A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-06-17 / 24. szám

A Jó PÁSZTOR 8-IK OLDAL vr*i Élet a vasfüggöny mögött KÁRPÁTALJA ÉS ERDÉLY ___________* A nyugatn éra ebo rszági Karisrühen-ban megjele­nő Rundschau hetilap tudósítást közöl, mely szerint kapcsolatban Ausztria most aláirt békeszerződésé­vel, a Szovjetunió azt tervezné, hogy Kárpátalját egyesíti Erdéllyel, saját ellenőrzése alatt álló auto­nóm államot létesít belőlük, amelyben a lakosságnak kb. 50 százaléka román volna, mig a másik 50 szá­zalékot a magyar, rutén, német, szerb, szlovák és zsi­dó lakosság együttesen tenné ki. A cikk arra is hi­vatkozik, hogy a Székelyföld területén alakult Ma­gyar Autonóm Tartomány.létesítése is már moszkvai parancsra történt 1952-ben, a lap szerint a bukaresti kormány nem nagy örömére. MAGYAROK ÉS ROMÁNOK KÖZÖS ELLENÁLLÁSA ERDÉLYBEN A Párisiban megjelenő Erdélyi Szemle tudósí­tást hoz Rózsa Bélának, a Párisban vendégszereplő román népi tánccsoport első hegedűsének szökéséről. Rózsa Béla 1916-ban született Marosszentgyörgyön ahol atyja cigányprímás volt, ő maga a székely had­osztály szalkaszvezetőjeként esett orosz hadifogság­ba, ahonnan súlyos betegsége révén szabadult. Elvé­gezte a zeneakadémiát és utoljára Bukarestben volt alkalmazva, de sűrűn megfordult Erdélyben is. “A külföldi turné előtt a román titkosrendőrségen, miután nincs rokonságom, akiket tuszul tarthattak volna, megeskettek (nem érdektelen módon: magyar becsületemre), hogy nem szököm meg. Az igazat Szólva, ez az egyetlen dolog, amiért most lelikiisme­­retfurdalást érzek, de aki ismeri az otthoni helyzetet, az meg tudja érteni, miért szöktem meg. “Magyar és román között ima már Erdélyben nincs ellentét és ezt hangoztatják is mindkét részről. Mindkét oldalon vannak kevés számban kommunis­ták, akik találkoznak marxista meggyőződésükben, közös kulturális és -más érdekszövetségben (közös előadások, tanfolyamok, színdarabok st-b.) s az el­lenállók, akik ugyancsak együtt küzdenek: a, hava­sokban fegyverrel a kezükben, vagy gyárakban és falvakban néma szabotázzsal a rendszer ellen. A két nép közötti ellentét a -közös ellenség elleni harcban teljesen megszűnt. Szövetségesek -lettek -egy rendszer mellett vagy ellen.” TITO ÉS RÁKOSI (PÉP) A Neue Züricher Zeitung keleteurópai tudósítója, Ernst Halperin, akinek magyarországi beszámolói -nagy feltűnést keltettek és szinte mindég hiteleseknek bizonyultak, a svájci napilap május 25-i számában Hruscsov, Bulganin és társaik Titonál tét látogatásának okaival foglalkozik. Miért vállalták a hatalmas szovjetibirodalom ve­zetői ezt az annyira megalázó Canossa-járást a kis Jugoszlávia annyiszor gyalázott, lebecsmérelt állam­fője előtt? —kérdi Halperin. Az okai a megaÉzko­­dásnak Halperin szerint nyilvánvalóak: Jugoszlávia semlegesítésével, még inkább csatlakozásával szét­robbantják a balkáni Szövetséget s közelebb jutnak az európai meleg tengerekhez. A főoik azonban nem is Jugoszláviával, hanem a “titoizmussal” kapcsola too: az Ázsiában mind erőteljesebben jelentkező ti­­toizmust gyökereiben meg kell szüntetni. Ha Tito “csatlakozott”, akkor nincs többié “titoizmus”. Ámde mi késztette Titot arra, hogy a szovjet elő­kelőségeket fogadja? A nagy presztízs-nyereséget ellensúlyozza a látogatás kedvezőtlen hatása Nyu­gaton. Halperin szerint a “semlegesítés” és a “kibé­külés” nem lehetett az orosz- csalétek, mert ez önma­gában többet árt Jugoszláviáinak, mint amennyit használ. Halperin úgy érjtesül, hogy a Kremlin ura: most felkínálták Titónak azt, amire törekedett an­nakidején s amiért kitaszították: A szovjettömbön belüli balkáni szövetséget jugoszláv fennhatóság alatt, vagyis Jugoszlávia ellenőrzését a szomszédos államok, Magyarország, Bulgária, Albánia és esetleg Románia felett. Magyarországi értesülések szerint a“ legújabb kurzus” magyarországi vezető köreiben máris igen nagy az izgalom, hogy Tito elfogadja-e az ajánlatot, mert ez maga után vonná a Rákosi-klikk leváltását. Halperin szerint nem valószínű, hogy Tito elfogadja az ajánlatot, mert a Szovjetunióba ma nincs olyan szerződésképes tartós hatalom, amellyel ilyen élet­halálra szóló megegyezést lehetne kötni. Tegnap Ma­lenkov, ima Hruscsov, ki tudja, ki -lesz az -ur holnap Szó vj et ororszországban ? HÁNY PERC EGY KENYÉR? (PÉP) Május végén nagy számban hullottak le Magyarországon a Nemzeti Ellenállási Mozgalom legújabb röpcédulái a Szabad Magyarország hetedik száma gyanánt, melyek tanulságos, rajzokkal is il­tokkant veteránok a Fehér Ház kertjében. Mrs. Wilson, a néhai elnök özvegye (baloldalt fehér kalapban) kezdte a szokást, hogy minden évben fogadta a ve­terán otthon rokkantjait. Mellette látható Mrs. Eisenhower a széles kalapban, az elnök pedig az egyik veteránnal beszélget. MINDENNAPI KENYERÜNK... A gépesítés megszüntette a napkeltétől napnyugtáig tartó munkát a farmon A farmer még ma is “arcá­nak verejtékével’’ keresi ke­nyerét — és termeli mások kenyerét —, de a kifejezés in­kább jelképes. A farmer egy­re kevesebbet verejtékezik és egy-re hatásosabban termel. Sőt ma már egy kisebb, de mo­dernizált farm is inkább ha­sonlít egy gépesített mezőgaz­dasági gyárhoz, mint a régi farmokhoz. Az elmúlt félév­század alatt a farmerek -szá­ma jóval kevesebbre, mint fe­­.ére csökkent és mégis jóval többet termeinek, mint vala­ha. Sőt olyan sokat termel­nek, hogy Amerikáiban a több­let termelés lett a mezőgazda­ság legnagyobb problémája. VÁLTOZÁS A FARMON Három tényező hozta létre a változást a farmon: a trak­tor elterjedése, a vidéki kör­zetek villamosítása és a farm­­ifjuság technikai ismerete. Amikor a traktor mintegy 50 -év előtt először feltűnt, idomtala-n, nehézkes alkot­mány volt. Vaspántos kerekei nehézkesen csikorogtak. Keze­lése bonyolult és költséges volt. A mai traktor hatalmas erejű, gumikerekén jár, kicsi és ugyanolyan könnyen kezel­hető, mint egy személyautó. A traktor a mai farmernek nélkülözhetetlen munkatársa. Nemcsak vontat, hanem min­den elképzelhető mezőgazda­­sági munkát elvégez. Fákat húz ki, árkot ás, p-umpál és erős motorja képes villany­áramot fejleszteni.- Számos mezőgazdasági s z e r s zámot lehet hozzá kapcsolni, mint pl. villanyfüré'szt, hegesztőt, fuj­­tatot. Gyümölcs gfeJaságok ma má-r a traktorhoz kapcsolt fújta tóval permeteznek. A mai traktor körülbelül 18-20 em­ber munkáját tudja -elvégez­ni. AMIT NEM TUD ELVÉGEZNI A mezőgazdaság gépesítésé­ben sajátos módon a legegy­szerűbb dolgok bizonyultak a luszitrált kimutatást adtaik az óhaza népe kezébe ar­ról, hogy mennyi ideig dolgozik egy szakmunkás kü­lönböző közszükségleti cikkeikért Magyarországon és a szabad nyugati államokban? íme néhány adat: Hány percet kell dolgozni egy kg. kenyérért, 12 tojásért, 1 kg. -burgonyáért? Svédországban: 14, 30, 4; az Egyesült Államokban: 14, 22, 3; Francia­­országban: 15, 90, 6; Angliában: 17, 43, 9; Svájc­ban: 20, 60, 7; Nyugatnéme-tországban: 24, 60, 10; Magyarországon: 50, 324, 20. Hiány órát kell dolgozni 1 pár cipőért, 1 ruhá­ért? Svédországba 8, 30; az Egyesült Államokban: 6, 30; Franciaországban 15, 90; Angliában: 12, 35; Svájciban: 15, 50; Nyugatnémetországiban: 18, 100; Magyarországon: 97, 244. legnehezebbnek. Például sen­ki sem talált fel még egy gé­pet, amely képes almá-t szed­ni vagy bármilyen gyümöl­csöt. De azért gyümölcsösök­nek van egy ügyes alkotmá­nyuk — -egy kereken mozgó magas henger, amellyel a gyü­mölcsszedő könnyen -körüljár­hatja a fát és az alkotmány tartja a zsákot is. A legnagyobb változások egyike a tejgazdaságban tör­tént. Egy kis tejgazdaságnak ma 20,000 dollárra van szük­sége a modernizálásihoz. Egy ilyen gazdaságban, amint a te­hén belép az istállóiba, egy me­leg zuhany, önműködően, le­mossa. Azután 105 tehenet egyetlen ember két és fél óra alatt fej meg uj gépekkel. Még -egy pár év előtt is 3-4 em­berre lett volna szükség a régi fejőgépekik-el. A kifejtett tejet rozsdámén tes acélcsövek vezetik egy tar­tályhoz, ahonnan -hűtés után egy gép palackozza és futó­szalag viszi a teherkocsikhoz. Az istállóban ugyancsak futó szalag hozza a teheneknek a takarmányt. A befektetés rö­vid idő alatt megtérül a meg­takarított munkabérekből. a gépesített BA ROMFITEN YÉSZET Nemrégen még az volt a vé­lemény, hogy “a csirkét nem lehet gépesiteni”. Pedig ma a baromfitenyésztés gépesítve van. Először is a csirke keltető szekrényekben születik, nem a tyuk alatt. A szekrényekben egyenletes meleg van és a kis csirkék szinte menetrendsze­rű pontossággal jönnek a vi­lágra. A csirke, amely mostanában asztalunkra kerül — és ize­­sebb mint valaha — menet­rendszerű életet él. Önműkö­dő gépek hoznak -számára a ketrecbe tudományosan elké­szített takarmányt és vizet. Életét ketre-cben -éli le, nem pa­zarolja energiáját — és sú­lyát — az udvaron való sza­ladgálásra-. A tojások, ame­lyeket toj — és jóval többet toj mint elődei — egy kis vályúban futnak le egy gyűj­tőhelyre. A marhatenyészet sem ma­rad el. Ma már hordozható ke­rítések vannak, és módsze­resen tudják lelegeltetni a le­gelőket. Az állat nem vándorol­hat el, ennek folytán — ki­véve szárazságot — a farmer be -tudja osztani a legelőket. A FARMOK VILLAMOSÍTÁSA A háború előtt -három farm közül csak egyen volt vil­lany, ma tiz közül kilencen. Régente a villanyt csak világí­tásra, hűtőszekrényekhez és a tej feldolgozására használ­ták. Ma már villanyáram vé­gez minden nehéz munkát a farmon. Villanyerővel jatott futószalag viszi fel a betaka­rított termést a csűrökbe -és az istállóba — önműködően adagolva a takarmányt — vil­lanyt használnak hütőházak­­hoz, kukoricatöréshez, stb. Az ásó, kapa, vasvilla idejétmúlt szerszámok a farmon. A -kézzel való istálótisztitás a múlté. Amelyik farmer megengedheti magának, vásá­rol egy gépesített “istálló­­fiút” — az utcai seprőgépek­hez hasonló szerkezetet, for­gó acél-seprő hengerekkel, amely elvégzi a munkát. A GÉPFORRADALOM HATÁSA A farmok gépesítése egy lassú forradalmat hozott -lét­re a mezőgazdaságban, amely­nek hatása van és még inkább lesz a mezőgazdaságra. A far­mer üzletember, iparos, me­zőgazdasági vállalkozó lett. Tőkére van szüksége, hogy -lé­pést tarthasson a gépesítési irányzattal. Ha nem tart lé­pést, ha drágábban termel,, kiesik a versenyből. Az eredmény: a farmok száma egyre kevesebb lesz. Kevesebb emberre van szük­ség. mert a gép egyre több ember munkáját végzi. A kis és rosszul gazdálkodó farmer, aki nem -tud lépést tartani az időikkel ki fog esni a verseny­ből. Akik megmaradnak, egy­re élesebb versenyt fognak folytatni. A mezőgazdasági forrada­lomnak a közönség a legna­gyobb haszonélvezője. Eár az élelmiszer nem olcsó — mert a kormány farm programja gondoskodik róla, -hogy a far­mer jövedelme ne essék ve­szélyesen — mégis látható, hogy azok az élelmiszerek aránylag olcsóbbak, amelyek­ben a gépi termelés legjobban érvényesül: gabona, tej, hús, tojás, -baromfi. Aránylag drá­ga a gyümölcs és főzelék, mert annak termelésében legkevésb­­bé érvényesül a gépi -erő. De előbb-utóbb azon a téren is érezhető lesz a gépesítés fo­lyamata és Amerika azzal az érzéssel nézhet a jövő elé, hogy jónéhány generáció ide­jére sohasem fog szükséget érezni élelmiszer terén. lÖitnek a majmok Az orvostudományban kez­denek divatba jönni a maj­mok. Laboratóriumokban van rájuk nagy szükség. Szegény állatoknak életüket kell áldoz­­niok azért, -hogy az orvos-tu­domány újabb és újabb oltó­anyagokat és gyógyszereket tudjon készíteni az emberek életének meghosszabbítására, megmentésére. A Dr. Salk-féle polio elleni oltóanyag készítéséhez indiai rhesus majmok kellenek, de a Fiilöp Szigetekről származó cynomolgus majmok is na­gyon hasznosak orvosi kísérle­tezésnél. Az országos egészségügyi hatóság a m-ajombeihozattal egyöntetű rendezését készíti elő. Most az egész országban összeírják a jövő évi szükség­letet. JÖJJÖN A TOTH’S BEVERAGE céghez, ahol kitűnő választékot talál sör, bor és egyéb hűsítőkben. HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK. 5360 Ridge Rd. .... TU 4-2680 Parma, Ohio ARNDT Plumbing & Heating General Plumbing Contractors Átalakítások - Javítások - Csator­názás. Septic Tartály felszerelés *300 RIDGE ROAD Iroda: TU 4-4141 — Lakás: VI 3-77Ö8 NORM’S JEWERLY Ékszer és Ó raj a vitás NORMAN F. FINTA TUxedo 5-3009 51514 Pearl Rd., Parma, O. Iron Kettle Recreation! mellett Thomas Mann, a hires német író megérkezik szülő­városába, Lübeckbe. Képünkön feleségével együtt ün­nepélyesen fogadja a város közönsége. A 79 éves író­nak amerikai állampolgársága van, . ,. Itt nincs “Hay Fever , , . ! NEM KÍNOZZA A SZÉNALAZ ha vakációját itt tölti . . . SPECIÁLIS KEDVEZMÉNYES ARAK AUGUSZTUS 15-TÖL, HA AUG. 7-IG HELYÉT ELŐRE REZERVÁLJA! CASIMIR S LODGE BIG INDIAN, ULSTER COUNTY, NEW YORK Telefon: PINE HILL (N. Y.) 3296 A Catskill hegyek legszebb völgyében. • Csodás környék. Legfinomabb magyar koszt! • Mérsékelt árak! Begining June 11 Sun by Day... Fun by blight! CEDAR POINT QN-LAKE-ER1E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents