A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-04-29 / 17. szám
r B-TR OLD AL ’ ws y?$ FIS2TÖR Husvét után harmadik vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 16, —16—22 Még egy kis idő és már nem láttok engem és megint egy kis idő s megláttok engem, mert az Atyához megyek. Mondák tehát némely tanítványai egymásnak: Mi ez, amit nekünk mond: Egy kis idő és nem.láttok engem és ismét egy kis idő és megláttok engem, mert az Atyához megyek. Mondák azért: Mi az, amit mond: egy kis idő? Nem értjük, mit beszél. Észrevevé Jézus, hogy kérdeni akarják őt s mondá nekik: Efelől tudakozódtok egymást között, hogy mondottam: Egy kis idő és nem láttok engem és ismét egy kis idő és megláttok engem? Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti majd sirtok és jajgattok, a világ pedig örvendeni fog, ti majd szomorkodtok, de a ti szomoruságtok örömre fordul. Az asszony, midőn szül, szomorúságban vagyon, mert eljött az ő órája, mikor pedig megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra örömében, hogy ember született a világra. Ti is most ugyan szomorúságban vagytok, de majd ismét örömötöket senki sem veszi el deni fog szivetek, és örömötöket senki sem veszi el tőletek. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk feltámadása után 40 napig még a földön időzik, többször megjelenik apostolai körében, hogy őket tanítsa és előkészítse a nagy munkára, a krisztusi tanoknak hirdetésére, másrészt pedig, hogy megbékéltesse őket azzal a gondolattal, hogy távozik körükből és hogy egy időre magukra maradnak. Amidőn Krisztus Urunk bucsuzkodik, komoly figyelmeztetéseket is ad apostolainak. Különösen arra a nagy igazságra hívja fel figyelmüket, hogy a boldogságukat ne keressék e világon, mert a föld nem az igazi boldogság helye; akik egykoron el akarják nyerni az igazi boldogságot, azoknak a földi életben szenvedniük, fáradozniok, küszködniük kell. Könny és sirás, küzdelem és szenvedés, nélkülözés és nyomor, ez volt a sorsuk jobbára az apostoloknak s az a sorsa ma is szinte minden igaz embernek. “A világ pedig örülni fog.” Mialatt a jók, az igazak szomorkodnak, a világ fiai örvendenek, vigadnak. Mindig megvolt a bántó s kegyetlen külömbség a jók és a rosszak sorsa között, mindig megvolt az, hogy a gonoszoknak látszólag jobb sorsuk volt a földön, mint a jóknak, de talán még egy idő sem igazolta Krisztus szavait fényesebben, mint a mai idő: “Ti majd könnyeztek és sirtok.” Valóban, az embernek kétségbe kellene esnie a szomorú jelenség fölött, hogy a rosszaknak földi szempontból véve jobb a sorsuk, mint a jóknak, ha az ember nem tudná azt a nagy igazságot, hogy mindez csak “egy kevéssé” tart, ha Krisztus Urunk nem mondta volna azt is: “De a ti szomoruságtok örömre fordul és örömeteket senki sem veszi el tőletek!” Ámde, amikor Krisztus előre figyelmeztette apostolait, s apostolaiban bennünket is arra, hogy a földön kereszt vár a jókra, s hogy a jó Isten azokat, akit szeret, próbára teszi, ugyanakkor azt is megmondta, hogy mindez csak egy kevéssé tart, a kereszt után ott van a győzelmi zászló, a Nagypéntek után a Hu$vétvasárnap, a halál után a feltámadás. A világon mindez csak kevéssé tart. És ha egyszer eljön az emberért a halál, hát akkor ugyan mit használ a vagyon és a nagy hang, mit használnak az előkelő rokonok? Senki, semmi nem szabadit meg a haláltól, mindez akkor már semmit sem használ, sőt ellenkezőleg, mindez akkor csak vádló gyanánt lép fel az ember ellen . . . A halál után a szegény Lázárnak rongya többet ér, mint a dúsgazdagnak minden aranya és ezüstje; a halál után egyetlen egy könny többet ér, mint a földnek minden vidámsága. Az igazaknak az a krisztusi ÍGÉRET szolgáljon erősségül és bátorságul, hogy bár most ugyan szomorúságuk van, de az csak egy kevéssé tart s azután — mint Krisztus mondja — meglátlak titeket és örvendeni fog szivetek s örömeteket senki sem veszi el tőletek. Szívleljük meg Krisztus Urunk szavait, és ne futkossunk az után az öröm után, amelyet a világ ad, de a halál elvesz, hanem keressük azt az örömet, amelyet Krisztus Urunk ad és amelyről azt mondja, hogy: “azt az örömet senki sem veszi el tőletek!” Albert Einstein, korunk legnagyobb gondolkodója, minden idők egyik legnagyobb tudósa, aki 76 éves korában meghalt, végrendeletében agyát és más szerveit tudományos kutatás céljaira kivenni rendelte, azután testét elhamvasztották. Képünk az elhunyt supermant életpályájának 4 pontján mutatja be: 1. Berlini laboratóriuma előtt 1920-ban. Két évvel utóbb Nóbel-dijat kapott. 2. Trenton, N. J.-ben leányával együtt letette az amerikai hüségeskiit. 3. Pasadena, Cal.-ban az egyetemen előadást tart. 4. Március 14-én, 76-ik születésnapján felvett utolsó fényképe. A Biblia nem olvasmány, hanem útmutatás HÁNY ÓRA VAN? Nári időszámítás itt és ott Amikor New Yorkban déli 12 óra van, ugyanakkor déli 12 óra van a következő városokban is: Cleveland, Youngstown, Philadelphia, Pittsburgh, Washington. De akkor imiég csak délelőtti 11 óra van ezeken a helyeken: Toledo, Dayton és Columbus ohioi városokban, Detroit, Chicago, St. Louis, Indianapolis, Miami, Fiadban. 10 óra a következő városokban. Milwaukee, New Orleans, Houston, Tex. Sokan még reggeliznek olykor — mert az óra még csak reggel 9-et mutat—San Franciscóban és Los Angelesben, és talán még ki sem bújtak az ágyból Reno városában, a nevadai hites váióparadicsomban, ahol a hollywoodi és a broadwayi válóperes feleknek hat héten át amúgy sincsen semmi sürgős vagy nem sürgős dolguk. A biblia újra népszerű lett világszerte. Mind többen és többen olvassák. Bibliaórák., szentirás-magyarázatok közönsége mindenütt növekvőben van. Bibliakörök alakulnak, folyóiratok, könyvek vezetik be a világiakat is a szentirástudomány általánosabb érdekű kérdéseibe. A szentirást magyarázó müvek a nagy könyvsikerek közé tartoznak. Világjelenség ez és korántsem megmagyarázhatatlan. Együtt jár egy másik világjelenséggel: a hitélet elmélyülésével, a keresztény hivatás fokozott élményével, a hit és vallás tiszta forrásaihoz való visszatéréssel. Minden keresztény hozzá fordul, mert minden vallási megújulásnak az evangéliumi élet megvalósítása a célja. Minden igényes keresztény Krisztus szerint kíván élni, Krisztust akarja követni; Krisztussal, mintaképével pedig a szentirásban találkozik. Hogyan találkozik vele ? Végtére is a bibliát sosem feledték el, mindig is olvasták; miért beszélhetünk, miért beszélnek szerte a keresztény világban mégis uj népszerűségéről? Azért, mert ma valahogyan másként találkozik a hivő Krisztussal a szentirásban : nemcsak közvetlenül, melegebben bensőségesebben, hanem mondhatnók felelősségteljesebben is, mint például a múlt században. Átérzi azt, hogy aki egyszer megtapasztalta a “jó hir” világosságát, mulasztás nélkül nem rejtheti véka alá. Tudomásulveszi, hogy a kereszténység nemcsak állapot, hanem küldetés és tanuságtétel is. Ráeszmél arra, hogy a keresztény ember, éppen kereszténységénél fogva, nem lehet oly személy, aki pusztán csak a saját javával törődik, hanem elkötelezettje annak a közösségnek is, amelynek középpontja Krisztus, határa pedig egybeesik az emberiségével. Az elmúlt század kereszténységében, mind a katolikusban, mind a protestánsban nagyon sokan tekintették úgy a bibliát, -mint bizonyos épületes, nevelő célú és hasznú könyvet, mely egyedül a magánemberre vonatkozik, egyedül az egyént illeti, annak üdvösségét segíti. Ferde fölfogás a bibliának — mondja Dietrich svájci protestáns hittudós erről a szemléletről. Nyissuk ki a szentirást s mit látunk? Istent, aki alászáll a történelem teljes valóságában; férfiakat, akik koruk minden kemény küzdelmét átélik: akik a Mindenható nevében elitélik a gazdagok hatalmaskodásait, a hatalmasok túlkapásait; akik a szegények és árvák jogait védelmezik . . . s Isten országát, vagyis az igazságosság és béke uralmát hirdetik. A biblia bölcsesége nem zárkózik elefántcsonttoronyba, hanem leszáll az utcára, megáll az utak mentén, a városok kapujában s nem suttog, hanem kiált, hogy észretéritse az embereket. A biblia nem ismeri azt az elvont fogalmat, amit korunk nyelve szellemi világ elnevezéssel jelöl; mindig az egész, testi-lelki-szellemi emberhez szól; az egész embert akarja fölszabadítani.” Korunk biblikus megújulását ez' az egyetemesség jellemzi. Akik ma bibliát olvasnak, azok — legalább is túlnyomó többségükben — nem pusztán csak épületes, vagy éppen költői szövegben akarnak gyönyörködni. Azok egész valójukkal állnak oda az Üvözitő elé és fenntartás nélkül fogadják a rájuk bi- I zott küldetést. Tudják, hogy nem elég olvasni, hanem meg is kell valósítani az evangéliumot, magukban is, környezetükben is. Tudják, hogy azokban az években, amikor az Üdvözítő a Galieai-tó partján tanított, sokan találkoztak vele, sokan hallgatták, sokan gyönyörködtek is a szavában. De kevesen voltak, akik a nyomába szegődtek, hogy kövessék. A mai bibliaolvasók többsége, mély lelki igényből fordul a szentiráshoz. A Megváltóval akar találkozni, hogy hallhassa ajkáról, mint egykor Máté, a vámos: “Kövess engem.” És hogy “fölkelvén, kövesse őt.” jal, melyből úgyszólván teljesen felgyógyult. Most a jobbkarjában támadt egy fájdalmas betegség, amelyet háziorvosa és egy svájci specialista besugárzással próbáltak gyógyítani. Miután a besugárzás nem használt, X-Ray felvételt készítettek, hogy a baj okát alaposabban megismerjék. Megállapitást nyert hogy a betegség “senile arthrosis” aggkori bénulás, amelynek következtében a Szentatya nem tudja és valószínűleg soha többé nem fogja tudni szabadon mozgatni jobbkarját. Minden karmozdulat, amelyet megpróbál, elviselhetetlen-fájást vált ki. Égig nőnek a fák Detroitban van egy óriási tölgy, amely, úgy látszik, arany'koroná jával nemsokára már a felhőket fogja karcolni. A neve: General Motors. Most tette közzé a vállalat igazgatósága az idei első negyedévi üzleti kimutatást Bevétel 3101 millió dollár, tiszta haszon 309 millió dollár. Ez a két szám 10 százalékos hasznot jelent első tekintetre. De tekintetbe kell venni azt is, hogy a vállalatnak, mint minden nagy vállalatnak, sokmillió dollár adómentes haszna is van az úgynevezett leírások formájában. Az első évnegyedben G. M. az Egyesület Államokban -és Kanadában 1.147,094 autót és truckot adott el. Ezek is rekord számok. A vállalat alkalmazottainak Az inaszakadtról nevezett vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 5, 1—15 Az időben felméne Jézus Jeruzsálembe. Vagyon pedig Jeruzsálemben egy fürdőtó* amely zsidó nyelven Betszaidának nevezteti, és öt tornáccal bir. Ezekben feküdtek a betegek: vakok, sánták, elszáradtak nagy sokasága, akik a vizhullámzását várták vala. Mert az Ur angyala időnkint leszállt a tolja és hullámzásba jött a viz; és aki először szállt le a tóba, a vizhullámzás után, meggyógyult, bárminő betegségben sínylődött. Vala pedig ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendő óta betegeskedett. Ezt Jézus feküdni látván és tudván, hogy már sok idő óta van igy, mondá neki: Akarsz-e meggyógyulni? Feleié neki a beteg: Uram, nincs emberem, aki, midőn a viz hullámzásba jön, engemet a tóba bocsásson, mert amig én oda érkezem, más száll le előttem. Mondá neki Jézus: Kelj fel, vedd ágyadat és járj! És azonnal meggyógyula a napon. Mondák az.ért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat vagyon, nem szabad felvenned az ágyadat; Feleié nekik: aki engem meggyógyított, az mondotta nekem: Vedd ágyadat és járj! Kérdék tehát őt: Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked: Vedd ágyadat és járj ? A meggyógyult pedig nem tudta, ki volt az, mert Jézus eltért ama helyen levő népseregtől. Azután Jézus a templomban találá őt és mondá neki: íme, meggyógyultál, már ne vétkezzél, nehogy valami rosszabb történjék rajtad. Elméne az az ember és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította. SZENTBESZÉD Nem ismerte még eddig az inaszakadt ember Jézust, sem az ő hatalmát és erejét, mivel sohasem látta őt. íme. Jézus egy szavával meggyógyította az inaszakadt embert e szavak kíséretében: Kelj fel, vedd ágyadat és járj. Amint Krisztus Urunk megparancsolta az inaszakadt embernek, hogy vegye fel ágyát, ez azonnal _ meggyógyult és felvevé ágyát és járt. Mmdez pedig szombaton történt; azért a zsidók egész nyíltan szemére vetették a meggyógyult embernek, hogyan merészelte a szombatot megszegni. Abban az időben a zsidóknál szombaton tiltva volt minden munka, különösen a teherhordozás. Krisztus ennek dacára az általa szombaton meggyógyított embernek az ellenkezőt parancsolta. Tette ezt részint azért, mivel meg akarta mutatni a zsidóknak, hogy ő a szombat Ura s ezért annak törvénye alól felmentvényt adhat; részint pedig azért, mivel a mózesi törvény által tiltott munka szolgai munka volt, nem pedig jámbor és istenes cselekedet. Később a templomban találta Jézus a meggyógyult embert és igy szólt hozzá: íme meggyógyultál, már ne vétkezzél, nehogy valami rosszabb történjék rajtad. A betegség tehát az inaszakadt ember bűneinek büntetése volt. íme, bűnei s ezeknek büntetése neki már megbocsáttattak, ámde vigyáznia kell, hogy ne ismétlődjenek. Ez a példa lebegjen lelki szemeink előtt. Kerüljük a bűnt és a vétket. Ha pedig ősszüleink eredeti vétkének az egész emberi nemre kiható súlyos következményei folytán vétkezünk, siessünk a gyóntató székhez, ahol őszintén tárjuk fel a lelki állapotot, vékeink alól a feloldozást megkaptuk, keljünk fel a tétlenségből és a jó cselekedetekben előhaíadni törekedjünk. A HÁLÁTLANSÁG NETOVÁBBJA Bandung indonéziai városban most konferenciáznak 29 ázsiai és afrikai ország delegátusai és ebből az alkalomból Purfo Ricoból a függetlenségi párt elnöke táviratot küldött a konferenciázóknak, azt üzente, hogy Puerto Rico népe gyarmati elnyomatásban él .1898 óta. A szemérmetlenség netovábbja ez. Az igazság az, hogy 1898-ig, amig spanyol fennhatóság alatt éltek, állati sorban tengődtek a sziget lakói s Amerika, a felszabadító, azóta sokat tett avégből, hogy a civilizáció áldásait reájuk kiterjessze. A függetlenségi párt, mint neve mutatja, függetlenséget követel Puerto Rico sziget részére, nem törődve azzal, hogy abban a percben, amint Amerika leveszi róluk a kezüket, a puertoricoiak koldusbotra jutnának s éhhalál megtizedeli őket. Ez a függetlenségi párt az, amelynek fanatikus tagjai összeesküdtek Truman elnök meggyilkolására és lövöldöztek a kongresszus üléstermében. száma, Amerikában és Kanadában 550,000, tengerentúl 80,000, szintén rekordszám. ŐSZINTE SZAVAK A kommunistákról ritkán hallurik őszinte szavakat. Ezért feljegyzésre méltó Grotewothl szovjetnémet miniszterelnök vallomása, hogy gabona- és cukorhiány van Németország keleti szovjetzónájában. Szerinte a hiányt tavaly nyári áradások okozták, de az igazság az, hogy azért nincsen elegendő gabona, mert a mezőgazdasági munkások egy részét a gyáraikba kényszerítik, ahol az orosz fegyverkezés céljaira termeinek. XII. PIÜ3 PÁPA ülapotában sulyosbbodás állt je, amely azonban nincsen isszefüggésben a gyomorbaj-
