A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 2. szám

Vizkereszt után 2. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 2, 1—11 Azon időben harmadnapon menyegző lön a ga­­lilei Kánában és ott vala Jézus anyja. Meg volt pedig hiva Jézus is tanítványaival együtt a menyegzőre. És fogytán lévén a bor, mondá Jézus anyja neki: Nincs boruk . . . Feleié neki Jézus: Mi közöm ne­kem és neked, ó asszony? Még nem jött el az én órám. Mondá az ő anyja a szolgának. Amit nektek mond, cselekedjétek. Vala pedig ott hat kőveder el­helyezve a zsidók tisztulására, egyenkint két vagy három korsó tartalmú. Mondá nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És színig tölték azokat. És mondá nekik Jézus ismét: Merítsetek most s vigyé­tek a násznagynak. És elvivék. Amint pedig megiz­­lelte a násznagy a borrá vált vizet és nem tudta, hogy honnét való az, de tudták a szolgák, akik a vizet me­rítették vala, előhivá a násznagy a vőlegényt s mon­dá neki: Minden ember először a jó bort adja és mi­után megittasodtak, akkor az alábbvalót, te pedig mindeddig tartogattad a jó bort . . . Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában és nyilvá­nosságra hozá dicsőségét, és hívének őbenne tanítvá­nyai. SZENTBESZÉD Krisztus Urunkat egy alkalommal a kánai me­nyegzőn találjuk édesanyjával és tanítványaival együtt. Ez volt Krisztus Urunknak első nyilvános fellépése a világ előtt. Egy menyegzőn jelenik meg először, megjelenik pedig édesanyja és tanítványai társaságában, tehát ünnepélyesen, hogy nyomatéko­san és félreismerhetetlenül jelezze, hogy a földön a legszentebb intézmény és a legszebb kötelék a házás­­ság, de éppen azért az szorul legjobban és leginkább az Isten kegyelmére és malasztjára. Nem tudjuk, hogy ki volt az a boldog pár, akik­nek a házasságát maga Krisztus áldotta meg, de hát nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Krisztus a házas­ságot valóban megáldotta és első csodájával kitün­tette. Ez reánk nézve a kánai menyegző nagy tanul­sága, ez az első krisztusi csoda nagy bizonyságtétele. A házasság isteni intézmény és a házasságot Krisztus megáldotta . . . Manapság a házasság intéz­ménye körül bizonyos bűnös könnyelműség, káros felfogás kapott lábra és terjedt el az emberek kö­pött. Azt kezdték már terjesztgetni, hogy a házasság t.'sak holmi emberi szerződés és azért azt nem is kell okvetlenül a templomban megkötni, elég az úgyneve­zett “polgári” házasság, sőt mi több, az még jobb is, mert hát abból könnyebb kibújni. Az ám, de hát amint a fegyelmen is csak kis rést kell ütni, azután magától is könnyen lazul az tovább, éppen igy az emberek sem állottak meg a polgári há­zasságnál, hanem következett az elválások sora, kö­vetkezett az úgynevezett “próbaházasság”, a szabad szerelem hangoztatása. A huszadik század társadalma azzal, hogy a há­zasságtól, mint isteni intézménytől elfordult, és ar­ról letörölte a szentségi jelleget, alapjában megingat­ta a családot. A Vizkereszt utáni második vasárnapon tartotta az Egyház Jézus szentséges nevének ünnepét és Jé­zus éppen ezen a vasárnapon áldotta meg a házas­ságot. Jegyezzük meg: Krisztus Urunk Egyháza ez­zel arra tanít, hogy az a házasság számíthat manap­ság is Jézus áldására, amely házasságot Jézus szent nevében, vagyis Jézus tanítása és akarata szerint kötnek meg. Mert Jézus nevén kívül nincs üdvösség sem a földön, sem az Égben. Adja Isten, hogy minden házasságot Isten nevében kössenek meg. TEJET NEM ISZUNK! ADÓT NEM FIZETÜNK! Mendes-France francia miniszterelnök gondjait nem irigyeljük. Tudatában annak, hogy a francia nép átka az alkoholizmus, tejivásra szeretné szoktat­ni az embereket. De a tej nem Ízlik a bor kedvelői­nek. Hja, finom a francia bor, nehéz .a kísértésnek ellenállni. AZ ADÓFIZETÉS HÁTRÁNYAI Még nehezebb ellenállni a hagyományos francia kisértésnek: az adócsalásnak. Minden más ország­ban az adócsalás a csalás egyik neme, Franciaroszág­­ban nemzeti sport, mint minálunk a baseball. Szé­gyell magát, aki adót fizet. Csődbe jut, aki adót fi­zet, mert a versenytársai nem fizetnek adót. (Meg­jegyzés: Monsineur Reynaud, volt pénzügyminisz­ter, azt mondja, hogy minden nép közt a francia fizet legtöbb adót . . . ) ADÓCSALÁSI FŐIGAZGATÓSÁG Pierre Poujade, 34 éves könyvkereskedő az adó­nem-fizetők országos fővezérévé nevezte ki magát. Megalapította az adómegtagadók országos szövete ségét Kereskedelmi és Ipari Védelmi Unió néven. Városról-városra, faluról-falura jár s előadásokat tart, hogyan lehet az adófizetéstől megmenekülni. Párisi főhadiszállására az ország minden részéből jönnek tanácsot kérő levelek, és Poujade főparancs­\ A JO PÁSZTOR Honatyák imaszobája A kongresszus épületében — a három nagy vallás hivői számára Három évvel ezelőtt Monro­­ney oklahomai demokrata sze­nátor felvetette az eszmét, hogy a kongresszus épületé­ben egy termet kellene azok­nak a szenátoroknak és képvi­selőknek rendelkezésére bocsá­tani, akik teljesen egyedül, a világ és a politika zajától tá­vol, csendesen elmélkedni vagy imádkozni akarnak, amikor fontos kérdésekben dönteniök kell, hogy igy vagy amúgy vessék latba a véleményüket és a szavazatukat. A kongresz­­szus a múlt évben tárgyalta ezt a javaslatot és jóváhagyta. Az év végefelé aztán megtör­tént az imaszoba berendezése, a Capitól kupolája alatt, fele­­uton a szenátus és a képviselő­ház üléstermei közt. Hamaro­san megnyílik ez a kápolna­­szerű szoba a honatyák számá­ra — kizárólag az ő számuk­ra, mindenki másnak tilos lesz a bemenet. ELŐSZÖR A KONGRESSZUS FENNÁLLÁSA ÓTA Az Egyesült Államok kong­resszusa 167 év óta áll fenn s ez az első eset, hogy a kong­resszus épületében külön he­lyet kapott a vallásos érzület. Ez persze nem jelenti azt, hogy eddig a kongresszus fi­gyelmen kivül hagyta volna a vallást és a vallásosságot mint nemzetfenntartó erkölcsi erőt. Hiszen tudjuk, hogy a kong­resszus mindkét házának min­den egyes ülését a Ház lelké­sze imával nyitja meg. Mini­két Házban protestáns az ál­landó lelkész, aminek magya­rázata az, hogy a nemzet több­sége a protestáns vallásfele­kezetekbe tartozik. De időn­­kint a megnyitó imát katoli­kus és zsidó papok is mond­ják. Ezzel kapcsolatban megemlí­tendő, hogy az amerikai nép vallásossága kifejezésre jut az ércpénzek mottójában: In God we trust. Ez a mottó olvasható minden ércpénzben, a centtől a dollárig. A HEGYI BESZÉD ÉS A TÖRVÉNY A kongresszusi imaszoba nagy kékborvörös ablaka szim­bolikus rajzokkal van ékesít­ve: egy gyertya jelképezi a fényt, egy göngyölet jelképezi a Hegyi Beszédet, egy nyitott könyv-a Törvényt. Az ablakkal szemben — amely kívülről kapja a vilá­gítást — az oltár áll. A falak BIBLIAI JELENETEK Jézus meglátogatja Máriát és Márttát. nők mindenkinek szívesen szolgál tanáccsal. És szí­vesen leróják adógarasaikat, ha azokat nem a kor­mány kéri, hanem a vezér. Ezer frank manapság nem nagy összeg, — ennyit kér minden hívétől, és a hívek fizetnek. Eddig 400,000 lelkes francia fizetett s a 400 millió frank nem kis összeg, egymillió dollárt ér! LÁZADÁS! A főhadiszállás hadi jelentéseiből: Rodez falu népe elkergette az adószedőt és a védelmére kirendelt csendőröket. Autunból az adóhivatalnok rémülten menekült a nép haragja elől. Périgueuxben 500 falubelije védte meg az idó- Szedő támadásával szemben a falu patkókovácsát. Kitünően működik a Paul Revere szolgálat. Sok faluban megkonditják a templom harangját, igy fi­gyelmeztetik a népet az ellenség közeledtére. NEM TRÉFA A fővezér jelenti: A jövő hónapban hatalmas tüntetést rendezünk, amelynek céljára már kibérel­tünk négy nagy termet. Pierre Mendes-France és a többi felelős vezetők nem nevethetnek. Ez komoly, veszedelmes, népsze­rű mozgalom. GYÚJTOGATOK Havanából jelentik, hogy a cubai politikai gyúj­togatok, a kommunisták, nagyarányú cukornád gyuj­­togatási mozgalmat indítottak meg. Az volt a szán­dékuk, hogy felgyújtják a cukorültetvények egész termését, ezzel általános nyomort idéznek elő és az általános elégedetlenséget párttagok toborzására használják fel. Az összeesküvést'idejében leleplezték, a hava­­nai körzetben letartóztattak tiz gyujtogatót. mentén kényelmes karosszé­kek sorakoznak, de mindegyik külön-külön függönnyel van elválasztva, úgy hogy aki ott ül, tulajdonképpen egy cellá­ban érzi magát, akárcsak ko­lostorában az imádkozó szer­zetes. A bejáratnál egy asztalon vannak bibliák, imakönyvek és egyéb olvasnivalók mind -a három nagy vallás — protes­táns, katolikus és zsidó vallás — követői részére. Nemcsak ezeknek a könyveknek kiválo­gatásánál, hanem az egész imaszoba berendezésénél meg­hallgatták mind a három val­lás képviselőit, akik mind he­lyesnek találták azt. Csoda Shülongban P. Varga Béla indiai missziós atya beszámolójából Éppen most fejeztem be a lelkigyakorlatokat itt Shillong­­ban. Holnap lesznek a szente­lések, öt kispapot fognak szen­telni, de nem Indiának, hanem Kínának, ugyanis ezek Kíná­ból kiűzőitek. A szentelés után tán itt maradnak, mig Kínába visszatérhetnek. Nehány nap múlva visszatérek Ránághát­­ba; ugyanis most ott állomá­sozom, éspedig egyedül. Egye­dül lenni Bengáliában nagyon nehéz; mindent magamnak kell végeznem. A templom na­gyon szép, legalább is fény­képen nagyon jól fest. A szint nem lehet kivenni, remélem nem vörös, mert akkor vissza­­vonom dicséretemet. Én ugyanis a vörös szint nem tu­dom elviselni. Különösen, ha a templom vörös. Itt Shillongban érdekes hirt hallottam. Egy fiút a Szűz­­anya meggyógyított és pedig hirtelen. A fiú Victor Chain, egy egyszerű Khássi fiú. Itt volt a kórházban két hónapon át. A Robert’s Hospital telje­sen protestáns. Az orvosok nem tudtak segiteni, a fiú már nem tudott lenyelni semmit sem; az orrán át táplálták, de ez sem maradt meg a gyom­rában, mindent kihányt. Az anyja kijelentette az orvosok­nak, hogy a gyermeket haza­viszi. Az orvos tiltakozott, hogy a fiú az utón fog meghal­ni, már a halálveriték is meg­jelent rajta. Az anya ennek ellenére hazavitte és otthon megkezdték a novenát a Szűz­­anyához. Az egyik szalézi Pá­­ternak volt egy kis vattája, mellyel a Siraeusai Szüzanya könnyeit törölték le, és ebből adott egy igen pici darabot. A fiú elalszik. Az anya imád­kozik mellette, gondolván: ez a halál álma. A fiú fölébred; felül, fölkel, és enni kér. A Páter szalad megnézni; nagy csodálkozására a fiú jön eléje és üdvözli, sőt azután, mintha mi sem történt volna,' másnap elmegy az iskolába és köszönti társait. A lelkigyakorlatok alatt én magam is láttam a fiút, de nem beszélhettem vele. A fiú mondja, hogy a Szüzanya je­lent meg neki. Csak egy pil­lanatra elvonult előtte, és eny­­nyit mondott: “Ne félj!” Re­mélem most a lelkigyakorla­tok után még megláthatom és beszélhetek is vele. 10 éves, napbarnított, kerek arcú, pu­fók fiú. Termete kicsi, mert az édesanyja is ilyen és nő­vérei is. A betegségnek nyo­ma sincs rajta, folyton mo­solyog, mint a többi Khassi. Az itteni Khassi keresztények nagyon tisztelik a Szüzanyát. ÉVI MÉRLEG Mik voltak Amerikában az elmúlt év fő eseményei ? Washingtoni mérvadó sze­mélyiségek megítélése szerint a következők: 1. A Legfelsőbb Bíróság döntése, amely megtiltja a fe­hérek és négerek elkülönítését az alsófoku iskolákban. 2. A novemberi választás, amely újra megmutatta, hogy a nemzet különbséget tesz Eisenhower személye és a re­publikánus párt közt. 3. McCarthy megbélyegzése a szenátusban, _ A vámos és a farizeus EVANGÉLIUM Szent Lukács 18, 10—14 Mondá az Ur e példabeszédet: Két ember méné fel a templomba, hogy imádkozzanak, egy farizeus és egy vámos. A farizeus állván, igy imádkozék ma­gában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, házasság­törők, mint ez a vámos is. Kétszer bőjtölök hetenkint, tizedet adok mindenből, amit bírok. És a vámos tá­vol állván, szemeit nem akará felemelni az égre, ha­nem mellét véré, mondván: Isten, légy irgalmas ne­kem, bűnösnek. Mondom nektek: ez megigazulva mé­né házához, inkább, mint amaz; mert minden, aki magát felmagasztalja, megaláztatik és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. SZENTBESZÉD A gőgös farizeus voltaképen nem is imádta az Istent, hanem önmagát dicsérte, mondván: Isten, há­lát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy őkivüle az emberek mind bűnösök? A gőgös, hogy magát fel­magasztalja, másokat megvet és elnyom. Ilyen az ő önszeretete, melynél fogva annyira tetszett önmagának, hogy mások mind nem tetszet­tek neki. íme, a vámos láttára még növekedett a fa­rizeusban a gőg. Kevélységből, jogtalanul, igazság­talanul, méltatlanul Ítélte el bűnösnek a vámost, ki már töredelmesen megbánta bűnét és megigazult. A vámos szerénységből, alázatosságból s tiszte­letből szemeit sem merte felemelni az égre; mintegy méltatlannak tartva magát arra, hogy az égre fel­tekintsen, ahol a dicsőséges Isten trónol, akit ő vét­keivel megsértett; hanem mellét véré, ahol a szive van és abban az akarat, amely minden bűnnek a kez­dete és az oka. Majd azt mondotta: Isten, légy irgal­mas nekem, szegény bűnösnek. A vámos nem gondolt másokra, nem vádolt má­sokat a bűnnel^ hanem saját magát; nem számlálta fel vélt erényeit, hanem csak kegyelemért könyör­­gött; nem áradt el szavakban, hanem rövid kis fo­hász Istenhez volt az ő imádsága. És ennek az őszin­te imádságnak az lett az eredménye, hogy csak a vá­mos igazult meg Isten előtt alázatossága által s nem a farizeus. Kövessük mindnyájan az alázatos vámos példá­ját. Alázzuk meg magunkat az Isten hatalmas keze alatt; hiszen önmaga felől semmit se tartani, mások­ról pedig jól vélekedni, ez a nagy bölcsesség, ez a ki­váló tökéletesség. ÉDES A BOSSZÚ A múlt év tavaszán Wisconsin államban Leroy Gore vidéki lapkiadó mozgalmat indított, hogy az állam lakossága petíció utján követelje McCarthy szenátor visszabivását, mert nem méltó a szenátort tisztségre. Az akció nem sikerült, mert az állami alkot­mány értelmében megkívánt körülbelül '400,000 alá­írásnál kevesebb gyűlt össze az ugyancsak az alkot­mányiban előirt határidőn belül. Mindenesetre azon­ban nagy politikai siker volt ez a sikertelen peticiós akció, amennyiben megmutatta, hogy Wisconsin ál­lam népének százezrei — republikánusok — kiáb­rándultak a iszenátoriból. Tudni kell ugyanis, hogy Gore szerkesztő nem McCarthy ellenfeleitől, a de­mokratáktól, hanem csakis a republikánusoktól kért MeCarthy-ellenes aláírásokat. HAJSZÁL A LEVESBEN Azóta sok minden történt, egyebek közt az, hogy ha nem is a Leroy Gore szerkesztő tábora, de a szenátus összessége elítélte McCarthy visszaéléseit. A Gore-akció már feledésbe is ment volna, de Mc­Carthy egyre kevesebb számú wisconsini hívei gon­doskodtak arról, hogy — legalább édes bosszút szür­­csölhessenek. Kelley kerületi ügyész vádat emelt a Gore-akció vezetői ellen azon a címen, hogy amikor a petíció céljára megalapították a “Joe Must Go Club” nevű egyesületet, elmulasztották beszerezni a cégbírósági chartert. A törvény ugyanis előírja, hogy pénzügyekkel foglalkozni, pénzeket gyűjteni csak bejegyzett cégnek szabad. Minthogy ez a vád formálisan helytálló volt, a kerületi bíróság a “Joe Must Go Club” szervezőit 4200 dollár pénzbírsággal sújtotta. MIÉRT VOLT SÜRGŐS? Ez történt december 31-én, a McCarthy győzel­meit és bukását megérteit 1954-ik esztendő utolsó napján. Három nappal az 1955 évi január 3 előtt, amely napon McCarthy a novemberi demokrata vá­lasztási győzelem folytán elvesztette vizsgálóbizott­sági elnöki tisztjét. Miért volt oly sürgős Kelley megyei ügyésznek a már-már feledésbe ment Joe Must Go Club ügy el­intézése úgyszólván az utolsó órában? Miért kellett a Joe Must Go harcosok szilveszteri mulatságát el­­rontani? i *W1 Azért, mert novemberben volt Wisconsin állam­ban egy csendes Kelly Must Go mozgalom is, és ez sikerrel járt. Novemberben uj választásra került Kel­ley ügyész, McCarthy barátja és — megbukott. Azért bukott meg, mert McCarthy barátja volt. így hát a nóta vége mégis az lett, hogy a Joe Must Go mozgalom sikerrel járt . . . Kelley, a Sauk megyei ügyész, áldozati bárány lett . . .

Next

/
Thumbnails
Contents