A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 1. szám

UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI e«V PERC ALATT L ■ ■ ————- ■ ■■■■ i — ■■—■■■ -„■■■■i in ..............— - ■■ TROMSÖ, Norvégia. — Diplomáciai konfliktus támadt Norvégia és Oroszország közt, mert norvé­­giai rénszarvasok átbitangoltak a vasfüggönyön ke­resztül szovjet területre. Újabban egész rénszarvas­­csordákat elhajtottak az oroszok, ahelyett, hogy visszahajtották volna azokat Norvégia szabad föld­jére. A norvég kormány tiltakozást jelentett be ez ellen, mert a norvégek és az oroszok közt volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy kölcsönösen vissza­kergetik a tiltott határátlépés bűnébe eső rénszarva­sokat. BRÜSSZEL. — A belga kormány követeli a spa­nyol kormánytól León Degrelle kiadatását. Sokan még talán emlékeznek, ki ez a Leon Degrelle. A bel­giumi náci párt vezére volt, Belgium német megszál­lása alatt a nácikat szolgálta és velük együtt gyilkos­ságokban és más bűntettekben vett részt. Bűnei Le­igazolást nyertek, miért is a belga bíróság távollété­ben halálra ítélte a Hitler bukása után Spanyol földre menekült hazaárulót. Nem valószínű, hogy Franco diktátor kiszolgáltatja a belga bíróságnak. KONSTANTINÁPOLY. — A Szabad Európa Rádió uj, hatalmas állomást épít fel itt, amely a sza­bad világ üzeneteit fogja sugározni Európa délkeleti országaiba: a Balkán országaiba, úgyszintén a szov­jet déli tartományába, Ukrajnába. BUENOS AIRES. — A képviselőház meglepe­tésszerűen törvényt hozott, amely — először Argen­tina történetében — elismeri a válást. A törvény úgy szól, hogy ha egy házasfél három éven át nem mu­tatkozik, halottnak kell tekinteni, a másik félt pedig elváltnak. Ha azután az eltűnt férj vagy feleség je­lentkezik, nem kérheti ejvált házastársa újabb há­zasságának érvénytelenítését. A válás kérdése már sokszor foglalkoztatta az argentínai parlamentet, a Peron-ellenes kisebbség azonban mindeddig meg tudta akadályozni a válás érvényességének kimon­dását. TOKIÓ. — A népjóléti hivatal értesítette a 64 éves Riokicsi Mizutanit, hogy meg kell válnia a ku­tyájától, mert máskülönben megvonják tőle az öreg­kori segélyt. Erre az öreg mérget vett be, de a kór­házban idejében kimosták a mérget a gyomrából. Az eset nem mindennapi. Az öreg nem csak azért ra­gaszkodott kutyájához, mert kutyabarát volt, hanem mert az a kutya az ő 24 éves leányának kedvence volt — annak a leánynak, akit a múlt év január 2-án a császári palota kapujánál a császárt köszöntő tömeg­ben halálra tapostak. Akkor 16 halálrataposott áldo­zata volt az újévi császárköszöntésnek. DURBAN, Dél-Afrika. — A délafrikai köztár­saságnak legnagyobb angol lakosságú városa Dur­­-ban, Ott törvénytelenség állapota állt be különös ok­ból. Az országos kormány igazságügyminisztere uta­sította a városban működő ügyészeket, hogy szüntes­senek be minden olyan bűnügyet, amely oly városi törvény alapján kerülne tárgyalásra, amely törvényt csak angol nyelven hirdettek ki. Minthogy Durban városban a helyi törvényeket, főleg rendészeti jelle­gűeket, csak angolul bocsátották ki, sok vádat el kell ejteni. Durban város vezetősége most sietve lefordit­­tatja a törvényeket az afrikai nyelvre, a burok nyel­vére. CHATELET-EN-BRIE, Franciaország. — Ez a kis, 864 lakosú francia város történelmi eseménynek volt a színhelye a múlt héten. Ingyen tejet kapott az elemi iskola mindegyik növendéke. A francia nemzet kétezer éves történetében először esett meg ilyesmi. Az ingyentej akció Pierre Mendes-France miniszter­­elnök valósággal forradalmi jellegű gazdasági prog­ramjának egy fontos pontja. Tudvalevő, hogy a fran­cia nép az alkoholizmus terén első helyen áll, a fran­ciák kétszerannyi szeszesitalt fogyasztanak, mint az amerikaiak. Ennek a nemzeti veszedelemnek orvos­lása a miniszterelnök célja, amikor a tejivást propa­gálja (és gyakorolja is). Érdekes és feljegyzésre méltó, hogy Mendes-France a tejiváshoz Ameriká­ban szokott hozzá, amikor a háború után nemzetét az Egyesült Nemzetek szervezetében képviselte. Ohatelet-en-Brie után az ingyentej premiérje után, sorra kerül minden egyes elemi iskola Franciaország­ban. Azt reméli Mendes-France, hogy a jövőben a szülők nem fognak borosfiaskót bepakkolni gyerme­keik ehédcsomagjába. ANKARA. — Törökország modernizálója, a keményöklü Musztafa Kemat Atatürk, harminc ev­vel ezelőtt megtiltotta a hagyományos török fejvise­­leteket: a fezt és a turbánt. De az ősrégi hagyományt nem lehet egykönnyen, még három évtized alatt sem kiirtani. Még mindig akadnak nagy számban törö­kök, akik a fezhez ragaszkodnak. Ezért most a kor­mány közhírré tette, hogy vas szigorral fogják ezen­túl végrehajtani azt a törvényt, amely előírja, hogy török férfiak kötelesek kalapot, mégpedig karimás kalapot viselni. A hithü mohamedánok ellenkezése a karimás kalappal szemben a Korán előírására vezet­hető vissza, amely szerint imádkozásnál a földre kell borulni és a homloknak érinteni kell a földet. Kari­más kalappal ez az előírás nehezen tartható be. NAGPUR, India. — A parasiai szénbányában viz öntötte el a tárnákat és mérges gázok fejlődtek. A tárnákban bennrekedt 65 bányász, akiknek kimen­tése lehetetlen volt, mert a tárnák egészen a lejáratig megteltek vízzel. Mind a 65 bányász odaveszett. HEIDELBERG, Németország. — A Németor­szágban állomásozó amerikai tisztek és katonák sze­szesitalt a katonai üzletekben vásárolnak Ezek az üz­letek mindent 200 százalékos haszonnal adnak el s a hasznot a katonai jóléti alapnak juttatják. A múlt évben a haszon öt és fél millió dollár volt. Az ameri­kai katonák az év folyamán 185,000 üveg whiskyt és 60,000 üveg rumot, konyakot és pálinkát vásároltak. A pennsylvannai Monongahela folyóból kihalásszák a kéimoioros repülőgépei, amelynek lezuhanásán és felrobbanásánál a pilóta és kilenc katona életét vesztette. A katonák útban voltak Newark, N. J. felé, ahol már várták őket a "becsületben elbocsátott" papírok . . . Feszültség — minden betegség oka? Egy kanadai magyar tudós szerint a mirigyvála­dékok egyensúlyának megbomláa minden baj oka A montreali St. Gill egyete­men dolgozik egy Dr. Hans Selye nevű magyar származá­sú tudós, akinek kísérletei uj megvilágításba helyezhetik az egész orvostudományt. Sok orvos azj; hiszi, hogy Dr. Selye valami korszakalkotó felfede­zés küszöbén áll. Dr. Selye kí­sérletekkel igazolt elmélete az hogy minden ,— vagy majd­nem minden — betegség oka a feszültség, az idegek tulfeszi­­tettsége, amely a test mirigy­­váladékainak egyensúlyában zavart okoz. Ha ezt a vegyi egyensúlyt sikerül helyreállí­tani, az a legtöbb betegség gyógyszere lehet. így tehát nem érdemes külön betegsé­geket gyógyítani mint pél­dául szívbajt vagy vesebajt — hanem a mirigyváladékok, tu­dományos néven hormonok, egyensúlyát kell helyreállíta­ni. Egy kiváncsi diák . . . Dr. Selye, aki bécsi és né­met egyetemeken tanult, már diák korában gondolkodott ezen az elméleten. Amikor ta­nárai az egyes betegségek tü­neteit magyarázták, Selye a következő kérdéssel zaklatta •őket: “Mi van az olyan tüne­tekkel, amelyek egyik 'beteg­ségre sem illenek? Mi van, mikor az ember egyszerűen csak betegnek érzi magát?” A tanár urak az ilyen kérdése­ket tudománytalannak talál­ták. Dr. Selye elméletének meg­értéséhez tudni kell, hogy az emberi testnek csak három igazán nagyfontosságu miri­gye van: az agyalapi mirigy és két adrenalin mirigy a ve­se két oldalán. A három együtt nem tesz ki egy fél unciát, de hatalmas erejű váladékot, hormonokat bocsátanak bele a testbe, amelyek egészségün­ket szabályozzák. Feladatuk Selye szerint az, hogy a testet alkalmassá tegyék különféle terhek, veszélyek, feszültsé­gek elviselésére. Másszóval az agyalapi és adjaaalin hormo­nok azok, amelyektől testi jó­létünk, egészségünk függ. Feszültség alatt . .. Ezeknek a hormonoknak egyensúlya normális körülmé­nyek között jól működik. De amint feszültségnek vannak kitéve — és a mai világban egyre nagyobb a feszültség a hétköznapi életben is —, egy­re nagyobb erőfeszítéssel kénytelenek dolgozni. A mirigyek igyekeznek al­kalmazkodni a szükséglethez. Amint a feszültség nő, többet dolgoznak: több adrenalint bocsátanak a szervezetben. Ez egy ideig sikerül neki, de a túlmunka tönkreteszi a miri­gyeket. Nem képesek felada­tukat ellátni, és megjelennek a tünetek: magas vérnyomás, vesebaj, szívbaj, arthritis, a középkorú és idősebb ember szokásos tünetei, vagy csak egyszerűen az időelőtti öreg­ség. A betegség “látható jele” — mondja Dr. Selye — lehet va­lami fertőzés, idegkimerült­ség vagy bármi más, de soha­sem állott volna be, ha a mi­rigyváladék vegyi egyensú­lya rendben lenne. Az egyen­súly megbomlásának egyedü­li és kizárólagos oka a feszült­ség, amely alatt a modern tár­sadalomban az ember él. Az első kísérlet Selye nem csupán elmélet­tel, hanem kísérlettel is tá­mogatja ezt a feltevést, bár igaz, hogy régi elméletét egy véletlen segített bizonyítani. Dr. Selye kísérletként — egészen más okból — egy bi­zonyos hormont fecskendezett egy nőstény patkányba. A kí­vánt hatás nem jött létre, de amikor felboncolta a patkányt meglepő észleleteket tett: a patkány adrenalin mirigyei háromszorosukra voltak fu­­vódva, a bele és gyomra tele voltak kiütésekkel. A hormonban, amelyet Se­lye a patkányba fecskende­zett, semmi mérgező anyag se volt. Mi történt tehát, hogy a fiatal erős állat megbetege­dett? Mint villámcsapás ju­tott eszébe az ötlet, hogy a patkány hormonjainak egyen­súlya megváltozott, amikor ő egy bizonyos hormont befecs­kendezett. De ha ez igy van — folytat­ta tovább gondolatfüzését—, lehetséges az egyensúly meg­bontását mással is előidézni? Például állandó izgalmi álla­potba hozni az állatokat, ki­tenni őket valami feszültség­nek, amelyhez nincsenek hoz­zászokva? Milyen változást fog előidézni az izgalom az ál­latokban ? Állatok feszültség alatt Dr. Selye egy ketrecben egy tucat patkányt kitett télen a háztetőre és otthagyta őket. Az állatok túlélték a telet — a hideget, ködöt, jeges darát, stb. — és látszólag semmi ba­juk sem volt. (Mint ahogy a szabadban élő patkány is túl­éli.) De amikor megölte és fel­boncolta őket, ugyanazt a be­tegséget találta bennük,amit a hormon-többlet okozott: fe­kélyeket, felpuffadt mirigye­ket, amelyek rosszul működ­tek és nem adtak elég adrena­lint, stb. Egyetlen kísérlet azonban nem volt elég. Dr. Selye leg­közelebb egy forgó ketrecbe helyezte patkányait, egy má­sik csoportot pedig egy erős motor köz elébe helyezett amely éjjel-nappal állandóan dübörgött. A boncolás megint csak ugyanazt az eredményt mutatta. Egyszóval — szegez­te le Selye — minden izgalmi állapot ugyanezeket a tünete­ket idézi elő. Az állatok, no­ha jól voltak táplálva, erősek és egészségesek voltak a kí­sérlet elején, ha feszültségnek voltak kitéve, megbetegedtek. És ami a legfontosabb: vala­mennyinek a hormont terme­lő mirigyei meg voltak rongál­va. A végeredmény Lehetetlen részletesen be­számolni Dr. Selye kísérletei­nek minden fázisáról. A lé­nyeg az, hogy bebizonyoso­dott: az állat — és minden élőlény — eleinte megpróbál alkalmazkodni a feszültség­hez, a hormon mirigyek meg­feszített munkát végeznek és végül letörnek. Mikor ez be­következik, beállnak a tüne­tek, amelyekről mi azt hisz­­szük, hogy önállóak, nem pe­dig a hormon egyensúly meg­bomlása miatt következtek be. Dr. Selye kísérletei a hét­köznapi életben is megfigyel­hetők. Ha fáradtak, tuldolgo­­zottak vagyunk, könnyebben esünk áldozatul betegségnek. Mindenféle külső fertőzés be­­leértvé a náthát — könnyeb­ben következik be. A sovány, ideges ember, aki szorongá­sait magába zárja, előbb­­utóbb magas vérnyomás áldo­zata lesz. Az energikus ember megkapja a koszoru-ér elme­­szesedést. Az agyondolgozott háziasszony cukorbajt kap, stb. Ha Selye kísérleteinek ered­ménye általános orvosi gya­korlatba megy át, akkor elkö­vetkezhet az idő, amikor az or­vosok a hormonok egyensú­lyát épugy állandóan ellenőr­zik, mint ma a vérnyomást, vizeletet, anyagcserét, stb. Az izgalmak okán az orvostudo­mány nem tud változtatni — ez kívül esik hatáskörén —, de mesterségesen pótolhatja azt, amire a természet a meg­gyengült szervezetben nem képes: helreállithatja a hor­monok egyensúlyát. Ha ez ál­talános gyakorlattá válik, semmi ok sincs arra, hogy az átlagos életkor határát ne tud­juk kitolni 100 éven túlra. Úgy fest a helyzet, hogy Dr. Selye laboratóriumában az or­vostudománynak uj korsza­ka kezdődhet. A HALÁLBA MENŐK TALÁLKOZÓHELYE A japán rendőrség az év végével elkészítette az öngyil­kosok kedvenc találkozóhelyé­nek évkönyvét. Nisikiura, egy magas hegynek ugródeszka formájú földdarabja, mély szakadék felett: ez az életun­tak találkozóhelye. Innen ve­tik magukat a mélységbe, a biztos halálba. Tokióból vona­ton utaznak oda, 50 mérföld távolságba. Az 1954 évi beszámoló re­kord számot jegyez fel. 145 életunt férfi és nő ugrott le, de 727-et ebben a végzetes lépésben megakadályozott a mentőkülönitmény, amelynek 77 tagja éjjel-nappal felvált­va őrködik az életuntak élet­­biztonságán. Az 1954 évi áldozatok közt 103 volt* férfi és 42 nő—vagy inkább fiuk és lányok, ameny­­nyiben a nagy többség 20 é­­ven aluli volt. Minden egyes sikerült ha­lálugrás ügyében nyomozást folytat a rendőrség s megál­lapítást nyert, hogy 1954-ben az öngyilkosság oka a legtöbb esetben anyagi baj volt, ez­után következett a szerelmi csalódás, viszonzatlan szere­lem mint inditóok. A halálba ugrók dáridója nem egyedüli nevezetessége Nisikiurának. Mert ez a fővá­ros népének kedvenc vakáció­zóhelye, fürdőváros, ahol na­gyon sokan fordulnak meg duzzadó pénztárcával a zse­bükben és készséggel viszon­­zott szerelemmel a szivükben. Mert tudvalévőén pénz és szív nem idegenkednek egymástól. Karácsonyi ajándék CHICAGO. - Edward Shab­­sin repülő kapitány feleségé­nek karácsony estéjén leány­­gyermeke született. Ez 200 év óta az első leánygyermek a Shabsin családban. HALLOTTA MÁR? ... hogy George Washing­ton, a nemzet 'átyJbükiV&lö, sokoldalú sportember volt. TOKIO. — Egy nyolc hónapos kislánynak ful­­doklási rohamai voltak. Orvost hívtak és ez kipum­­pált a gyermek gyomrából 230 apró horgot, szegeket és* egyéb apróságokat. LONDON. — A Fleet Streeten levő törvényszéki épületben 800 óra van s ezeket mindennap Tommy Manners húzta fel — tizenkét év óta mindennap. Mig ütött az Ő órája. Kora reggel felmászott a 120 láb ma­gas toronyba, hogy felhúzza az ott levő legnagyobb órát, melynek a szerkezete az épületen belül van, számlapja azonban kívül, a közönség utbaigazitására. Miközben felhúzta az órát, a kabátja széle beleakadt a mechanizmusba s a gép behúzta őt az acél alkatré­szek közé, amelyek minden csontját eltörték. TRIESZT. — Nagy volt az öröm és a lelkesedés ebben az olasz városban, amikor nyolc évi hercehurca után Olaszország és Jugoszlávia közt végre megálla­podás történt, hogy a város csatlakozik Olaszország­hoz, vidékét pedig Jugoszláviához csatolják. Az ün­nepi hangulatot a hétköznapok szürkesége váltotta fel és most hatszáz trieszti olasz a város főterén tün­tetést rendezett, visszasírva az angol-amerikai meg­szállást. Ők ugyanis a megszálló hatóságok hivatalai­ban voltak alkalmazva és most munkanélkül vannak. TOKIÓ. — Satoshita Horitának sok adóssága volt és nem volt betevő falatja. Mit tehetett? Kiállt az egyik hid korlátjára és felkínálta az életét a leg­többet ígérőnek. 20Ö dollár — senki többet? . . . Há­rom napon át senkisem kínált fel a Satoshita Horita életéért sem 200 dollárt, sem többet. Végül a harma­dik nap estéjén egy gumigyár igazgatója odament hozzá és felajánlott neki egy jó fizetéssel járó, egész életére szóló állást. A JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL nagy kényelem! csak 85c havonta plusz adó és felszerelési költség Rendelésért hívja iideti irodánkat még ina! ' ~w*. . .. ___ „ ... ... «r»­• » ANVdWO> 3NOHdl131 1138 OIHO 3HI (®)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents