjas vándor és az őslakó foga alatt. Örömteli izgalommal vették hát a Fejér megyei Beruházá­si Igazgatóság 1954 januári értesítését, miszerint hama­rosan mélyfuratu kutat kap­nak. Csekély fél év múlva örö­mük tetőfokra hágott, mert megérkeztek a Kaposvári Mélyfúró Vállalat emberei. Felvonultatták féle lmetes szerszámaikat, e 11 ö k é 1 ve, hogy addig fúrnak, amíg . . . vagy feltör a jó viz, vagy el­fogy a 120,000 forint előirány zott költség. Remélték, hogy e két dátum szerencsésen egy­beesik. Az illetékesek jelt adtak, és a kútfúrás megkezdődött. A pusztaegresiek attól fog­va lesték a nagy mérkőzés ki­menetelét — megelőzi-e a fel­törő viz a költségvetési pénz felemésztését ? Közben-köz­ben, hol a légsűrítő mondta fel a szolgálatot, hol egyéb üzemzavar gátolta a munkát. Ilyenkor a kútfúrók hosszan tartó izgalmas labdarugó­­mérkőzéseket rendeztek a pusztaegresiek költségére, de igaz gyönyörűségére. A lab­dából nem fakadt viz, viszont januárra elfogyott a 120,000 forint, a nagy mérkőzés el­dőlt. A kútfúrók szedték a sá­torfájukat és elvonultak. A puszta egresieknek azóta sincs jó vizű kutjuk. Se viz, se pénz, 120,000 fo­rintot beletúrtak az anyaföld­be, ott pihen ez a kincs az elő­ző két fúrás költségeivel együtt 150 méter mélység­ben. Nehru a Vatikánban Nehru, India miniszterel­nöke miután egy hetet töltött Belgrádban mint Tito kom­munista diktátor vendége, a Vatikánban húsz percen át beszélgetett Pius pápával. A katolikus Szentatya és a budd­hista államfő beszélgetése po­litikamentes volt, jelentik a Vatikánból.

Next

/
Thumbnails
Contents