A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-03-11 / 10. szám

VÉR FOLYIK PALESZTINÁBAN Palesztinának abban a déli csücskében, amely az arab-zsidó háború után, a fegyverszüneti egyez­mény értelmében egyiptomi igazgatás alá került, a múlt héten véres összeütközés támadt az izráeli és egyiptomi határőrség között. A csata előzményeiről most folyik a vizsgálat, igy hát egyelőre csak annyit lehet megállapítani, hogy annak súlyos következmé­nyei voltak: az egyiptomi oldalon 36 katona életét vesztette, az izraeliek vesztesége 8 határőr volt. Egyiptomi oldalon a harcban egyiptomi kato­nákon kívül resztvettek arab hontalan menekültek is. Ezek az arab menekültek elkeseredésükben még az ütközet után is romboltak, gyújtogattak, többek közt felgyújtották az Egyesült Nemzetek nagy élel­miszerraktárát ,amelyben éppen az ő részükre volt nagymennyiségű élelem felmalmozva. Nemcsak az egyiptomi határvidéken, hanem mindenütt a zsidó állam körül örökösen megismét­lődnek ilyen összecsapások. A zsidó állam megte­remtése folytán hontalanná lett arabok reménytelen helyzete, nyomorúsága pattantja ki újra meg újra a szikrát, amely kisebb-nagyobb tüzeket okoz a ha­tár mentén. Az arab menekültek helyzete azért re­ménytelen, mert maguk az arab országok (Egyiptom, Jordán, Szíria és Libanon) vonakodnak a problémát megoldani, vonakodnak hontalan arab testvéreiket beolvasztani saját népükbe. Azért helyezkednek er­re a tagadó álláspontra, mert a jelenlegi helyzetet nem ismerik el állandónak s uj háborúra készülnek Izrael ellen. Az arab-zsidó háború 1948-ban az arab államok megsemmisítő vereségével ért véget s fegyverszünet jött létre az Egyesült Nemzetek közvetítésével. Az­óta a helyzet változatlan, az ideiglenes fegyverszü­netet nem váltotta fel végleges békekötés. Sharett izráeli miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy amíg az arab államok nem ülnek le a zöldasztalhoz vég­leges békéről tárgyalni, elkerülhetetlenek oly határ­­incidensek ,aminő most az egyiptomi zónában tör­tént. Nasser egyiptomi miniszterelnök viszont hábo­rúval fenyegetőzik. A Közel-Keleten uralkodó ilyen áldatlan álla­potok gyengítik a szaJbad világ helyzetét a kommu­nista veszedelemmel szemben. Az oroszok a rádió utján éjjel-nappal tüzelik az arabokat felkelésre, há­borúra, hogy a zavarosban halászhassanak. A KÍNAIAK is értik már AZ AGYMOSÁST Az agymosás uj, modern szó. Azt jelenti, hogy a kommunisták lélektani és kémiai módszerekkel úgy megdolgozzák egy ember agyát, hogy a fehéret feketének látja, a cukrot keserűinek érzi és eszerint viselkedik. Úgy (beszél, mint egy megrészegített pa­­pa'gály. PAPAGÁLYOK A napokban kínai börtönből hazajött két agy­mosott papagály: Dr. Malcolm Bersohn orvos és Mrs. Adele A. Rickett tanárnő. Három és fél évig voltak kínai börtönben, állítólag kémkedés miatt. Mikor ítél­ték el őket kémkedés miatt? Kevéssel elbocsátásuk előtt. Miért nem ítélték el őket kémkedés miatt több mint három évi fogságuk alatt? A papagályok hall­gattak. Erre a kérdésre nem készítették elő őket. BETANULT BONBÁNAT Igaz volt-e a vád. Persze, hogy igaz volt, mond­ják ők, és hozzáteszik, hogy nagyon szégyenük ma­gukat lés nagyon bántja őket, hogy a kínai nép ellen vétkeztek. Hogy miben vétkeztek a kínai nép ellen, hogy miben állt az állítólagos kémkedésük, azt nem tudják megmondani. Agyukat ezen a ponton fehér­re mosták a kínai börtönökben. KEGYETLENSÉG Mi ez? Komédia? Nem, ez a hagyományos kí­nai kegyetlenség újabb formája. Mrs. Rickett férjét tovább is fogva tartják, ugyanabban a börtönben, amelyben az asszony három és fél évet töltött. Mr. Rickettet visszatartották, hogy bosszút állhassanak rajta, ha a kalitkából kibocsátott papagályok nem a betanult leckét mondják el,'hanem az igazat. A kommunista propaganda előmozdítása végett bocsátották szabadon a két papagályt s az egyiknek férjét azért tartották vissza, hogy ezek óvakodjanak az igazság leleplezésétől. KI HISZI EZT? Miért van a kínai börtönben a férje? — kérdez­ték Mrs. Rickettet. Azt felelte: “Nem tudom”. Hihe­tetlen ! Három és fél évig férj és feleség egy börtön­ben vannak és a feleség nem tudja, mivel vádolják a férjet! Milyen meséket mesélnek a papagályok? Dr. Bersohn azt mondja, hogy vele együtt több száz kí­nai és külföldi fogoly volt a börtönben és mind bű­nösek voltak. Mert tudni kell, hogy a kínai kommu-CLEVELAND, O. péntek, 1955 március 11 EGYES EZÁM ÁRA 10 CENT No. 10. SZÁM A hidrogén bomba « veszedelem és védelem Csak pusztulás veszélye tartja vissza az oroszokat a világ­háború kirobbantásától Molotov Stalin Malenkov Bulganin Második Miklós orosz cár bukása óta Bulganin marsai a szovjetkormány nyol­cadik miniszterelnöke. Az első Georgi Lvov herceg volt (akinek nincs itt a ké­pe.). A többiek sorban itt láthatók. Czar Nicholas □ Kerensky \ Lenin \ Rykov Ezekben a napokban, ami­kor a nevadai pusztán újabb és újabb, középsúlyú és leg­nehezebb bombákat röpít a magasságba a hadvezetőség, az egész világ figyelme újra a hidrogénbombára irányul. Egyetlen ilyen bomba kiirt­hatja egy milliós város egész lakosságát. Mi sors vár nem­zetekre, a világra, ha ilyen bombák robbani kezdenek és addig robbannak, amig az ál­talános pusztulás ibenemtel­­jesedett? Rettegve gondolnak erre a sorsra azok, akik ma Moszk­vában a hatalom boldogító melegében sütkéreznek. Fél­tik nyomorult életüket, ezért talán megkímélik a pusztulás­tól a tömegeket is, amelyek iránt ugyanolyan hideg rész­­vétlenséget éreznek, mint ta­nítómesterük, Sztálin érzett, amikor Ukrajnában millió meg millió parasztot ebiha­laira ítélt. MIÉRT SZABAD EURÓPA? Churchill angol miniszter­­elnök a parlamentben a na­pokban hatalmas beszédet mondott, amely mint villám bevilágított a világ mai zi­lált képébe. A világ problé­máinak leglényegesebb pont­ja szerinte ez — a hidrogén­bombától való félelem. Már a hidrogénbombánál sokkal gyengébb atombomba olyan tiszteletet parancsolt Moszk­va kényurainak, hogy megáll­tak Európa középvonalán ak­kor, amikor Európa nyugati része a • szabad országok tel­jes védtelensége folytán úgy­szólván a lábaik előtt hevert, Miért álltak meg? Miért nem nyomultak be a mérhe­tetlen ipari termelőképessége révén számukra' olyannyira kívánatos •>,? Csakis az ért néni'Támadtak, csak azért nem döntöttek gyarmati sorba a Nyugat or­szágait, mert féltek az ame­rikai atombombától, -— mond­ja Churchill, és igazat mond. A kommunisták csak egy nyelvet ismernek, az erő nyel­vet; Európa nyugatján a há­ború utáni években nem volt semmi katonaierő ; ha Sztálin mégsem merte támadásra ve­zényelni az egyedüli haderőt, amely akkor Európában léte­zett, ennek oka csak az Ame­rikától való félelem volt. SEHOL SINCSEN BIZTONSÁG A hidrogénbomba az oro­szok félelmet meg fokozta, mert ez megfosztotta őket egy beképzelt előnyüktől: a nagy területek sérthetetlen­ségétől. Ugyanis a hidrogén­bomba száz meg száz ménföl­des körzetben pusztít, úgy hogy az oroszoknak most ép­pen annyi okuk van a bomba (pusztításától rettegni, mint a sűrűbben lakott nyugat-eu­rópai országoknak. A hidrogénbomba tehát fo­kozta a fenyegető veszélyeket es következésképpen fokozta a béke kilátásait is.Mert a szovjet félelme biztosítja be­látható időn belül a béke fenntartását. A BÉKE ŐREI Persze nem rettegnének az oroszok a hidrogénbombától, ha az amerikai hidrogénbom­bát Pearl Harbor-szerü rajta­ütéssel hatálytalanná tudnák tenni. így kalkulálnak ők; Ha sikerül nekünk váratlanul le­csapni" Amerikára. ha sikerpl pár óra alatt romba dönteni New Yorkot és Washingtont, Chicagót és Detroitot, Cleve­­landot ésSan Franciscot, ak­kor Amerikában megszűnik a normális élet, elakad a terme­lés, anépen kétségbeesés vesz erőt - s már másnap fegyver­­szünetért fognak könyörögni azok, akik'a rettenetes pusz­tulást túlélték. De az efféle álmokat nyom­ban elhessegeti a rideg való­ság: az a tény, hogy Ameri­kának a földkerekség minden részében repülő-bárisai van­nak, amelyekről rettentő ere­jű megtorló akciókat indíthat Moszkva és Leningrad, Vla­­divosztok és Sztálingrád el­len, és elpusztíthatja az orosz atom- és hidrogénbomba-fész­­keket. Ez a megtorlástól való félelem tartja vissza őket egy Pearl Harbor kísérlettől. BELSŐ BAJOK Miközben az orosz propa­ganda azt hajtogatja (Sztá­lin politikai végrendeletet szajkó-módra ismételgetve), hogy a demokratikus orszá­gok el fognak vérezni a nyo­masztó hadi kiadások miatt, ők maguk vannak ilyen nyo­masztó helyzetben. Alattva­lóiknak nem tudják az ember­séges megélhetés elemeit sem nyújtani, hiány van élelem­ben, ruházati cikkekben, la­kásokban, szórakozásról nem is szólva. A fegyverkezési versenyben kifulladás veszé­lye környékezi őket. Eíz az a helyzet, amelyben diktátorok — a közelmúlt és a régmúlt tanúsága szerint — háborúra határozzák el magukat. De hiába, nem lehet hábo­rút kezdeni, nem lehet a bel­ső bajokat háborúval orvosol­ni. Mert nem jó Hitler és Mussolini sorsára jutni. Találóan állapítja meg Churchill, hogy a béke biz­tosítása érdekében minél több gyilkos fegyvert ikell gyártania a szabad világnak, és minél gyilkosabb, egyre gyilkosabb fegyvereket. Ez a felismerés késztette az an- I goi kormányt arra, hogy hoz­nisták senkit seim tartóztatnak le, ha nincsenek ke­zükben tökéletes bizonyítékok. Ártatlan embernek a kommunista Kínában nem történhet baja . . . CSUPA BŰNÖS Ezrével, tízezrével agyonlőttek, agyonvertek földbirtokosokat és földbérlőket. Ezek mind bűnö­sek voltak: az volt a megbocsáthatatlan bűnük, hogy földjük volt vagy földet béreltek . . . A két hazaszállt papagálynak egy szavát sem hiszi el senki. Családjaik minden egyes tagja azt mondja: Egy .szavuk sem lehet igaz, minden csak az­ért fecsegnek, mert Mrs. Rickett férjét a kínai kom­munisták túszként visszatartották. A VASFÜGGÖNY MENEKÜLTJEI AUSZTRIÁBAN Bécs közelében, Glasenbach faluban, az ameri­kaiak egy uj tömeghajlékot nyitottak meg a vasfüg­göny mögül menekültek számára. Egy régi német katonai íbaraktábort alakítottak át 100,000 dollár költséggel lakóházakká, amelyek mellett óvoda és mozi is van. A menekültek eltartására Amerika ha­vonta több mint 100,000 dollárt költ s az osztrák kor­mány ezt megtoldja 60,000 dollárral, azonkívül az osztrákok gondoskodnak orvosi gondozásról, fűtés­ről, világításról. Tíz nemzet és nyolc vallásfelekezet van képvi­selve a táborban. Jelenleg 300 menekült lakik ott s ezeknek több mint a fele magyar. Legtöbben kato­likusok és zsidók. A menekültek addig maradnak a táborban, amíg sikerül nekik elhelyezkedni a gazdasági élet­ben, vagy kivándorolnak tengerentúli országokba. Anqol atomtudás orosz szolgálatban Öt évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt az angliai atomkutatás egyik legfontosabb intézetének vezető tudományos kutatója, az olasz származású angol ál­lampolgár, Dr. Bruno Pontecorvo. Mindjárt felme­rült a gyanú, hogy a vasfüggönyön át szovjet földre szökött családjával együtt, de bizonyosat mindmáig nem tudott a világ. Most a moszkvai Pravda és Iz­­vesztija lapokban megjelent egy cikk, amelynek szerzője: Dr. Bruno Pontecorvo. A HARCIAS SZOVJET BÉKEAPOSTOLA Pontecorvo ebiben a cikkben felhívást intéz a világ fizikai tudósaihoz, hogy1 kövessék az ő példá­ját és dolgozzanak az atomenergia békés célokra való felhasználásán. De a békét szolgáló atomener­gia nemcsak az ő célkitűzése, hanem a szovjet kor­mányé — Írja Pontecorvo, és ezen a pontos kezet fog a szovjet uraival, akik éppen most, a londoni lefegy­verzési konferencián, ugyanezt hangoztatják. A SZÓ ÉS TETT De akármilyen nagytudásu fizikus is Dr. Ponte­corvo, felhívása nem találhat visszhangot a szabad világ tudóssai körében, mert ugyanakkor, amikor a szovjet propaganda béke-atomot prédikál, a Szovjet kormány fegyvereit csörteti és Molotov azt állítja, hogy a szovjetnek több atom- és hidrogénbombája van, mint Amerikának. Pontecorvo szerint a szovjet az atomkutatás te­rén főleg a hasznos felhasználásra törekszik, Molo­tov pedig úgyszólván atombomba-túltermeléssel di­csekszik. A fizikusok, akiknek egyben jó matema­tikusoknak is kell lenniük, ezt az egyenletet nem ér­tik, inkább ellentmondónak találják a két állítást. És persze, ellentmondás egy számtani egyenlegben hazugságot jelent. Pontecorvo hazudik, Molotov is hazudik. Az igazság az, hogy a szovjet minden lehe­tőségnek és minden technikai eszköznek felhaszná­lásával gyilkos bombák gyártását folytatja, hogy lé­pést tudjon tartani az amerikai gyártással. VÁLASZTÁS JAPÁNBAN Képviselőválasztás volt a múlt héten Japánban és győzött a konzervatív párt, élén a jelenlegi mi­niszterelnökkel, Hatoyamával. A választási eredmény jelentősége az, hogy fe­lülkerekedett az a népréteg, amely szorosabb gaz­dasági kapcsolatot óhajt a kommunista országokkal, elsősorban a kommunista Kínával, amely mindig is a japán ipar legnagyobb vevője volt. Az uj kormány nem Amerika-eílenes, de nem is követi hűségesen az amerikai politikai irányvonalat. záfogjon h i d r o génbombák gyártásához. Belső bajaikat az oroszok majd másképp fogják orvo­solni. Egyes jelek arra valla­nak, hogy az összeesküvő ban­da legfelsőbb köreiben uj “tisztogatás” készül. Malen­­kovot, aki nemrég még az élen volt, már nyiltan támad­ja a Pravda, és nincsen kizár­va, hogy ha Moszkvában el­kezdenek a fejek gurulni, az első guruló fej a Malenkové lesz. öljék egymást; ez ellen semmi kifogásunk nincsen. Segítő akció Az amerikai zsidók világse­gély akciójának célkitűzése ebben az évben 100 millió dol­lár. Az akció a múlt héten in­dult meg és az első három nap alatt már több mint 17 millió dollár gyűlt össze kisebb-na­gyobb adományokból. A világ­­segély főleg európai, ázsiai és afrikai zsidók javát szolgálja, de gondoskodik nyomorba ju­tott amerikai hitsorsosokról is. Robinsonok válnak Hollywoodból jelentik, hogy a 61 éves Edward G. Robin­son és 22 éves fia Edward vál­nak. Az apa 59 éves feleségétől válik el, a fia 24 éves felesé­gétől. Az idősebb Robinsonok há­zassága 28 évig tartott, egyi­ke volt a hollywoodi filmvilág legtartósabb házasságainak. A fiatal Robinson mindössze három évig élt a nálánál idő­sebb csinos televízió szinész­­nővel. AMERIKA LEGNAGYOBB 4AGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD Is the large lungarian Weekly Newspaper In Amerlc jYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents