A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-08-27 / 35. szám

A LEGSZEBB ASSZONY Nagy ünnepély volt 1789-ben Lajos francia ki­rály palotájában. Meg volt engedve az alsóbbrendű, éhező népnek is, hogy egyszer egy évben körüljár­hassa az uralkodónak gazdagon terített asztalát, mely körül a királyi család ült és ebédelt. A tömeg­ben ott volt egy lyoni szegény postahivatalnoknak, Bemard urnák a felesége is, alig tizenkét éves leá­nyával Júliával. — Jöjj közelebb hozzám, angyali szépségű gyermekem, szólalt meg az asztalnál ülő büszke ki­rályné, Mária Antoinette'. Juliska azt hitte, hogy a királyné egy őszi ba­rackot vagy valami ropogós süteményt akar neki adni, nem engedelmeskedett a királyné szavának, hanem fülig elpirulva, de azért'gőgösen anyjához si­mult s visszahúzódtak a tömeg közé-A királyné egyik udvarhölgyét küldte a leányka után s felkelve a terített asztaltól a virággal telt sza­lonba ment, hova csakhamar megérkezett Juliska is az udvarhölgynek és anyjának kíséretében. — Kedves kis barátnőm, — szólt Juliskához a királyné — azt hittem, hogy az én leányom a leg­szebb az egész birodalomban, most látom, hogy ön is olyan szép, mint az én leányom, sőt még szebb. ^ Ezzel lehajolt á leánykához, magához ölelte és ölelgette saját leányával együtt, alig tudván különb­séget tenni köztök. És Juliska egész életén át a hódolat tárgya volt és maradt szépségénél fogva mindazoknak, kik kö­zelébe jutottak. Festőművészek festették meg szép alakját, Canova, a hires szobrász, márványba farag, ta, költők versekben dicsérték, tudósok, irók, állam­férfiak hízelgő szavakkal udvaroltak neki, boldog volt, akit barátságába fogadott. Ágost porosz herce­get, akit először a Jéna melletti csatában Napoleon győzött le, másodszor a szép Juliska bírta meghódo­lásra. De elbájolta és meghódította szépségével egész Európa győzedelmes meghódítóját, Napóleont is. Első udvarlója Napoleon egyik fivére volt, Lu­­czián, az utolsó Napóleonnak második fivére Murát, nápolyi király. Közbe pedig Napóleonnak hires tá­bornokai Bernadotte és Moreau, Benjamin Costant a hires államférfin, a Montmorency hercegek, apa és fiú mint versenytársak. Fox és Erskine angol poli­tikusok, utóbb Franciaország egyik leghíresebb Író­ja és tudósa Chateau briand miniszter. És mindezen hódolói és udvarlói között szeretni egyiket sem szerette igazán, mert soha nem is vá­gyakozott szeretni, csak szerettetni. Egyetlen vágya, törekvése volt, hogy szeressék, de az ő szive soha senki iránt nem lobbant szerelemre. Egész élete hódításokban telt el, anélkül, hogy kacérkodott volna, anélkül, hogy férfi valaha a ma­gáénak mondhatta volna, még férjének sem lett fe­lesége soha, csak toarátnéja, mert férje is csak úgy hódolt szépségének mint minden udvarlója. Azt mondják, hogy már bölcsőjében páratlanul szép baba volt, akit mindenki megcsodált- Mint ser­dülő gyermeket anyja folyton becézte és cicomázta. Térdein ringatta naphosszat s néha ötször-hatszor öltöztette fel napjában. Alig múlt 15 éves s már férj­hez adta Récamier gazdag párisi bankárhoz, aki épp úgy becézte és cicomázta feleségét, mint azelőtt any­ja gyermekét. így lett Madame Récamier Párisnak első divathölgye, kinek gazdag öltözékeit éppen úgy megbámulták, mint szépségét. Élete végéig megma­radt irigyelt divathölgynek és megcsodált szépség­nek. Balzac, a hires regényíró mondta róla, hogy 40 éves korától 70-ik évéig semmit sem öregedett. Egy­formán elbájoló szépségű maradt. Szeertte a táncot és az okos emberek társalgá­sát. Szalonja hires volt az ott találkozó nagy embe­rek társaságáról. Nem volt Páriában előkelő férfiú, aki büszkeségének ne tartotta volna, hogy vendége lehet Madame Récamier szalonjának. Chateaubriand miniszter sokáig ostromolta, hogy cserélje fel férje nevét az övével s minthogy ezt a célt nem érhette el, megmaradt a szép asszony hűséges barátjának s sza­lonja állandó látogatójának. Azzal is megelégedett tehát, ha élvezheti a szellemes asszony okos cseve­gését s gyönyörködhet szépségében. Egy alkalommal, Napoleon konzulsága idején, midőn éppen ebédre várta magához Récamier asz­­szony Napoleon egyik nővérét, ez rémült arccal lé­pett be barátnéjához s igy szólt: — Kedvesem, rossz hirt hozok önnek, de le­gyen nyugodt, mindent jóra fordítok. — Mi történt? — kérdezte Récamier asszony meglepetéssel. — Épp az imént hallottam, hogy az édesatyját, aki mindig erős királypárti volt, Lyonban elfogták és bebörtönözték- De ismétlem, legyen nyugodt, fi­vérem szabadon bocsáttatja. Récamier asszony nem talált megnyugvást s ebéd után sietett Fouché rendőrminiszterhez, hogy pártfogását kérje. De a befolyásos nagy u r nem fo­gadta, mert mint maga meghallotta, félt, hogy a ké­relmező annyira el fogja bűvölni szépségével, hogy ő egy állami ügy elintézésében hibát követ el. Récamier asszony a színházba sietett. Napoleon nővéreinek páholyában foglalt helyett, hol Bernadot­te, Napóleonnak kedvelt tábornoka is jelen volt, aki az első pillanatra fülig szerelmes lett a feltűnő szép­ségű és előkelő megjelenésű asszonyba. S midőn meg­tudta nyugtalanságának okát, azonnal felajánlotta közbenjárását a fogoly érdekében, egyszersmind a szivét is felajánlotta rögtön a szép asszonynak. A tábornok közbenjárásának eredménye lett. Bemard urat a konzul parancsára azonnal elbocsá­tották börtönéből, a közbenjárás jutalma pedig a szép asszonynak egy meleg kézszoritással kifejezett köszöneté volt; — egyéb semmi. _____. PAGE S. OLDAL Seattle városában négy testvér — mind a négy elvált asszony négy elvált férfiúval. , egyszerre esküdött meg Harc a magas vérnyomás ellen Rauwolfia — egy indiai növény reményt nyújt, hogy sikieriil a magas vérnyomást kiküszöbölni korunk betegségei közül Köztudott dolog, hogy Ame­rikában “az 1. számú gyilkos” a magas vérnyomás, amely eredendő oka a szívbajok kü­lönféle formáinak. Az összes haláleseteknek több mint ötödrésze az úgynevezett hy­pertension — vagyis magas­­fokú idegfeszültség — és a belőle származó magas vér­nyomás következménye. Mi­óta csak az orvostudomány harcol a magas vérnyomás el­len, első Ízben nyílik remény, hogy vegyi utón sikerül a ma­gas vérnyomást ellensúlyozni. Egy Rauwolfia nevű indiai nö­vény nyújtja ezt a reményt. EGY ŐSI GYÓGYSZER A Rauwolfia tulajdonképen ősi — és kissé rejtélyes — gyógyszer, amelyet az ázsiai népek évezredek óta ismertek és azt hitték hasznos az elme­baj különféle formái, az epi­lepszia és hisztéria ellen. Hasz­nosnak tartották azonkívül lá­zak és kigyómarások ellen. Ál­lítólag Mahatma Gandi állan­dóan a Rauwolfia gyökerét rágcsálta, hogy megőrizze nyugalmát az angolok elleni politikai küzdelmeiben. 1950-ben a bostoni Dr. Ro­bert Wilkins olvasott egy cik­ket egy hindu újságban a Rauwolfiáról. A cikk szerint ennek a bokornak a gyökere— mert a Rauwolfia egy megle­hetősen közönséges bokor In­diában — jó a hypertension ellen is. Dr. Wilkins hozatott a növényből. Első próbálkozásai nem sok sikerrel jártak. Ami­kor azonban egy igen súlyos betegen próbálta ki a gyöke­ret, annak vérnyomása hat nap alatt normálisra esett. AZ ELŐZŐ GYÓGYSZEREK Nem lehet azt mondani, hogy az orvosoknak már elő­zőleg is nem voltak gyógy­szereik magas vérnyomás el­len, de azok meglehetősen bi­zonytalanok voltak, használa­tuk csak állandó orvosi ellen­őrzés mellett történhetett, ami nem elég gyakorlatias megoldás, ha arra gondolunk, hogy milliószámra rug a ma­gas vérnyomásu emberek szá­ma. Amerikában évente 320 ezer ember hal meg magas vérnyomás következtében. A magas vérnyomás tudva­lévőén az erek elmeszesedésé­­nek következménye. És mi okozza az erek korai el mesze­sedénél;? Régente azt hitték, hogy a táplálkozással függ ösz­­sze és főleg kövér emberek fogékonyak a magas vérnyo­más iránt. Újabban azonban tudják, idegtulfeszültség a döntő ok a magas vérnyomás­ban. Ha a magas vérnyomást idegfeszültség okozza, miért nem lehet elvágni az úgyneve­zett “sympathikus idegrend­szer” idegeit, amelyek az agy­ból vezetik az impulzusokat a | j szívhez és erekhez ? Ezt a kér- ] dóst tette fel Dr. Máz Peet a 1 michigani állami egyetemen. ; AZ IDEGEK ELMETSZÉSE Dr. Peet megpróbált néhány ] ilyen operációt olyan betegek- < nél, akik menthetetlenek vol- ; tak és a halál néhány napon i belül bekövetkezett volna. El- r vágta az idegeket és. a bete­gek vérnyomása azonnal nor- : málisra esett meggyógyultak, képesek voltak dolgozni és túlélték az orvost, aki a mü- . tétet végrehajtotta rajtuk. Az ilyen műtét azonban nem megoldás. Először is csak 1 rendkívül súlyos esetekben ajánlatos. A legtöbb ember, aki szenyjäiL^JkidBÄ^vernyo­­mástól, inkábt^m'1 reméli, hogy a magas vérnyomás nem fogja megröviditeni életét. Az ' műtét sok esetben a beteg 1 egész egyéniségének megvál­toztatásával jár. Voltak hasznos vegyi gyógy­szerek is. Az angol Dr. W. D. Paton feltalált egy “hexame­­thonium” nevű anyagot, ame­lyet később az amerikai Dr. Edward D. Freis megjavított. Ezt az anyagot először úgy­nevezett rosszindulatú esetek­nél próbálták ki —■ eseteknél, amikor a magas vérnyomás már a beteg látását zavarta és a beteg az állandó szélütés veszélyében volt. Az anyag csodákat müveit. A vérnyo­mást normálisra vitte le. Egy ideig ezt a kezelést használták súlyos esetekben. A st. louisi Dr. Shroeder 100 esete közül 63 beteg életben maradt még két évig és 57 kö­zülük még dolgozni is tudott. De a gyógyszernek megvoltak a maga veszélyei. TÚL HEVES A HATÁS A veszély az volt, hogy a hexamethonium hatása túl he­ves és túl alacsonyra szállít­ja le a vérnyomást, oly ala­csonyra, hogy halált okozhat, ha a beteg nincs kórházban, ahol azonnal kezelés alá vehe­tik őket. Valami 11 beteg, aki nem kórházban vette be az uj gyógyszert, meghalt. Nyilván­való volt, hogy a hexametho­­nuum nem az ideális megoldás magas vérnyomás ellen. Nem az a gyógyszer, amit a házior­vos előírhat a betegnek. És ekkor jutott az orvosok figyelmébe a Rauwolfia. A Rauwolfia, szemben az eddigi gyógyszerekkel, igen enyhe, tehát nem kell tartami attól, hogy ellenhatása veszé­lyessé válik. Dr. Wilkins első 39 betege közül csak 13-nak használt. De ez nem volt baj, inkább előnynek számított. Kiderült, hogy a Rauwolfiá­­nak nagyszerű idegcsillapiitó hatása van. Csökkenti a ma­gas vérnyomással járó fejfá­jásokat és szédülést, meg­szünteti “a lepkét a gyomor­ban”, és megnyugtatja a be­tegeket, akik eddig nemcsak sajátmagukat, hanem környe­zetüket is megőrjítették be­tegségükkel. A Rauwolfia kellemetlen mel­lékhatásai jelentéktelenek: el­dugult orr, fokozott álom, eny­he viszketegség. Még ezt is csökkenteni lehet, ha csökken­tik a Rauwolfia adagját. Be­tegek, akiken kipróbálták, azt mondják, hogy soha ilyen jól nem érezték magukat. A JÖVŐ REMÉNYEI A Rauwolfia másik nagy előnye, hogy megszünteti vagy enyhíti más gyógysze­rek súlyos mellékhatásait. így például az előbb említett hex­amethonium is veszélytelenné válik, ha Rauwolfiával együtt adják be. Az orvosok ma már annyit tanultak meg erről az uj gyógyszerről, hogy 10 eset közül 8-ban biztosan leszállít­ják a magas vérnyomást. Mindez természetesen egy­előre csak a klinikákon és az egyetemi kórházakban törté­nik. A háziorvosnak még nem áll rendelkezésre a gyógyszer. De több egyetemen most foly­nak a kísérletek, hogyan le­hetne a Rauwolfiát úgy előál­lítani, hogy általános haszná­latra alkalmas legyen és maga a beteg szedhesse orvosi fel­ügyelet nélkül. Ha ez a csodálatos uj gyógy­szer általános használatba ke­rül és minden háziorvos előír­hatja, az orvostudomány egy nagy ütközetet nyert meg a magas vérnyomás elleni har­cában. Ez lenne az első általá­nos gyógyszer magas vérnyo­más ellen. A Rauwolfia előállítása ap­ró kristályok formájában már ma sem drága, mintegy 20 centbe kerül egy napi adag és ha a tömeggyártás megindul, a gyógyszer még ennél is ol­csóbb lesz. Dr. Wilkins sze­rint, aki a gyógyszert először próbálta ki, a Rauwolfia fel­fedezése a modern orvostudo­mány részére “a legörvende­­tesebb hir eddig a szívbajok elleni küzdelem frontjáról.” EGYFORMA TÖRVÉNYT KÖVETELNEK AZ OLASZ NŐK A HŰTLENSÉG ELLEN RÓMA. — Olaszországban forradalmi mozgalomba kezd­tek a nők. Az olasz büntető­törvény tiltja a házastársi hűtlenséget, de csak a hűtlen nőt .sújtja büntetéssel. Most aztán — nyilván női kezdemé­nyezésre — Giuseppe Salari keresztény demokrata párti szenátor törvényjavaslatot nyújtott be, hogy vagy töröl­jék el a házasságtörő nők el­leni büntető szakaszt, vagy tiltsák meg a házasságtörést mndkét házasfélnek egyaránt. A kommunista párt hírhedt vezére, Palmiro Togliatti, tá­mogatja politikai ellenfelének javaslatát. Illetve annak csak egyik oldalát. Szerinte min­denesetre meg kell engedni a nőknek is a házasságtörést, ha már a férfiaknak megen­gedték mostanáig. Ellene van annak, hogy a házasság intéz­ményét törvény védelmezze. A javaslat körül nagy vi­har dúl most az olasz sajtó­ban, rádión és társaságokban. Albert Moravia neves regény­író szerint a javaslat nem ér semmit. — A probléma a válás, — mondotta. — Amig a válást megengedik, addig a nemek egyenjogúsítása mitsem je­lent. Sophia Lores, az olasz film­csillag, ellenzi a javaslatot:-— Nem lehet a férfiakat és a nőket egy mérlegen mérni, — mondta. — Különböző lé­nyekről van szó s épugy nem lehet rájuk ugyanazt a mérle­get alkalmazni, mintahogy ^ folyadékot nem lehet mérni méterrel és posztót literrel. De egy másik filmcsillag, Gina Lollobrigida, letorkolja: — Mit tudja ezt Sophia? — mondotta. — Nincs férjnél és fogalma sincs, mi a házasság.. ő ugyanis férjezett Mirkp Skofic és tudja, miről beszél. Pártolja hirdetőinket Tekintet nélkü] arra, hogy egy újoncot a munkában ta­pasztalt ember az áram vonalon, vagy az irodában egy uj gépirólányt ‘ törnek” be, az Illuminating Company széleskörű alkalmat nyújt alkalmazottainak, hogy állá­sukban állandóan tanulva előrehaladhassanak. Ez az oka annak, hogy sok száz pályázó közül egy cso­mó fiatal férfi és nő mohón várja az alkalmat, hogy az Illuminating Company kötelékében induljanak az élet­nek . . . egy olvan munka együttesben, m^ynék mio4“n tagjának legfőbb törekvése az, hogy mindig jobb villa­nyos szolgálatokat teljesíthessenek. És az Illuminating Company 5000 férfi és női alkal­mazottba segít ezeknek a fiataloknak, hogy beleilleszked­hessenek a munkaegyüttesbe . . . szakértő munkások ezek, akiknek tradicionális munkateljesítménye lelkesítő hatás­sal van az ujonnanjöttekre. Például: az Illuminating Com­pany alkalmazottainak több, mint háromnegved része legalább öt év óta szolgálja a vállalatot . . ^eryötöd része pedig egy negyed század óta van alkalmazásban. Úgy van! Kitűnő alkalma van villamos szolgálatot tel­jesíteni az ország legjobb részében! y---------------------------------------------------------------------­| Emlékezzünk a régiekről A JÖ PA^TOH______ T // : Fiatalember a ielvesetö utón! ^

Next

/
Thumbnails
Contents