A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-11-11 / 45. szám

íM1? oi nvj A Jő PÁSZTOR Magyarország egyházmegyéi A győri püspökség hősöket és vértanukat adott a a hazának és az egyháznak Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Máté 13, 31—35 A püspökség alapítója Szent István. Eredetileg Sopron és Moson vármegyék egész terü­letére, Győr, Komárom, Vesz­­prén és Vas megyéknek pe­dig nagyobbik felére terjedt ki. köszönheti. A középkorban, egészen a 16. századig nem egy esetben 34 kanonok ja is volt az egyházmegyének. A török megszállás idején egy évtizednél tovább Sopron volt székhelye. Mindezeken felül szeminá­riumokkal, férfi és női szerze­tesházakkal, gimnáziumokkal és tanitóképzőkkel szolgálja Győr városa az egész egyház­megye katolikus lelki és szel­lemi igényeit. Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 41—56 Hasonlatos a mennyeknek országa a mustár­maghoz ,amelyet vevén az ember, elvete az ő meze­jében; a mely kisebb ugyan minden magnál; de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira ,hogy reá szállanak az égi madarak és fész­ket raknak ágain. Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, amelyet vevén az asszony, három mérce lisztbe elegyite, mignem az egész megkele. Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a so­kaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik. Hogy beteljék amit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapitása óta rejtve valának. SZENTBESZÉD Amikor a hires egyiptomi gúlákat épitették, az egyik fáraó, az egyik egyiptomi király, valami vét­ség miatt halálra ostoroztatott egy rabszolgát... Ez ugyan abban az időben nem volt valami rend­kívüli, valami szokatlan dolog, mert hiszen Krisztus Erünk előtti időben a rabszolga nem is volt ember, azzal ura kénye-kedve szerint bánhatott, ha éppen úgy tetszett neki, mégis ölhette és azért még csak felelősségre se vonhatták. Mondom tehát: az nem volt valami rendkívüli dolog, hogy az a bizonyos fáraó halálra kinoztatta egyik rabszolgáját, de az már igenis valami rendkívüli, valami szokatlan dolog volt, amit az a rabszolga halála előtt a királynak mondott. A rabszolga ugyanis, aki az épülő gúla mellett magot vetett, azt mondta a királynak: “Az én alko­tásom tovább marad fenn, mint a tiéd!” És a rab­szolgának igaza volt. — A gúlát, amit a király épít­tetett, a hosszú századok megrepesztették, a kö­veit széthordták, de a mag ,amit a rabszolga elve­tett, az ma is él a sok vadcserjében a gúlák hegyén. Hány és hány ngynak, halhatatlannk hirdetett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világ­szerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és mennyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Istentől ihletett emberi mü van, am imég napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi, életé­ben nem ismert, félreismert vagy pláné a világ részé­ről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott ember ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hirdetett Krisztus Urunknak földi országában, az Egyházban “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied...” Amit az egyszerű névtelen rabszolga mon­dott a királynak, azt mondja mintegy Szent Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megér­kezik Rómába s megáll a római császárok palotája és a pogány istenek emberépitette temploma előtt... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csu­pán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is ki­csiny^ ismeretlen volt az akkori világ nagyjai, csá­szárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és még- Krisztus Urunk neki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek erőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli császárok, királyok, tudósok és ha­talmasok; legfeljebb a történelem lapjain olvasha­tók; Szent Péter azonban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egyházban; él és uralkodik pe­dig a római pápában a világ végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is... Általában nagy baj az embereknél, hogy a kicsiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondolt. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, nehogy a kis bajból nggyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégez­heti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőnek a gyer­mekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak tanít­ványait, mert ne feledjük, hogy az embernek boldog­sága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még in­kább azzá lesz. Amen. HEREFORD, Anglia — Oliver Treherne, a múlt századbeli angol háborúk veteránja, 100-ik születés­napján a szokott kérdésre, hogy miben látja hosszú életének titkát, ezt felelte: “Én sohasem tanultam meg írni és olvasni, az eszemet sohasem kellett hasz­nálnom.” 1001-ben a hagyomány sze­rint már püspöke van, a ben­cés Radla, Szent Adalbert prá­gai püspök barátja és buzgó tanítványa. Utódja Modestus, kinek nevével az I. Endre ko­ronázásával kapcsolatos em­lékekben találkozunk. Hart­­vik győri püspök Kálmán ki­rály megbízásából 1111 táján Írja ismert legendáját Szent István nagy és kis legendájá­nak alapján. Csák Ugrin (1188-1204) je­les hadvezér volt, majd esz­tergomi érsek. Gergely püs­pök (1223-1241) a mohi csa­tában esett el. II. Amode (1254-1263) a jáki templom felszenteíője. Bakócz Tamás (1486-1494) mint Mátyás király kedvelt embere nyeri el a püspöki széket és királyi tanácsossá­got, majd 1490-ben, győri püs­pök korában, II. Ulászló kan­cellárja lesz. Paksi Balázs győri püspök (1525-1526) a mohácsi csatá­ban esett el. Delphine Zakariás (1566- 1572), majd Draskovich György (1578-1587) a püspö­ki szék mellett a bíbort is el­nyerik. Utóbbi a zágrábi püs­pökséget s a horvát bánságot cserélte fel a győri püspöki trónnal. Széchenyi György (1658- 1685), későbbi esztergomi ér­sek, egyháztör ténelmünk egyik legnagyobb alakja, sze­mináriumot, jezsuita kollégiu­mot, fiúnevelő intézeteket ala­pit Győrben. Kollonich Lipót (1685-1695) számost emplomot, iskolát, kórházat, szegényházat emel s már győri püspök korában elnyeri a bíbort. Keresztély Ágost (1695- 1725) még mint világi és ka­tonatiszt, jelentős szerepet vitt Budavár visszavételénél. Zichy Ferenc gróf püspök­ségére (1743-1783) esik az egyházmegye területének je­lentős csökkenése. 1777-ben, a szombathelyi egyházmegye alapításakor ugyanis a vas­megyei plébániákat az újon­nan alapított szombathelyi, a veszprémmegyeieket pedig a veszprémi egyházmegyéhez csatolták. Ugyanő jelentős ál­dozatokat hozott a székes­­egyház belső díszítésére. Simor János 1857-1864 kö­zött a győri püspökség élén is állott. Zalka János (1867-1901) főként írásaival szolgálta a magyar katolicizmus ügyét, de egyházi, emberbaráti és nemezti célokra hozott áldo­zatai is kimagaslóak. Széchenyi Miklós gróf (1901-1911) az uj győri szemi­nárium megalkotója: Várady L. Árpád (1911- 1914) jeles egyházjogászunk. A Szent László társulat élén 'kifejtett munkássága jelen­tős. Az első világháborúban Fet­­ser Antal állott az egyházme­gye élén, a második világhá­ború után báró Apor Vilmos személyében vértanú ékesí­tette a nagymultu egyházme­gye főpásztorainak sorát. Ma 180 plébánián 350 vilá­gi- és mintegy 50 szerzetespap működik a győzi egyházme­gyében. Híveinek száma meg­közelíti a 400,000-et. 1948-ban még mintegy 280 katoli­kus iskolája volt az egyház­megyének, melyek közel 40 ezer gyermek és ifjú vallásos nevelését biztosították. Az egyházmegye központja Győr, melynek müvemlékei között a legkimagaslóbb érté­kek egyházmüvészeti alkotá­sok: a középkori Hédervári kápolna, Dóczy kápolna s a barokk jezsuita, majd bencés templom. Győrben székel a győri káp­talan is, mely alapítását ugyancsak Szent Istvánnak Az Amerikát járó orosz újságírók megcsodálták New York felhőkarcolóit, Cleveland gyárait és óva­tosan elkerülték a chicagói antikommunista orosz menekültek tüntetését. VÉDŐOLTÁS A HtíLÉS ÉS INFLUENZA ELLEN . Korszakalkotó orvostudo­­máni teljesítményről ad hirt az Egyesült Államok köz­­egészsgügyi 'hivatala: Sike­rült oltószert készíteni a hü­­lés, influenza s más légfcő­­szervi betegségek ellen. Bár a hülést könnyebb esetekben általában nem is tekintik be­tegségnek tudni kell, hogy az igenis betegség, mégpedig oly parányi kórokozók, vírusok által előidézett betegség, amellyel szemben évezredek illetőleg évmilliók óta az em­beriség tehetetlen volt. Ami pedig a hüléses megbetegedé­sek komolyságát illeti, elég emlékeztetni arra, hogy az el­ső világháború után a spa­nyol náthának nevezett influ­enza járvány szerűen lépett fel az egész világon és több millió esetben halált okozott. Az országos egészségügyi szolgálat oltószerét kipróbál­ták Chillicothe, O.-ban és Ma­­rylandban a szövetségi Víg­házak lakóin, akik erre a kí­sérletre önként jelentkeztek, éz az eredmény az volt, hogy az esetek 71 százalékában az oltás eredményesnek mutat­kozott, amennyiben a hülés­­nek kitett foglyok közül több mint kétharmada nem hült meg. További kísérleteket fognak a közeljövőben végez­ni több ezer katpnai újoncon. Az oltóanyag ugyanolyan, mint a Dr. Salk-féle polio el­leni oltóanyag: megölt víru­sokból (parányi baktériu­mokból) készül, amelynek sajátossága az, hogy egyrészt betegséget nem okoznak más­részt azonban a kórokozókkal szemben ellenállóvá teszik a szervezetet. Más szóval, a hü­­lés elleni oltás nem gyógyít­ja a már bekövetkezett hü­lést vagy influenzát, hanem csak megelőzi a megbetege­dést. Tudni kell továbbá azt, hogy ez az oltószer nem véd a könnyű hiilés ellen, hanem csakis az erősebb hülés, influ­enza és más légzőszervi meg­betegedések megelőzésére szolgál. Minthogy még csak kísérle­tek folynak, az uj bitószerre egyideig várnia kell a közön­ségnek, bár gyógyszergyárak már megkezdték az oltószer gyártását. Hallotta már? . . . hogy 1946 házassági re­kord év volt, 2,291,000 házas­ságot kötöttek abban a hábo­­ruutáni évben. . . . hogy 1954-ben Ameriká­ban 82 akasztás volt, köztük 45 Texasban. BIBLIAI JELENETEK Krisztus vitázik a templomban az írástudókkal. Azon időben: Egy Jairus nevű ember jőve Jézus­hoz, ki fejedelme vala a zsinagógának és Jézus lábai­hoz borulva, kérvén őt, hogy jöjjön házába, mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, immár halálán vala. És történők, midőn ment, a sereg szoron­­gatá őt. És egy asszony, ki vérfolyásban vala tizenkét esztendő óta és az orvosokra költötte minden vagyo­nát és egyiktől sem gyógyittathatott meg, hátul já­­rula„ és illető az ő ruhája szegélyét, és azonnal megál­­lá az ő vérfolyása. És mondá Jézus: Ki az, ki engem illetett? Tagadván pedig mindnyájan, mondá Péter és akik vele valának: Mester, a sereg szorongat téged és nyom és azt kérded: Ki illetett engem? És mondá Jézus: Illetett engem valaki; mert én tudom, hogy erő ment ki belőlem. Látván pedig az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketvén eléjöve és leborula lábai előtt és miokért illette őt, kijelenté az egész nép előtt és mimódon gyógyult meg azonnal. Jézus pedig mon­dá neki: Bízzál leányom, a te hited meggyógyított té­ged ; menj békével. Miért ő szólott, jőve egy valaki a zsinagóga fejedelemhez, mondván neki: Leányod már meghalt, ne fáraszd a Mestert. Jézus pedig hallván ez igét, feleié a ieányzó atyjának: Ne félj, csak higyj és megszabadul. És mikor a házhoz érkezett, nem en* gedé meg egyébnek, hogy vele bemenjen, hanme csak JAIRUS LEÁNYA. Péternek, Jakabnak és Jánosnak és a leányzó atyjá­nak és anyjának. Sirának pedig mind és kesergének fölötte. Jézus pedig mondá: Ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik. És kineveték őt, tudván, hogy már meghalt. Ő pedig kiküldvén mindnyájokat, meg­­fogá kezét, kiálta, mondván. Leányzó, kelj fel. És visz­­szatére az ő lelke, és azonnal felkele. És meghagyó, hogy ennie adjanak. És álmélkodának szülői, kiknek megparancsoló, hogy senkinek se mondják, ami tör­tént. SZENTBESZÉD íme, az Ur Jézus Krisztus feltámasztotta Jairus meghalt leányát. Mi is meghalunk és a lélek elválik a testtől; sírba tétetnek a tetemeink és porrá lesznek, de a lélek fönnmarad és nem hal meg, hanem mint hal­hatatlan lélek, az utolsó Ítélet napján ismét egyesül a testtel, amelyet a Mindenható Isten feltámaszt, hogy az a test, amely a léleknek eszköze volt a jóra vagy rosszra, és a lélekkel együtt jót vagy rosszat cseleke­dett, a lélekkel együtt el is Ítéltessék, jutalmat vagy büntetést vegyen, boldogságot élvezzen, vagy pedig kínokat szenvedjen. A nemzetek apostola, Szent Pál bizonyítja, hogy feltámadunk: “Ha nincsen halottak feltámadása, — úgy Krisztus sem támadott fel!” Azonban nem elég csak tudomással bírni a jövendő feltámadásról, ha­nem arra is kell törekednünk, hogy a jövő feltámadás reánk nézve boldog feltámadás legyen... Támadjunk fel tehát itt e földön, lelkileg. Ha vé­tekbe merülünk, ha a lélek a vétek következtében meghalt, támasszuk fel a lelket jámbor élettel és jó viselettel. A vétkes állapot a halál, az erkölcs ellenben az élet. Ha igazán fel akarunk támadni, támadjunk fel már itt, e földön, szent életre, és akkor a másvilágon a boldog dicsőségre támadunk fel. Ha mi itt e földön fel nem támadunk vétkeinkből, feltámadunk ugyan a másvilágon, de akkor feltámadásunk a halálnál rosz­­szabb lesz. RIO DE JANEIRO — Jósé Simaot 1949-ben 15 évi börtönre Ítélték, mert egy cukorültetvényen egy gyanús embert bunkóval leütött és vérbefagyva ott­hagyta. Nemrég uj cellatársat kapott. Ez bemutatko­zott : Abdias de Silva a nevem. Azért vagyok már hat éve börtönben, mert egy cukorültetvényen lopkod­tam, de rosszul jártam, mert valaki bunkósbottal le­ütött és én elvesztettem az eszméletemet. “Tudod, ki volt az az ember?” — kérdezte Simao. Bizony nem tudta az uj cellatárs. Hát mondta Simao: “Én voltam.”

Next

/
Thumbnails
Contents