A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-10-21 / 42. szám
wK OLDAL A JŐ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: ttgy évre ---------------------------$6.00 One Year _________________$6.00 Fél évre --------------______$3.50 Half Year _________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. 53 VISSZA A MAGYAROK PÉNZÉT! Father Galambos József halálával bizonyos elintézetlen pénzügyek maradtak hátra. Ismeretes, hog ya Father mozgalmat indított egy “keresztény napilap” alapítására és pénzgyüjtést kezdett. Vagy egy év óta folyt már a gyűjtés, és bár messze elmaradt céljától, mégis elég csinos summa gyűlt össze. Father Galambos közéleti magatartásával ez a lap hosszú éveken át élesen szembeszállt. Mindazonáltal, egyénileg tisztességes és jóakaratu — bár félrevezetett — embernek ismertük. Egy uj napilap alapításával kapcsolatban az volt a véleményünk, hogy ahhoz minden amerikai polgárnak joga van, ámbár nem helyeseltük, hogy amerikai magyar kisemberek pénzét akarja kockáztatni egy anyagilag kétes kimenetelű vállalkozásban. Father Galambost azonban őszinte meggyőződés fütötte, hitt abban, amit csinált és hitt egy uj napilap szükségességében. Meggyőződését nem osztottuk, de integritását sohasem vontuk kétségbe. A mozgalom utódja azonban — és az összegyűjtött pénz kezelője — egy Fáy Zoltán nevű gyanús múltú egyén, akinek viselt dolgait néhány hónap előtt e lap hasábjain feltártuk. Közöltük — és hajlandók vagyunk okmányokkal bizonyítani —, hogy Fáy Zoltán Pittsburghban öt rendbeli sikaksztás vádja alatl állt, és egy időben kénytelen volt az amerikai igazságszolgáltatás elől Kanadába áttenni működése színhelyét. Amig Father Galambos élt, nem vitattuk a napilapra összegyűjtött pénz ügyét, de halálával kénytelenek vagyunk felvetni a kérdést: hol a pénz és ki rendelkezik vele? Az elmúlt hét óta szerkesztőségünkbe több telefoni kérdezősködés és levél érkezett, amelyek ezt az elintézetlen pénzügyi kérdést firtatják. Sok ember, aki adakozott a célra, megnyugtatónak találna, ha Fáy Zoltán nyilatkozatot tenne. A magunk részéről még egy nyilatkozatot sem tartanánk kielégítőnek: leghelyesebbnek tartanánk, ha az összegyűjtött pénzt visszaadnák tulajdonosaiknak, mert nem hisszük, hogy Fáy Zoltán akár technikailag, akár erkölcsileg alkalmas ember egy keresztény magyar napilap alapítására. És megjegyezzük azt is, hogy amerikai magyar körökben nagyon sokan várják a választ felvetett kérdésünkre. NAGYFEJÜEK DICSÉRETE “Nagyfejü” — ez csak a politikai életben csufnév, vagy ritkábban rangjelzés. Az embertan tudománya komolyan foglalkozik a fej nagyságának je lentőségével s kutatja, vájjon van-e valami alapja annak az ősidőktől fogva kisértő hiedelemnek, hogy kinek milyen nagy a feje, oly sok esze van. A nagyfejiiek bizonyára nagy örömmel veszik tudomásul, hogy egy elsőrangú embertani szakértő, Dr.. T. D. Stewart a világhírű washingtoni Smithsonian Institute embertani osztályának igazgatója, a nagy koponyát és a nagy agyvelőt összefüggésbe hozza az ember szellemi képességeivel. Szerinte általánosságban azt lehet monani, hogy minél nagyobb egy ember koponyája és agyveleje, annál nagyobbak szellemi képességei, — e persze ez csak általános szabály, mely alól vannak kivételek. Például a sokszor ócsárolt, még többször irigyelt nagyfejükek . . .) Dr. Stewart szerint megállapítható, hogy az ember az idők során nő. Az ősember kicsiny volt, az uj idők embere — úgy a férfi, mint a nő — egyre nagyobb, egyre magasabb. És a fej is lépést tart ezzel a növekvési folyamattal. Hogy mi ennek a szinte észrevehetetlen növésnek az oka, az Dr. Stewart szerint nehezen magyarázható. Nem tudjuk az okot. Nekünk, amerikai magyaroknak is van beleszólásunk ebbe az érdekes kérdésbe. Mi ugyanis nap-nap mellett bizonyságát találjuk annak, hogy az amerikai szabadság és jólét közepette felnövő fiatalabb nemzedék magassága meghaladja apáik és anyáik nagyságát. Mi, akik nem vagyunk az onthropologia (embertan) szakértői, azt hisszük, hogy az egészséges környezetben, tisztaságban, nehéz munka és nehéz gondok nélkül felnövő, sportoló fiatalság ezeknek a kedvező körülményeknek folytán fejlődik nagyobbá, erősebbé, egészségesebbé, mint szüleik, akik az óhazában keservesen dolgoztak és nélkülöztek. A Paraguay nevű ágyunaszád, amelyen külföldre menekült Argentina bukott diktátora, Peron. Nincsenek többé gyerekek! Irta: SZÉKELY VLADIMIR budapesti rendőrkapitány Ma már nincsenek gyermekek. Ha az ember egy ötéves fiúcska szemébe néz, már valami fáradt okosság tekint ki onnan. Még eljátszogat, de aztán félretolja a játékait, és olyan kérdésekkel ostromol, melyekre magunk sem tudunk feleletet. A koraérettség korát éljük. Mindene van annak, csak az erő hiányzik belőle. Azért leszünk olyan gyorsan fáradtakká, s letörik egy-kettőre az ami ideális tartalom, mert csak a duzzadó erő fantáziájának kohójában terem meg az. Rosszul esik a koravének látása, de még mennyivel siralmasabb látvány a gyermeket ott látni, ahol csak a bűn elzülött alakjainak van helye: tolvajok, csalók, sikkasztok, utcai némberek között. A gyermek még komorakba teszi ezt a szomorú világot. Pedig be sokszor téved oda! Maholnap egész megszokottá lesz a tizenkét-tizennégyéves zsebtolvaj és nem tűnik fel, ha kezdő suhanc a betörőtársa. Ott találjuk a gyermeket a pálinkamérésben, hol butára gőzölteti a pálinkabtiz szegény fejletlen agyát, de néha kicsi sápadt arca züllött utcai némberek között is feltünedezik. Igazán nem felesleges, amit néhány nemesérzésti emberbarát ma már egy társadalmi akcióval juttatott kifejezésre — a gyermekvédelem! Védeni kell ezeket a szerencsétlen csemetéket, kiket elhagyatottságuk a bűnre kényszerít. De mintha igazunk lenne nekünk is, akik a rendőr szavaivá! élünk. Védeni kell magunkat is. Mert a gyermekek a legügyesebb tolvajok. Hajlékony pici kezük, kicsi a testük, értenek tehát a furakodáshoz. Ki gyanítana gyermeket, és ha igen — egy-kettőre elugrik s fut. . . Kinek tűnik ez fel ? Ezért kedvence a tolvaj világnak a gyermek. Szívesen betanítják és veszik hasznát. Nálunk is egy sereg ilyen tolvaj növendék szaladgál. Csak tessék kinézni a ligetbe. Ott ólálkodik az apró bűnös is, a gyermek zsebtolvaj és oly ügyességgel akasztja le a láncokat és órákat, hogy keresztet vethetsz rá. Egy vidéki atyafi a minap feljött szórakozni Pestre. A fiú jó bizonyítványt hozott, kapott tehát egy remek ezüstórát és ezüstláncot. A ligetékesszólásán, aki egyre ' azt hajtogatta, hogy az, aki nem megy a bódéba, helyrehozhatatlan bűnt követ el maga ellen. Az apa erre odaszólt a fiúnak. — Lacikám, ne bámulj el — — pl '■ ■■Hl '■—» -"*■ l i <» 1^—— ...' V——■ annyira és vigyázz a jószágodra. Iszonyú sok ám a tolvaj itt Pesten, s úgy elemelik az órádat, hogy no . . . nézd csak meg, megvan-e még az órád ? ! A fiú a mellényzsebéhez nyúl. Szörnyen megijedt, az óra már nem volt ott. Az apa egyideig csendesen nézte a fiú vergődését és pityergőre vált képét. — No ne sírj! Most az egyszer én voltam a tolvaj, én szedtem ki az órádat a zsebedből mikor láttam, hogy úgy elbámulsz . . . legyen az neked intő példa. Nesze ... itt az . . Most az öregen volt az elképedés sora. Mig professzoroskodott, egy ügyes zsebtolvaj elcsente az ő zsebéből az órát és szaladt is már fürge lábbal . . . apró! tömzsi gyerek volt; még bősz- j szu orrt is mutatott a jó vidéki bácsinak. — Aztán minek neked az a sok pénz, amit az összelopkodott órákból szereztél ? — kérdezte az egyik kis tolvajtól a tisztviselő. — Kellett! — De mire? A másik huncutkásan mosolygott : — Én tudom! — Nos? — Hát a Lajcsi udvarol egy kisleánynak. A városligetben vizet árul. Úgy bele van bolondulva, hogy no! Folyton a cukrászdába viszi. VAN-E ELET A MARS BOLYGÓN? II. A megfigyelések már rég afféle hajlanak, hogy ha az ilyen feladatok megoldására még ma is tökéletlen távcsöveinkkel az élet nyomai nem is mutathatók ki a Mars bolygón, az élet feltételei megvannak rajta. Van rajta viz és levegő, amelyek nélkül élet el sem képzelhető. A legbehatóbban amerikai csillagászok foglalkoztak a Mars megfigyelésével. Az amerikaiak anynyira érdekesnek tartják ezt a bolygót, hogy külön csillagvizsgálókat építettek pusztán csak a Mars tanulmányozására. Nincs is egy égitest sem, amelyről annyit tudnánk, mint a Marsról. A Nap körül kering a Mars is, mint földünk, de sokkal nagyobb elipszist ir le mozgása közben. Mig földünk 365 nap alatt kerüli meg a Napot, addig a Marsnak erre 687 nap szükséges. A Mars pályája nem egészen szabályos a Nap által alkotott központ körül. Földünk ellenben meglehetősen szabályos kört ir le évi mozgása közben. Ennek akár az a következménye, hogy mikor a földünk minden 26 hónapban a Nap és a Mars közé kerül, a köztük való távolság különböző. Ha ez a helyzet februárban vagy márciusban áll be, akkor a föld és a Mars egymástól való távolsága 100 millió kilométerre rúg, ha augusztusban következik be ez az eset, akkor csak 55 millió kilométernyire vagyunk egymástól. Az ilyen kedvező alkalmakkor végzett megfigyelések természetesen a legeredményesebbek. Ilyenkor a Mars 63-szor kisebb, mint a holdunk, tehát egy 63-szoros nagyitóval olyan nagynak látjuk, mint a telt holdat. A legerősebb csillagászati messzelátón keresztül ilyenkor 40-szer nagyobbnak látszik a szabadszemmel nézett hold. A Mars különben naprendszerünk legkisebb bolygóinak egyike. Átmérője csak valamivel nagyobb, mint a mi földünk átmérőjének a fele, igy aztán a gömbje hat és félszer kisebb, mint földünkké, de hét és félszer nagyobb, mint a holdunké. Mivel a Mars tömege kisebb, mint földünké, nem vonza magához akkora erővel a fölületén lévő tárgyakat, mint a mi földünk. Ott egy 70 kilós embernek a súlya nem lenne több 28 kilónál. A Mars felületén már aránylag kis távcsővel is számos foltot lehet észlelni, amelyek nem változtatják helyüket, tehát lényegesen a bolygó felületéhez tartoznak. Ezeknek a foltoknak a behatóbb vizsgálata pedig azt derítette ki, hogy tulajdonképpen csatornák szelik keresztül-kasul, de mégis bizonyos szabályossággal a Mars felületét. Ezeknek a csatornáknak első felfedezője, az olasz Schiaparelli azt mondotta, hogy mindent lehet állítani, de semmi biztosat nem lehet tudni róluk. Vannak, akik azt állítják, hogy ezek a csatornák a Marson élőlények mesterséges aklotásai s viz • zel telt csatornák lehetnek. Mások szerint pusztán felhőképződések ezek a Mars hegyei között. Pickering professzor pedig, aki egy hosszú életet szentelt a Mars tanulmányozásának, azt állítja, hogy ezek a csatornák nem vízzel telt csatornák, hanem széles ültetvénysávok ezek, a sokkal keskenyebb kanálisok mentén. Érdekes az is, hogy a Mars pólusain, sarkvidékein fehér foltokat lehet megfigyelni, amelyek a bolygó nyári időszakán fogy, téli időszakán pedig nő, úgyhogy ezeket a foltokat olyan jégmezőknek lehet tartani, amilyenek a mi földünk sarkvidékeit borítják. A bolygón megfigyelhető színváltozások is arra engednek következtetni, hogy a Marson is olyanformán változnak az évszakok, mint földünkön. A hőmérsékleti viszonyok is nagyon hasonlítanak ott a mienkhez, mert ügyes módszerekkel megállapították, hogy a Mars sarkvidékein sincs nagyobb hideg, mint földünk leghidegebb pontján. Az pedig egészen bizonyos, hogy a Marsot levegőréteg veszi körül, melynek összetétele nagyjában megegyezik a mi levegőnk összetételével. Felfedezték azt is, hogy a. Marsnak két holdja van. Ezek igen kicsinyek, alig 6—10 kilométer átmérőjüek. Mindkettő igen kis távolságban kering a Mars körül. A belső, amelyet Fobosz-nak hívnak 6 ezer, a külső, amelynek Deimosz a neve, 20 ezer kilométerre van a Mars felszínétől. A belső igen gyorsan forog, 7 óra és 39 perc alatt megkerüli a Marsot. így, mialatt a Mars egyszer megfordul a saját tengelye körül, amihez 24 óra és 38 perc kell, azalatt kisebbik holdja háromszor keringi körül. A külső, távolabbi hold keringési ideje 30 óra és 20 perc. Ha a Mars kisebb holdjának is lennének lakói, akkor ezek a “teli Mars” esetén 7 ezerszer nagyobbnak látnák a Mars tányérját, mint mi“ teli Hold” esetén a holdat és 15 ezerszer nagyobbnak, mint amekkorának mi látjuk a Napot. Kétségtelen, hogy az élet legfontosabb feltételei : a viz, levegő, elegendő meleg s a nappalnak és éjszakának olyan gyors váltakozása, amely nem okoz nagy hőmérséklet különbségeket, megvannak a Marson. A Jó Pásztor Verses Krónikája BÉKE BOBOT VERNEK MIKOR A NAPSZEKÉR felér delelőre, lefelé tart útja, tudjuk már előre. Az orosz dicsőség túl már delelőjén, megkezdi hát útját pályája lejtőjén. \z orosz síkságok, az orosz hegységek félig már aggódás láztüzében égnek. Árnyékosak már a végtelen távolok s borzongnak titokban az orosz folyamok. Ezért indult meg a béke offenziva, hej, de a szivekbe más jelszó van Írva. Mikor a Nap lemén, megnőnek az árnyak s összecsuklanak mind a dicsőségszárnyak. GYÁSZOS SORSA VAN MOST minden kicsi népnek, akik az oroszok árnyékában élnek. Nem sok értéke van vagyonnak, életnek, mert sohasem tudják, hogy mire ébrednek. Meghal a művészet és a szegény Múzsa: ez is, az is Moszkva vasszekerét huzza. Kis embermagzatok, jövő reménységi saját fészkükben sem tudnak bizton élni. Körülveszi őket vészek vérkaréja, mert felettük kereng a moszkvai héja. Ánnyi kicsi népet látunk gyakran sírni, sorsukat nem lehet többé le sem Írni. BOLSI GÚZSBAN ÉL BÁR szép szülőországunk: lelkiségünk ormán mégis büszkén állunk. Mert magyarságunk itt nem hitvány, nem talmi: se nem bolsi, se nem náci-forradalmi. Tiszta italt iszunk magyar lélek-kuton, Uncle Sammel járva mindenkor egy utón. Uj hazánk a hazánk ... bár a volt is drága s megoszlik lelkűnknek szent érzésvilága. De nem futunk többé álomképek után, igazi hűségűnk Uncle Samé csupán. Uj hazánk vizsgáján régen levizsgáztunk s Uncle Samé mostmár életünk, halálunk. ■----- H B a * Negyvennyolc évvel ezelőtt irta ezt a kis gyermekhistóriát a pesti rendőrkapitány. Az akkori “mai gyerekekről”. Lám, mindig voltak “mai gyerekek.” És mindig lesznek . . HÁT MÉGSEM! Mindig gyanítottuk, hogy alaptalan a szovjet dicsekvése, hogy mindent, ami uj a Nap alatt, oroszok találtak fel vagy fedeztek fel. Időnkint olyasmit jelentettek az orosz lapok, hogy kiváló szovjet tudósok feltaláltak egyet mást, ami még fel sincsen találva, sőt talán sohasem lesz feltalálva, mert képtelenség. Most végre a szovjet beismerte, hogy csakugyan — hires feltalálói közül nagyon sokan szélhámosoknak bizonyultak. Azt irta a Pravda, a kommunista párt lapja: “Sokszor feltalálnak olyasmit, ami már régen fel volt találva, vagy olyvalamit, ami más országokban már régen használatban van.” Szerény adomány NORTHFIELD, Minn. — A Carleton College 1,300,000 dollár adományt kapott egy magát megnevezni nem ólhajtó, nagylelkű, de szerény jótevőtől egy uj könyvtár létesítésére. MENEKÜLÉS PARADICSOMBÓL BERLIN. — A keleti szovjetzónából biciklin szökött át egy német a nyugati szabad zónába. A kommunista rendőrök golyózáport szórtak rája, de sikerült neki megmenekülni üldözőitől és a szovjet rabságtól.
