A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-10-28 / 43. szám

2-IK OLDAL A j«j PaSZíTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ ' Megjelenik minden pénteken______________Published every Friday Published by — Kiadó x'HE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: £gy évre__________________$6.00 fél évre __________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year -------------------------------$6.00 Half Year --------------------$3.50 nterea as second class matter oeptemuer tat, o« V , ^ of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. AZ EGYESÜLT NEMZETEK JUBILEUMA Az Egyesült Nemzetek alapszabályai 1945 ok­tóber 24-én léptek életbe. Eisenhower elnök már áp­rilis 4-én proklamációt bocsájtott ki, kérve az ame­rikai népet, hogy nyilvános összejöveteleken tanús­kodjék arról, hogy támogatja a világbékét szolgáló Egyesült Nemzetek céljait és méltányolja a már ed­dig elért eredmények jelentőségét. Ezt a szervezetet az emberiség békevágya te­remtette meg. A világbéke, az egyetemes igazság, a testvériség megvalósulása érdekében népek és kor­mányok közös munkájára van szükség, ami a hala­dás, sőt az atomkorszakban a puszta életbenmaradás elengedhetetlen föltétele. Az Egyesült Nemzetek alapszabályai az elkö­vetkezendő jobb világ körvonalait vázolják. A cél az, hogy az elkövetkezendő generációkat a háború át­kától megóvjuk; hogy hitet tegyünk az alapvető em­beri jogok, az emberi méltóság, a kicsiny vagy nagy nemzetek és egyének egyenlő jogai mellett; hogy mindnyájunk magasabb életszinvonalát, az emberi társadalom előhaladását, a jogok kiszélesitését elő­mozdítsuk ; hogy türelmességet gyakoroljunk s szom­szédainkkal békében éljünk; hogy egyesítsük erőin­ket a nemzetközi béke és biztonság biztosítására; hogy nemzetközi szervezetet teremtsünk minden nép gazdasági és társadalmi haladása érdekében. Az elmúlt tiz évre elfogulatlanul visszatekint­ve, egyes csalódások ellenére is megállapíthatjuk, hogy az Egyesült Nemzetek sikerrel munkálkodtak egyes céljaik elérése végett----- RálróltafA -odiávóaaaJ mPO’B'Hint.At.tP-V Q. hÓ hnj'Ul rok felügyelete békét teremtett Görögország észak, részében. A világ első nemzetközi hadserege segítsé­gével az Egyesült Nemzetek visszaverték a szovje támadását Koreában. A U. N. technikai segítő prog­ramja a világ legkiválóbb tudósainak és szakembe­reinek tudását a gyengébb nemzetek rendelkezésért bocsátja, hogy a természeti kincsekben mindnyájar. osztozhassunk. A kölcsönös segítség elve lecsökken­tette a tátongó szakadékot, amely a gazdagot a sze génytől elválasztja. x A világ minden részében sokmillió gyermek kö­szönheti életbenmaradását a tejszállitmányoknak, a tüdővész, diftéria és malária elleni védekező intéz­kedéseknek, amelyeket az Egyesült Nemzetek egyik szervezete tett lehetővé. A menekültügyi nemzetkjözi hivatal a világon elszórtan nyomorgó 2 millió honta­lannak igyekszik uj hazát és megélhetést teremteni Deer Island (Boston) javitóintézetéből szökött meg két suhanc, de a konák,- .. i..i // r '•1 .....' .. r...... L-i karvnarAcati plfnffta1 A panaszos: Künn állok az üzletem ajtajában és gyanút­lanul csibukozok. Amint esi- j bukozok, a háziurat látom ma­gam felé közelíteni. Minthogy két fertállyal adósa vagyok, il­­lemtudóan köszöntem neki: — Alászolgája, Susták ur! Hogy tetszik lenni ? — Gyalázatosán! — Ej ej, csak most látom! Mitől olyan dagadt a képe? — Összepöröltem a felesé­gemmel. — No, és az ön képe van fel­dagadva? Hej, ha Susták ur tudná, amit én tudok! — Ugyan mit tud? — Hogyan mondjam csak ? Tetszik tudni: akv.. kis tochtli­rohantam a kávéházbátsták úrhoz. Tartlizott és veszte Egé­szen beleizzadt a veszégbe. Odamegyek hozzá és fülé­be súgom: 1 — Susták ur! ÜtötJ óra. A doktor most ment a be­cses feleségéhez. — Igazán? — Becsületemre! ISMÉT DRÁGUL AZ ÚJSÁGPAPÍR Az amerikai sajtó rossz hirt kapott Kanadából: az egyik nagy papírgyár tonnánkint 5 dollárral fel­emelte az újságpapír árát, amely most New York kikötőjébe szállítva 131 dollár, az ország távolabbi részeiben 131 dollár az itteni szállítási és kezelési költség. Tapasztalás szerint ez csak a kezdet és hamaro­san az összes kanadai papírgyárak fel fogják emelni az újságpapír árát. Az amerikai papíripar körében megütközést kel­tett ez a legújabb kanadai drágítás, mert köztudomá­sú, hogy a kanadai papírgyárak busás haszonnal dol­goznak. Ezt egyébként maguk a kanadai papírgyá­rak sem vonják kétségbe s a drágítást azzal indokol­ják meg, hogy több pénzre van szükségük, hogy üze­meiket kibővithessék. Más szóval, az amerikai újsá­goktól és az amerikai újságolvasó közönségtől zsarol­nak ki milliókat, hogy gazdagodhassanak. Ezért az amerikai igazságügyminisztérium tanulmányozza a helyzetet, hogy, ha lehetséges, meghiúsítsa a kana­daiak manőverét. A helyzet nagyon kényes, mert az amerikai újságok nem nélkülözhetik a kanadai újság­papírt, Amerikában nem tudnak eleget gyártani. Az újságpapír újabb drágítása kétségtelenül sok kis amerikai ujságvállalat bukására, sok kis újság beszüntetésére fog vezetni, mert már a mostani pa­pír ár is tulmagas. De a kanadai papírgyárak könyör­telenül kihasználják monopolisztikus helyzetüket és fojtogatják az amerikai sajtót. A legújabb zsarolás ' ’’ 30 millió dollárba fog kerülni Amerikának. 1'Tint1"ogy a kanadai papírgyárak árháborúja az amerikai sajtó és közönség ellen már évek óta úgy-A Jó Pásztor Verses Krónikája Mindenszentek... Halottak Napja MIEINK, KIK RÉGEN elmentetek messze, fogy a test a lelket az Égbe eressze: nyugodjatok békén anyaföld ölében, nem vagytok egyedül az örök sötétben. Veletek virrasztunk, lelkünk körülrepked s mint örökös emlék fényiünk fel tinektek. Hisz mikor a testtől elválik a lélek, megnyílik ajtaja fönt a fényes Égnek. Földi porhüvelyét a lélek elhagyja -i lelkünk simogatón az Ég befogadja. Ti, kik megváltatok régen testetektől, reánk mosolyogtok a fényes Egekből. KEDVESEINK OTT FÖNN, nem hiába vártok: halottak szent napján emlékezünk rátok. Őszi hervadt repkény kúszik a romokra s őszi virágokat hintünk sírotokra. Virággal hintjük be a porladó testet, mert a sir örökre rátok emlékeztet. Méltó rá sírotok, hogy könnyünk öntözze, mert a sir a földet Éggel köti össze. Szivünkben is nyilnak az örök virágok, amig szeretettel emlékezünk rátok. Bármily messze a sir, nem hiába vártok: emlékezés szárnyán elérünk hozzátok. KEDVESEINK EGYKOR utánatok megyünk í egy tisztább világban újra egyek leszünk. Mikor lámpásai az égi azúrnak esténként ragyogón felettünk felgyulnak: csillagszemetekkel ti néztek le reánk s akaratlanul is imára nyíl a szánk. Apák, anyák, mátkák, testvér, apró gyermek lélekalakban majd egykor ránk ismernek. Levetkőzünk mindent, ami testi földi 3 menybéli ruháját lelkünk is felölti. Szétágazott éltek, mik egy tőről voltak, Isten országában újra egybe forrnak! szólván szünet nélkül folyik, csak radikális gyógy­mód segít: fokozni az amerikai papírgyártást, meg­mutatni a kanadai papirbáróknak, hogy velünk nem bánhatnak kényük-kedvük szerint. Azt hittem, hogy stént felugrik, beszalad a kajába és lóhalálba rohan hazjé. Nem azt tette. Elővf az óráját, össze hasonlít a maga. lámáját, az eilenääßii Iájával és látva a nagjlöm­­bözetet, elkiáltotta mi: : — Három duplámé^! ; — De Susták ur, —igom . a fülébe — a három éter­ből lesz hat mester és -e vé­ge lesz a játéknak, vi min- . dennek. — Hagyja csak! Úgy történt, amintegjó­­soltam. A három mer he­lyett játszottak hatot Sus­ták mind a hatot elvtette. Ekkor újra elővette aráját. Tyüh ! Most már igái sies­sünk. Kocsira ültünk és izaro­­bogtunk. Susták ur őrigyor­sasággal nyitott be adőszo­­bába, ahol a cselédet Iáita. — Ki van itt? — Senki. — Hát a doktor? — Miféle doktor? — A házi doktor. A cseléd elkezdett rölgni. —- Nem beteg itt séf. A nagysága nincs is ideha. — Mikor ment el ? — Félórával azután, így a nagyságos ur elment. Susták ur erre dühö.<n vé­gignézett rajtam, aztárgallé­­ron ragadott és kidobot hogy csak úgy repültem. Ridásul pedig másnap beperelt, Kérem őt b e c s ü 1 e sértés miatt megbüntetni. A biró Susták Krisófot a becsületsértés vádja aól fel­mentette. Ä karácsonyit lámpái kialusznak DECATUR, 111. _ Öt év előtt karácsonyra nem jött haza Mrs. Luella Mueller 19 éves katonafia. Akkor ő feldí­szítette, kivilágította a kará­csonyfát és megfogadta, hogy addig nem oltja el a lámpákat, amig a fia haza nem jön. Azóta éjjel-nappal ki volt vi­lágítva a karácsonyfa. Most végre értesítést kapott Mrs. Mueller, hogy a fia holt­teste Koreából útban van és a jövő héten Decaturban lesz. A katonai temetés után ki­alusznak Clifford, Private First Class, karácsonyfáján a kis színes villanylámpák. A szabadságharc anekdotakincse HONVÉD ŐRMESTER ÉS CSÁSZÁRI ÓBESTER Belloni Antal iglói fiatal cukrász segéd beállott honvédnek, őrmesterré lett és Klapka alatt harcolt Komáromban. A külső sáncok előtt egy éjjeli őrjárat alkalmá­val egy osztrák század lepte meg, embereit körülfog­ta és lefegyverezte. A foglyokat az osztrák táborba kisérték s más­nap Bellonit Hradek ezredeshez vezették kihallgatás­ra, Az ezredes öblös hangú, nagy bajuszu kemény katona volt, aki egy ideig csak a szeme villámaival csapkodta a fogoly őrmestert. Aztán nagy dérdurral alá s feljárkált előtte, majd rárivollt: — Ön kémkedett — nemde? — Nem, ezredes ur — felelte épp oly keményen Belloni. — Mit? Ön még tagadni meri? ! Ezért bezáratom. — Szép lesz. — Mit?! Én önt főbe lövetem. — Az még szebb lesz. — Micsoda, én önt felakasztatom. — Az lesz a legszebb— szólt nyugodtan Belloni. Az ezredes e kuruc válaszokra majd szétpukkadt dühében. — A prófuszhoz kisértette az őrmestert s való­színűleg főbe is löveti, ha másnap hajnalban ki nem tör Klapka, meg nem szabadítja őket s Győrig nem kergeti az osztrákokat. VÉGE MAGYARORSZÁGNAK! Arad vára ostrománál történt. A békési nem­zetőrök az osztrákok ágyutüzétől zavarba jöttek s Angyalalkutra hátráltak. A falu szélén közébük csa­pott egy ágyúgolyó s egy pocakos nemzetőrnek a lá­bát tőből leszakította. A szegény nemzetőr omló vére pirosra festette maga körül a földet s hatalmasan nyögdécselt a por­ban. Ismerősei körülvették s vigasztalni kezdték, mi­re a haldokló nemzetőr lelőtt lábára mutatva kétség­­beesetten sóhajtotta: — Jaj, vége van Magyarországnak! HETEN EGY SZÁZAD ELLEN Az aradi utcai harc alkalmával egy császári szá­zad a Bánffy-házba szorult. Ezt látva egy Papp Jó­zsef nevű szegedi honvédőrmester, hetedmagával nagy vakmerőén, berohant a ház kapuján. A császári század rájuk tüzelt s az őrmester ke pönyege csupa lyuk lett, de neki semmi baja se történt. Az őrmester akkor szuronyos fegyvert szegezve a kapitány mellének megadásra szólította fel. Kint bömböltek az ágyuk ropogtak a puskák, dü­börögtek az ágyús szekerek, zúgott a lelkesült előre kiáltás s a megrémült kapitány ama hiszemben, hogy kint egy egész honvédszázlóalj közeleg, kardját le­­bocsátotta, lábhoz vezényelt, a puskákat gúlába ra­katta s átnyújtotta kardját Papp Józsefnek. Ez diadalmasan vezette ki foglyait az utcára. Néhány perc múlva ott termettek a honvédek s Papp büszkén nyújtotta át a kapitány kardját Föld­­váry Ferenc századosnak. — Bravo, hadnagy ur — csak kösse fel azt a kar­dot, méltó az a maga oldalára! — kiáltá odaugratva Villám őrnagy s kezet szorított a vitéz szegedi fiú­val, akiből még aznap csakugyan hadnagy lett. MULAT A MUSZKA A debreceni véres csatában Kiprianov orosz tá­bornok egyik lábát elvitte a honvéd ágyúgolyó. A tá­bornok a debreceni kórházból csak az év végén sza­badult ki, amikor már a kerületi főnökök basáskod­­tak. A tábornok utoljára még egy vig estét akart csapni Magyarországon. Két mankón egy vendéglőbe ment és ott a cigányokkal vig magyar nótákat huza­­tott. Akkoriban zsandárengedély nélkül tilos volt mu­latni, de a tábornak fittyet hányt a tilalomra s man­kójával ugyancsak verte az asztalon a taktust. Egyszerre csak belép egy cserepár őrjárat s ácsi-t int a cigányoknak. A béna tábornok erre hóna [ alá kapta a mankóját s tört németséggel rárivalt a ) cserepárokra: — Rechts um, marsch! (Jobbra át, indulás!) Ezek megszeppentek és keresték az ajtót. De 7 csakhamar újabb őrjárat jött egy tiszt vezetése alatt s ez felszólította a cigányokat, hogy takarodjanak. A tábornok felugrott s béna lábára mutatva, dü­hösen förmedt az osztrák tisztre: — Ezt értetek vesztettem el s annyi szenvedésért a még azt se engeditek meg, hogy ezt az estét vidáman tölthessem! Az osztrák tiszt leforrázva kotródott el, de más­­® nap elfogatta a cigányokat s jót veretett rájuk, améirt muzsikálni mertek. Ilyen az osztrák hála! Irta GUTHI SOMA és a Susták ur becses felesége 1 értik egymást . . . ! Susták nagyot ugrott. — Bizonyos vagy benne ? — Uj jé! Tudja mit, Susták | ur. Legközelebb, ha a doktor I ott lesz a nagyságánál, elsza­ladok önhöz a kávéházba. — Helyes! Viszontszolgálat fejében elengedem a két fer­tályt. — Éljen. A múlt szombaton délután négy és öt óra között, észrevet­tem a doktor urat, amint szé­pen kicsípve, bajuszát pödör­­getve és magát alaposan kikö­högve fejsétált a nagyságához. Termeskg^gj^og remenyefen in.v-1 u -------» ----------------­BÍRÓ ELŐTT

Next

/
Thumbnails
Contents