A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-08-06 / 32. szám

Thö GOOD SHEPHERD is ihe largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ VOL. 32. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1954 augusztus 6. EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 32. SZÁM Hangos csend Indokínában Julius 27-én délelőtt 8-kor életbelépett a fegy­verszüneti egyezmény Indokinában. De még órákkal később is kommunista csapatok tüzeltek francia és vietnami állásokra, sőt még oly francia különítmé­nyekre is, amelyek a fegyverszüneti vonalon a ko­rábban felállított drótakadályok eltávolításával ^vol­tak elfoglalva. Lesből rátámadtak egy franca őrjá­ratra s az összetűzésnek 10 halottja volt. Ezek nem a háborúban haltak hősi halált, hanem békében. így fest a fegyverszünet, a béke ott, ahol kommunisták vannak. Elhallgattak a puskák, dörögnek a puskák. A háború hét évig, hét hónapig és hét napig tar­tott s hogy hány emberélet veszett el, azt senkisem tudja, mert a kommunistáknál még a halottak száma is katonai titok. A becslések 700,000 és egymillió közt ingadoznak. TÉVEDÉS VOLT... » A kommunisták legújabb taktikája az, hogy valami gonosztettet követnek el s aztán, ha a másik fél tiltakozik, azt mondják: tévedés volt. Lelőttek egy angol repülőgépet s tiz angol és amerikai civil személy halálát okozták; tévedés volt, az ő repülőik azt hitték, hogy kínai nacionalista, vagyis ellenséges repülőgép volt az. (Minden gyermek fel tudja ismer­ni a nemzetiségi jelvénnyel ellátott repülőgépeket.) Az indokinai fegyverszünet-utáni lövöldözés is téve­dés volt: nem tudták, hogy hányat ütött az óra. (Hát akkor miért nem kiáltottak át a francia patrolhoz: Messieurs, hány óra van.) A tiz békebeli hősi halott számára az utolsó óra volt a fegyverszünet utáni első óra. HJUMIN TITKA Ki adta Rijuminnak a megbízást, hogy hamis gyilkossági vádat emeljen neves orvosok és profesz­­szorok ellen, akiknek legtöbbje zsidó volt? Talán Sztálin? Valószínű, de biztosat sohasem fogunk mi megtudni, mert Rijumint tarkón lövette Malenkov, a Sztálin utóda. A múlt év januárjában történt a rémregénybe illő história. Sztálin elérkezettnek látta az időt, hogy megkezdje a Közel-Keleten a kommunista propagan­dát az arab népek közt, hogy idővel könnyebben ka­parinthassa meg ezeknek a népeknek kincseit, az olajt. Elhatározta tehát Sztálin, hogy követi Hitler példáját és megindította az antiszemita heccet. A zsidók elleni uszításnak első fejezete volt a moszk­vai doktorok bűnügye. A nagyobbára zsidó orvosok­nak azt vetették a szemükre, hogy szándékosan ha­mis orvosi kezeléssel egy szovjet nagyságot megöl­tek s több fásnak életére törtek. Az orvosok bűnei bizonyítva is voltak, amennyiben valamennyien — kivétel nélkül — töredelmes, részletes, alapos vallo­mást tettek. Márciusban aztán maghalt Sztálin és ekkor az uj vörös cár, Malenkov, közhírré tette, hogy az egész doktorhistóriából egy szó sem igaz, az egész vád koholmány volt, a doktorokat kiengedték a Lyub­­lyanka börtönből és a hamis vád szerzőit, köztük Ri­jumint, a politikai titkosrendőrség osztályfőnökét, letartóztatták. Azóta a Lyublyankában ült Rijumin, most agyonlőtték. Sztálint kiszolgálta, Malenkovnak nem kellett. Kommunista sors. Anglia feladja a Szuezi Csatornát Megint változik a Föld térképe: nemsokára gazdát — és térképen szint — cserél a földkerekség egyik legfontosabb pontja, a Szuez Csatorna. Az an­gol kormány hosszas alkudozások és csetepaték után hozzájárult ahhoz, hogy csapatait kivonja a Csator­na-zónából, átadja a helyet Egyiptomnak. Szuez ősidők óta egyiptomi terület volt, de az angolok 72 évvel ezelőtt, kihasználva az ott napiren­den volt belviszályt, megszállták a területet és azóta is ott maradtak. Az angol világbirodalom biztonsága szempontjából szükségeük is volt a Szuez Csatorna birtokára, mert a hadihajók és kereskedelmi hajók többheti utazást takarítanak meg, ha nem kell Afri­kát megkerülniük, hanem a Szuez Csatornán át ha­józhatnak az európai vizekről India és a Távol-Ke­let felé. Ha most mégis lemondtak erről az értékes bir­tokról, ennek két oka van. Az egyik az, hogy Anglia hatalma lemenőben van, a másik pedig az, hogy a Szuez Csatorna ma már nem oly értékes birtok, mint volt azelőtt. Egy hidrogénbomba egy háború egész idejére használhatatlanná teheti a Csatorna egész területét. Borús hangulatban tárgyalta az ügyet az angol parlament. Churchill miniszterelnök konzervatív pártjának számos tagja ellenezte az angol-egyiptomi egyezség jóváhagyását, mert ebben a birodalom szétmállásának ujabib jelét látták. De még politikai ellenfelei, a munkáspártiak is Churchill oldalára áll­tak, mert belátták, hogy :—Anglia nem az a világ­hatalom többé, amely volt még a század elején, az el­ső világháború előtt. Az eredeti és érintetlen maradt nemzetközi jog-Crisioforo Colombo a neve ennek az uj óceánjáró olasz gőzösnek, amely a mull héten első utján befutott New York kikötőjébe. Ä spekuláció a fő oka a kávé drágulásának A Federal Trade Commis­sion nevű országos hivatal, amelynek feladata a kereske­delmi forgalom figyelése és visszaélések esetében a kon­gresszusnak jelentést tenni, hónapokon át vizsgálódást folytatott a kávé drágulás oka­inak felderítésére és most a kongresszus elé terjesztette vizsgálódásainak eredményét — egy 1100 oldalas kimerítő tanulmányt. Érdekesek, sőt szenzációsak nak mondhatók a F. T. C. megállapításai. Az a tavalyi fagy. . . Volt Braziliában egy kis nyári fagy, de az nem volt nagy. Nem volt olyan pusztító mint sáskajárás vagy torná­dó vagy szárazság. Csak amolyan közepes kis fagy volt, amitől az embernek az ujjai nem fagynak le, és persze a kávécserjék közül is csak a gyengécskék fagynak el. A ke­reslet és kínálat gazdasági törvényénél fogva annak, hogy sok, de nem nagyon sok kávécserje elfagyott, az lett volna a természetes következ­ménye, hogy a kávé valamivel drágul. De nem valamivel drá­gult, hanem rémületes tempó­ban — drágították. Drágították a spekulánsok, félretéve nemzeti különbsé­get. Drágították brazíliai és amerikai spekulánsok, akik, miközben az aranyszínű kávét itták, zsákszámra az ölükbe hulló aranyról ábrándoztak. És ábrándjaik valóra is vál­tak. Van bőven kávé! Az utóbbi hónapokban egy­re drágult a kávé. A F. T. C. azt mondja: Az utóbbi hóna­pokban egyáltalán nem volt hiány kávéban, ,a drágulásnak tehát nem volt igazi gazdasági oka. A spekuláció drágította meg a kávét, oly módon, hogy további és egyre további ár­emelkedés reményében nagy mennyiségben vásárolt kávét és ezzel felhajtotta az árat a New York Coffee Exchange nevű kávétőzsdén. Kávédrágitók tőzsdéje Miért nem rendszabályoz­zák meg ezt a kávétőzsdét, ahogyan annakidején a Nagy Depresszió idején a kongresz­­szus megrendszabályozta a részvénytőzsdét és a részvény­­kibocsátásokat. a szenátus már kétszer is törvényjavas­latot fogadott e! a newyorki kávétőzsde szövet^ i ellenőr­zés«- i c' vö íiUTkíz öíf^Ve'-irrrnu a két alkalommal a már félig­­kész törvény bennrekedt a képviselőház földművelésügyi bizottságának galambdúcai­ban. (Galambdúcnak nevezik a kongresszusban a bizottsági fiókot, amelyben eltüntetik az olyan törvényjavaslatokat, amelyek a bizottságnak nem tetszenek.) Persze, az ilyen el­dugott törvényjavaslatokat ki lehet csalogatni a galambdúc­ból, megfelelő számú képvise­lők aláírásával ellátott petí­ció utján. De ilyesmi úgyszól­ván kizárt dolog most, amikor a honatyák és a haza bölcsei vakációra és választási kam­pányra készülődnek és már nagyon türelmetlenek. Akiknek nem kell olcsó kávé A F. T. C. nézete szerint a kávédrágulásnak egyik je­lentős oka az is, hogy Ameri­kában a kávé nagybani pör­kölését néhány óriási vállalat végzi és e néhány nagykeres­kedelmi cég közt érthetően nincsen nagy verseny. Mind­egyiknek érdeke, hogy drága FÉLMILLIÓ DOLLÁR JUTALOM . . . A kormány ajánlására a kongresszíus törvényt készít elő, amely szerint 500,000 dol­lárig menő jutalomban része­sülnek olyanok — amerikaiak vagy idegenek —, akik lelep­leznek kémeket és szaibotőrö­­ket, akik atomfegyvereket próbálnak az országiba be­csempészni vagy atomfegyve­rek gyártását kísérlik meg. Ha a feljelentő idegen, egész életére menedékjogot kap Amerikában, családjával, te­kintet nélkül a bevándorlási törvény megszorító rendelke­zéseire. legyen a kávé, mert minél több centbe kerül a kávé fontja, an­nál nagyobb a százalékszerü haszon minden egyes font ká­vén. A legnagyobb kávé be­vásárlók és pörkölök: A and P., General Foods, Hills Bro­thers, Standard Brands és a kansasi Folger and Company. “Hagyjatok fel minden reménnyel!” Mi fog történni a kávé drá­gítás ellen ? Semmi. A védeke­zésnek egyedüli módja a há­ziasszonyok bojkottja. Saj­nos, ennek elébe is akadályo­kat gördít a nemzetközi spe­kuláció: az angolok módfelett megdrágították a kakaót. Csak a teának van még elfo­gadható mérsékelt ára. De a gyermekeket nem lehet teá­val kielégíteni, nekik oly ital­ra van szükségük, amelynek több mint a fele tej. KOMMUNISTA ALVILÁG Amióta rájár a. rúd a kom­munistákra, a föld alá mene­kültek sokan a vezéreik és szervezőik közül, más szóval a legnagyobb titoktartás fel­lett, uj helyeken, idegen ne­vek alatt folytatják akna­munkájukat. E “földalatti” kommunista nagyságok közül ötöt a múlt hiéten az FBI letartóztatott Denver, Colo.-lban és Los An­­gelesben. «Egyikük, Arthur Báry, a kommunista párt ‘vizsgálóbiztosa” volt: az ő feladata volt annak kivizsgá­lása, hogy hogyan, milyen módszerekkel dolgozik az FBI, amikor földalatti kom­munisták után kutat. szabály szerint a Szuez Csatorna béke idején min­­'den nemzet hajói előtt nyitva áll. De ki lehet ját­szani ezt a szabályt. Az egyiptomi kormány jelenleg azon az állásponton van, hogy Egyiptom és Izrael­­közt nem béke, hanem csak fegyverszünet van s az alapon — az Egyesült Nemzetek Szervezetének uta­sításával dacolva — elzárja a csatornát Izráelbe árut szállító hajók elől. __j MASARYK LEÁNYA Thomas G. Masaryk volt csehiszlovákiai elnök leánya és Jan Masaryk volt csehszlová­kiai külügyminiszter testvére, Dr. Alice Masaryk, látogató vízummal tartózkodott több éven át Amerikában és nemrég a látogatási idő lejártával de­portálás! rendeletet kézbesí­tettek ki neki. De Lehman newyorki szenátor közbelépett és a kongresszusban privát törvény utján keresztülvitte, ihogy itt amradhat. Dr. Alice Masaryk, aki most 75 éves, a szabad Csehszlovákia történe­tén dolgozik. NEM KELL 0LCS0 LAKAS Eisenhower elnök, aki választási kampány Ígé­retei alapján vonult be a Fehér Házba, egyebek közt azt Ígérte, hogy gondja lesz rá, hogy a szerényebb jövedelmű családok is mérsékelt áron megfelelő la­káshoz jussanak. Azt javasolta a kongresszusnak, hogy szövetégi financiális hozzájárulással építsenek 140,000 lakást a következő négy év alatt. A kongresszusban azonban a republikánus több­ség — a liberális elemek kivételével — leszavazta ezt a javaslatot és ahelyett úgy határozott, hogy a jö­vő évben 35,000 lakást építenek kormánysegitséggel, de csakis oly családok számára, amelyeket nyomor­tanyák lerombolása miatt eddigi lakásukból ki kel­lett költöztetni s igy hajléktalanok lettek. A demokra­ták, élükön Lehman newyorki szenátorral, és a re­publikánus párt liberális szárnya, íves newyorki sze­nátorral az élén, “szégynletes salásnak” minősítet­te ezt a lakóházépitési programot, a republikánus választási kampány Ígéret megszegését. Az ohioi szenátorok közül Bricker a törvényja­vaslat mellett, Burke ellene szavazott. Mindenféle adókedvezmények 3S£a' A kongresszus megszavazta az uj általános jö­vedelmi adó törvényt, amely a nép egyes rétegeinek némi adókedvezményeket nyújt. Iparfejlesztés Az ipari és üzleti vállalatok lényeges engedmé­nyeket kaptak, amennyiben minden évben nagy ösz­­szegek maradnak adómentesek az épületek és fel­szerelések értékcsökkenése címén. Ez ugyanannyi, mint a vállalati adónak százalékszerü csökkentése lenne. A kamat adóköteles Az ipari és üzleti vállalatok részvényesei, akik osztalékot kapnak, az osztalékok egy része után nem fizetnek jövedelmi adót. Ellenben azok a kisebb jö­vedelmű egyének, akiknek nincsen elég pénzük rész­vények vásárlására, hanem csak kisebb összegeket tudnak fizetésükből és munkabérükből a bankba tenni, a kamatok után kötelesek adót fizetni. Miért részesülnek a jobbmóduak több kedvezményben, mint a kiskeresetű emberek? Az indokolás az, hogy a gazdagabbak, akik osztalékjövedelemre tesznek szert, ezt a nyereséget valószínűleg hasznos beruhá­zásokra fogják fordítani, miáltal a gazdasági élet újabb tőkéhez jut. Orvosi költségek Orvosi költségeket eddig csak a jövedelemnek 5 százaléka erejéig lehetett az adóalapból levonni. Most azok, akik sokkal többet költhetnek egészsé­gük védelmére, kedvezményben részesülnek, ameny­­nyiben egy személy 5000 dollár, egy család pedig 10,000 dollár orvosi költséget adómentesen levonhat jövedelméből. Ezt a kedvezményt természetesen csak gazdagok vehetik igénybe, hiszen legtöbb családnak egész évi jövedelme kevesebb ennél. Farmerek Farmerek jövedelmüknek 25 százalékát levon­hatják, vagyis adómentessé tehetik, ha földjük ter­mékenyebbé tételre ennyit költöttek abban az év­ben. Nyugdíjasok Nyugalomba vonult emberek a nyugdíj első 1200 dollárja után nem fizetnek jövedelmi adót. Részletfizetés A részletfizetések után fizetett kamatok levon­hatók a jövedelemből, feltéve, hogy az adófizetőnek összesen több mint 10 százalék levonásai vannak, mert máskülönben inkább a 10 százalék standard le­vonást veszi igénybe az adóív utolsó oldalán levő alapulvételével. Baby sitter Dolgozó asszony vagy özvegyember 600 dollár levonást élvez, ha 12 éven aluli gyermek vagy vala­mi fogyatékosságban szenvedő felnőtt gondozására kell költenie legfeljebb 600 dollárt. DRÁGÁBB LESZ AZ ÓRA Eisenhower elnök a külföldi órák vámját fel­emelte, egyes esetekben 50 százalékkal. A 17 vagy kevesebb kővel ellátott szerkezetek vámja a legma­gasabb. Enélfogva ezek az órák 3.50^5 dollárral drá­gábbak lesznek ezentúl. A vámtétel emelését a hazai óragyárak kérték, utalva arra, hogy a külföldi — első sorban a svájci — órák versenye nagyon szorongatja őket. A hazai óra­gyárakat erősíteni kell, mert finom időmérő szerke­zeteket gyártanak a katonaság részére is. A vámemelésnek hátránya az, hogy a magasabb vámmal sújtott ország kevesebb dollárra tesz szert s igy kevesebbet importálhat Amerikából. AMERIKA LEGNAGYOBB MAG' ^ HETILAPJA kávétermés! Nem fagyott el a

Next

/
Thumbnails
Contents