A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-08-06 / 32. szám
«. OLP»E ÄSZTOB Élet a vasfüggöny mögött í' ÖNVÁD Él uNMCSÉRET f 1 ----------A magyar kommunisták eltanulták orosz mestereiktől a kétkulacsos propagandázás művészetét. Tudnak szájuk jobbszéléről igy, balszéléről úgy beszélni. Lélekzetvétel nélkül egyszerre korholják és dicsérik magukat.A Szabad Nép cimü pesti izvesztija kritizálja és dicséri az ország sajtóját, amelynek fő feladata a munkahajsza előmozdítása, vidéken a beszolgáltatások szorgalmazása. Ezt írja a lap: KEVÉS SERTÉSNEK KEVÉS A HÚSA Vezércikket is lehet és kell elevenen Írni. Ezt bizonyítja a “Népújság”, a kommunista párt hevesmegyei pártbizottságának lapja, “Hatvan város dolgozói a kormányprogram megvalósításáért harcolnak” cimü vezércikke is. Ez a vezércikk mozgósít, agitál, bírál -harobaszáll a különböző helytelen nézetekkel, s ezért végig leköti az olvasó figyelmét. Egy rész a cikkből: “Államunk csak úgy adhat valamit Hatvannak, ha Hatvan dolgozói is adnak az államnak. Az igazat megvallva, eddig nem nagyon dicsekedhettek azzal, hogy sokat tettek volna a kormányprogram megvalósításáért — vagyis sajátmagukért. A hatvaniak panaszkodnak, hogy nem kielégítő a húsellátás. Igen, de a város csak 55 százalékra teljesítette sertésbeadási tervét. Talán Ózd vagy Budapest lássa el ezt a félig mezőgazdasági várost? Feleannyi hús van, mint kellene, mert feleannyit adtak be, mint kellett volna.” Ez a vezércikk közvetlen, őszinte hangjával, tartalmas, jó érveivel megragadja az olvasókat, akik megállapítják, hogy “igaza van”, s elgondolkoznak rajta. De segítségére van az ilyen cikk a népnevelőknek is, Hiszen a sajtó a népnevelők támasza. A népnevelők a legtöbb esetben úgy agitálnak, ahogyan az újság. Rajtuk keresztül jut el mondanivalója azokhoz is, akik nem olvassák. És ez még nagyobb felelősséget ró a szerkesztőségekre. HATÁSOS ÉRVELÉS Jól agitál “Komárommegyei Dolgozók Lapja” is. A “Becsüljük meg a téglát — ház lesz belőle” cimü -cikkében az újvárosi építkezésen lévő pazarlás ellen száll síkra: “Amerre a szem ellát* mindenütt apró téglatörmelékek borítják a vasúti vágányok közét. Az összetört, már használhatatlanná vált téglából legalább 4-5 bányászlakást lehetne -építeni.” A cikk további részében a szerző röviden ismerteti, hogyan készül a tégla. Hadd lássák a hanyag dolgozók, milyen nehéz, fáradságos munkával állítják elő társaik azt, amit ők olyan könnyelműen elpocsékolnak. Befejezésül ezt írja a lap: “ ... 7 nap alatt lesz csak az agyagból tégla 60 dolgozó megfeszített munkájának eredményeként. Becsüljünk meg tehát minden darab téglát, gondoljunk arra, hogy sajátmagunknak lesz belőle ház és egy-egy eltörött téglával 46 fillért dobunk a Sárba.” Hatásos ez az érvelés, hiszen ahol sok tégla van, ott feT sem tűnik, hogy egy eltörött. De ha a dolgozó arra gondol — és ha ezt a cikket elolvassa, feltétlenül eszébe jut —, hogy most csaknem egy fél forintot dobott a sáriba, jobban vigyáz. A PARANCSSZÓ NEM HATÁSOS Ezzel ellentétben az “Északmagyarország” borsod-abauj-zemplén megyei pártbizottság lapja egyik cikkében meggyőzés helyett utasításokat ad: “Az ipari és bányaüzemi népnevelőértekezletek feladatai” cimü cikkében a következőket olvashatjuk : “Mind az üzemi, mind a bányaüzemi népnevelőértekezletek elsőrendű feladata, hogy mozgósítsanak az adott szó teljesítésére. Népnevelőinkre az a fontos feladat vár, hogy dolgozó tömegeinket napról napra felsorakoztassák a legfontosabb célkitűzések végrehajtására. Népnevelőink egyszersmind agitáljanak, érveljenek, lelkesítsenek úgy, hogy minél több ipari munkás, bányász tegyen újból felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. Népnevelőinknek azonban nemcsak a mennyiségi termelésre kell mozgósitaniok, hanem a minőség állandó javítására is. Ezenkívül népnevelőinknek nap mint nap beszélni-ök kell a takarékosságról, a selejt állandó csökkentéséről stb. Ennek a cikknek az lett volna a feladata, hogy segítséget nyújtson a pártszervezetek vezetőségeinek a népnevélőmunka megjavításához. Ezt a célt azonban nem jól szolgálja. Nem tesz mást, mint szárazon ismétli — ki tudja hányadszor — a már százszor hallott “szempontokat”. Felszólít, utasít, megint felszólít és megint utasít, csak éppen nem felel a “hogyan” kérdésre. Pedig ez a legnagyobb probléma. A népnevelőértekezletek színvonala gyenge, s ha a vezetőségeknek az “Északmagyarország” cikke lenne az egyetlen segítség — az értekezlet színvonala a régi maradna. NYELVÜK KIFOGÁSTALAN Mrs. Robbins azt mondja, hogy férfiak közt ötszörannyi a dadogó, mint nők közt. Mrs. Robbins tudja, mit beszél. És Mr. Robbins nem tagadhatja, hogy a felesége igazat mond. Mert ők ketten igaz gatói egy “beszéd-javitó” intézetnek. , | «r W A boldogtalan milliomosnő Öt férje közül négy csak a pénzébe volt szerelmes Valaki egy társasjátékban azt kérdezte, ki az a 41 éves amerikai asszony, aki öt különböző nemzetiségű férfinek volt a felesége; akinek angol titkárnője és francia társalkodónője van; aki dominicai állampolgár; akinek egyetlen otthona egy arab palota Tangier, Afrikában? A válasz az, hogy az a nő — Barbara Hutton. Barbara, ha New Yorkban tartózkodik, a Pierre szállodában lakik. Jelenleg is ott tartózkodik 37. emeleti lakosztályának elsötitett hálószobájában, mert beteg. Szőke haja kontybán van feltüzve és még az ágyban is ezreket érő ékszereket hord. A szállodai ágy Barbara tiszta selyem ágyneműjével van behúzva, amit mindenhova elvisz magával. Az asztalkán verses kötet fekszik, a hires hindu költő Rabindranath Tagore költeményei. Ha egészséges, akkor Párisban készült ruháit hordja, melyeket olyan szűkre csináltat, hogy ha 3 fontot hízna, nem tudná többé felvenni, pedig most is csak 110 fontot nyom. A párisi ruháin kívül legalább száz indiai és kínai ruhája van. Szereti a keleti művészetet. A milliomosnő egyik jellemző tulajdonsága az, hogy bőkezű ajándékozó. Egyszer Párisban egy ismerősének, akiről tudta, hogy pénzzavarba került, egy arany cigarettatárcát ajándékozott, melybe 3 ezerdolláros bankót tett. Számos barátjának adott óriási értékű ajándékokat. Amikor az egyik szobalánya 10 évvel ezelőtt bejelentette, hogy férjhez megy, Barbara hatalmas lakodalmi pártit rendezett a számára és nászajándékul egy $10,000 csekket adott. Barbara egyik férje nem engedte, hogy emelést adjon a cselédségnek, erre a férj tudta nélkül készpénzben titokban adta nekik oda azt, amit akart. Majdnem mindig álnév alatt ad hatalmas összegeket jótékony célokra. Amikor, mint fiatal lány először adott jótékony célra $25,000-t, az egyik újság epésen megjegyezte, hogy ennyit könnyen adha-t Barbara Hutton. A háború alatt is hatalmas összeget költött a francia ellenállási mozgalom támogatására. A ritka alkalmakkor, amikor a saját neve alatt jótékonykodott, majdnem mindig megjárta. Néhány évvel ezelőtt az egyik televíziós állomáson az olasz árvízkárosultakat és a szörnyű pusztításokat vetítették le. Barbara, aki véletlenül figyelte ezt a híradót, könnyes szemmel a telefonhoz rohant, felhívta a bemondót: — Itt Barbara Hutton beszél, láttam a filmet, amit maga kommentált, és $100,000-t szeretnék adni az árvízkárosultak javára. A bemondó egy percig hallgatott, aztán igy felelt: — Óh, ön Barbara Hutton! Örvendek, itt a sziámi császár beszél! Csak miután Barbara ragaszkodott ahoz, hogy a stúdió valakit elküldjön hozzá a csekkért, hitte el a bemondó, hogy ő a hires Woolworth örökösnő. Barbara 1912-ben született, ebben az évben fejezte be a nagyapja, Woolworth felhőkarcoló építését, mely $13,- 000,000-ba került s New York legnagyobb épülete volt. Amikor 5 éves volt, Barbara elvesztette az anyját. Még ma sem tudják pontosan, hogy milyen körülmények közt hallt meg. Az orvos természetes halálról állított ki bizonyítványt, de a közeli barátok azt állították, hogy öngyilkos lett. Két évvel később nagyapja, a hatalmas vagyon alapitója is meghalt, egy magával tehetetlen özvegyet hagyva hátra. Ettől kezdve a kislány élete vándorlás lett. Tizenkét éves volt, amikor a nagyanyja is meghalt és ő egyharmados örököse lett $80,000,000-nak. A lány gyámja az apja volt, aki oly ügyesen kezelte a vagyonát, hogy mire a lány 21 éves lett és kézhez kapta az örökségét, 1933-ban a vagyon $42,000,- 000 lett. Az évi jövedelme $2,- 000,000 volt abban az évben, amikor Amerika a legnehezebb gazdasági válsággal küzdött és 12,000,000 munkanélküli rótta az utcákat. Abban az évben ment feleségül az orosz pólójátékoshoz, (Alexis Mdivani herceghez, akit évek óta ismert. Az amerikai közönséget bosszantotta, hogy egy idegenhez ment és arra költötte a dollárokat. Amikor a házassága után visszatért Amerikába, a hajónál kelle-iirllni ijVidhi r érte. A Woolworth alkalmazottak piket-táblákkal a hátukon várták. A táblákon a következő felírás volt. “Babs, mi $15.60 'hetibérben élünk, maga is tudna ennyiből élni?” (Ezután is éveken keresztül, ahányszor ide érkezett, mindig piketelték.) A házasság két évvel később Renóban felbomlott. Pedig a herceg kedvéért fogyott le 44 fontot, aminek ma is a betege. Idáig nyolc operáción esett át. A válást követő napon egy dán grófnak, Haugwitz Reventlownak lett a felesége. A gróftól született Barbara egyetlen gyermeke, egy fiú. A gróftól 1941-ben vált el. A gróf tanácsolta neki 1937-ben, hogy adómegtakarítási célokból mondjon le amerikai állampolgárságáról ; ez még jobban felháborította az amerikai közönséget. a gróf $1,500,000-t kapott a válásért. Barbara 1940-ben visszatért Amerikába és egy estélyen megismerkedett Cary Gránitéi (akivel még ma is baráti viszonyban van), akinek három évig volt a felesége. Troubetzkoy orosz herceghez Svájcban ment feleségül 1947- ben és 1951-ben elvált tőle. A házasságai közt a legrövidebb volt az, amelyet a hírhedt Porfirio Rubirosával kötött. A házasság, amely 72 napig tartott, a bőkezű Babsnak másfél millió dollárjába került. Cary Grant kivételével minden férje körülbelül ennyibe került neki. Barbara barátai azt remélik, hogy valahol Californiában fog házat venni s ha viszszanyerte az egészségét, majd egy rendes amerikai férj mellett megtalálja a sokat keresett boldogságot. Martha Rocha, brazíliai szépségkirálynő amerikai férjei akar. . . . 'hogy Afganisztában nincsen vasút. Az ország lakosainak száma 12 millió. . . . hogy az állatok kevésbbé érzékenyek, mint az ember, mert idegrendszerük kevésbbé fejlett. ... hogy Mexicoban a lakosság háromnegyed részének 25 dollár vagy még kevesebb a havi keresete. . . . hogy Eisenhower előtt 11 tábornok lett elnök. . . . hogy 33 államban több női, mint férfi szavazó van. . . . hogy az Amerikai Biblia Társaság bibliákat és biblia-kivonatokat 1077 nyelven és táj szólásban ter jeszt. . . . hogy burmai törvény szerint az asszony lesz a háztartás feje, ha a férj sokat iszik. . . . hogy a tenger vizében ásványok és ércek vannak, köztük arany is, persze alig lemérhető csekély mennyiségben. Eisenhower elnök és felesége a Fehér Házban vendégül látták Dél-Korea elnökét SyngmanRheel és bécsi származású feleségét. Rhee azt kéri Amerikától, hogy az Indokinának I szánt hadi anyagot szállítsák az ő országának. UTAZÁS A FÖLD KÖRfíf EGY PERC ALATT Li • VAN NUYS, Calif. — A borjuszelet világosbarna legyen, inkább sárga, mint barna. Henry Dawsonnak a. felesége ezt a konyhatörvényt nem tartotta be, barnára sütötte a ibarjuszeletet. Amire az ura előrántotta a revolverét és rálőtt. Szerencsére mellétalált s igy csak életveszélyes fegyverrel való támadás címén kerül biró elé. SANTIAGO, Chile. — Európai parasztokra, nem városi, hanem falusi parasztokra van szüksége Chile délamerikai köztársaságnak. Az ország északi részében a kormány nagy költséggel utakat és házakat építtetett, öntözési müveket létesített, hogy lehetővé tegye eddig parlagon hevert földek megmunkálását. Két év óta egyre több földműves megy az országba főleg Nyugat-Németországból és Olaszországból. 1952 óta több mint 10,000 volt az uj bevándorlók száma. RIO DE JANEIRO. — A kávé drágulása nemcsak aranyesőt, hanem gazdasági nehézségeket is hozott Brazíliában. Amerika újabban csak nagyon kevés kávét vásárolt, minek folytán dollárhiány állt be. Tetézte a bajt egy kormányrendelet, amely a nagyvárosokban az ipari munkások bérének duplájára emelését irta elő s amelyet most a Legfelsőbb Bíróság alkotmányosnak nyilvánított ki. Sok gyár becsukja kapuit, mert sokallja a dupla béreket. Az élelmiszerárak 40 százalékkal emelkedtek s akinek nem jut a dupla munkabérből, kevesebbet fogyasztanak, többet nélkülöznek. Csak bőséges uj kávéterméstől és alacsonyabb kávéáraktól lehet javulást várni. ^ TEHERÁN. — Irán fővárosában mostanában sokan vannak amerikaiak és a zsebtolvajok és betörők tudják, hogy az amerikaiaknak dollárjaik vannak a zsebeikben is, a lakásukban is. Ezért újabban a bűnözők amerikai zsákmányra öszpontositották minden igyekezetüket és tudásukat. Az amerikai lakások fosztogatása akkor kezdődött meg, május közepén, amikor az éjjeli utcai forgalom tilalmát megszüntették. GUATEMALA CITY. — A katonai kormányzat közli, hogy el fogja kobozni Arbenz volt elnök és hívei nagykiterjedésü gyapot ültetvényeit. Érdekes az, hogy a guatemalai kommunistabarátoknak gazdag ültetvényeik vannak, illetőleg voltak. BUDAPEST. — A Népszava cimü izvesztija jelenti: Huszonhatezer dolgozó vizsgázik a Magyar- Szovjet Társaság orosznyelvtanfolyamain. A vizsgák julius végén fejeződnek be. A hallgatók többsége alapos felkészülésről tesz tanúságot. Az MSZT-szervezetek sokhelyütt már most nekiláttak, hogy az idei tapasztalatok alapján előkészítsék a jövő évi oktatási munkát. COLUMBUS, O. — C. L. Parker, egy privát rendőrségi szolgálat üzleti őre, hét év óta minden éjszaka tizenegy columbusi üzlet biztonságára, éberségével távoltartotta az üzletektől a betörőket. Most kiderült, hogy hét év óta rendszeresen fosztogatta az üzleteket. “Azért tettem ezt,” mondta a rendőrségen, “mert szándékom volt saját üzletet nyitni.” Mim rKiiuuctHS !*■ OI RATION Of OLIVCLAMO UH »012 Webstar Äva. • OnUMd 18. Oki* rk 1
