A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-06-24 / 25. szám
ZSUKOV ES IKE George K. Zhukov marsai, a Szovjetunió honvédelmi minisztere az angol követség kerti ünnepélyén azt mondta, hogy igen szívesen folytatja barátságos hangú levelezését Eisenhower elnökkel, akivel régi katonai barátságot tart fenn, de nem hajlandó közzétenni a levélváltás szövegét. Az angol nagykövetség kerti ünnepélyét II. Erzsébet angol királynő születésnapja alkalmából rendezték. Az orosz közélet számos celebritása is megjelent, köztük Bulganin miniszterelnök és Zhukov marsai is. A marsai igen jókedvű volt és kedélyesen (beszélgetett az ujságirákkal. — Levélváltásunk igen szívélyes hangú, — mondta nekik —, de megegyezésünk van, hogy egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra a szövegeket. Amikor az újságírók megkérdezték, hogy vájjon a jövőben is folytatni fogják-e a levelezést, Zhukov megjegyezte: — Nem hinném, hogy akármelyikünk is vonakodna levelet váltani a jövőben is, hiszen régi katona-barátság áll fenn közöttünk, — felelte Zhukov. Ismeretségük még a német invázió idején kezdődött és Eisenhower mint tábornok, Moszkvában is meglátogatta Zhukov marsait. Az ünnepély igen jó hangulatban folyt le. Charles E. Bohlen amerikai, nagykövet is vagy félórahosszat csevegett Zhukov-val, utána pedig Bulganin marsai miniszterelnökkel. Bohlen egyébként pár napon belül visszatért Washingtonba, hogy jelentést tegyen a külügyminisztériumnák. Ki az oroszokkal Magyarországból! Az első felvétel a négy amerikai repülőről, akiket a kínai kommunisták szabadlábra helyeztek. A felvétel Honoluluban készült. LEMONDÁSRA SZÓLÍTOTTÁK FEL PERONT, A KATOLIKUSOKAT ÜLDÖZŐ ARGENTIN DIKTÁTORT Kétszáz halottja van a véres lázadásnak, ezernél többen kerültek hadbíróság elé A san franciscoi konferencián — a szovjet kínos meglepetése és tiltakozása ellenére — szóba hozták, hogy mikor váltja be végre az orosz szerződéses kötelezettségeit és mikor vonul ki-a csatlósországnk.ból. William F. Kmowland szenátor a külügyi bízott-, Ság ülésén követelte már korábban a szovjetnek magyár földről való kiszorítását. Dulles külügyminiszter teljesen egyetértőén nyilatkozott. Még korábban New York magyarbarát szenátora, Irving M. íves a kongresszus előtt hangoztatta, hogy adják vissza Magyarország szabadságát. Dulles azt Ígérte, hogyi a júliusban Genf ben tartandó konferencián is napirenden tartja a kérdést. A siker azonban, mondotta Dulles, nem az Egyesült Államok igyekezetén és jóhiszeműségén, hanem a szovjet kétszínűségén fog múlni, vájjon viisszaszoritható-e most a Kárpátok hegyláncára a világot kettéosztó Vasfüggöny. Knowland szenátor, a felsőház kormánypártjának vezetője rövidesen részletesen ki fog térni egyrészt a kommunista világveszedelem, másrészt Magyarország felszabaditásának kérdéseire. BUENOS AIRES. — Az argentin lázadásnak, melyet Peron diktátor a katolikusok üldözésével robbantott ki az orszátífb-T_n._ 200 hnk'Hni seoésül'tje van. A börtönök zsúfolva vannak és a hadbíróságok csoportosan Ítélkeznek a vádlottak fölött. Az egyhetes polgárháború előzménye az a hadjárat amit Peron a katolikus papság ellen folytatott. A sajtóban és a rádióban fenyegette a klérust. Ennek következménye volt a csőcselék és a kommunisták támadása a buenosairesi katedrálisból távozó hívek ellen. A felbérelt emberek templomokat gyújtottak fel, azon az ürügyön, hogy a papok elégették az argentin zászlót és meggyalázták Peron elhunyt feleségének emlékét amikor elégették a fényképét. Két prelátust egy egész napon át fogságban tartottak, majd repülőgépre ültették őket, amely Kőm - vitte a őket, hogy Peron ellen lazítottak. Tato és Novoa prelátusok cáfolták ezt a rágalmat. A pápa úgy Peront mint hiveit, akik segítették, kizárta a katolikus egyház kebeléből. Több mint száz pap letartóztatása volt a válasz erre a lépésre Buenos Airesben. Egész héten át tartotta(k a támadások, zavargások. Aztán következett a haditengerészet és a légiflotta lázadása. Hadihajók ágyuzták, repülőgépek bombázták a fővárost és sikerült is elfoglalnak több kormány épületet. De a hadsereg, amely hü maradt Peronhoz, tankokkal vonult fel ellenük és Peron győzött. A lázadó vezérek repülőgépen menekültek el az országból, de még igy is százával keröbtek fogságba a Peron ellenes vezető elemek. Az argentin flotta kifutott a tengerre és nem hajlandó hazatérni amig Peron urálimon marad. Erre következett az ijedt diktátor hirtelen pálfordulása. Kegyelmet Ígért mindenkinek, aki elismeri uralmát. Kijelentette, hogy nem a vallás, nem az egyház ellen harcol, csupán a politizáló papok ellen. Ez sem segitett rajta, mert most már a hadsereg vezetői szólították fel, hogy mondjon le elnöki ciméről és hagyja el az* országot. A pápa annak a reményének adott kifejezést, hogy talán nem kerül a sor teljes szakításra a Vatikán ér Argentina között. FELELŐTLEN VÁDASKODÁSOK A kanadai sajtóban olyan hír jelent meg, hogy a (kanadai bünhullámot az ujkamadások, “az idegenek” indították el. Ezt a felelőtlen vádat cáfolják most illetékesek. Dr. Stuart Jaffary, a szociális munka professzora a torontói egyetemen, kijelentette, hogy egyszer s mindenkorra fel kell adni azt az elméletet, hogy az ujkanadások felelősek a jelenlegi 'bűnözési hullám nagy részéért. “Az ujkanadások bűnözési arányszáma oly igenigen kicsiny, hogy majdnem említést sem érdemel”, — Írja a professzor a “Liberty” című folyóiratban. A statisztikai kimutatások Szerint, hangsúlyozza a professzor, az elmúlt évben a bebörtönzött 1,806 személy közül 1,647 Kanadában született. Egy százaléknál kevesebb volt azoknak a börtönbe került európaiaknak a számra, akik az elmúlt öt évben jöttek Kanadába. I ■ REUTHER SIKERE Mint az előre látható volt, a CIO kebelébe tartozó autómunkás unió sikerrel kötötte meg az uj bérszerződéseket Forddal és a General Motors-al. A GM 150 millió dolláros alapot létesít és ebből fedezik majd a kiadásokat, ha a gyár munkásai önhibájukon kívül munka nélkül maradnának. 26 héten át (kapják a GM leállított dolgozói bérük 65 százalékát segélyként. Ezenkívül átlagban 8 cent órabérjavitást kaptak az autómunkások. NEM BÍZNAK A NÉGYHATALMI TALÁLKOZÓ SIKERÉBEN Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterei New Yorkban találkoztak és tanácskoztak, és meghányták-vetették hogyan lennének képesek valami har- i móniát teremteni Molotov orosz külügyminiszterrel a jövő héten San Franciscóban, de Londonból és Páriából olyan hírek érkeznek, hogy teljes megegyezésre aligha van kilátás. A három nyugati külügyminiszterhez később Adenauer német kancellár is csatlakozik, nyilván azért, mert a lefegyverzés kérdése Nyugat- Németországot is közelről érinti. Adenauer szerint ugyanis német lefgyverzésről csak akkor lehetne szó, ha a Nagy Négyek találkozója más főbb kérdésekben egyezséget hozna. Máskülönben a külügyminiszterek megegyeztek egymással abban, hogy külön alkut semmiesetre sem kötnek Moszkával és ugyanezt Ígéri Adenauer is. A lefegyverzés kérdését főleg Franciaország tartja felszínen, mert azt reméli, hogy ilytmódon sikerülne elkerülni, hogy a németek ismét domináló fegyveres hatalommá váljanak, aminek még csak a lehetősége is idegesíti őket. i Az államfők részéről azonban igen óvatos a hangulat a nagyarányú lefegyverzéssel szemben és aligha lehet szó többről, mint a fegyverkezés tempójának lassításáról és bizonyos korlátozásáról, sőt ez is csak lépésenként következhet be. Némi világot vet a “Nagy Négyek” konferenciájának kilátásaira az Eden kormány uj külügyminiszterének Harold MacMillian-nak beszéde a londoni alsóházban, McMilliam kijelentette, hogy dőreség volna várni, hogy az államfők találkozása egy pár nap vagy hét alatt a világproblémák teljes megoldását meghozhatja. Még az sem biztos, — mondotta —, hogy akár részleges megegyezés is lehetséges. Az államfők szemlét tartanak majd a problémák felett, de csak nagyjában foglalkoznak majd ezekkel. A részletes munka a külügyminiszterekre marad. Az államfők találkozását inkább csak a közvélemény követelése kényszeritette ki — fejtegette — azon az alapon, hogy a szovjet bizonyos engedékenységet látszik mutatni. De hogy az oroszok “engedékenysége” valódi-e és csakugyan lehetővé teszi a két oldal békés együttélését, még nem lehet realitásnak tekinteni. — Igen szépen fog hangzani, ha Molotov most az egyszer a szokásos “Nyet! Nyet!” helyett azt fogja ismételni, hogy “Yes! Yes”, de ennek a tapasztalatnak az újszerűsége még nem vehet le bennünket a lábainkról és nem jogosíthat fel arra, hogy ismét hibákat kövessünk el, — hangoztatta MacMillan külügyminiszter. De viszont ugyanekkor MacMillan azt is bevallotta, hogy az oroszoknak is vannak bizonyos “jogos” követeléseik, különösen ami az ő biztonságukat illeti és Anglia toés'zen áll méltányosan figyelembe venni ezeket. AMERIKAIAK OROSZ RARMUNKATÁROROKRAN A szovjet 'kormány, amely eddig kereken tagadta, hogy osztrák hadifoglyai vannak, megkezdte a “nem-létező” hadifoglyok hazabocsátását. Az első csoport már megérkezett Becsbe. Mint várni lehetett, valóságos rémhistóriákat mondtak el ezek. A valóságban megtörtént rémmeséket. Például: Egy Moszkvától 1600 mérföldnyire délkeletre levő rabmunkiatáborban az oroszok egy napon kiadták a rendeletét, hogy a férfiakat és nőket külön táborokban kell elhelyezni. Csomagoljanak! De nem csomagoltak, hanem fellázadtak, ellenálltak. Erre az őrök gépfegyverekkel közéjük lőttek és 15 ralb, férfi és nő, halva maradt a csatatéren. A halottak közt volt több inő, akik az orosz tankok elé vetették magukat. Később még hót férfi rabot, az ellenállás vezetőit, kivégezték. HÁNYÁN VANNAK? Az osztrák hazatért hadifoglyok határozottan állítják, hogy orosz kényszermunkatáborokban amerikaiak is vannak. Kettőnek nevét is megmondták: John Turbin és John Hopkins. Ezeket Nyugat-Berliniből hurcolták el az oroszok. Azt sem lehet tudni, hogy élnek-e mind az amerikai rabok, akikkel osztrák sorstársaik orosz táborokban találkoztak. Némelyik osztrák olyan amerikait említett, akit hét évvel ezelőtt látott utoljára. Ki tudja, él-e még ez és élnek-e mások, akiket az oroszok éveikkel ezelőtt elraboltak. Lehetséges, hogy az évekkel ezelőtt a Balti-tenger felett lelőtt amerikai repülőgép kilenc pilótája közül is egyesek orosz táborokban sínylődnek. Dr. Hermann Delhammer, a hazatért osztrák hadifoglyok egyike, azt mondja, hogy ő tudja több amerikai és angol fogoly nevét. De egyelőre a nyilváft osság' előtt hallgat s inkább hivatalos utón fog kiszabaditásuk érdekében megtenni mindent, amit megtehet. Az orosz kormány azt hazudja, hogy nincsenek amerikai vagy angol foglyai. De nekik a hazugság még kevésbibé esik nehezükre, mint az igazmondás. 59 amerikai város pusztulása Most első ízben tartottak országos atombombás védelmi gyakorlatokat. A kísérletek jól sikerültek. Washingtonban az elnök és kormánya a riadószirénáik első hangjára siettek a titkos óvóhelyekre. A szimultánt, képzelt támadás eredménye sokmillió “halott” és sebeisült volt, természetesen csak képletesen. Mint utólag megállapították, az ellenséges bombák robbanása 59 amerikai várost döntött volna romokba. A gyakorlatok azért fontosak, hogy a civil lakosságot előkészítsék egy esetleges orvtámadás esetére és megfelelő védelemre. KISZARADULT MÁRTON ÁRON Erdélyből érkező jelentés szerint Dr. Márton Áron 'gyulafehérvári püspököt a románok szabadlábra helyezték, püspöki rezidenciájában lakik, vendégeket fogadhat, a székesegyházban elláthatja az istentiszteletet, de a várost nem hagyhatja el. A püspököt tudvalevőleg a hires csiksomlyói búcsú után, amely valóságos országos demonstráció volt, fogták el 1947-ben, amikor hívásra autóval Bukarestbe utazott. Azóta érkezett hírek még arról is szóltak, hogy már nincs életben, de a most érkezett hírek azt is tudni vélik, hogy a püspök egészségi állapota jó. A véle együtt börtönbe vetett erdélyi görög katolikus egyházfőről semmi hir. PAPAI ELISMERÉS Rómából jelentik, hogy Xlt. Pius pápa beszédet tartott a francia vasutasok előtte tisztelgő sportegyesületeinek és abban nagyon kedvezően nyilatkozott a sportok hatásáról. A Szentatya szerint a sport testi és szellemi felüdülést jelent a munka után, a sportcSapatok eredményes együttműködése példaadó az emberiség számára más tereken is és közismert dolog, hogy a sportnak ilyen gyakorlása, á nagyobb teljesítmények után való törekvés, az emberek erkölcsi szinvomalát is emeli. The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper In America AMERIKA LEGNAGYOBB Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG ! VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 junius 24 EGYES EZÁM ÁRA 10 CENT No. 25. SZÁM i_______________________________________________________________ _______.__________________________________________________________________________________________________________
