A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-08-13 / 24. (33.) szám
AZ ÁRVÍZI hajós Pest városa a Dunaparton végig hatalmas töltéseket emeltetett, a munkások ezrei dolgoztak a rémesen lobogói fáklyák fényénél, de minden erőfeszités hasztalannak mutatkozott a vizár rohamos növekedése miatt. Este 11-kor aztán bekövetkezett a rettenetes katasztrófa. Egy erős áradat a mostani Gizella-téren állott német színház tájékán emelt gátat elszakította s a következő pillanatban borzalmas zuhogással öntötte el az utcákat. A váci gát után a többi töltéseket is elszakította az ár, úgy hogy a viz minden oldalon szabadon folyhatott a városba. Legrettenetesebb volt azoknak a munkásoknak a helyzete, akik az utolsó percig kitartottak s nem is gyanítva a közelgő veszedelmet, a töltésen folytatták munkájukat. A gátak elszakadása után még sokan biztonságba sem juthattak, mert a dühöngő hullámok utolérték s elsodorták őket. Egy részük még idejében megmenekült, de többen a hideg vízben és a nagy jégtáblák között próbáltak menekülni a vész elől, mig egy erősebb áradat el nem sodorta őket. Ezek voltak az árvíz első áldozatai. Másnap március 14-én a viz még mindig nem igen apadt, sőt éjszaka a Belváros nagy részét és a Teréz-, József-, és Ferencvárosok kültelkeit is elborította. A következő napon a Pest és Buda között levő szigeteken összetorlódó jég is megindult, de Csepelszigetnél újra fennakadt s az ár visszafelé tódult és a Ferenc Józsefvárosokon keresztül haladt végig. Ez március 16-ig igy tartott. Most aztán apadni kezdett és 17-én este visszatért rendes medrébe. A három nap alatt, mig a katasztrófa tartott, a kétségbeesés legborzalmasabb jelenetei játszódtak le a megrémült lakosság körében. Különösen a külvárosok népe élt át rendkívüli órákat a háromnapos szerencsétlenség alatt. A Ferencvárost olyan váratlanul és nagy erővel lepte el az ár, hogv a lakosoknak a menekülésre alig volt idejük. Az első napon még sokan remélték, hogy az áradás csak ideiglenes jellegű s pár óra múlva már megszűnik, úgy hogy előbb mindenki vagyonának a megmentésére gondolt. Csak amikor a rohamos növekedést látták, kezdtek a maguk és hozzátartozóik megmentésére gondolni. Öt percenként változott a helyzet olyan rendkívüli arányokban, hogy ahol kezdetben csak vékony vizerek szivárogtak, párperc múlva már az ablakokig ért a viz és a házakba is behatolt. Az első éjszaka borzalmai a gyöngébb idegzetüek közül többeket megőrjítettek, de a bátrabbak sem tudtak a rettenetes órák között magukhoz térni. Végül már csak az életre gondolt mindenki és mikor a kétségbeesés tetőpontra hágott, akkor jelent meg az árvízi hajós hatalmas alakja a rettegők vigasztalására. Báró Wesselényi Miklós ezeknek a szörnyű napoknak az eszményi hőse, ő a kétségbeesettek vigasztalója,a félők buzditóia és a halál küszögén siránkozó ezreknek megmentő je. Négy napon át szakadatlanul talpon volt, egyik utcából evezett hajóiával a másikba s mindig ott tűnt fel, hol a pusztítás legfenyegetőbbnek mutatkozott. Száz és száz ember életét mentette meg óriási bátorságával s már a második napon mint megváltót fogadta a szerencsétlen nép, mikor bárkáját közeledni látták. A hősies jelenetek hosszú sorozata váltotta ki Vörösmarty leikéből azt a megragadó szép költeményt melyet Árvízi Hajós címmel szentelt az ő póldátlan bátorsága és emberszeretete dicsőítésének. Weselényi Miklós ezekben a napokban egyszerre a nép ideálja, mellette a Széchényi neve egészen elhomályosult, aki naplójában érdekesen emlékszik meg a nagy napokról és az önvád keserű érzésével jegyzi fel, hogy nem felelt meg eléggé kötelességének. Lélelkemelő példáját adta bátorságának és kötelességérzetének István főherceg is, aki a vész_ hírére életét kockáztatva, a Duna zajos árja között mindjárt március 14-én átjött, jelenlétével vigasztalva a szükölködőket. Az ő intézkedésére a hajléktalanná vált embereket és betegeket a Ludovikába, Újépületbe, evangélikus és református egyházakba szállították. De megnyittatta a királyi vár 36 szobáját és az ország ház termeit is, hová szintén a vizárból kiszabadult szerencsétleneket helyezték el. Az ár viszahuzódása után a lakosság egykori lakóhelyét iparkodott felkeresni, de mindenütt csak a pusztulás képei tárultak a szem elé. Még a Belváros legerősebb és legmagasabban fekvő épületei is, melyekről azt hitték, hogy semmi romlást nem szenvedtek, omladozó állapotban tűntek elő. így a vármegyeház régibb része, a Nemzeti Színház, a kir. Kúria, a Károly-kaszárnya egy része, a papnövendékek internátusa és még számos, védettebb helyen fekvő épület rongálódott meg. A legtöbbet szenvedett a Ferencváros és Józsefváros, de a többi városrészeknek is kiiutott bőven a csapásból. Pesten összesen 2281 ház dőlt össze s egykettő kivételével a megmaradt házakat is sok kár érte. A vész által okozott károkon kívül sok veszteséget okoztak azok az emberi érzéseikből kivetkőzött állati lelkek, kik csapatosan járták be a borzalom-tanya színhelyeit és raboltak, fosztogattak, öltek, csakhogy embertársaik szerencsétlenségéből minél többet összeharácsoljanak. Nem is volt más védekezés ellenük, mint a rögtönitélő bíróság, amely ahol utolérte őket, ott ítélkezett felettük. Tíz év múlva már nyoma sem volt a rettentő katasztrófának s csak az egyes házak falain alkalmazott német jelzések emlékeztettek a vizár egykori nagyságára és a sok szerencsétlenségre, melyet ez az áradás okozott. Pest a fejlődés utján, gyorsított lépésekben ha^ ladva előre, szerencsésen kiheverte a vad hullámok rombolásait s tíz év múlva már beteliesedett rajta, mit állítólag a nádor, az árvíz elvonulása után, az elébe táruló romhalmaz láttára mondott: Szebb lesz, mint valaha! A JÖ PÁSZTOR. FAÖJE A OLDAL "Aki ide be akas lépni, előbb vesse le a ruháját!" Battle Creek michigani város határában most tartják évi konvenciójukat a meztelenek, hivatalos néven az Amerikai Napfürdőzők Szövetsélamokban 27 rádió állomáson át prédikál az erkölcstelen mozgalom ellen és most elment Battle Creekbe, hogy fényképfelvételeket készítsen lönösen az ifjúság erkölcsi megmételyezésére vezethet. A félmeztelenek Németország amerikai zónájában a katonai parancsnokság megtiltotta a hiányosan, tulmodernül öltözött nők bebocsátását katonai épületekbe. Tilos a mélyen kivágott blúz, a rövid nadrág, a fürdőruhának nevezett kis takaró; “érett korban” levő nők nem viselhetnek katonai társaságban blue jean nadrágot. “Ha a mi asszonyaink és leányaink nem tudják, hogyan kell öltözködni, mi megtanítjuk őket,” — mondotta John Dilley ezredes, és egyben utasította a tiszteket és katonákat, ügyeljenek arra, hogy asszonyaik és leányaik illendően öltözködjenek. Amire egy blue jeant viselő asszony megjegyezte: “A nagyfejü tiszturaknak fejükbe szállt a hatalmuk.” —AZOK A NŐK Rev. Sawyer a táboron kívül egy kövön ülve mutatja a meghívóját, amely azonban csak azzal a feltétellel volt érvényes, hogy meztelenül kell a táborba belépnie. gének tagjai. Azért mondjuk, hogy ez a hivatalos nevük, mert több államban a szövetségnek charter je, meztelenkedési engedélye van. Többszáz férfi, nő és gyermek gyűlt egybe az elől magas kerítéssel, oldalt és hátul magas bokrokkal elzárt meztelentáborban. Csak meztelenek előtt van nyitva a tábor, egyedül cipő és fekete szemüveg viselése van megengedve. A konvenció fő szónoka Evelyn West előadásában hangoztatta, hogy a tökéletes egészségnek és boldogságnak kizárólagos forrássá a meztelenség. Dr. Braxton Sawyer arkansasi prédikátornak más a véleménye. ö az erkölcsök súlyos veszélyeztetését látja a meztelenek kultuszában és kereszteshadjáratot hirdet a hóbortosok ellen. Arkansas, Oklahoma, Kansas, Missouri ál-ROSSZ EV Miért volt 1963 rossz év? Miért volt Angliában a, nyár hideg és a tél meleg? Azért, mert egy régi skót mondás szerint nem lehet jó az időjárás oly évben, amikor az országnak három királynője van. A múlt évben három királynő élt Angliában: Mary és Elizabeth özvegy királynék és Elizabeth, az uj királynő. és azok alapján még fokozni tudja a hóbort elleni hadjáratának meggyőző voltát. A prédikátor látogatása a meztelenek táborában viharos lefolyású volt. Már a bejáratnál útját állták a főkolomposok. “Bejöhet,” mondták a papnak, “de csak ha előbb bőrére vetkezik.” Persze a prédikátor nem vetkőzött le, mire a meztelenek elkergették jó messzire. Aztán a prédikátor elkezdett messziről egy magasabban fekvő helyről filmfelvételt csinálni. De alig^^^t a film öt percig, ott mellette meztelenek, legalább egy tucat, kiragadták a kezéből a kamarát, kivették a filmeket, aztán odadobták neki az üres fényképezőgépet. Minthogy a prédikátor hangosan tiltakozott az erőszakos eljárás ellen, a meztelenek agyba-főbe verték, földhöz vágták, az egyik meztelen a hátára térdelt, egy másik a sárba nyomta az arcát. Miután a városban a hotelszobájában megmosakodott, a prédikátor fogadta az újságírókat és igy nyilatkozott: “Eddig azt hittem, hogy ezek a meztelenek együgyü, hóbortos népek; most meggyőződtem arról, hogy bitangok.” Sawyer ezután még erélyesebben fog hadakozni a meztelenség hóbort ellen, amely kü. . . hogy a fehér aranyban 25 százalék platina van, és 12 százalék palladium. . . . hogy Nevada államban esik legkevesebb eső. De néha van ott aranyeső is, miért Reno és Las Vegas tele vannak játékbarlangokkal, ahol nyerni is lehet. . . . hogy az első tehenek 1611-ben vándoroltak be Amerikába. . . . hogy az ősi nyelvek közül egyedül a héber nyelvet beszélik ma. • • - hogy 1900 óta 116 millió autót és truckot gyártottak Amerikában. . . . hogy a szelet szélvésznek (angolul gale) csak akkor nevezik, ha óránkinti sebessége eléri a 40 mérföldet. • • • hogy egy autó elkészítéséhez körülbelül 200 munkaóra szükséges. . . . hogy egy osztriga pár tucat millió tojást bocsát a tenger vizébe. . . . hogy a rigó (robin) 15 évig is elél. , MARGARET SZERETNE AMERIKÁBA JÖNNI Margaret hercegnő, Erzsébet királynő 23 éves, mulatós hajlamú húga már régóta tervezi, hogy ellátogat Amerikába. De nem utazhat tengerentúlra addig, amig férjhez nem megy. Az angol udvari etikett nem engedi meg hajadon hercegnő utazását tengerentúli országba. Egyelőre tehát Margaret, ha mulatni vágyik, csak Párisba mehet. Megy is, elég gyakran. A MÁSODIK TALÁLKA Madeline Kelly, New Jersey egyik leggazdagabb iparbárójának 20 éves unokája, másodszor találkozott egy uj tisztelőjével. Vidám hangulatban tért haza a randevúról szüleinek pazar pompával berendezett otthonába. De pár perc múlva szülei arra lettek figyelmesek, hogy leányuk hörög és sikoltoz. A konyhában az asztalon dudvaölő méreg volt, azt itta ki. Kórházba vitték, ahol másfél óra múlva meghalt. A rendőrség öngyilkosságot állapított meg, a szülőknek sejtelmük sincsen, hogy miért vált meg leányuk az élettől. A 30 éves fiatalember sem tudja. . . Pártolja hirdetőinket VILLÁM CSAPOTT BE STEVENSON GÉPÉBE Adlai Stevenson repülőgépen utón volt Montana felett, amikor vihar támadt és a villám becsapott a repülőgép antennájába. A gép gyorsan leszállt és az antenna megrongálódásán kívül egyéb kár vagy baj nem történt. Ellis Island — a Jóreménység és a Csalódás Szigete — nemsokára kirándulóhely lesz, talán piknikezőhely is. A Bevándorlási Hivatal ugyanis úgy véli, hogy a Sziget túlélte hasznosságát, financiáls tehertétel lett. Bevándorlók ezrei részére van berendezve, de mostanában nagyon szűkén mérik a bevándorlási vízumokat — a legtöbb kvótának fele mortgage alatt van a D. P. bevándorlás folytán --és alig 500 főnyi lakossága van az első állomásnak", amelyen át 1890 óta húszmillió bevándorló lépett a szabadjság földjére. Név/ York városában lesz az uj első állomás, egyben utolsó állomás, mert ott őrzik azokat is, akikre deportálás vár. Houston texasi város utcáin csónakokon közlekednek az emberek. Többszáz család hajléktalan lett. "Nem rendezhettük volna meg piknikünket telefon nélkül.. Azok a pillanat hatása alatt elhatározott pártiek ,otthon, vagy a szabadban, könnyen megrendezhetek telefon utján. Néhány hívással elérheti barátait. Az étlap összeállítása is könnyű, mert mindenki magával hozza kedvenc ételét. Tucatnyi módon takarít meg időt a telefon nyári szórakozásra és pihenésre. Gyorsan és kellemesen intézheti el dolgait. Majdnem mindenki (az Ohio Bell telefon szolgálati körzetben lakó családok közül 84%-nak van telefonja) manapság a telefon kényelmére alapozza életét. És alacsony díjszabása — egy centnél kevesebb óránként — a családi költségvetés legnagyobb olcsóságává teszi. UÉLV) THI ©MI® TltfiPHOÜI €©MPÄM¥ W \ A PRÉDIKÁTOR ÉS A Műm 1JÍIVIÍK
