A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 4. szám

A JŐ PÁSZTOR 3-IK OLDAL Élet a vasfüggöny mögött BUDAPESTI BÜNKRÓNIKA A Szabad Nép riportja — \ Szerkesztőségünkbe számos levél érkezett, me­lyekben a budapesti olvasók kérik, hogy adjunk szá­mot a főváros közbiztonságáról; a való helyzetről. Megírják, hogy a városban, munkahelyeken, villa­moson és másutt a legkülönbözőbb “bűnügyi hírek” szállnak szájról-szájra; végtelen sok gyilkossági, rablási történeteket, utcai “vetkőztetéseket” mesél­nek, hibáztatják a rendőrséget, hogy nem elég eré­lyesen üldözi a bűnözőket, s a közbiztonsági szolgá­lat sem kielégítő. Kende György elvtárs, a Tervhiva­tal dolgozója például arról ir levelében, hogy népne­velőmunkája során gyakran teszik fel neki a kérdést: “Miért nem ir a “Szabad Nép” arról, hogy a közbiz­tonság romlott? Hiszen uton-utfélen beszélik az em­berek, hogy Budán az esti órákban levetkőztettek egy idősebb1 asszonyt; hogy egy meg nem rendelt, de leszállított díványban tolvajt csempésztek az egyik lakásba, — aki az egész lakást kifosztotta . . . stb.” Igen, a legkülönbözőbb, ilyen és ehhez hasonló hírek terjedtek el egyik napról a másikra. Felkerestük Kopácsi Sándor elvtársat, a belügy­minisztérium budapesti főosztályának vezetőjét: ad­jon tájékoztatást, mi igaz ezekből a hírekből — mi­lyen Budapest közbiztonsága? — A budapesti dolgozók elégedetlensége jogos, amiért nem tájékoztatjuk őket — kezdte Kopácsi. — Nem ismerik eléggé munkánkat. így az időnként va­lóban megtörtént bűntetteknél sokszorosan töblb a rémhír. 1954 január eleje óta volt hat gyilkosság és négy szándékos emberölés (ez utóbbiak szerelemfél­tésből, bosszúból és hasonló okokból történtek). Ter­mészetesen a legnagyobb erővel küzdenünk kell min­den bűncselekmény ellen, de tény: hat gyilkosság csaknem egy esztendő alatt, egy egymilliónyolcszáz­ezer lakosú fővárosban — ez messze van attól, amit egyesek hiresztelnek. Ebből a hat gyilkosságból öt­nek a tetteseit eredményes nyomozással már elfog­tuk, egynek a nyomozása pedig folyamatban van. — Hadd mondjak egy-két összehasonlitó adatot. 1940-ben Budapesten 125 gyilkosság és szándékos emberölés volt, Csepel, Újpest, Kispest, Pesterzsébet kapitányságainak adatai nélkül. A közbiztonság — nyugodtan mondhatjuk — évről-évre javul. — Jó lenne ezt a hat gyilkosságot felsorolni — szólunk közbe. — Januárban a mágiyautcai “grundon” meg­gyilkolták Krainich Piroskát. A tettest elfogtuk. Ugyancsak januárban a Hűvösvölgyben egy gyerme­ket meggyilkolt Komáromi Árpád. A tettest felakasz­tották. Az év első felében Újpesten meggyilkolták Gulyás Gyulánét. A gyilkost a bűncselekmény elkö­vetése után hamarosan a bíróság elé tudtuk állítani. Hoffmann Ernőné Baross utcai lakost augusztusban meggyilkolták. A bűnös már lakolt cselekményéért. Kozma Ferencnél, a vasututcai Tejért alkalmazott­ját októberben megfojtották. A nyomozás erélyesen folyik, s remélhetőleg rövidesen befejezik. Bányai Júliát, a hűvösvölgyi Ördögárokban gyilkolták meg. A tettes rövidesen a bíróság előtt felel bűnéért. — S mi igaz abból, hogy Budapesten naponta történnek “vetkőztetések”? — kérdezzük. — Egy szó sem. Ebben az évben egyetlen “vet­­kőztetés” sem történt Budapesten. — És a betöréses lopások, rablások híreiből mi az igazság? '— Az idén októberben tavaly októberhez képest harminchét százalékkal csökkentek ezek a ibüncse­­lekmények is. Meg kell mondani, hogy ezen a téren is nagy a rémhir-forgalom. Például egyes esetek, me­lyek valóban megtörténtek, sokszorosan felnagyítva kerültek vissza hozzánk is, s vannak teljesen hamis hírek is. A disztéri “postarablásról” az egész város beszélt. A nyomozás során kiderült, hogy Hős Lajos, postahivatalvezető “önrablást” követett el. Több mint 43,000 forintot sikkasztott a takarékbetétkönyv­­tulajdonosok pénzéből, s ezt az összeget ellóverse­­nyezte. Hogy ezt leplezze, egy kis baltával többször fejbeverte magát. Azt állította, hogy “banditák” ütötték le, ők rabolták el a pénzt. A nyomozás során elismerte a való tényeket. Hős Lajos természetesen a “rablás” után életben maradt, mégis az a hir járta városszerte, hogy a postást meg is gyilkolták. A rend­őrség 31 ilyen “önrablást” tárt fel. — A szerkesztőségünkhöz érkezett levelek egy része azt panaszolja: részeg duhajkodók, verekedők és egyélű rossz elemek gyakran veszélyeztetik az éj­szakai járókelők, főleg a munkából hazasiető nők testi épségét, zavarják a dolgozók éjszakai nyugal­mát — jegyezzük meg. Ezen a területen valóban nincs minden rendjén — mondja Kopácsi. — Nem fordítottunk eddig kellő gondot a külső kerületek ilyenértelmü biztonságára. Kevesebb volt a rendőr, mint kellett volna. De az el­múlt hetekben intézkedéseket tettünk, hogy a ke­­vésbbé forgalmas utcákban, kerületekben több biz­tonsági rendőr, járőr teljesítsen szolgálatot. Ugyan­akkor sokkal erélyesebben fogunk ezután eljárni a verekedőkkel, a részeg duhajkodókkal szemben. A bíróságoknak példás Ítéletekkel kell elriasztaniuk ezeket az embereket a rendbontástól, a testi épség ve­szélyeztetésétől. JÓ HIR marháknak Lewisburg, Pa.-ban az ál­latorvosok konvencióján Dr. Muffly jó hírrel szolgált a szarvasmarháknak: Ha vasat vagy acélt nyeltek és emiatt gyomormosásban szenvednek, könnyű az orvoslás, mágneses végű tubust bocsátanak le a gyomorba és az felszedi a fém hulladékokat. A biztosítási csalás Évente többszáz millió dollárba kerül a biztosítéknak a hamis és hazug igények kielégítése A minap egyik nagyváro­sunk bírósági tárgyalótermé­be egy gyereket toltak be ke­rekes guruló széken. A gye­rek a perirat szerint egész éle­tére megbénult egy forgalmi baleset következtében és szü­lei 150,000 dollár kártérítést követeltek. Szem nem maradt szárazon a hallgatóság köré­ben, amikor az ügyvéd előadta a gyermek tragédiáját. Ebben a percben azonban egy sziré­názó tűzoltó autó robogott el az utcában. A gyermek, meg­feledkezve az ügyről s a szü­lők utasításáról, felugrott és az ablakhoz rohant megtudni, mi történik az utcába. A pert természetesen elejtették, a szülők és az ügyvéd ellen pedig eljárás indult biztosítási csa­lás címén. Nagy üzlet a csalás Ez csak egy kiragadott eset volt a sokezer közül, mert a biztosítási csalás az országban “big business“ lett. Az FBI és a biztosító vállalatok szerve­zete úgy becsüli, hogy évi 3- 400 millió dollár nagyon sze­rény számítással a kár. A közönség magatartása a biztosítási csalókkal szemben meglehetősen elnéző. Rendsze­rint nagyvállalatról van szó és igy az a vélemény, hogy “fizes­sen a biztositó, van elég pén­ze.” Ez a magatartás nemcsak veszélyes, hanem oktalan. A közönség nem tudja, hogy ő maga fizeti meg az árát — magasabb biztosítási dijak­ban. Miután a biztosítókat nagy károk érik a hamis igények kifizetésével s miután nagyob nyomozó személyzetet kény­telenek tartani, a biztosítási ráták magasabbak. Továbbá minden igénybejelentést egy­re fokozódó gyanúval fogad­nak, ami lelassítja az egész eljárást azokkal szemben is, akiknek becsületes igényeik vannak. Ez a gyanakvás per­sze igazságtalan a becsületes emberekkel szemben, de a csa­lások következménye. Több igényper mint utas Nemrég Bostonban az újsá­gok beszámoltak egy villamos­­kocsi és egy teherautó össze­ütközéséről. Néhány napon be­lül 240 személy jelentett be sérülést és kártérítést a váro­si közlekedési müvekkel szem­ben. Közülük 172 egész bizto­san hazudott, mert a villamos teljes férő kapacitása, beleért­ve az állóhelyt: 68 személy. Nemrég Chicagóban jelen­tették az újságok két villamos kocsi összeütközését. Órákon belül 34 személy jelentett sé­rülést. Valamennyien hazud­tak. Az újságok elfelejtették megírni, hogy a két villamos kocsi közül az egyik egy javí­tó kocsi volt, a másik pedig üresen tartott a végállomás felé. Maguk a biztosítók is elné­zők voltak —- hibásan — a biztosítási csalókkal szemben. Oka ennek az, hogy a peres­kedés meglehetősen költséges még akkor is, ha az egyik fél­nek. nyilvánvalóan igaza van. A biztosítók tehát nem tesz­nek feljelentést, legalább is nem a kisebb esetekben, mert külömben többezer ügyvédet kellene foglalkoztatniok. Sok esetben, amikor az igénynek némi alapja van — noha nem annyi, mint amennyit a fél igényel —, a biztositó inkább kiegyezik, semmint perre vi­gye a dolgot. Egyetlen bizto­sító sem szereti, ha az a hire keletkezik, hogy “nehezen fi­zet.” Ügyvédi “racket” Az ügyvédi kamara maga mondja, hogy vannak ügyvé­dek, akik “racketet csinálnak” a biztosítási csalásokból és a megnyert kártérítési összeg 25-30 százalékát kapják. Nem véletlen, hogy a hamis igény­perek 90 százalékát 30 ügyvé­di cég végzi, amely specializál­ja magát a sérülési igénype­rekben. Ezek az ügyvédek “ambu­lance chaser”-ekkel — mentő­kocsi üldözőkkel — dolgoznak. Ezek azonnal jelentenek min­den utcai balesetet az ügyvéd­nek, aki ott terem a kórház­ban és felajánlja szolgálatait az áldozatnak. St. Louisban nemrég kiderült, hogy a chas­­erek autójának rádiója a ren­dőrség hullámhosszára van hangolva — fel tudja fogni a rendőrség rádióközléseit és az ügyvédek néha gyorsabban vannak a helyszínen, mint a rendőrség. A kisember bajnoka? Ezek a zugügyvédek termé­szetesen azt állítják, hogy ők a “kisember bajnokai” és jó­val több kártérítést szereznek számára, mint egyébként ké­pes volna. Igaz ez ? Csak ritka esetben. Az esetek többségé­ben az ügyvéil lefölözi a jutal­mat. Az ilyen kis zugügyvé­dek csak elenyésző százalékát képezik a tisztességes ügyvé­deknek — de általában ront­ják az ügyvédi hivatás jó hír­nevét. A múlt évben történt, hogy egy baleset alkalmával egy vasúti alkalmazott elvesztette szemevilágát. A vasúttársa­ság 110.000 dollár kártéritást ajánlott az áldozatnak. Egy ügyvéd rábeszélte a szeren­csétlen embert, hogy maga­sabb összegre perelje a vas­utat. Az esküdtek csak 97.000 dollár kártérítést Ítéltek meg és ennek egyharmadát az ügy­véd fölözte le. Az áldozatnak tehát 65.000 dollár jutott, hol­ott ügyvéd nélkül 110.000 dol­lárt kaphatott volna. Az orvosok, akik szakértők­ként szerepelnek ilyen perek­nél, nem mindig nyújthatnak Dr. Albert Schweitzer, a világhírű tudós, crgonamüvész, or­vos és emberbarát, most ünnepelte 80-ik születése napját. A Nobel dijas filozófus a benszülött afrikaiak gyógyításának szentelte életét. segítséget. A legalaposabb vizsgálat kiderítheti, hogy a sérültnek már semmi baja nincs, de az illető még mindig állíthatja, hogy “fejgörcsei vannak” vagy “idegrázkódás­ban szenved” a baleset óta. Az esküdtek rokonszenve rend­szerint a szenvedővel van. Az orvosok gyakran maguk is tudják, hogy az igénylő ha­zudik, de tehetetlenek vele szemben. Persze, az orvosok között is vannak egyesek, kik százalékért az ügyvéd kezére játszanak. Mi a megoldás? A biztosítási csalás szemé­lyi sérülésekkel kapcsolatban egyike a legcsunyább és leg­elterjedtebb bűnöknek az or­szágban. Van-e orvosság elle­ne? Az orvosszövetség és az ügyvédi kamara azt hiszi, hogy van. A következőket ja­vasolják: Úgy az orvos szövetség, mint az ügyvédi kamara tilt­sa meg tagjainak — kizárás terhe mellett —, hogy ilyen perekben résztvegyenek, ki­véve természetesen, ha az ál­dozat maga kéri szolgálatai­kat. De ügynököket ne lehes­sen használni “üzlet felhajtá­sára”. Ha az orvosszakértők nem értenek egyet a sérülés minő­ségében, a biró rendelje ki a maga szakértőjét, ahelyett hogy csupán a peres felek or­vosszakértőjét hallgatja meg. A bíró által kirendelt szakértő érdektelen a perben. Az esküdtek emlékezzenek rá, hogy túlzott igények meg­ítélése nem emberbaráti cse­lekedet: csupán a zugügyvé­deknek segítenek tőkét ková­csolni az emberi szenvedésből, és a közönséget büntetik ma­gasabb biztosítási rátákkal. A biztosítási csalás szám­­szerint az ötödik, összeg sze­rint a harmadik vagy negye­dik helyen áll az amerikai bű­nözési statisztikában. Itt len­ne az ideje, hogy az egyes ál­lamok törvényhozása tegyen valamit e csúnya fekély kiir­tására.- o=—­AZOK A NŐK A háziasszony megoldhatatlan problémái Muskegon michigani város rendőrsége tehetetlenül áll | Mrs. X. házi problémáival ; szemben. Szeretnének a misz­­szisz bajain segíteni, de nem tehetnek semmit érdekében, mert Amerika nem szovjetor­szág, ahol a mindenható ál­lam közegei minden privát do­logba beleüthetik az orrukat vagy a bajonctjüket. Mrs. X. problémája az, hogy a férje, valahányszor munká­ba megy, egy erős, lakattal elzárt ládába dugja a telefont. Azért, hogy a misszisz ne te­lefonálással tölse minden ide­jét. Ez nagy baj, de még na­gyobb baj az, hogy a férje, valahányszor elmegy otthon­ról, előbb egy erős lakattal le­zárt ládába dugja a misszisz cipőit, hogy ne látogathassa sorra pletykáskedvü szomszéd asszonyokat. Folyton hívja Mrs. X. a ren­dőrséget s a rendőrök mindig elmennek a házba — kíváncsi­ságból, hogy vájjon mi lehet Mrs. X. legújabb házi prob­lémája. A gyengéd nem Toronto, Ont.. — Mrs. Les­lie Frost, Ontario tartományi miniszterelnök felesége kap­ta a megtisztelő meghívást, hogy megkeresztelje a leg­újabb Toronto-New York utas szállító repülőgépet. Hatszor vágott neki egy-egy üveget a hatalmas gépnek, de egy üveg sem tört el. Végül is szárazon keresztelték meg a repülőgé­pet. Az eró's nem Lexington, Ky. — Megér­kezett Mrs. Annie Wilkens 63 éves asszony! De még messze van uticél­­iától. ő ugyanis a Maine ál­lamban levő falujában lóra pattant 1954 november 7-én, és megfogadta, hogy addig ő nem tér vissza, amig keresztül nem lovagolta ezt az országot. Végállomása a Csendes óceán " 1 i partja, Los Angeles városa lesz. Egyenjogúságot követelnek a férfiak Karachi, Pakistan. — A Sind mohamedán egyetem di­ákjai lázonganak, egyenlő el­bánást követelnek, a diáklá­nyok előjogainak eltörlését is követelik. Évezredek óta a mo­hamedán világban a nő úgy­szólván alacsony abbrendü lény volt, és ime, most a fér­fiaknak van okuk panaszra. A karachii diákok azt pana­szolják, hogy az egyetem 80 diáklányának ingyenes pikni­keket és egyéb szórakozásokat nyújtanak és emiatt az 1000 nadrágos diák szórakozásaira alig jut pénz a jóléti alapból. Azt is panaszolják a fiuk, hogy a lányok összebújnak és kerülik a társadalmi érintke­zést a fiukkal. Az egyenlőség elve lapján azt üzenik a lá­nyoknak, hogy vegyenek részt a fiuk szórakozásaiban, ha ezek olykor szemtelenül visel­kednek is . . . A KIS HÁBORÚ A kínai kommunisták és a nacionalisták közt folyó hábo­rúban mindkét fél győzelme­ket jelent. A kommunisták egy kis sziget elfoglalását jelen­tik, a nemzetiek 44 kommu­nista hajó elsülyesztéséről számolnak be. De ezek csak mellékes ese­mények. A fő tény az, hogy a kommunistáknak legmoder­nebb orosz repülőgépeik van­nak s közel a szárazföldi bá­zisuk, ezzel szemben a nemze­tieknek kevesebb repülőgé­pük szállhat fel a 250 mérföld­­nyire levő Formosa szigetről. Ilyen körülmények közt a Ta­­chen szigetcsoportot a nem­zetiek nem tudják védeni; me­nekülni szándékoznak onnan és csak arra kérik az amerikai hadiflottát, hogy segítse ide­jében biztonságba helyezni a szigetek védőit, több mint 20,000 antikommunista katc nát. 10 közül 7 északkelet ohioi asszony automatikus ruhaszárítók közül a villanyost választotta! Észak k el e t - Oh io ba n háziasszonyok ezreit megkíméli a heti mosással járó hátfájástól az automatikus ru­ha száritó gép. Tiz közül hétnek a választása a sokféle ruha szárítók közül a VILLANYOSRA esett. E nők közül többekkel beszélget­tünk s megtudtuk, miért. Például többen azt mondják, azért szeretik a villanyos ruha száritót. mert az tiszta . . . tiszta, mint vil­lanyáram ! Az asszonyok szeretik, hogv a vil­lanyos szárítóból kikerült fehérne­mű hosszabb időn át olyan, mint uj. A színek frissebbek, élénkebbek. És szeretik azt a módot, ahogyan a villanyos száritó szárit. Úgy szárit, mint a nap — izzó, sugárzó meleg­gel! Ilyen szárítás kíméli a fehér­neműt, amely puha és illatos marad. Ilyen előnyök hallatára elcsodálkoz­hatnak azon, hogy egy villanyos száritó KEVESEBBE kerül — be­leértve a beszerelést — mint más automatikus szárítók. Ebben az évben egyre több asszony fogja választani a villanyos ruha száritót. A Reddy Kilowatt villa­nyossági üzletben szívesen bemu tatiák a villanyos száritót — amely­re Északkelet-Ohioban 10 vevő kö­zül 7-nek a választása esett! A VILLANYOS SZÁRÍTÓ LÄNGT ALAN, TISZTA, AUTOMATIKUS! ALWAYS AT YOUR SERVICE IN THE BEST ^LOCATION IN THE NATION

Next

/
Thumbnails
Contents