A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-02-04 / 5. szám
8-IK ÖLÜÄE Hetvened vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 20. fej., 1—16. szakasz Hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki jókor reggel kiméne műveseket fogadni szőlőjébe. Megegyezvén pedig a művesekkel egy dénár napi bérben, elküldé őket szőlőjébe. És kimenvén három óra tájban, láta másokat tétlenül állani a piacon s mondá nekik: — Menjetek ti is szőlőmbe és ami igazságos leszen, megadom néktek. Azok pedig elmenének. Ismét kiméne hat és kilenc óra körül és hasonlókép cselekvék. Tizenegy óra tájban pedig kimenvén, talála más veszteglőket és mondá nekik: — Mit álltok it tegész nap hivalkodva? — Felelék neki: — Mivel senki se fogadott fel bennünket. Mondá nekik: Menjetek ti is szőlőmbe. Mikor pedig beesteledett, mondá a szőlő ura ispánjának : — Hívd elő a műveseket és add meg nekik bérüket, kezdve az utolsótól az elsőkig. Előjővén tehát, akik tizenegy óra tájban érkeztek vala, kaptak egy-egy dénárt. Jővén pedig az elsők is, azt vélték, hogy többet kapnak, de ők is egyegy dénárt kaptak. És átvevén, zugolódának a szőlősgazda ellen, mondván: — Ezek az utolsók egy óráig dolgoztak és egyenlőkké tetted őket mivelünk, kik a nap terhét és hevét viseltük. Ő pedig felelvén egyiknek közülök, mondá: — Barátom, nem teszek veled igazságtalanságot; nem egy denrában egyeztél-e meg velem? Vedd, ami a tied és menj, annyit akarok adni ennek az utolsónak is, mint neked. Avagy nem szabad-e nekem azt tenni, amit akarok? Vagy a te szemed álnok, merthogy én jó vagyok? így lesznek az utolsók elsőkké és az elsők utolsókká ; mert sokan vannak a hivatalosak, kevesen pedig a választottak. SZENTBESZÉD A mai vasárnap neve: Hetvened vasárnap. Régi elnevezési mód. Mit jelent e név ? A nagyböjt jelenleg negyven napig tart. Hamvazószerdával kezdődik. Az őskeresztények nem 40, hanem 70 napig tartották a nagy böjtöt. A számlálást pedig husvéttól kezdték visszafelé, úgy, hogy a hetedik naptizedbe eső vasárnapot nevezték Hetvenedvasárnapnak. Ma a katolikus hivek mindenütt a negyven napos böjtöt tartják, az Ur Jézus negyven napig való böjtölésének emlékére. Ezen nekünk szokatlan elnevezéseknek vallási kötelességeink teljesítése szempontjából jelentősége nincs. Hiszen a húsvéti szentáldozás ideje a legtöbb egyházmegyében hamvazószerdával kezdődik. A szertartásoknak van mélyebb értelme. Figyelmeztetnek Krisztus kínszenvedése ünneplésének közeledésére és a bünbánat szellemét viselik magukon. A miseruha színe: lila. A szentmiséből pedig kimarad az angyali ének: a Gloria. A farsang ,a vigság ideje, végeíelé jár. Fokozottabb munkára, a lélek üdvösségének munkálására serkent az Anyaszentegyház a szőlőmüvesekről szóló példabeszédével. Ahogy akkor Krisztus, ma az Egyház mondja: “Menjetek ti is szőlőmbe ...” Kell ez a gyöngéd atyai figyelmeztetés, mert ha ez hiányzik, sokan ellanyhulnak és sokan lesznek “az elsőkből utolsókká.” De minél gyakrabban halljuk a szentbeszédekben vagy olvassuk a Szentirásban s kezdünk odaadóbb, hűségesebb lelkiéletet, annál inkább tapasztaljuk önmagunkon az Ur Jézus szavainak igazságát: “sokan lesznek az utolsók elsőkké’. “Mit álltok itt egész nap hivalkodva és tétlenkedve? . . . Menjetek ti is szőlőmbe . . .” Az Ur Jézusnak ezen korholó s egyben buzdító szavai és az egész példabeszéd a munka természetfeletti céljára és a, lélek üdvösségének a munkálására vonatkoznak. De hát hol van az Ur szőlője? Mindenhol, ahol az ember kötelességét híven teljesiti. Az Ur szőlője az iskola — a gyermekek számára, ahol gyermekmunkát: tanulást kell végezniük és nevelik őket a kötelességteljesitésre; a konyha, ha azzal a gondolattal nézi az asszony a tűzhely tüzét, hogy szivében is igy kell égnie az isteniránti szeretet tüzének; a selyemgyár, a vasgyár, ha oda azzal a gondolattal mennek: dolgozom, mert Isten akarata ,hogy igy tartsam fenn családomat és igy segítsem elfáradó szüléimét; a bánya, de csak akkor, ha azzal a gondolattal tud a bányász leszállni az aknába, tárnába, hogy mig ott lenn görnyed, verejtékezik, Isten vigyáz rá; az Ur szőlője a szántóföld ,de csak akkor ,ha a farmer, földműves lelkére is legalább annyi gondot fordít, mint a mezejére. Minden munka kedves lesz Isten előtt és készít nekünk menyországot, ha azért végezzük, hogy vele Istennek szolgáljunk és embertársainknak segítségére legyünk. 'K w pSsztör —~—Árpád korabeli templom Nemrég fejezték be a sopronbánfalvi Mária Magdolna templom freskóinak a restaurálását. A magyar műemlékek tára ismét igen értékes kincsesei, a magyar történelem pedig fontos bizonyítékkal gyarapodott. Bánfalva lassanként egybeépül Sopronnal. Ott húzódik meg a soproni hegyek nyugati tövében a Rák-patak partján. Lakossága a legutóbbi időkig túlnyomórészt német és evangélikus vallásu volt. A községben két * templom is van. Fent a hegyoldal egyik kiugró sziklafokán az egykori pálos, most karmelita templom gót hajója ül, a Mária Magdolna templom pedig lent a község közepén, a patak partján húzódik meg. ősi templom A hagyomány mindig azt állította róla, hogy ősi magyar építőművészet emléke és még az Árpád-korból való. Ezt a véleményt azonban bizonyos körök lemosolyogták. A legutóbbi időkig fel sem merték vetni a kérdést, hogy a település valaha magyar eredetű volt. Pedig itt, a nyugati végeken, még a jelenlegi osztrákmagyar határon a átnyúló területen, egy 17-ik századi egyházi látogatás is egy tucatnyi hasonló templomot talált. Ezek mind az egykori ősi magyar települések emlékét őrizték. Az idő és sok más tényező majd mind elpusztította őket. Itt, Sopronbánfalván, véletlenül maradt meg a templomocska. Elhanyagolták, félig betemette a föld, körülburjánozta a gyom, de mégis megmaradt. Napjainkban pedig megszólal és mesélni kezd. Buzakalászos gyűrűk A kis templom körül 1943- ban ásatások kezdődtek. A föld. felső rétegében német telepesek csontjai porladnak. A talaj alsóbb rétegeiből viszont csupa kelet felé fordult, alacsony testalkatú, kiugró arccsontu csontvázat ástak ki. A mellettük talált leletek arról vallanak, hogy a kora Árpádkor idejéből való honfoglaló magyarok tetemei nyugosznak ott. Férfiak nők csontjai kerültek elő, velük együtt az ősi magyar mivesség szép példái. Egy fiatalon meghalt leány csontjai mellett remek karperecét, nyakéket, két hajcsattot, buzakalásszal körülfont gyűrűt találtak. Még nagyobb érdeklődést érdemel, hogy felszínre kerültek az ősi magyar földlakás, a sövényház vonalai. Hasonló leletre csak az Alföldön, Kecskemét határában bukkantak. Keresztény templom pogány villa felett Az ásatások nyomán az ősi magyar emlékek alatt római telep került napvilágon. Kiderült az is, hogy maga a templom is egy római villa évezredes alapfalaira épült. A templom nagyrészében úgy áll ahogy azt az ősök az 1200-as évek előtt megépítették. A hagyománynak tehát igaza volt! Áll az ősi Árpádok idejéből való román istilusu szentély a maga más féltonnős kövekből rakott masszív falaival, máig is megőrzőit lapos kazettás mennyezetével. Ebből az időből való a szentély diadalive s az oltár lapja is, amelyen körülbelül 800 évvel ezelőtt mulatták be az első szentmisét. A szentélyt később gót modorban nagyobbitották meg. A hajóhoz ugyancsak gót torony simul, amely alig emelkedik a hatalmas tető fölé. A diadalíven egy érsek 1200 körül megfestett freskója került elő ujjnyi vastag vakolat alól. Egyik legérdekesebb románkori freskónk. A hajó északi falán egy 14-ik századból való gót falfestmény látható, eléggé megviselt állapotban. Ritkaság, amit a templomon látni: külső falát is freskók borították valaha. A kevesebb színnel, több vonallal készült falfestményekről mélységes áhitat és igazi művészi erő sugárzik a mai szemlélő felé is. A Háromkirályok imádását ábrázoló freskó Madonnája áldó bájjal mosolyog, s a háromkirályok kíséretében hamisítatlan korabeli magyar vitézek igyekeznek a derült sugárzó Istenanya lábához. Zuánból Bánfáivá Lehet, hogy a törökös koponyáju vitézeket éppen azokról a végbeli magyarokról mintázta az ismeretlen művész, akik a templom alatt a patakban itatták a lovaikat. Bánfalva, az egykori Zuán, nemcsak vitézi település volt, hanem büncsujáró hely is. A magyarság lassan tűnt el a községből és a vidékről. Az okiratok kezdetben Zuán és Zoán néven emlegetik; német neve Wandorf, egy 1371 évből való oklevélen jelenik meg először, annak is utólag a hátlapjára írva. De még ez a név is az ősi eredeti magyar nevet őrzi! Zuánból lett ugyanis a Zwan s ebből Wandorf. A Bandorf-ból a múlt században “magyarositott” mai neve, Bánfalva is az ősi nevet rejtegeti. A kis templom most felébredt álmából. A csöpp toronyban megszólal a harag és misére hívja a község népét. A lakosság a telepítés után nagyobb részben ismét magyar és katolikus lett. Az újonnan betelepült magyarság nemcsak érdeklődéssel, de szeretettel veszi körül akis templomot. Tudja, hogy ittlétük jogát bizonyítják az ősi falak, a falakon a Máriához igyekező egykori magyar vitézek. GYERMERSZÁJ ggszüz: Hány éves vagy, kis fiam ? Gyerek': Négy éves. Aggszüz: No most mondd meg, hogy én hány éves vagyok. Gyerek: Azt nem tudom, — mert még csak harmincig tudok számolni. FELEDNI NEÉZ London. — Fanny Ennis 69 éves leány házassági Ígéret megszegése miatt kártérítési pert indított John Purser 73 éves agglegény ellen. John 1908-ban Ígért házasságot Fannynak. Magyar házaspárt megölt a kiömlő gáz Los Angeles. — Vas György és neje tragikus körülmények között haltak meg. Napokon át nem látták és barátaik 3 napon át hívták őket telefonon, de nem kaptak választ. Rosszat sejtve felhívták a rendőrséget. A rendőrök betörték a lakás ajtaját és mindkettőjüket az ágyukban halva találták. Megállapítást nyert, hogy a múlt héten Los Angelesben dúló nagy vihar kioltotta a gázkályha pilot-égőjét s a kiömlő gáz okozta halálukat. Vas György 73 éves, felesége 67 éves volt. Vasékat jól ismerték Detroitban, mert sokáig laktak ott s csak két és fél éve költöztek Californiába. Vas Lajosné sokat tevékenykedett a detroiti Magyar Demokrata Női Klubban. Gyászolják: két fiuk: Lajos, aki a Magyar Amerikai Demokrata Klub pénztárnoka és József; egy leányuk Lillian, Mrs. William Monahan. Az első emberpár A tékozló fiú EVANGÉLIUM Szent Lukács 15,11—32. Mondá az Ur e példabeszédet: Egy embernek két fia vala. És mondá az ifjabb közülök atyjának: Atyám, add ki nekem az örökségrészt, amely engem illet. S elosztá nekik az örökséget. És nem sok nap múlva, összeszedvén mindent ifjabbik fia, messze tartományba méné és ott eltékozlá örökségét buja élettel. És miután mindent megemésztett, nagy éhség lön azon tartományban és szűkölködni kezde. És ehmenvén, azon tartománynak egy polgárához szegődött, ki majorjába küldé át, hogy őrizze a sertéseket. És kiváná gyomrát megtölteni a moslékkal, melyet a sertések falának, de senki sem ada neki. Magába térvén pedig, mondá: Hány béres bővelkedik az atyám házában kenyérrel, én pedig itt éhen halok. Fölkelek és az atyámhoz megyek és mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, már nem vagyok méltó, hogy fiadnak neveztessem, csak béreseid közé fogadj be engem: S felkelvén, elméne atyjához. Mikor pedig még messze volt, meglátá őt atyja, irgalmasságra indula és hozzá futván, nyakába borula és megcsókolá őt. És mondá neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te* ellened, már nem vagyok méltó, hogy fiadnak neveztessem. Atyja pedig mondá szolgáinak: Hamar hozzátok elő a legjobb ruhát s öltöztessétek fel őt; adjatok gyűrűt kezeire és sarut lábaira és hozzátok elé a hizlalt borjut, öljétek le, együnk és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt vala és fölébredt, elveszett vala és megtaláltatott. És elkezdtek vigadozni. Az ő idősebbik fia pedig a mezőn volt és midőn visszatért, a házhoz közeledvén, hallá az éneklést és vigadozást. És szóli-tván egyet a szolgák közül, kérdé, mi dolog ez? És mondá neki: Az öcséd jött meg és atyád a hizlalt borjut ölette le, hogy visszatért egészségben. Erre megbosszankodék s nem akart bemenni. Atyja tehát kijővén, kezdé kérni őt. Amaz pedig felelvén ,mondá atyjának: íme annyi esztendő óta szolgálok neked és soha sem hágtam át parancsodat, de soha nem adtál nekem egy gödölyét, hogy barátaimmal vígan elkölthettem volna; midőn pedig ez a te fiad, ki örökségét ellatorkodta és megjött, a hizlalt borjut ölted le neki. Ő pedig mondá neki: Fiam, te mindenkor velem vagy és mindenem a tied, de most vigadni és örvendezni illett, mert a te öcséd meghalt vala és felébredt, elveszett vala és megtaláltatott. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk egy alkalommal az Írástudóknak és farizeusoknak a fenti példabeszédet mondotta. Az atya alatt érteni kell az Istent, aki mindnyájunkat teremtett. Az örökség alatt érteni kell az Istennek minden adományát, azaz a test, a lélek, a természet és a malaszt minden javait. Az idősebbik fiú alatt érteni kell az igazakat és pedig azokat, akik akik valóban igazak voltak, mind pedig azokat, akik magukat igazaknak tartották ,mint voltak az írástudók és a farizeusok. Az ifjabbik, a tékozló í'iu alatt értendő a nyilvános bűnös. A tékozló fiú nem csupán Ínségének s nyomorának birt öntudatával, de valódi töredelmességet is érzett elkövetett ballépései felett. S a szerető atya a legnagyobb örömmel fogadta viszsza tékozló fiát, aki haza jött és bűneit töredelmesen megbánta. így az Istennek és az ő angyalainak a vétkeit töredelmesen megbánó bűnös ember megtérése felett nagy öröme van; nemkülönben Isten a vétkeit töredelmesen megbánó, megtért bűnös embert ugyanoly, vagy még jobb állapotba helyezi, mint aminőban a btin elkövetése előtt volt. Gondold meg, ember, hogy a legnagyobb jótevődet, sérted meg a bűn elkövetése által. Gondold meg, keresztény lélek, hogy e legnagyobb jótevőd, az ég és föld mindenható Ura ,ismét a legmelegebb szeretettel fogad vissza keblére, ha lemondasz erkölcstelen életedről. Ez ne tartóztasson vissza minden bűntől? Háború vagy béke kérdésében a katonáknak és politikusoknak egyenlően súlyos a szavuk. A formosai krízis összehozta őket, az amerikai haderők legfőbb vezetőit és a szenátus külügyi bizottságának tagjain Balról jobbra: George georgiai demokrata szenátor, a külügyi bizottság elnöke; Radford tengernagy, a Közös Vezérkar főnöke: Russell georgiaj. demokrata szenátor; Ridgway tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke; Twining tábornok, a légierő vezérkari főnöke; Green hrode-islandi demokrata szenátor; Carney tengernagy, a tengeri hadműveletek vezére; Shepher tábornok, a Marine Corps parancsnoka. Ill »LI AI K til» EK
