A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-14 / 2. szám

3-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR Emlékezzünk a régiekről í ffWf-ywry yy yvwvfryVf^mTTfffyTTyyTW fTTTTr vininiiHiimiim iimm i urnTtiTUfifTim^ KALANDOZÁS A KÁRTYA BIRODALMÁBAN AZ ORLEANS! SZŰZ A PIQUE DÁMA VII. Károly uralma idejére esik a francia kártya feltalálása. Ekkor lép fel az Orleansi Szűz, akinek képe már ott van a kártyán. Ez a XV. században volt. A francia király figuráinak furcsa öltözete onnan ered, hogy a francia nemesek címereiket ruháikra festették. Ez a szokás fennmaradt a kereszteshadjá­ratoktól egészen VII. Károly koráig. A kártyák lapjai Szimbolikusait: háború és bé­ke, kormányzás és uralkodás. Az “ász” elnevezés az “ás”-tól ered, ami római pénzegység volt. Ez is szim­bólum, hogy a pénz mindennél hatalmasabb és a ki­rály fölött van. A “treff” lóherét jelent s azt jelképe­zi, hogy egy előrelátó tábornok csak ott üt tábort, ahol elegendő takarmány van. A “pikk és caro”, a lándzsa és a nyíl, arra figyelmeztetnek, hogy fegy­vertársról kell gondoskodni. A “cour” (szív) a kato­na bátor Szivét jelenti. A királyok : Dávid, Nagy Sán­dor, Caesar és Nagy Károly mind szimbólumok, hogy ezeknek elvesztése káros az egész hadseregre. Ilyen gondolatkörből alakul ki a négy királyfigura, melyet védeni kell, sőt megszerezni. A “treffkirálynő” An­jou jM áriát jelképezte. Judith iá “cour dame”, Pallas a pique-dame vagy az Orleansi Szűz, “caro dame” pedig Soréi Ágnes figurája. A búbok: Nagy Károly és VII. Károly kiváló hadvezérei, de a képek eredetét másutt is kell keresni. Az egész elrendezés az ősi trappola kártyára vall. A nürnbergi múzeumban őriz­nek egy rézmetszete kártya-játszmát, mely mindezt bizonyítja. Voltak, akik a francia kártya eredetét egy ba­lettnek tulajdonították, amit VII. Károly uralkodása alatt rendeztek. A szereplők kártya szerint voltak öl­tözve. Nagyobb valószínűség az, hogy a kártya adta az eszmét a balett rendezésére. A KELETI KÁRTYA Az eredeti keleti kártya négy színe négy kasztot akar jelképezni: A spádé vagy kard a nemesek kasztját, a copé vagy kehely a papi kasztot, a denari vagy pénz a polgárok kasztját, a bastoni vagy bot a páriák kasztját, a pike lándzsának a hegye, a nemesek fegyverét és a nemesi kasztot, a coeur a kegyes szív és igy a papi kaszt jelké­pe lett, a treff a íöldmiveseket, akik a városi élet kez­detekor polgárok voltak. a caro, melyből a nyílhegy került ki, a legalsó osztály szimbóluma. A keleti kártya négy színéből párhuzamosan alakult ki a francia és a német kártya. A német kár­tya sokkal régibb, mint a francia; volt egy ötödik színe, ami kék volt, különböző figurákkal, virággal vagy csillaggal. MÁGLYÁRA A KÁRTYÁT 1472-ben nyomták az első kártyáról irt könyvet. “Aranyjáték” volt a címe. A könyv szerzője egy szer­zetes volt, aki az akkor ismert hétféle játékot a hét főbűnhöz hasonlítja. Szemérmetlennek nevezi a kártyajátékot. Ez a legrégibb adat a német kártyá­ra vonatkozólag. , 1446-ban a würzburgi zsinat még a sakkot is el­tiltja. Nem mintha károsnak találta volna a szellem­­dús játékot, — amit a papok is játszottak —, hanem azért, mert köteleségmulasztás történt a játék miatt. A kártyaszenvedély ebben az időben még nem volt olyan nagy, hogy el kellett volna tiltani, de az tény, hogy a kártyát már ismerték. Az első tiltó intézkedéseket a 13-ik és 14-ik szá­zadban találjuk. A nördingeni törvénykönyvben 1426-ról szól az első bejegyzés, hogy valakit a kár­tya miatt megbüntettek. A tanácsurak azonban sza­­.badon kártyázhattak, sőt a nagy “libáslakomák” alatt hazái dul játszottak. 1452-ben ért Kapisztrán János Nürnföergbe és . itt, mint mindenütt, a kártya és a kockajáték ellen prédikált. Olyan nagy hatással volt az emberekre, hogy seregestül zarándokoltak Kapisztránhoz az em­berek, magukkal vive kártyájukat, aki ezeket Nürn­berg piacán elégette. A 15-ik században már1 annyi­ra elterjedt a kártya Németországban, hogy haszta­lan járta be Kapisztrán Bamberget, Erfurtot, Wei­­mart, Magdeburgot, prédikálva a kártya ellen. NAGY A TÉT A kártyát a katonák és vándor diákok terjesztet­ték leginkább. A diákok különös szenvedéllyel ját­szottak, mindenüket feltették a kártyára, még a ru­háikat is. A kártya volt sok nyomornak is az okozója és a kártya miatt vesztek össze barátok ezekben az időkben is. A 16-ik században már rohamosan terjed a kár­tya. A legalsóbb néposztálytól kezdve a legfelsőbb rétegekig mindenki játszik.A tiltó rendeletek mitsem használnak. Játsszák mindenhol és minden alkalom­mal, férfiak, nők, gyerekek egyaránt. A kártyás asz­­szonyokról egy régi feljegyzés szól 1765-ből, mely szerint a játéknak a vége párbaj lett, melyet a hős amazonok meg is vívtak egymással. VII. Albert császár már rendeletileg szabályoz­za, miszerint: “senkinek ise szabad elkártyáznia ne­jét, gyermekeit vagy testének egy részét.” Legrégibb német kártyajáték a “Landsknecht”. Mint a neve is mutatja, hadijáték, melyet katonák találtak ki. Szerencsejáték volt, melyhez nem kellett sok ész. A franciák is átvették és ugyanazon név alatt Játszották. A németek a makkfelsőt “Vencel”-nek nevezték, a zöldfelsőt “Sebastian’’-nak, az ász orszá-Nehru, indiai miniszterelnök (jobboldalt,) New Delhiben köszönti Hammarsk­jöld UN főtitkárt, aki Indiában megpihent s onnan folytatta útját a vörös Kíná­ba, ahol a 11 kémkedés címén bebörtönzött amerikai repülő szabadonbocsátá­­sát követeli. A játék király Történet a világ legnagyobb játékgyárosáról, aki fiatal maradt, mert a gyerekek világában él A játékgyártás igazi “big business” — és különösen an­nak bizonyult az elmúlt évben. Ez volt az első év amerikai já­tékgyártás történetében, ami­kor az üzleti forgalom túlha­ladta az egybillió dollárt. En­nek a roppant játéktömegnek legnagyobb részét egy Louis Marx nevű gyáros állította elő, noha az országban valami 2000 játékáru gyár van. De vala­mennyi közül Louis Marx-é a legnagyobb. Ö a “játék ki­rály”, nemcsak Amerikában, hanem egész világon. Marx­nak valami 20 gyára van kül­földön, mind az öt kontinen­sen és az ő játékaival épugy játszanak a new yorki vagy párisi gyerekek, mint az afri­­ka dzsungel benszülötteinek csemetéi. EGY KARRIER KEZDETE Louis Marx, aki ma 66 éves —- de olyan fürge és fiatalos mintha fele olyan idős lenne — 40 év előtt kezdte meg pálya­futását bátyjával. Első iroda­­helyiségük olyan kicsi volt, hogy ha egy vásáró érkezett, a fivérek egyikének ki kellett mennie az irodából, hogy a ve­vő beférjen. Louis két dolog­nak köszönheti példátlan üz­leti sikerét: annak, hogy tud egy gyerek eszével —- és szi­vével — gondolkodni és hogy mindig “dühös volt.” Azért volt dühös, mert 40 év előtt “csak gazdag gyereknek volt játéka.” Louis azért tudott fia­tal maradni, mert a gyerekek világában él — mondják is­merősei. Amikor például a kerekes korcsolyákat 2 dollár 50 cent­ért árulták, Louis azt mondta, hogy az túl drága ahhoz, hogy “minden gyereknek legyen.” És mert nemcsak egy gyerek gondolkodásával rendelkezik, hanem egy ravasz üzletember eszével is, képes volt a kerekes korcsolyát úgy átformálni, hogy egyszerűbben lehessen gyártani és egy dollárért áru­sítani. Ez volt üzleti pályafu­tásának első sikere. Azóta Lois mindig arra törekedett, hogy olcsóbbá tegye a játéko­kat. Ma egy egész emeletet foglal el a játék kiállítási ter­me egy new yorki felhőkarco­lóban és a világ minden részé­ből özönlenek hozzá a bevásár­lók. VÁLTOZÓ ÉRDEKLŐDÉS Louis elmondja mindenki­nek — akit érdekelnek a já­tékok — hogy a gyerekek ér­deklődése bámulatos gyorsa­sággal változik és aki nem ké­pes lépést tartani ezzel, hama­rosan tönkremegy. A játék­­gyártás nemcsak üzlet, ha­­nek lélektan is, és Louis pszi­chológusokat is alkalmaz, bár valamennyi közül valószínűleg ő maga a tegjt’i|^%yérek pszi­chológus. Az ő pályafutása kezdetén a legfontosabb gye­rekjáték a “vár” volt, kato­nákkal, indiánokkal, ponyvás szekerekkel — egy emlék a pionír időkből. Azóta a cow­boy, a pilóta és a mechanikus lépett az előtérbe. Ma jet re­pülőgépek, rakéták és ehhez hasonló szerkezetek érdeklik a gyerekeket. A puska és pisz­toly azonban változatlanul fon­tos a játékraktárban. Sőt, az érdekes az, hogy a gyerekek érdeklcjdése világszerte azo­nos: a lányok babát akarnak, a fiuk valamiféle lőfegyvert. Louis nem hive annak, hogy a gyerek “tanuljon játék köz­ben.” A gyerekévek túl rövi­dek és értékesek—mondja — semhogy játék közben titok­ban tanulást gyömöszöljünk le a gyerek torkán. A tanulás­nak csak véletlen mellékter­méknek kell lennie. És a játék­király képes olyan játékot is kieszelni, ami szórakoztat és tanít. A JÁTÉK FEHÉR HÁZ Az idei karácsonyi játékok közül például nagy siker volt a Fehér Ház, aminek ára 7 dol­lár 98 cent volt. Pontos má­solata volt a Fehér Háznak, az összes szobákkal és az épü­letet szét lehetett szedni és összeállítani. Meg volt ben­ne mind a 33 elnök is, de tes­tetlenül. A gyerekeknek ‘kel­lett kifesteni az elnökök arc­képét. így játék közben nem­csak megtanulják az elnökök neveit is, hanem a történelmi épület egész belső berendezé­sűt ábrázolt, a felső választófejedelmet, az alsók ren­deket, a többi lap a népét. ' Marseilleben tizenkét dénárra büntették a kár­tyásokat, aki nem tudott fizetni, levetkőztették s megmártották a kikötő vizében. Mazarin, a teljhatal­mú bíboros is nagy játékos volt. Különböző játéko­kat talált fel. A Fáraót is Mazarin találta ki, olasz vándorszínészek terjesztették egész Európában és ezek utján került el Magyarországba is. Az 1800-as években a kártyázás már nyilvános helyeken törté­nik s ezeket a helyeket kártyabarlangoknak nevezik el. A Lajosok alatt a kártyázás hazárdjátékká fajult. XV. Lajos játéktermei minden jólöltözött ember szá­mára nyitva voltak és a király is játszott bárkivel. Napoleon szigora rendeleteket bocsátott -ki a hazárd­­játékosok ellen. ■ MINDEN URA KÉSIK A svájci országos megfigye­lő állomás igazgatója, Guyot professzor, meglepő felfede­zést tett: meg állapította, hogy minden óra, még a Greenwich angliai városban levő világóra is, rosszul jár, lassan. Most, az évforduló al­kalmával a professzor számí­tása szerint a föld minden órája — még a legpontosabb is — a másodperc háromezred­részével késik .Ennek oka az, hogy a Föld forgása nem egyenletes, jelenleg a nap 24 óráján felül még egy másod­perc háromezredrészére van szüksége, hogy saját tengelye sét. Az ilyenféle emlék tovább él a gyerekek tudatában, mint amit az iskolában tanul­nak — mondják a játékkirály. A gyerekek bámulatosan igényesek játékaikban, nem le­het becsapni őket. Ha egy “rakéta ágyút” hoznak a piac­ra, annak tökéletes másolat­nak kell lennie, mert a gyere­kek a maguk ifjúsági újság­jaikból ismerik az igazinak képét. Még a legjobb játékok sem kelendők, ha nem elég élethüek. A “ház” például — ami lányok kedvenc játéksze­re — minden évben változik és nyomon kell követni a di­vatot. Az idei “ház” már ranch tipusu, benne modern bútorokkal. Tavaly elmulasz­tották modernizálni a házat és rosszul fogyott. A BABA BELSEJE A játékkirály, aki állandóan 40 rajzolót és tervezőt fog­lalkoztat, érdekes példáját adja, hogyan lehet tanítani, anélkül hogy tanitási szándék lenne benne. (A gyerekek gya­nakodnak, ha tanítani akar­ják őket — mondja). Például a márciusi nagy játékkiállitá­­son, amelyre a világ minden részéből jönnek majd szakér­tők, szerepelni fog a “beteg baba.” Ez a baba nemcsak jár­ni, beszélni, sírni tud igazi könnyeket és tényleg benned­­vesiti a pelenkáját, úgy hogy “szárazba lehet tenni” — ha­nem elől és hátul felnyitható, úgy hogy a gyerekek “doktort játszhatnak.” A felnyitható baba bemutatja az ember egész belső szervezetét — be­leértve a vakbelet, amit a gyerek “megoperálhat.” A “Mama Pussy” nevű , játék, egy macska, belsejében hat kölyökkel, feltárja a szülés rejtélyét. Louis azt mondja, hogy a játékok 60 százalékát kará­csonykor adják el, de tulaj­donképen egész évben kellene játékot kapniok. Ő maga egyébként a világ legnagyobb Santa Clausa: minden évben ezer és ezer gyereknek küld ingyen játékot, kórházakba, árvaházakba, szegényottho­nokba és más intézményekbe. Régebben nagy öröme telt ab­ban, hogy Santa Claus jel­mezt öltött és megajándékoz­ta a gyerekeket játékokkal. Ha van Santa Clausnak élő képmása, akkor bizonyára ő HZ. A KÜLFÖLDI VERSENY A játékgyártás olyan nagy üzlet, hogy természetes mó­don nagy a verseny is külföld­ről. Valamikor a németek vol­tak a vezető játékgyártók, de ma már Louis nemcsak Ame­rikában, hanem Németország­ban is versenyez velük sike­resem Van két gyára Német­országban és egy Japánban is. Vannak üzemei olyan távo­li helyeken, mint Délafrika vagy Ausztrália. Louis az év egy részét utazással tölti, kül­földi gyárait látogatja és ötle­teket igyekszik nyerni. Még a szovjetben is járt és azt mondja, hogy a szovjet já­tékok négyszer drágábbak a miénknél, amiért is a szovjet gyerekeknek kevés és silány játékuk van. De a szovjet per­sze nem engedi, hogy Louis gyárat állítson fel a területén. Louis azt hiszi, hogy a já­ték “a legnemzetközibb áru­cikk” és a játékok világkeres­kedelme többet tehetne a vi­lágbéke érdekében, mint sok konferencia. “Ha például egy szovjet gyerek amerikai játék­kal játszana, nagyon nehéz lenne neki később gyűlölni Amerikát.” Louis azt hiszi, a nemzet­­közi játékkereskedelemnek nagy lehetőségei vannak gaz­daságilag. Mi olcsóbban tud­juk előállítani azokat a játé­kokat, amelyek futószalagon gyárthatók, külföldön pedig a gondos, kézi munkát igénylő játékokat tudják olcsóbban előállítani. Ha a világon min­den gyerek 10 éves koráig évente csak 25 cent értékű já­tékot kapna — az amerikai gyerek 4 dollár 57 cent érté­kűt kap évente átlagban — a világkereskedelmet oly sok billióval lehetne fokozni, hogy sok mai gazdasági probléma megszűnne. körüli körforgását elvégezze. A mindennapi életben Guyot professzor felfedezésének nin­csen gyakorlati jelentősége, merthiszen egyre megy, hogy reggel 8-kor, vagy háromez­­redmásodperccel 8 után ke­lünk fel. De az atomkutatók­nak állítólag oly pontos idő­számításra van szükségük, amely még a másodperc há­romezredrészét se hanyagol­ja el. A TÁRSADALOM TÁMASZAI Az atlantai szövetségi fegy­­házban hat éven át folytak kísérletek annak megállapítá­sára, hogy a malária megelő­zésére szolgáló két gyógyszert \— primaefuine és chloro­­quine — milyen adagokban kell a szervezetbe beoltani. Háromszáz fegyenc önként vállalkozott kísérleti nyulak szerepére, mindegyiket több­ször beoltották maláriaméreg­gel és az igy nyert tapasztala­tok alapján végre sikerült a megfelelő oltás-mennyiséget meghatározni. A “kísérleti nyulak” mind­egyike kapott 50 dollár és 30 nap jutalmat. Harminc nappal idő előtt bocsátották, illetőleg bocsátják őket szabadon. GYORSSEGÉLY Palo Altoból egy ember 10 dollárt küldött California ál­lam adóhivatalának. Azt irta, nem adó fejében küldi a pénzt, hiszen adóval nincsen hátra­lékban ; azért küldi, hogy ezzel anyagi segítséget nyújtson California államnák, amelyet ő nagyon szeret és becsül. Szakvélemény a dollár értékcsökkenéséről PUEBLO, Colo. — Egy 85 éves asszonyt elmegyengeség miatt beszállítottak az állami elmegyógyintézetbe. Amikor megfürdették, találtak a fűző­jében 5311 dollárt. Megmutat­ták neki a sok pénzt, az ő sok pénzét, és kérdezték, mennyi az? Azt felelte a bolond asz» szony: “Száz dollár, vagy ta­lán valamivel több.” TELEFON ctz ágynál nagy kényelem! csak 85c havonta plusz adó és felszerelési höltséy Rendelésért lilvja üzleti irodánkat még ma! fjjlU) fHl ©Hl© BILI TEtlPHOMI COMPANY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents