A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-05-06 / 18. szám
S-rE ÖLD AB Husvét után negyedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 16, 5—14 Most pedig elmegyek ahhoz, aki engem küldött és senki közületek nem kérdezi tőlem: Hová mégy? hanem mivel ezeket mondottam, szomorúság töltötte be sziveteket. De én az igazságot mondom: Jobb ti nektek, mert ha el nem megyek, a Vigasztaló nem jövend ti hozzátok, ha pedig elmegyek, el fogom Őt küldeni nektek. Ki mikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, mert nem hisznek én bennem, meg az igazságról, hogy az Atyához megyek és már nem láttok engem, az ítéletről pedig, hogy e világ fejedelme megitéltetett. Még sok mondanivalóm volna nektek, de most nem vagytok hozzá elés erősek. Mikor pedig eljövend ő, az igazságnak Lelke, Ő majd eligazít titeket minden igazságban, mert nem fog magától szólani, hanem amiket hell, azokat fogja mondani és a jövendőket hirdetni nektek. Ő majd megdicsőit engem, mert az enyémből vesz és kijelenti nektek. Minden, ami Atyámé, enyém, azért mondottam, hogy enyémből vesz s kijelenti nektek. SZENTBESZÉD Mi is állandóan utón vagyunk, az örökkévalóság felé tartunk, mindennap, amennyi elfogy a földi, ideiglenes életünkből, ugyanannyival közelebb jutunk a földöntúli, örök életünkhöz. Életünk önmagát emészti fel, hamarosan megnyílik előttünk az örökkévalóság kapuja. Ahhoz megyünk, aki a világra küldött bennünket, aki testünket, lelkünket, minden tehetségünket, érzékünket és az összes anyagi eszközeinket adta, hogy számot adjunk földi sáfárkodásunkról. És mégis, bár naponkint hallunk-látunk embereket távozni ez árnyékvilágból, mégis mily kevesen vetik fel maguk előtt azt a nagy kérdést: hová mennek az emberek, hová megyünk mindnyájan? Pedig hát ez igazán fontos “hová mégy?” A földi hová mégy-ről visszaszoktunk térni, de a földöntúli hová mégyről nincs visszatérés. S valahogy úgy van, bármennyire fájó is, hogy egyszer elébünk áll a földöntúli “hová mégy”, úgy van, amint Krisztus Urunk mondja az apostoloknak: “hasznosabb nektek, hogy elmenjek”, úgy van, hogy nekünk is hasznosabb, hogy egyszer elmenjünk innen ... Ez a föld annyira tele van piszokkal, porral, sárral, annyi abban a küzdés, a vergődés, a csalódás, hogy előbb-utóbb egyszer-másszor szinte minden ember kikivánkozik ebből a csúnya világból és szinte észrevétlenül vágyódik a szebb, a tisztultabb élet után, ahol az igazságot már nem üldözik, ahol a könnyet a szenvedőről letörlik, ahol a jónak nem kell félnie a rossztól, ahol a gyengének nem kell remegni az erőstől, ahol nincs szomorú tegnap és aggodalmas holnap, de ahol mindig csendes, békés, boldog ma van. És ezért hasznosabb nekünk innen elmennünk. De hát, ha egyszer elmegyünk, foglalkoznunk kell azzal a nagy úttal, készülnünk kell arra a nagy útra, amelyről nincsen visszatérés. Az örökkévalóság felé tartunk, de hát ott is jobbra, vagy balra lehet térni. Azt mondja az írás, hogy az örökkévalóságba az embert követik a cselekedetek, akár jók azok, akár rosszak s Isten a cselekedetek szerint téríti az embereket jobbra avagy balra. Isten előtt az számit, hogy ki mit tett s miért tette? A farizeus és az adószedő Az ausztráliai Lithgowban él ez a karok nélkül születet lány, Janette Kemer, aki a lábával tud Írni. Amerikába hozták és a hasbroukheghtsi kórházban mükarokat kapott. JíeresKlényelk Izraelben A Biblia földjén minden vallás szabad gyakorlása biztosítva van Jehuda Spiegel, Izrael állam vallásügyi államtitkára érdekes számadatokkal és tényekkel világította meg a különböző vallások helyzetét a független zsidó államban. A VALLÁSI KISEBBSÉGEK A hivatalos statisztikai adatok szerint 179,000 főnyi vallási kisebbsége van Izrael államának. Ez az összelakósságnak tizenegy százalékát teszi ki. Az izlám hivei 120,000-en vanak. Keresztények 40,500-an. A druzok 17,000-en. A bachájok, samaritánusok és karaiták együtt véve 150 lelket számlálnak. A bacháj szekta Perzsiában alakult meg, ahol a vallási többség üldözése miatt, nem volt életük biztonságban s ezért Izraelbe menekültek. Haifán telepedtek le. Itt építettek, maguknak fényes templomot. A szamaritánusok fajilag a héber törzsek utódai, akik a második héber állam megszilárdulásának kezdetén szakadtak le a zsidóság fájáról. A héber nyelv tudása nem veszett ki a körükből, s az Ó-Testamentum egyes könyveit szentnek és sérthetetlennek ismerik el. A karaiták szigorúan ragaszkodnak a Bibliához, de nem ismerik el a Talmuddöntvényeit. A keresztény felekezetek tagjai az arab népi kisebbségből kerülnek ki. A nemarab keresztények száma elhanyagolhatóan kevés. Izrael országa területén született, arabul beszélő örmények és görögök ezen hívők. A keresztény egyházak Izraelben a következő ágakra oszlanak: görög katolikus, római katolikus, ortodox-görög, maronita, ortodox-örmény, ortodoxí-kopt, ortodoxszir és abesszin egyház. A fent említett közösségeken kívül a következő gyülekezetek folytatnak hittérítő tevékenységeket: az orosz pravoszláv gyülekezet, az anglikán, a skót, a luterán, a baptista és más protestáns gyülekezetek. A keresztény egyházi szervezetek birtokában 250 imaház, iskola, kórház és szálloda van. A keresztény egyházi férfiak száma 1000 főre tehető. A vallások ügyeit intéző minisztérium kebelén belül működik a keresztény felekezetek ügyosztálya, amelynek az a feladata, hogy szívélyes viszonyt teremtsen meg Izrael állam kormányzata, népe és a keresztény felekezetek között s egyben közvetítő szerv llegyen, ha esetleg vállamilyen nézeteltérés merül fel ezen egyházak és az állami szervek között. VALLÁSI ÖNKORMÁNYZAT Minden keresztény egyháznak vallási autonómiája van, s a vallások törvényszékeinek a jogköre kiterjed mindazon egyénekre, akik az illető felekezethez tartoznak. A vegyes házasságokkal kapcsolatban Izrael állama érvényesnek ismerte el az angol mandatárius hatalom és a török uralom idején kialakult hagyományos gyakorlatot, amelynek lényege: vegyes házasságok csak az esetben köthetők, illetőleg csak akkor ismerik el törvényes házasságnak, ha az egyik vagy másik fél lemond régi vallásáról s újat vesz fel. Házassági okokból kifolyólag mind a mai napig előfordulnak valláscserék. SAJTÓ ÉS RÁDIÓ Az izrael rádió, a “Kol Jiszráél” előzékenyen a keresztény felekezetek vezetőinek a rendelkezésére áll, vasárnap és ünnepnapokon, ha egyházi istentiszteleteket akarnak az éter hullámain ke- I resztül megszólaltatni. Hakim arab katolikus püspöknek folyóirata van, amely arab nyelven jelenik meg, s a sajtószabadság fogalmának végtelenre való növelése szellemében fejti ki híveinek véleményét, általában nem is annyira felekezeti mint inkább az időszerű eseményekhez fűződő problémákról. A német Palesztina Egyesületnek külön folyóirata van, amely az evangé’fkusoknak a szószólója. Részletesen ismerteti az izraeli társadalmi élet minden jelentősebb eseményé t, és ugyanakkor Izrael országa múltjából tár fel tudományos színezetű vallásos lelkesedéssel átszőtt régészeti és egyházi részleteket. A változatosság kedvéért még irodalmi rovatot is nyitott A francia missziósoknak is van nemzeti nyelvükön folyóiratuk, amelyben nagy szorgalommal gyűjtik össze mindazon cikkeket, leveleket, felhívásokat és riportokat, amelyek Izrael államában magánosok s kisebb-nagyobb szervezetek részéről a sajtóban, nyomtatásban megjelennek. A közölt beszámolók kétségkívül bizonyítják, hogy mind a misszió történetéhez hozzátartozó anyag összegyűjtése, mind pedig a héber nyelv elsajátítása terén figyelemreméltó ere dményt értek el. VALLÁSI ÜNNEPEK Még 1948-tban tehát az izraeli függetenségi nyilatkozat megjelenése évében törvény jelent meg, amely biztosította, hogy minden keresztény felekezet tagjainak jogukban áll összes ünnepeiket megünnepelni. A keresztény állami és községi alkalmazottak részére ünnepeik hivatalos szünnapnak számítanak a munkahelyükön. A keresztény diákok a küiömböző missziók iskoláiban tanulnak. Ezen tanintézetek száma mintegy ötvenre rúg. A katolikus ' szerzetesek és apácák száma. 600 főt tesz ki. A keleti ortodox papok száma 100, a protestánsoké körülbelül 200. Az idők vasfoga és a következtében a keresztény templomok egy része megsérült. Izrael Állama ezeket a templomokat saját költségén meg javíttatta s nem egy esetben restaurálhatta. Karácsony, husvét és más ünnep alkalmával az állam a keresztény 'felekezeteknek anyagi támogatást ad. Az elmúlt évben többezer fontot fizetett keresztény temetők keritéseinek a megj a vitására, kolostorok helyreállításában is részt vett. A Táborhegyi szenthelyekhez vezető, évszázadokon keresztül elhanyagolt utat Izrael többezer font költséggel megjavíthatta, rendbehozatta, úgy hogy ma már a meszsze földről érkező keresztény zarándokok minden nehézség, akadály és fáradság nélkül kereshetik fel zarándoklásuk célját. A keresztény világ több százéves aggodalma, a szenthelyek megközelítésével és látogatásával kapcsolatban, Izrael állama megalakulása óta már csak a letűnt korok történelmének egyik szomorú adalékává lett. Május 1 — katolikus ünnepnap Máj us elsején zarándokok és munkások, körülbelül háromszázezren, tolongtak a Vatikán előtti hatalmas téren, ahol Pius pápa aranyozott szószékén ülve a munkásságot felhívta a kommunista tévtanok elleni küzdelemre és egyben május elsejét Munkás Szent József ünnepnapjának hirdette ki. A pápai hirdetmény óriási feltűnést keltett, mindenki arról beszélt az Örök Városban, és az emberek úgyszólván teljesen 'megfeledkeztek a kommunisták által rendezett májusi ünnepségről. Ä PÁPA A MŰVÉSZÉTRŐL VATICAN CITY. — Fra Angelico középkori firenzei A szamariai asszonyról nevezeti vasárnap Hfl EVANGÉLIUM H Szent János, 4, 5—42 Azon időben: Jőve Jézus Szamaria városába, H mely Szikárnak neveztetik, közel a majorhoz, melyet I Jákob az ő fiának, Józsefnek adott. Ott vala pedig fl Jákob kútja is. Jézus tehát elfáradván az utón, oda H üle a kút fölé. Vala pedig mintegy hat óra. & Egy asszony jőve oda Szám áriából vizet meri- fl teini. Mondá neki Jézus: Adj innom. (Mert tanitvá- H nyai elmentek a városba, hogy élelmet vegyenek.) ■ Mondá neki a szamarai asszony: Hogyan kérsz V te zsidó létedre én tőlem italt,, ki szamarai asszony I vagyok, holott a zsidók nem társalkodnak a s-zam- I riaiakkal ? I Felele Jézus, és mondá neki: Ha tudnád az Isten ajándékát, és ki az, ki neked mondja: Adj in- ■ nőm; akkor te kértél volna tőle, és élő vizet adott vol- I na neked. fl Mondá neki az asszony: Uram, nincs mivel me- I ritened, és a kút mély; honnét van tehát élő vized? I Vájjon nagyobb vagy-e te atyánknál,'Jákobnál, ki fl nekünk e kutat adta, melyből ivott ő is és fiai és bar- fl mai? , í I Felele Jézus, és mondá neki: Mindaz, ki e viz- I bői iszik, ismét szomjuhozik; aki pedig iszik ama I vízből, melyet én adok neki, őbenne szökőkút vize I lesz az örök életre. • I Mondá neki-az asszQny: Uram, add nekem azt I a vizet, hogy ne szomjuhozzam, s ne jöjjek ide meri- I teni. J J _ Mondá neki Jézus: Menj, hidd el férjedet, és I Felele az asszony és mondá: Nincs férjem. I Mondá neki Jézus: Jól mondád, hogy nincs fér- I jed. Mert öt férjed volt, és aki most van, nem férjed. I Mondá neki az asszony: Uram, látom, hogy pró- J féta vagy te. A mi atyáink e hegyen imádkoztak, és Jl ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ■ ahol imádkozni kell. H Mondá neki Jézus: Asszony, hidd el nekem, fl hogy eljön az óra, mikor sem e hegyen, sem Jeruzsá- jfl lemben nem imádjátok az"Atyát: Trazt úrrádjaLu mit nem tudtok; mi azt imádjuk, mit tudunk; mert az üdvösség a zsidóktól jő. De eljön az óra, és most ' m vagyon, mikor az igaz imádók lélekben és igazság- fl ban imádják az Atyát; mert az Atya is ilyeneket ke- I rés, kik imádják őt. Lélek az Isten, és ki őt imádja, fl lélekben és igazságban kell imádnia. fl Mondá neki az asszony: Tudom, hogy eljő a I Messiás, ki Krisztusnak mondatik, mikor tehát ő el- 1 jövend, hirdetni fog nekünk mindeneket. I Mondá neki Jézus: Én vagyok az, ki veled Szó- I lók. I És ekkor odaérkezőnek tanítványai és csodálko- I zának, hogy asszonnyal szólott; mindazonáltal sen- I ki sem mondá: Mit kérdesz, vagy mit szólasz vele? 1 Otthagyá tehát vedrét az asszony, és a városba méné, fl és mondá az embereknek: Jertek és lássátok az em- I bért, ki megmondotta nekem mind, amiket cseleked- I tem; vájjon ő-e e Krisztus? fl Kimenőnek tehát a városból, és hozzá jövének. fl Azon városból pedig sokan hívének benne a fl szamaritánusokból a bizonyságtevő asszony ama be- I szódéért: hogy megmondotta nekem mind, amit cse- I lekedtem. fl Midőn azért hozzája mentek a szamaritánusok, kérék őt, hogy nálok maradjon. És két napig maradt I ottan. És sokkal többen hívének benne az ő beszédé- fl ért. , -«‘A % Uttar,H És mondák az asszonynak: hogy már nem a te H beszédedért hiszünk, mert mi magunk hallottuk és H tudjuk, hogy ez valóban a világ Üdvözítője: a Krisz- B tus. fl festő vallásos tárgyú képeinek a Vatikánban rendezett kiállításán XII. Pius pápa mondta a megnyitó beszédet. A 79 éves Szentatya, aki nemrég épült fel hosszantartó betegségéről, arról beszélt, hogy amikor Fra Angelico angyalszerü lényeket festett, ezzel azoknak az ideáloknak adott formát, amik a jövő emberét jellemezni "fogják az eljövendő tisztább és boldogabb korszakokban. De amikor a mai művészek az emberi testet kiforgatják Isten által szabott tökéletességéből, vagy a művészetet érzéki vágyak ébresztésére használják, ezzel degradálják az emberiség küldetését. A pápa 25 percig tartó beszédét nagy figyelemmel hallgatták az ösziszegyül'tek, akik között 12 bíboros, számos egyházi diplomata és igen sok művész is volt. MINDENKINEK TETSZIK AZ UJ OLASZ ELNÖK Köztársasági elnököt választott a múlt héten Olaszország népe, Giovanni Gronchi, a katolikus ifjúmunkás mozgalom vezére lett az uj elnök és — megválasztásával a Vatikántól a kommunistákig mindenki meg van elégedve. Ez az egyhangú tetszés azt árulja el, hogy még senkisen tudja, milyen utat fog választani az uj államfő. Egy bizonyos: a választás a keresztény-demokrata kormányzat gyengülésére fog vezetni, mert hiszen éppen az e pártban történt szakadás vezetett Gronchi elnök megválasztására. TERJESSZE LAPUNKAT! jr JTI pXsSTOR BIBLIAI JELENETEK
