A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-11-11 / 45. szám

r4-IK ÖLDAL A JÓ PÁSZTOR H j Emlékezzünk a régiekről * L DZSENGIZ KÁN ÁZSIA NAPÓLEONJA A történelem nagy hóditói és szervezői közt Nagy Sándor, Hannibál, Julius Cézár, Attila és Napoleon mellé kívánkozik a mongol óriás, Dzsengiz kán neve is, aki hatásában talán nagyobb volt az előbbieknél. Egyetlen uralkodó sem mondhatott magáénak na- - gyobb birodalmat, mint ő. Sem azelőtt, sem azóta. A kóbor hordákban élő mongolokat ő kovácsolta először egységes szervezetbe. Hatalmát éppen úgy érezte Eu­rópa, mint Ázsia. Birodalmakat döntött le és emberi» testek hekatombái fölé építette világrészeket átive­­testek hekatombái fölé építette világrészekben átíve­lő inpériumát. Nagy Sándor mellett Dzsengiz kán ké­pe lebegett Napoleon előtt, amikor azt mondta, hogy Ázsiába kell mennie, “mert csak ott vannak igazi nagy lehetőségek.” A balul végződött egyiptomi had­járat csak bevezetése lett volna ennek a világot ren­gető hóditó útnak. Uj Dzsengiz kánként akarta ural­ma alá kényszeríteni a világot. A mongol hóditó sorsa főként abban mutat ro­konságot a korzikaival, hogy szintén alacsony sors­ból küzdötte fel magát a hatalom szédítő ormára. Atyja egy kicsiny törzs jelentéktelen főnöke volt, a fiú azonban már úgy halt meg, hogy a félvilágnak parancsolt a Sárga tengertől a Kárpátokig, Peking­­től Kievig. Élete talán Napóleonénál is regényesebb, de bizonyos, hogy érdekesség dolgában senki sem mér­kőzhet kettőjükkel. A magyar közönséget több okból is különösebben érdekelheti Dzsengiz kán pályafutása. Ugyanabból a bölcsőből jött ő is, mint távoli rokonai, a magyarság ősei. Ázsia szivének kopár fensikjairól tört elő pusz­tító seregei élén. Szülőhazánk sorsára, habár köz­vetve is, gyászosan súlyos befolyást gyakorolt. A ta­­tárdulás ugyanis csak késői lecsapódása volt Dzsen­giz kán nyugat felé irányuló hóditó terjeszkedésének. A hadjárat tervét ő készítette elő, fiai csupán megva­lósították és befejezték. A tatárhordákat, amik Ma­gyarországot feldúlták, Dzsengiz kán vasökle és láng­esze szervezte félelmesen egységes hadsereggé. So­hasem következett volna be a tatárjárás, ha ő meg ^,em alkotja Nagymongolországot. A mongolokról egyébként csak Dzsengiz kán fel­lépése óta van határozott tudomása a történelemnek/ Az első hiteles feljegyzések az ő idejéből maradtak fenn, előző történetük a mondák és szájhagyomá­nyok ködében vész el. Noha a tudomány az első hely­re teszi a mongolokat a nagy népcsaládok közt, a tör­ténelem menetére Dzsengiz előtt és után úgyszólván semmi hatásuk nem volt. — Dzsengiz kán hóditó had­járatai rettegéssel töltötték el a világot, de magát, a tulajdonképpeni Mongolországot, ahonnan a mon­golok szükebben értelmezett családjának három fő­ága eredt, csupán a 16-ik század folyamán kezdték felfedezni és megismerni. Az első európai utazók ek­kor hatoltak be a titokzatos földre, amelynek egy­­részéről ma is csak bizonytalan értesüléseink vannak. Mongolfaju népek nagy számmal élnek az öt vi­lágrészben. Jellegzetes vonásaikat nagy szétszóró­­dottságuk mellett is híven megőrizték, de faji öntu­datuk vagy egyáltalán nincs, vagy csak nagyon mér­sékelt. Afrikában éppen úgy megtaláljuk őket, mint Európában és Ausztráliában, nem is szólva Ázsiá­ról, amelynek őslakói voltak. A vallási, műveltségi és jellembeli különbség olyan nagy, hogy egységes faji öntudatról talán még évezredekig sem lehet szó ná­luk. A teljesen tudatlan, nomád bálványimádóktól a műveltségnek viszonylagosan magas fokán álló ál­lamközösségekig az emberi fejlődés egész lépcsőzetét megtaláljuk a mongoloknál. Dzsengiz kán lángesze és vasakarata kellett, hogy ezt a széteső embertöme­get ideig-óráig összetartsa. Halála után azonnal meg­indult a bomlás folyamata éppen úgy, ahogy a hun világbirodalommal történt Attila halála után. Dzsengiz, Dzsingiz, leghelyesebben Csinggiz kán 1154-ben született az ázsiai mongol fensik egyik té­rés pusztáján. Tulajdonképeni neve Temudzsin volt; azt a nevet, amelyen világszerte ismerik, hódításai alapján vette fel. Atyja, Juzikei Baghatur, egy mind­össze negyven-ötven családból álló jelentéktelen nem­zetség főnöke volt. A kis Temudzsin 13 éves korában árván maradt és gyermekfővel kellett örökségét meg­védelmeznie a harcias szomszéd nemzetségek ellen De saját alattvalóival is harcolnia kellett, mert egy részük nem akart a gyermeknek engedelmeskedni. Korán megszokta tehát a harcot és a veszedel met. A gyermek olyan vezéri tulajdonságokról tét tanúságokat, amit felnőttek is megirigyelhettek tő le. Nevét csakhamar szárnyára kapta a hir és tábor tüztől tábortűzig terjedtek a legendák az ifjú hősről Elkeseredett küzdelmek után megzabolázta a Iá zadókat és. külső ellenségeit is sikerült legyőznie. Ezel azonban ellene uszítottak néhány hatalmasabb tör zset, mire menekülnie kellett. Éjnek idején mentett azok M nők FÉRJ VAGY TV__EZ A KÉRDÉS! CHICAGIO. — “Mrs. Dar­lene Carlson, mondja meg őszintén, csakugyan az a vé­leménye, hogy a televízió töb­bet ér önnek, mint férje, két kis gyermekének az apja?” — ezt a különös kérdést intéz­te a 22 éve ifjasszonyhoz George Fishei válóperes bíró. A fiaxal as; ;ony kegyetlen­ség cinjén adi be a válópert 27 éves férj^ ellen, aki szo­meg életét a fiatal főnök, csak néhány |ü embere kö­vette a száműzetésbe. A világ hóditó sorsa tehát elég sirhnasan és ki­látástalanul kezdődött. Még alig.serkejt a bajusza s már üldözött vadként kellett menekülj ősei fészké­ből. (így szökött a fiatal Napoleon is Iprzikából, mi­után a Paoli-párt felülkerekedett.) Ajnenekülő Te­mudzsin kalandos hányattatások utá Togrul kán udvarában állapodott meg. Ez volt e^ittal életének fordulópontja is. A hatalmas kán barátságosan tadta az ifjú hőst, akinek hire már régebben eljiítt hozzá. Te­mudzsin csakhamar vezére lett a kán a-egének. Győ­zelmes harcai révén egyre magasabb emelkedett a kán kegyében, aki barátságát és pafogását azzal tetézte, hogy egyetlen leányát nőül ai hozzá és örö-Ezzel nyitva állt az ut Temudnelőtt. Véres harcokban sorra legyőzi a vetélkedő i igol uralkodó­kat, akik diadalmas fegyverei előtt r hajolva, 1206- ban a kánok kánjává, a mongolok legib urává kiált­ják ki. Temudzsin ötvenkétéves ekL Ereje teljé­ben van és uj hatalmát arra forditj íogy egységes szervezetbe tömörítse a szétszórt hói íban élő, meg­számlálhatatlan milliónyi mongolsá, Erre az időre esik a mongolsá zellemi forra­dalma is az izzlám és a buddhizmus ő térfoglalása révén. A fiatal mohammedán vallás a nem sokkal idősebb buddhizmus egyszerre kezdíerjedni a bál­ványimádó mongolok közt. Temudzi felismerte az egyistenhitben rejlő összetartó erei ünnepélyesen kinyilatkoztatta az egyistenhivés elgét, bár őma­­ga haláláig ragaszkodott az ősi tat illáshoz, mely a bálványimádás és a sámánizmus éréke volt. Bi­rodalma területén uralkodóvá tette dlási türelem, a szabad vallásgyakorlat elvét s ez bizony messze • megelőzte az európai felvilágosults órát is. A ha­­, talmas ázsiai harcos, a kegyetlen tó nem tűrte, ■ hogy alattvalói közt különbséget enek vallásuk : miatt. Ebben a tekintetben tehát rálisabb volt, ■ mint sok mai civilizált ország társ na. 2 (FOLYTATJUK bafestő és diszitő. A kegyet­lenséget a férj azáltal követ­te el, hogy egy Ízben, türelme fogytával, kegyetlenül képen ütötte feleségét, amiért haj­nali 2 órakor még mindig nem kapcsolta ki a televíziót. Pedig hát akkor már igazán ideje lett volna, hogy őnagy­­sága csendet teremtsen a la­kásban, merthiszen férjuram nak reggel 6-kor már talpon I kell lenni, munkába kell áll­ni, hogy megkeresse a kis család mindennapi kenyerét és azt a pár dollárt is, amit villanyáram formájában a televizió elnyel. —Megütötte az asszonyt? — kérdezte a biró. Richard Carlson nem tagad­ta ezt. De nem bírta már to­vább, nem tudott uralkodni magán. Arculütötte és ott­hagyta. A biró békéltetni próbálta a fiatal párt. A férj azt mondta, hogy ő hajlandó visszatérni felesé­géhez, ha ő kötelezi magát, hogy legkésőbb éjfélkor ki­kapcsolja a televíziót. A biró megjegyezte: Az ifj asszony, véleményem sze­rint, még ennél többet is te­hetne a békesség, a családi boldogság és a gyermekek jö­vője érdekében. Egészen fel­adhatná a televíziót. Mert vé­gül is egy férj többet er, mint egy televizió. Be a 22 éves asszonyság hajthatatlan maradt és igy a biró nem tehetett egyebet, heti 25 dollár ideiglenes tar­tásdijat irt elő a férjnek a válóper eldőltéig. DUPLA VAGY SEMMI LOUISVILLE, Ky. — Mi­chael Koralia nagyon elcso­dálkozott, amikor a feleségét egy bárból kijönni látta egy férfivel. * Haragosan kérdőre vonta azt a férfit, mi jogon viszi a bárba az ő feleségét. Ugyanolyan haragosan fe­lelt vissza az idegen férfi: — Mi köze magának a hölgyhöz? ő az én feleségem. A vita, hogy melyiknek a felesége a hölgy, verekedéssé fajult, amelynek a rendőrség vetett véget. És milyen álláspontot fog­lalt el ebben az ügyben a hölgy? Semleges álláspontot foglalt el. Azt mondta: Mind a kettő az én férjem. Coomes 1950 óta, Koralia 1951 óta a férjem. Hol egyikkel, hol má­sikkal éltem, de egyik nem tudott a másikról. ÉJJEL NEM KELL FŐZNI CHICAGO. — Egy válóper kapcsán az itteni bíróság hi­vatalosan kimondta, hogy a feleség nem köteles éjszaka felkelni és meleg ételeket ké­szíteni, ha férje ezt kívánja tőle. A 23 éves Mrs. Margaret S. Schultz elpanaszolta a biró előtt, hogy négy éven keresz­tül férje miindig a késő éjjeli órákban jött haza. Szeptem­berben fellázadt és azt kö­vetelte a férjétől, a 25 éves Raymondtól, hogy jöjjön ha­za nappal, ha enni akar. A férj erre megverte és azóta egyáltalán nem jqtt haza töb­bet. Wilbert F. Crowley biró “kegyetlenség” címén ki­mondta a válást. UTAZÁS A FOLD KÖRŰI EGY PERC ALATT CURUTA, Japán — Egy itteni farmer a gyü­mölcsöskertjében olyan almát termesztett, külön­böző fajták egymásba-ojtásával, amelyeknek húsa olyan sötét piros, mint a héjjuk. A 100 százalékosan piros almák ize azonban semmiben sem különbözik a fehérbélü almák izétől. TOKIÓ. — Egy rongyszedő a törvény őrének sze­­meláttára elemeit valami apróságot egy utcai árus bódéjából. Miért vetemedett lopásra? — kérdezte a rendőr. “Azért, mert hullnak a falevelek”, — felelte a rongyszedő. “Hideg szél fuj, egész testemet átjárja a hideg, a reumám kínoz ... A börtönbe vágyom, ahol meleg lesz egész télen.” MANILA, Fülöp Szigetek — A két Aure fiú évek óta ellenséges viszonyban van egy Hernandez nevű szomszéddal. Hogy az örökös civakodásoknak véget vessenek, a fiatalok ivópárbajt rendeztek. A szabály az volt, hogy addig isznak erős rumot, amig vagy az Aure fiuk vagy Hernandez lefordulnak a lábukról. A két Aure fivér elvesztette a fogadást, fejükbe szállt az ital és ájultan zuhantak le a padlóra. Ekkor a meg­állapodás értelmében Hernandez az egyiket lelőtte, a másikat agyonszurta. HIROSHIMA, Japán — Egy 12 éves leány, aki a hiroshimai atombombatámadás idején egy mérföld­­nyire volt a robbanás centrumától, most meghalt vé­szes vérszegénységben. Valószínű, hogy betegsége összefüggésben volt az atomrobbanással. KYOTO, Japán — Isijima taxisoff őr panaszra ment a rendőrséghez: a hölgy, aki 23 órai, 400 mér­­földes útra felfogadta, a hosszú utazás végén egyked­vűen kijelentette, hogy egy garasa sincsen. A hölgy­ről kiderült, hogy az elmegyógyintézetből szökött meg, visszavitték oda. De a soffőrről is kiderült va­lami: az, hogy sebeshajtás miatt megvonták tőle a hajtási engedélyt és ő mégis olyan hosszú utón haj­totta kocsiját az őrült nővel. A soffőrt lecsukták. LONDON — Stanley Barrett háborús nyugdijat követel a kormánytól, de nyilvánvalóan kérése telje­sítésének akadályai vannak, máskülönben nem uta­sították volna el 14 keresetét, amelyeket különböző bíróságoknál benyújtott különböző hatóságok és hi­vatalok ellen. Végül a kormány perelt és perlési tila­lom kibocsátását kérte. A bíróság el is tiltotta Bar­­rettet további pereskedéstől. A jövőben csak bírói en­gedéllyel nyújthat be újabb keresetet. RIO DE JANEIRO — Sámuel Wainert, az Ul­tima Hora (Utolsó Óra) cimü lap kiadóját egy évi börtönre Ítélték, mert kiderült, hogy nem brazil ál­lampolgár; Romániában született és nem szerezte meg a brazil állampolgárságot. A törvény szerint újságot csak brazil állampol­gárnak szabad indani. Wainer öccsét hasonló vád alapján három évi börtönre Ítélték. Wainerék a múlt évben öngyilkossá lett Vargas köztársasági elnök po­litikáját támogatták. BERLIN — Jönnek, jönnek, egyre jönnek a ke­letnémetországi szovjetparadicsomból menekültek a nyugati szabad zónába. Igazán paradicsomi állapotok lehetnek egy országban, ahonnan szüntelenül folyik a népvándorlás nyugat felé. Október hónapban 21,555 német szökött, át nyugatra és kért letelepedési enge­délyt. CHEVROLETTŐL CADILLACIG Az uj, 1956 évi autók kivétel nélkül drágábbak, mint az idei modelek voltak. A magasabb munkabéreket nem az autó gyárak fizetik, hanem a kö­zönség. Szoknyás skót katonatiszt tartja az esernyőt Marga­ret hercegnő fölé az angliai Bulfordban, ahol Mar­garet csapatszemlét tartott. í Bobitas afrikai gém hazaspar, amelynek a washim toni állatkertben kicsinye született. 30 éven át hiáb rakott tojásokat a fogoly gém-anya, most először ke ki kicsinye.

Next

/
Thumbnails
Contents