A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-06-10 / 23. szám

MAGYAR /ífiNYE ÉS KETSlGE A szovjet legújabb semlegesség! offenzivája azt a reményt 'keltette mindenütt, a magyarok körében is, hogy most majd fellazul az orosz rabság, sőt a tel­jes felszabadulásban is bízni lehet. E reménykedés mögött a következő hideg té­nyek állnak: NYET! Az orosz kormány elfogadta az amerikai-angol­­francia meghívást egy államfői négyes konferenciá­ra a világfeszültség enyhítése céljából. De hozzátet­te, hogy Szó sem lehet ezen a konferencián arról, amit Dulles külügyminiszter mondott: hogy a terve­zett európai semleges övbe bevonják a szovjetcsat- Jós országokat, köztük Magyarországot is. Más szóval az oroszok úgy képzelik el a megol­dást, hogy kelet és nyugat közt, a szovjet és a sza­bad világszövetség közt lesz egy semleges zóna Skan­dináviától Németországon, Ausztrián és Jugoszlá­vián át a Földközi-tengerig, de — továbbra is a szov­jet érdekkőriben, vagyis orosz rabságban marad Ma­gyarország, Románia, Bulgária és Lengyelország és a három Bal ti-tengerparti ország. Ha az oroszok ehhez az elképzelésűkhez ragasz­kodnak, már ma meg lehet állapítani, hogy meg­egyezés nem lesz. NEM ÁLLNAK KÖTÉLNEK Nemcsak mi vélekedünk igy, hanem a németek és a jugoszlávok is. Nyugat-Németország hivatott szószólói kereken Ikijelentették, hogy semlegességről, vagyis fegyver­tel enségről szó sem lehet. Ők nagyon jól tudják, hogy Németország keleti szovjetzónájának felszabaditá­­áról csak akkor lehet az oroszokkal beszélni, ha az .3 nyelvükön beszélhetnek: a fegyveres erő nyelvén. Ami pedig Jugoszláviát illeti, Tito a belgrádi alkunál kemény legénynek bizonyult. Újra és újra odamondta Krucsev orosz kommunista pártfőnök­nek és az ő árnyékában bandukoló Bulganin úgyne­vezett miniszterelnöknek, hogy Jugoszlávia függet­len akar maradni és nem áll be a szovjet csatlósai­nak sz egény 1 egény-táborába. A belgrádi megalázkodás, úgy látszik, nem ér­lel gyümölcsöt az oroszoknak. Tito kételkedéssel fo­gadta Kruscsev hazug állítását, hogy a Jugoszlávia elleni “fegyelmi” hadjáratot a szovjet belső ellensé­gei, a kivégzett Beria és a halott Sztálin (akit név szerint nem említett Kruscsev) .kezdeményezték. De szavánál fogta Kruscsevet és 500 millió dollár kárté­rítést követel az állítólagos szovjet árulók által el­rendelt gazdasági bojkottért. Hír szerint az oroszok elvben elismerik e követelés jogosultságát, de csak 100 millió dollár kártérítést ajánlanak. LEHULLT A LEPEL Ennek az orosz beismerésnek és orosz-jugoszláv alkunak hatása a rabnépekre igen nagy lehet; még nem lehet felmérni az ezáltal okozott nyugtalanság mértékét. A magyarországi és a töblbi kommunista vezéreiket kényelmetlenül érinti a bevallás, hogy orosz belső ellenségek fabrikálták annakidején a Ti­to elleni vádakat. Ha orosz belső ellenségek vádjai voltak azok, miért kellett nekik is Moszkva füttyére táncolni és irtóhadjáratot folytatni saját titóistáik el­len — azok ellen, akik az orosz elnyomással szemben több önállóságra törekedtek? Miért kellett felakasz­tani Magyarországon Rajik Lászlót és Pálffy-Öster­­reichert, Csehszlovákiában Slanskyt, miért kellett lik­vidálni Lengye 1 országban Gomulkát, Romániában Anna Paukert és a többieket? Miért kellett a magyar honvédségnek úgyszólván napról-napra, éjszakáról­­éjszakára átlövöldözni a jugoszláviai Judás, áruló, tömeggyilkos, gazember, bandita Tito országába? Fenntarthatják-e Magyarország és a többi csatlós országok jelenlegi vezetői azt a látszatot, hogy ők füg­getlen elk? TITOIZMUS MÁR NEM BON Másfelől az a tény, hogy Tito az ellenállásával síkéit ért el, nem tévesztheti el hatását a rabnépek körében. Miért ne követnék Tito példáját? Ha kitar­tanak, ha ellenállnak, talán ők is némi kártérítést kaphatnak az oroszoktól, akik országukat tiz éven át kif osztották . . . Az oroszok mindezt tudják. Tudják, hogy ve­szedelmes magavakat szórtak el, amelyekből vesze­delmes vetés támadhat. De vállalták ezt a kockáza­tot abban a reményben, hogy a semlegesség, amit ja-William F. Halsey nyugalombavonult admirális (baloldalt) megtekint egy rajzot, amely egy atomhajtásos utasszállító ha jót ábrázol. FÉLÉVI GARANTÁLT MUNKABÉR Az utolsó percben megegyezés jött létre Ford és az unió közt Hétfőn reggel lejárt a Ford munkások kollektiv szerződé­se és az egész országban ösz­­szesen 114,000 autómunkás sztrájkba lépett, mert “kol­lektiv szerződés nélkül nem dolgoznak.” De az alkudozás Ford és az unió vezetősége közt még egyre folyt eközben és délben végül megállapod­tak. Azonnal kiment az autó unió főhadiszállásáról a hadi­­parancs: Munkába állni! Tehát elmaradt a nagy sztrájk, minden valószinüség szerint ugyancsak megegye­zéssel fog végződni az autó unió alkudozása a General Motors Corp.-al is, béke lesz az autó iparban a legközeleb­bi három évben. Az unió győzött, ha nem is kapta meg mindazt, amit kö­vetelt. Dehát ez mindig igy Ivan: az alku nagyon magas követelésekkel indul meg, amelyekből aztán a követelő­ző fél enged. Történelmi jelentőségű ujitás az iparban A megállapodás uj fejeze­tet nyitott az amerikai ipari életben. A bérgarancia, ame­lyet a munkások a munkaadó­tól kicsikartak, azt jelenti, hogy a munkaadó elismeri fe­lelősségét azért, hogy a mun­kásnak állandóan tisztességes megélhetése legyen. Milyen messzi van ez attól a nem is olyan régi felfogástól, hogy a munka nem egyéb, mint a ter­melési költségek egy része, akárcsak az acél, a fa, a fes­ték és a csomagolópapir. A megállapodás lényeges pontjai és a következmények a következők: 1. A három évi szerződés tartamára Ford -kötelezte ma­gát, hogy 55 millió dollár tar­talékalapot létesít, amelyből az időlegesen letett munká­sok állami munkanélküli se­gélyét kiegészítik olyképpen, hogy a munkanélküliség ide­jén a munkás rendes bérének 60-65 százalékát megkapja fél éven át. 2. Az órabéreket junius 1- től számítva felemelik most 6 centtel és a szerződés további éveiben egyen'kint 6 centtel. 3. Feljavítják az eddig ér­vényben volt nyugdíj, vaká­ció, biztosítási és egyéb mel­lék-kedvezményeket, amelyek a munkabérnek dollárban és centben kifejezésre nem jutó részei. De persze ezeket a vállalat ki tudja számítani és úgy számítja, hogy ezeknek a mellék-kedvezményeknek hoz­záadásával az órabéremelés nem 6 cent, hanem körülbelül 25 cent. (Az unió számítása szerint csak 20 cent.) 4. Továbbra is érvényes a korábbi megállapodás, hogy a megélhetési költségek emel­kedése automatikusan maga után vonja a bérek megfelelő­emelését. 5. Ami pedig a következmé­nyeket illeti, semmi kétség, hogy az automobilok drágulni fognak. Elrepült a nagy kő Megtört a jég, a munkások Fordnál kiharcolták a jogot tisztességes megélhetésre az időleges munkáéi küiiség ese­tére 'is. Forv'^^lrYriások kö­vetkeznek az autó iparban, az­tán más iparokban is. Egy uj eszme, egy uj engedmény gyökeret vert az amerikai gazdasági életben. Garantált évi bér helyett 60-65 százalékos garantált félévi bér az első vívmány, amelyet az elkövetkező évek­ben újabb és újabb sztrájk­­fenyegetések következménye­képpen újabb és újabb vívmá­nyok fognak követni és — az árak lassan, de állandóan emelkedni fognak. Az árak emelkedését csak részben las­síthatja le a munka fokozott termelékenysége és a techni­kai fejlődés, amely már előre veti árnyékát az automation gépek használatával, amelyek sok munkát és munkást he­lyettesítenek. MIT JELENT EGY NAGY SZIKJÜK? Detroitiban és az egész országban Amikor a Ford Motor Cö. és az autó munkás unió köz­ti alkudozás megfeneklett, kiszámították, hogy mennyi kár származik abból, ha 140 'ezer autó munkás sztrájkol és ilyen sztrájk az ország min­den részében üzemi szünete­léseket és üzleti veszteséget okoz. A 140,000 Ford munkás át­lagos tiszta munkabére, amit pénteken hazavisz, naponta 17 dollárt tesz ki. Ha pénte­ken nem visz haza “pedát”, a vesztesiég Detroitban és kör­nyékén körülbelül 1,400,000 dollár, az ország többi részei­ben levő Ford üzemekben kö­zel két és fél millió dollár. Bár sztrájk idején is költenek pénzt a munkások családjai, ez mindenesetre érzékeny veszteséget jelent az élelmi­szer és más üzletben. Ford naponta I960 autót, truckot és traktor gyárt; eny­­nyivel kevesebb a termelés sztrájk napjaiban. Ugyancsak súlyos károso­dás éri a Ford gyár alkatrész és anyag szállítóit. Ezek évente több mint 3000 millió dollár üzletet csinálnak Ford­­dal; minden egyes nap kiesé­se nagy veszteség. Nagy a számszerint még csak nem is becsülhető kár: a fűszeres kára, a gazolin ál­lomás csökkenő forgalma, üres' mozik és bárok. Még az uj jégszekrény vagy televízió vételével is várnak munka­­nélküli kenyérkeresők család­jai. Sőt még a borbélyt is ke­vesebben keresik fel sztráj­koló munkások ... A detroiti autóbusz vállalat vezetője szo- 1 moruan emlékezik vissza az vasalnak, kárpótolnál fogj« 'elkerülhetetlen tekinbély­­(Kodkázatos diplomáciai 'vesztéssel is végződhet. a őket a Közép euró pában és hatalomcsökkenésért, játszmába fogtak, tamely 1949 évi Ford sztrájkra, ami­kor a heti bevétel 40-50 ezer dollárral megcsappant. VASUTAS SZTRÁJK ANGLIÁBAN Több mint egy hete sztrájk­ban állnak az államosított vasutak mozdonyvezetői és fülteti. Ijesztők a kilátások, mondta Eden miniszterelnök. Ha a sztrájk nem szűnik meg hamarosan, Anglia gazdasági élete oly kárt szenved, amely csak nehezen és csak nagy­sokára lesz jóvátehető. Az angliai vasutak 80 százaléka leállt. Mindenütt az ország­ban leállnak — de nem ön­ként — munkások az acél, textil és kémiai gyárakban. A második sztrájkhét kezdetén már negyedmillió volt az igy munkanélkülivé vált munká­sok száma. És mert esőstől szakad az átok, öt nagy ki­kötőben sztrájkba léptek a rakodómunkások is. 250 hajó vesztegel a kikötőkben, köz­tük négy nagy óceán járó gő­zös. Anglia kereskedelme a világgal lelassult. Januárban és februárban nem lesz elég szén a gépek hajtására és az otthonok fű­tésére, — ezzel a komor jö­vendöléssel fejezte be a mi­niszterelnök intését, hogy a sztrájkoló vasúti munkások próbáljanak megegyezni az államosított vasúti vállalat ügyeit vezető országos bizott­sággal. ZENÉS ÖRÖKSÉG Tonelli római ügyvéd egész vagyonát Casalla nevű társá­ra hagyta. Tonelli lelkes hang­lemez - gyűjtő, végrendeletét négyezer ihanglemezének egyi­kére vétette fel. > Casalla kény­telen volt lejátszani az összes hanglemezéket, de egyik sem KÉSEDELMES A POLIP OLTÁS A polio elleni háborúban a legújabb hadijelen­tés úgy szól, hogy két hónapon belül minden első és másodosztályos gyermek megkapja a Dr. Sglk-féle oltást. Az idősebb gyermekekre, 9 éves korig, azután kerül sor és a többi korosztályok részére csak akkor utalnak ki a hatóságok oltószert, ha a gyermekeik ki­vétel nélkül megkapták az első és második beoltást. A 'gyárosok az országos előírások szerint fogják forgalomba hozni az oltószereket. Az előírások leg­­fontosalbbja, az, hogy minden állam a védelemre szo­ruló gyermekek számának arányában kap oltószert. A kis gyermekek beoltását az országos polio alapít­vány ingyen végezteti el, a többiekre nézve a hely­zet államonkint különböző lesz. Némely államban ingyen fog történni az egész oltási akció, más álla­mokban csak a szegény családok gyermekei kapnak ingyen oltást, a többieknek fizetniük kell. KÉSIK, DE JOBB LESZ Nem vált be a remény, hogy legalábbis a polio veszélyének legnagyobb mértékben kitett kis gyer­mekek beoltása megtörténhet a nyári polio szezon beállta előtt. A késedelemnek oka az, hogy az egész­ségügyi főhatóság nem volt felkészülve ilyen nagy­arányú programra és amikor a California! Cutter la­boratórium oltószerei gyanúsaknak bizonyultak, hir­­telenében kellett — a már gyártott készletek zárolá­sa mellett — uj gyártási és ellenőrzési módszereket előírni. Ez már megtörtént és vigasztalásul szolgál­hat, hogy a tudományos munka, ami a gyártás és el­lenőrzés dolgában folyt, gazdagította tudásunkat és fokozta a forgalomba kerülő oltószerek megbízható­ságát. A laikus el sem tudja képzelni, milyen hossza­dalmas és beható próbák szükségesek addig, amig egy-egy oltószer folyadék, mint teljesen veszélytelen és hatásos kibocsátásra, elosztásra kerül. GYERMEKEKNEK INGYEN Bár a polio elleni oltás állami hatáskörbe tarto­zik, az országos kormányzat közreműködése is szük­séges. Az elnök a kongresszustól 28 millió dollár megajánlását kérte, hogy az egyes államok a szük­séges oltószermennyiséget megvásárolhassák ingye­nes szétosztás végett. Sok szülőnek nyugtalanságot okoz, hogy gyer­mekük ugyan megkapta az első beoltást, de késik a második. Dr. Salk kijelentette, hogy nyugtalanságra nincsen ok, mert az első beoltás hatása hónapokig tart. NEM CSODASZER Másfelől tudomásul kell venni azt, hogy a Siallk­­féle oltószer nem minden egyes esetben előzi meg a polio fertőzést éis megbetegedést. Kezdettől fogva hangsúlyozták, felelősségük tudatálban a hivatott szakértő személyek, hogy némely fertőzés olyan nagyfokú lehet, hogy az oltószer azal szemben nem bizonyul eléggé erős ellenszernek. De tény az, hogy a beoltott gyermeknek több kilátása van arra, hogy megmenekül a rettegett gyermekbénulástól, mint olyanoknak, akik nem kaptak idejében védő­oltást. Nem lehetünk eléggé hálásak Dr. Salk profesz­­szornak, a polio elleni oltóanyag feltalálójának. Az ő helye biztositva van iaz emberiség legnagyobb jó­tevőinek pantheonjában. > A SEMLEGES SVÁJCBAN Az olasz kommunista párt nagyarányú inváziós hadjáratot indított az .évszázadok óta hagyományo­san semleges svájci köztársaság ellen. Agitátorokat küldtek minden nagyobb svájci városba, azzal a meg­­biizatással, hogy híveket, és ami még fontosabb, ké­meket szerezzenek a nemzetközi kommunista össze­esküvés számára. A svájci rendőrség sorra felderí­tette az olasz kommunista cellákat és tiz városban összefogdosta az olasz kommunista kiküldöttteket. így csirájában elfojtották a haditervet, hogy a sváj­ci olaszokat a szovjet szolgálatába állítják. tartalmazta a végrendeletet. Végül az elhunyt íróasztal­­fiókjában találtaik még négy hanglemezt, melyek egyike a keresett végrendeletet tartal­mazta. Hallotta már? . . . hogy közel ezer millió dollárt tesz ki a kártérítés, amit ipari balesetek miatt a sérült munkásoknak évente kifizetnek. \ *11 AMEBXE1A LEGHAG a QB5 |j MAGYAR HETILAPJA rhs GOOD SHEPHERD Ss the largest J 1 Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁ ROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFF ALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FÜGGETLENSÉG SS^^VFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 junius 10 EGYES EZÁM ÁRA 10 CENT No. 23. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents